Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-03-28 / 13. szám

2. 1918. március 28. nemzeti jellegének, a magyarság vezeti szerepének biztosithatáag ér­dekében helyesnek, üdvösnek, cél­irányosnak és a nemzeti önérzet szempontjából is megfeleltnek tartja, hogy a választójog általános kellé­kévé a törvény életbeléptetésétől számított 12 év eltelte után az állam nyelvének szóban, Írásban és olva sásban xaló birása tétessék, kapcso­latban az elemi iskolai végzettséggel, miért is a Kolozsvárott összejött er­délyi értekezlet határozatának a ma gyár nyelv érvényesülésére irányuló részét magáévá téve, ilyen értelemben sz országgyűlés mindkét házához felir. Érdekes vita pattant ki Gömör és Kishént vármegyéknek a közigazga tási hivatalok megfelelő munkaerő­vel leendő ellátását indítványozó átirata kapcsán. ‘Dicenty Pál teveli főjegyző meggyőző érvekkel fejtette ki, hogy az óriási munkahalmaz súlya alatt a jegyzői kar, rneiy a köiigazgatás pillére, az elmállás stádiumában van. Nemcsak munka­erőket. kell a községi közigazgatás rendelkezésére bocsátani, hanem mentesíteni kell a jegyzőket a nem szorosan vett községi közigazgatási teendők végzésétől esetleg uj erők beállításával, Forster Zoltán alispán teljes mérték­ben méltányolta a tartalmas felszólalást, kijelentve, hogy ez ^irányban a vár­megye közönsége már többször«4clirt a belügyminiszterfiez. A közgyűlés elhatározta, hogy Gömör és Kishont megyék feliratát hasonló szellemű felirattal támogatja, A szigetvári Zrínyi szoborra 500 K. megszavaztatott, a vidéki hírlap írók árvái otthonára 200 K., a deb­receni egyetem harctérről visszatért hallgatóinak segélyezésére 500 K. A tárgysorozat többi pontjai az állandó választmány javaslata szerint elfogadtattak. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze géftyaorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell József né úrnő kez­deményesésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Pincehely Gürbői Taka­rékpénztár ..................... 30-*­A kétyi vadásztársaság és pedig : Pollich Jakab 14, nyéki Takács István 13, többen 3 koronát . 30.— Az erdélyi menekültek alapjából...................... 1397055 Összesen : 14030 50 Eddigi gyűjtésünk : 46882 — összesen: 60912‘55 A tolnamegyei tüdőbeteg katonák gyógyítására és üdülésére szánt alap javára újabban a következő adományokat vettem: Tolnamegyei Takarék és Hitelbanktól .... 1000 — Az órffy családtól, Szek­szárd.......................... 200 — ös szesen: 12UU.— Eddigi gyűjtés: 2071 ­összesen: 3271 •— mely adományokért őszinte köszöne­tét mond gróf Apponyi Rezsőné. HÍREK. — A király és a 19-63 honvédek - jelvénye. Riedl M klóa ezredes, a 19 honved gyalog-ezred parancsnoka, amikor nemreg Becsben töltötte sza­badságát, az ezred nevében egy ezred jelvényrajmlottföl ifjú királyunknak, mire most a kővetkező leirat éi'Kezett: nÖ CB. és apistoli királyi fölsége » neki legalázrito-abban előterjesztett ezredjelvényt elfogadni kegyeskedett ^ és megbízott, gy a szép emlékjel ________________TOLIAVÁMMH vényé rt legfölsőbb köszönetét közve' titsem a vitéz 19. honvéd gyalog­ezrednek. Marterer, altábornagy.