Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-03-14 / 11. szám
XXVIII. (XVI.) évfolyam. 11. szám. # Szekszárd, 1918. március 14. VARHEGYE ES A K8ZER0EK EMfizet**) ár: ín* .............16 Uruu év re ...... I » 16 H(Mr Hirdetési árak: krveréai hirdetések; 35 petit song 6 kot., további ser 30 f, — Nyüt- 40 Kitér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kfr. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heienkint egyszer : csütörtökön. ♦ ------- * . Ttiefen szia : Főszerkesztő : 18. — Felelős szerkesztő : 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség : Sezerédj Istvan-utca 5. szám. kém Küldendők a lapot érdeklő öaxm küldemények. Kiadóbivatai : — CéA Balog Ádáir.-utca 42. náa. Lm előfizetést pénzek és blrdetétak ké§ küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész éyre előra bakőS* dik, S korona. F6mrtesztl: Br. LEOPOLD KORNÉL. FeWős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főműn Icaién : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptolajdonosok s szerkesztők. ßß Méltóságos" orvosok. Rettenetesen gyűlölöm azt a szót: háború ! Fizikai (fájdalmat okoz a kimondása is s nem kell segítségül hívnom a fantáziámat, hogy egyenértékűnek találjam mindazzal, ami bűn, gonoszság, és förtelem. Ezt a rettenetes szót, ezt az ideglázitó fogalmat csak azoknak az embereknek a munkája teszi elviselhetővé, akik e bűnt és e gonoszságot, e kint és e fájdalmat emberfeletti erővel csökkenteni igyekeztek. Akik ott álltak a halálraszántak mögött s maguk is, ezer veszélynek kitéve, kötözték a meghasogatott emberhúst s csillapították a nyitott sebszájon kiömlő vért. Vagy akik száz és száz riadt, sikoltó, gyötrődő beteg között foldozták a meghiányositott szegény emberi életet s mindennap haldoklókat adtak vissza a drága, a keserves és mégis gyönyörű életnek. Az orvosok! Ezek a gondtól terhelt, agyon hajszolt, munkával megrakott hősei a háborúnak, egyszerre a jutalmazandók sorába kerültek. Ma róluk szól az ének hivatalos hangja s az elismerés'halk furulyaszóval köszönti őket nagy munkájuk dicséreteképen. Arról szól ez a hatalmas közlemény, hogy jövőre nagyságos és méltóságos urak lesznek az orvosok; nem úgy fogjuk őket szóllitani: doktor ur! hanem egészségügyi tanácsos és főtanácsos uraimék! Ez bizony szép lesz. Az orvosi hivatásnak ez az erkölcsi megbecsülése igazán jókor érkezett. Az orvosoknak nem volt eddig semmi más bajuk, csak az, hogy nem voltak, nagyságos és méltóságos urak. Igaz, hogy a kenyerük száraz volt, hogy küzdeniük kellett a mindennapi megélhetés gondjaival, hogy egy egész életet kellett eltölteniök a maguk tökéletesítésében s az elismerés mégis csak csöppen- ként jutott nekik, mindez igaz, de legalább most nagyságos és méltóságos urak lettek. Mi azt hisszük, erről a megtiszteltetésről szívesen lemond- takvolnaaháboru tiszteletreméltó mártírjai: az orvosok. Úgy vélekedünk, szívesebben vették volna, ha a titulus helyett tisztességesebb megélhetésükről gondoskodna az állam és a társadalom. Mert az csakugyan különös,, hogy mennyire visszás fogalmakkal közelednek az orvosi hivatáshoz. Valami Csodálatosan elterjedt téveszme sugallatára az orvosoktól szinte megkövetelik, hogy tudásukat, erejüket, képességeiket, ingyen bocsássák az emberiség rendelkezésére. A sebészorvosokon kívül, kiknek