“ — Uj parochia. Zichy Gyula gróf megyéspüspök a tolnamegyei decsi rk. fiókközséget, amely eddig a vár­dombi plébániához tartozott, önálló­sította. Hozzácsatolta azonkívül Sár. pilis és ócsény községeket. Az előbbi a várdombi, az utóbbi a szekszárd- belvárosi plébániához tartozott. Az uj lelkészségre a megyéspüspök Fe- hérváry Ferenc szekszárd belvárosi segédlelkészt nevezte ki. — Zichy Gyula gróf megyéspüspök eme intéz­kedésével Decs községnek régi vágya ment teljesedésbe. — Felmentés és megerősítés. A közélelmezési miniszter a közélelme­zési kormánybiztosságok szervezése folytán Papp Gyula miniszteri biz tost az általa adott megbízatás alól, eddigi szolgálatának elismerése mel-‘ lett felmentett^ viszont Széchényi •Aladár gróf kormánybiztos őt eddigi hatáskörének kiterjesztése mellett ez állásban megerősítette. — Bjsnyák Zoltán államtiikár és Apponyi Rezső gróf főispán Dombé Várotf. A pécsi Stephánia Egyesület­nek, a múlt vasárnapon tartott jubi­láns közgyűlése alkalmából Tolna vármegye képviseletében gróf Ap­ponyi Rezső főispán, dr. Tanárky Arpá 1 szekszárdi kórházi igazgató­főorvos társaságában Pécsre utazott. Átutaztában az ujdombóvári vasút állomáson félóráig időzött, ezt az al­kalmat felhasználva, a járás fárad­hatatlan főszolgabirája, Szénáid Osz­kár, meleg szavakkal üdvözölte a járás területén elsőizben megjelent rokonszenves egyéniségű főispánt. Ugyanezzel a vonattal érkezett Bős- nyák Zoltán belügyi államtitkár több előkelő miniszteri tisztviselő kísére­tében. A dombóvári menhelytelep vezetősége értesülvén az államtitkár jöttéiéről, küldöttségileg tisztelgett az államtitkár előtt. Szénáid (ászkár főszolgabíró az államtitkárt is Udvö zülve, felkérte, kegyeskednék a kül­döttséget fogadni. A küldöttségben Szállás Jánosné, a gyermekmenhelyi bizottság lelkes elnöknőjének vezetése mellett resztvettek : Szénáid Oszkár né, Illés Gyuiánó, Austerlitz Vik- törné, Dóri Antalnó és Hunka Mag­dolna. Szállás Jánosné Vikerült üd­vözlő beszéde után egy, menhelyi gyermek néhány talpraesett szóval köszöntötte az államtitkárt 8 szép virágcsokrot nyújtott át neki. Az államtitkár ezután hosszasabban el­beszélgetett a bizottság tagjaival, részletesen érdeklődve az itteni men­helytelep ügyei iráut. Örömmel vette tudomásul, bogy a menhelytelep tiz szülődén árvát gondozásába fogad, akik részére a szükséges tej előterem­téséről a jótékonyságáról, ritka áldo­zatkészségéről közismert uriasszony: Halmos Henriknó fog gondoskodni. Az államtitkár a dombóvári tnenhely telep elsőrangú munkásságáért ismé­telten teljes elismerését nyilvánította s szívélyes szavakkal búcsúzott el a bizottságtól, — Felhívás Tolnavármegye lakos­ságához ! Ezúton is értesítem a vár­megye lakosságát, bogy a m. kir. miniszterelnök ur Tolnavármegye területére Kaposvár székhellyel gróf Széchényi Aladárt, Somogyvármegye főispánját n vezte ki ko^Jelmezési kormánybiztossá. Mivel, ások a nagy- fontosságú érdekek, amelyek a köz­élelmezési kormánybiztosságok fel­állítását szükségessé tették és ame­lyek a kormánybiztosok működésének eredményességehez fűződnek csakia akkor biztosíthatók, ha kivétel nélkül mindenki igyeksz.k a nagy feladatok megoldásához segédkezett nyújtani, erre való tekintettel felkérem a vár megye lakosságát, hogy a közélelme­zési kormánybiztos urat hivatalos tevékenységeben úgy a vármegyések mint az egész országnak igaz érde­keben igyekezzék mindenkor és mindenben a legteljesebb odaadással »8 hazafias készséggel támogatni. Szekszárd, 1918. évt március 11 én Forster Zoltán alispán. és 3 B.0ZLRDEK ___ — S zent Paulna kápolna Gyünkén. Megírtuk mar, hogy a gyönk ka- tliolikus hölgyek Reich Oszkárné kezdeményezésére elhatározták, hogy Apponyi Gézánó grófnét kérik meg, vegye kezébe a katholikns kápolna , régóta hugódó és stagnáló ügyét. A grófné a kérelmet teljesítette, Apponyi Géza gróf eljárt a püspök­nél, a grófné pedig máreius 21-én | felkereste Gyünkön Reich Oszkárnét, hogy vele és az összehívott hölgy­bizottsággal megbeszélje a további teendőket. Minthogy úgy a püspök, mint gróf Apponyi Albert kultusz- miniszter érdeklődését sikerült meg­nyernie, a helyzet a legszebb re­ményekre jogosít. Az épitendő kápol­nát „Szent Paula “ kápolnának fogják elnevezni. Apponyi grófné nyomban 1000 K-t adományozott a már meg­levő öszszeghez. A hölgybizottság kéri a buzgó és tehetős katolikusokat, hogy mostoha helyzetben levő hit- sorsosaink törekvését támogatva adó mányaikat Várkonyi Imre gyönki főjegyzőhöz juttassák. — A baranyamegyei és pécsi Ste fánia szövetség megalakulása. Vasár­nap, f. hó 24-ikén ment végbe Pécsett gróf Benyovszky Móric főispán el nöklete mellett a baranyai Stefácia- 8zövet8ég megalakulása. A kormányt Hosnyák Zoltán belügyminiszteri államtitkár képviselte, ki költői szár­nyalása szép beszédében fejtette ki az anya- és csecsemővédelem fontos­ságát. Utána dr. Szana Sándor udv. tanácsos, a budapesti állami gyermek- menhely igazgatója ismertette azon eszközöket, melyekkel a Stefánia fő­hercegnő védnöksége alatt álló orszá­gos szövetség már három éve küzd a hazánkban sajnosán tapasztalható óriási gyermekhalandóság s evvel együtt az országot, de különösen-a magyarságot fenyegető elnéptelenedés veszedelme ellen. Végül Stenge Fe­renc alispán jelentette, hogy a vár­megye községeinek legnagyobb része már önként felajánlotta a lakosságuk számaránya szerint szükséges védő nők tartását. E védőnők az állam által Pécsett szervezendő csecsemő­védőnői tanfolyamon fognak kiképez- tetni s hivatásuk lesz, hogy a gyer­mekágyas nőknek tanáccsal szolgál­janak s nekik a csecsemőápolásnál segítségükre legyenek. Másnap, hét­főn hasonló módon ment végbe a vá­rosháza dísztermében a pécsi szövet­ség megalakulása. Itt Honnyák állam­titkár és Szana igazgató előadása után még dr. Madsar József, az orsz. Stefánia-szövetség főtitkára s dr. Lúd- niy Ferenc pécsi városi főorvos be­széltek. Pécs vároB 5 hivatásos védőnő tartását határozta el. Mindkét Unne pélyen vármegyénk képviseletében gróf Apponyi Rezső főispán volt je­len, ki — mint halljuk — Tolnavár megyében is szervezni fogja az anya és csecsemővédelmet s legközelebb értekezletet fog összehívni egy a me gyében alakítandó Stefánia-szövetség érdekében. — Műsoros est. Az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nóegylet április 1-én tartandó estélyén való közreműködésre sikerült a rendező­ségnek megnyerni Babies Mihályt, a hírneves költőt, városunk szülői­jét akinek közreműködését nagy örömmel és érdeklődéssel várja a szekszárdi közönség. De igen érde­kesnek ígérkezik a műsor többi pontja is, amint az utóbbi pro­gramra mutatja: 1. Liszt, Gnómok tánca“, zongorán előadja, Boldus Magda. 2. „Premier solo“ Charles Dancle, hegedűn előadja, zongora kísérettel 3. Babits Mihály elő­adása. 4. „Műdalbk“ éneklik, Antal Tilda, Boldus Magda, Gunszt Márta, Gunszt Vilma, Klieber Györgyike, Molnár Ilonka, Mirth Lili, Mirth Margit, Schmideg Juliska, Schloss Klotildi, Stancsics Sára, Wallacher Gizeila, Wolf Ella, Gunszt János, Kecskés Győző, Nagy Béla, Morvay László, Polgár István, Tuisni Pál. 5. Brahms, „Magyar táneok, zongo­rán előadja, Polgár Margit. 6. Dalok, énekli, Bizony József. 7. „Szól a ^harang“, háborús jelenet, irta Ernőd Tamás. Szereplők: Pénteki Péter közkatona, Morvay László, Szom­bati Pál közkatona, Tutsni Pál, az ágyú Wendl Lajos. 