munkája, hogy ugy- mondjuk, kézzelfogható és fájdalmasan látható, az. orvosi munkának alig hajlandók megadni az ellenértéket. Mindenki azt várja, sőt megköveteli, hogy az orvos humánus legyen, idealista, aki gyöhyörü hivatásának eszményei szerint éljen, de ugyanekkor senkinek se jut eszébe, hogy ez a nagy szivü, embertársáért élő, önmagát feláldozó orvos is ember, családfő, gondokkal küzdő s az élettel viaskodó ember. Senki sem kínálja fel neki cserébe ingyen, vagy olcsón a saját portékáját. Se ruhát, se cipőt, se élelmiszert nem kap jutányosabban, mint más emberfia. Pedig mig ő átküzdi magát szép, de nehéz pályájának akadályain s diplomájával belejut az örök szegénység révébe, más szabad pályán levők ugyanez idő alatt hadimilliomosokká lesznek. Ok pedig, aVjjint látszik, nagyságos és méltóságos urakká. Noha őszintén hisszük, hogy mind eme címek birtokában ugyancsak irigy szemekkel nézhetnek egy tekintetes ‘szalonna felhalmozóra, vagy e^y t. c. tisztelt cimü parafadugó ügynökre, akik közül mindenik biztosítani tudta a gyermekei jövőjét. S ebben a megfordított világban, hol az érdemek nem mindig a megfelelő jutalmakat nyerik el, csak az az egy vigasztalásunk van, hogy az ormosokat nem fogják félrevezetni ezek a kiáltó címek s hogy ők nagyságos kézzel és méltóságos szívvel is azok fognak maradni, akik eddig voltak: az emberiség önzetlen jóltevői. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank r. t. . 200' — Dr. Grünwald Elek Dezső Dunaszentgyörgy . . 100'— Összesen : 300-— Eddigi gyűjtésünk: 46366 — összesen : 466(j6 — A hadifcílyoK kicserélése. A hadifoglyok kicserélésére a hadügyminiszter kiadta rendeletét. Oroszországból tázezrévll szállingóznak haza a mi tiaink. Májusban a cárizmus eltörlése után indult el onnan a legújabb népvándorlás, amikor a fogolytaborokbdT, mint szabad emberek kerültek ki a mi véreink, akik fáradságokkal, viszontagságokkal nem számolva, nekivágtak a nagy utaknak s hónapokon keresztül vándoroltak, csal hogy mennél közelebb érjenek az itthonhoz,*a családjukhoz. Nem volt orosz kéz, amely a nagy. fölfordulásban (megszervezte volna a foglyok ellátását és irányítását ; ez okozta a hónapokon keresztül tartó gyaloglásokat és az azokkal járó viszontagságokat. Remélhetőleg most már Oroszországban is szervezett lesz á hadifoglyok elszállítása, amely megvédi véreinket a fölösleges szenvedésektől, s kellő ellátás mellett a lehető leggyorsabban visszajuttatj/a‘Wcgt hozzánk. ’\, L Az orosz hadifoglyok nem hadifoglyok többé, de —‘ katonák, akik katonai fegyelem alá tartoznak. Nincs arra szükség, hogy más bánásmódban legyen részük, mint volt fogságuk tartama alatt, de viszont a katonai fegyelem keretében kell maradniok addig, amig el nem következik a teljes szabadulás ideje. Aki ezt szökéssel akarja elérni, az rosszul jár, mert nem csak a szökésért hüntetik meg, hanem az utolsó csoportban fogják csak hazaszállítani. A rendelet egyébként a következőket tartalmazza: A hadifoglyok beosztása marad az eddigi. Mindenki ott dolgozik, ahol eddig, szabadságolni, vagy elbocsátani hadifoglyokat nem szabad. Ugyancsak változatlannak kell maradnia az elbánásnak is. Nem engedhető meg, hogy bármelyik hadifogoly, ha tiszti rangsorban van is s anyagilag módjában állna, korábban elutazzék és gyorsitottan kerülhessen el helyéről, mint amikor azt illetékesaen megállapítják. .