8, „Humoreske“ Dvorsák, hegedűn előadja zongora kieéretteí 9. Karének. Az estélyt a Szekszárd szálló nagytermében tart­ják, részben szegények, részben a fogságból hazatérő hősök segélyezé-J sére. Az estély pontban fel kilenc­kor kezdődik. — Magán Röntgen intézet Pécsett. A fejlődésnek újabb határkövéhez érkezett Baranyavármegye szék­városa, a virágzó, szép Pécs. Mint az ottani lapokban olvassuk Hoff­mann Adolf dr. belgyógyász ' és röntgenologus Röntgen intézetet ren­dezett be Pécsett a Rákóczy ut 50. szám alatt. Érdekesnek tartjuk erről megemlékezni és felhivni rá lapunk olvasóinak a figyelmét, mert ‘ez az első és egyedüli magán Röntgen in­tézet nemcsak Pécsett és Baranyá­ban, hanem messzebb vidéken is. Ez a Röntgen intézet, amely ép’ magán jellege folytán könnyebbeB hozzáférhető mindenki részére, mint a kevés számú hatósági, ilynemű intézet, meglepő eredménnyel mű­ködik a szív és a tüdő különféle bajainak megállapításánál é3 azok gyógyításánál, nemkülönben más belső bajoknál. A Röntgen sugarak kiváló használata az orvosi tudo­mányban máris általánosan közismert és számosán keresik fel Hoffmann Adolf dr. Röntgen iptézetét még messzebb vidékről is, hogy lappangó, vagy kínzó betegségeikre vonatko­zólag biztos diagnózist és kellő és helyes gyógykézelest találjanak. Jól­eső örömmel számolunk be erről a közérdekű intézetről, amely Pécs városa ujabbi fejlődését bizonyltja. — Nyári időszámítás a vasútnál. A máv. igazgatósága közli, hogy e hó 31 érői április 1 re hajló éjjel a máv- összes vonalainál a nyári idő­számítás lép életbe. Ebből kifolyó­lag a vasúti órák április 1 én reggel 2 órakor egy órával előre, azaz há­rom órára igafittatnak. A menetren­dek a nyári időszámítás bevezetése folytán nem változnak. — Halálozások. Dr. madi Kovács Béia elhunyt Budapesten 40-ik évé ben. A család a következő gyász- jelentést bocsátotta ki: özv. madi Kovács Lászlóué szül báró Jeszenszky Katinka édesanyja, ’ báró Jeszenszky Károlyné szül. madi Kovács Margit, Istványi Ferenczné szül. madi Ko­vács Irén és madi Kovács Klotild testvérei, báró Jeszenszky Kálmán nagyatyja, báró Jeszenszky Károly és Istványi Ferenc sógorai a maguk és az egész rokonság nevében szo­morú szívvel tudatják, hogy forrón szeretett fia, illetve testvérük, uno­kája és sógoruk dr. madi Kovács Béla volt pénzügyi segédtitkár e hó 24-én délután 3 órakor, életének 40 ik évében, hosszú szenvedés és a halotti szentség felvétele után el­hunyt. Szeretett halottunkat e hó 26 án délután fél 4 órakor a kere­peli úti temető halottasházában a róm. kath. egyház szertartása sze­rint szenteltetjük be és Pakson új­bóli beszentelás után a családi sír­boltba helyezzük örök nyugalomra- Lelki üdvéért az engesztelő szent miseáldozatot április hó 3-án déle­lőtt 11 órakor a szent Ferenc-rendi atyák belvárosi templomában mutat­juk be a Mindenhatónak. Budapest, 1918. március hó 25 én. Áldás és béke poraira ! Vastagh Ferenc mint férj, Pintér Lajos és neje szül. Matbisz Aranka mint szülők, ifj. Pintér Lajos mint testvér és özv. Vastagh Pálné mint anyós, úgy a maguk mint családjaik és az egész rokonság nevében mély­séges fájdalommal tudatják, hogy felejthetetlen forrón szeretett kedves feleség, jó gyermek, szerető testvér, pótolhatatlan mennye Vastagh Fe- rencné szül. Pintér Aranka folyó év március hó 24 én d. u. 1 órakor, életének 25-ik, boldog házasságának első évében rövid szenvedés után

Next

/
Oldalképek
Tartalom