^Megállapítja a rendelet, hogy a hadifoglyok mit vihetnek el magukkal. Földolgozatlan arany és ezüst tárgyakat, drágaköveket nem vihetnek magukkal a hadifoglyok; arany és ezüst érmeket legföljebb két korona értékig tarthatnak meg. Természetesen ékszereiket elvihetik. Papírpénzt is csak ezer koronáig tarthatnak maguknál, ez alól kivételt csak a háromnál több gyermekkel biró, vagy rokkant hadifoglyok ké peznek, akiknek a parancsnokság . nagyobb összeg elvitelét is engedélyezheti. A hadifoglyok többi pénzét és jelzett értékeit nyilvántartásba veszik, nyugtázzák s a béke teljes helyreállitása után fogják visszautalni, A két nagyhatalom föntartja a jogot, hogy a papirpénz elviteléről másképp is intézkedhessék. . Nem szabad a hadifoglyoknak katonai fölszerelést, látcsövet, bőrt, fényképező gépet stb. magukkal vinni. Általában a tisztek podgyásza j nem haladhatja túl az ötveli kilogrammot, a legénységé pedig a il huszonöt kilogrammot. Az a hadifogoly, aki március elsejétől kezdve megszökött, vagy megszokik nem csak büntetést kap, hanem cSak az utolsó fogolyszállit- mánnyal kerülhet vissza hazájába. A fogolyőrségeknél az orojz hadifoglyok bejelenthetik, ki kivan itt maradni s ha az ellen egyébként nincs kifogás, az kimaradást „enge délyazik, annak vissza térnie nem kell. A rendelet arról, hogy a foglyok elszállítása mikor kezdődik meg, nem intézkedik. De az biztosítottnak látszik/ hogy az orosz hadifoglyok az uj aratás befejezéséig itt maradnak. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : A báró 8chell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adoma- xyok folytak be a Tolnamegyei N' Takarék és Hitelbankhoz : Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank . . 100-— A szekszárdi postahivatal személyzete . . . . 14‘54 összesen : 114-54 Eddigi gyűjtésünk : 5648 69 összes gyűjtés : 5763-23 A tons Katonákért. Adakozzunk a tolnamegyei tüdőbeteg katonák alapjára. A háború áldozatai között az elesett hősökön kivü), kik a haza és király védelmében legdrágább kincsekkel : életűkkel adóztak és a vakok, bénák mellett talán a legsajnálatra méltóbbak azon vitéz katonáink, kik a barci fáradalmak következtében tlidőbajt kaptak. A tüdőbetegség békeidőben is a legnagyobb pusztitást tette nemzetünk életszervezetében. E lappangva terjedő gyilkos kór ellensúlyozása a legfőbb és legégetőbb nemzeti feladataink közé tartozik és e feladatnak annál fokozottabb buzgalommal kell megfelelnünk, mert a háború viszontagságai a tüdőbajt a hadsereg körében aránytalanul nagy méretekben terjesztették és kifejlesztették. Magasztos gondolat tehát a tüdőbeteg katonák megmentésével foglalkozni és eszközöket keresni arra, hogy e mentési munkálat mentői előbb és mentői nagyobb kilátással a sikerre meginduljon, erősbödjék s örök időkre biztosíttassák. Egy gyöngéd, emberszerető, hazafias meleg érzéssel telt asszonyi szive az érdem, hogy a tüdőbeteg katonák mentési munkálatainak megkezdésére és biztosítására gondolt. Apoonyi Rezsőné grófné, a Fokos-estelyiyel kapcsolatban általa rendezett tombolajáték tiszta jövedelméül maradt 1871 korona rendeltetésére nézve akként határozott, hogy abból a háború következtében tüdőbeteggé vált katonák gyógykezelési és iidiiHátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. ■
