Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-12-27 / 52. szám

2.

1918. december 27.

Lapunk t. előfizetőihez!

A nyomdai áraknak a háború elejétől mostanig bekövetkezett tízszeres emelkedése kínos alternatíva elé állít bennünket. A már eddig is nyakunkba szakadt, elviselhetetlen anyagi teher miatt vagy be kell szüntetnünk egy emberöltőn át Inkább altruista célzattal, mint anyagi haszonért szerkesztett lapunkat; vagy pedig, mint az összes fővárosi és vidéki lapok immár megcselekedték, ismételten apellálnunk kell előfizetőinknek ujabbi megértő támogatására és áldozat- készségére.

Most, amikor keresztrefeszitett országunknak szüksége van mindenkire, tehát nemcsak a nagy, fényes elmék világitó fáklyájára, de a kis kultur- mécsesek — a vidéki lapok irányitó, lelkesítő munkásságára is, megpróbáljuk or létért való további küzdelmet, amelyhez azonban kényszerülve vagyunk igénybe venni előfizetőinknek előbb már említett — további áldozatkészségét is.

Mély tisztelettel tudatjuk ezért, hogy lapunknak előfizetési árát a most beköszöntő újévtől kezdve, a nyomdai viszonyok megváltoztáig, ami már a hazai irodalmi munkásság dekadenciája nélkül sokáig nem késhet, az eddigi 24 kor -ról 36 kor. ra voltunk kénytelenek felemelni. Nagyon kérjük tehát igen tiszted előfizetőinket, hogy méltóztassanak előfizetéseiket mostantól kezdve már ezen összeggel megújítani, akik pedig az előfizetési dijat még a régi alapon küldték volna be, szíveskedjenek az elmaradt különbözeiét vagy most, vagy pedig a legközelebbi előfizetés alkalmával pótolni.

Abban a biztos tudatban, hogy a bennünket eddig is oly kitartóan támogatott tisztelt előfizetőket ez a tőlük kívánt ujabbi áldozathozás sem fogja eltántorítani lapunk pártolásától, kérésünk ismétlésével és hazafias üdvözlettel vagyunk

Szekszárdon, 1918 december 24.

a Tolnuvármegye és a Közérdek

politikai lap szerkesztősége és kiarióhinatala.

Előfizetési áraink , egész évre 36 korona, fél „ 18 ,

negyed „ 9 ,

Jelszavak.

Az őszirózsás októberi forradalom lelkesedése lelohadt, elmúlt, most már a komoly muokának kellene uralkodnia az egész országoo. Ehe lyett szomorúan és kétségbeesve konstatálja mindenki, aki ennek az országnak az életét és jövőjét szivén viseli, hogy a jelszavak vették át uralmukat felettünk.

Egészen természetes, hogy a forradalmaknak mindig jelszavak képezik az alapját és ezek a jelszavak rendszerint még akkor is élnek és bevésődnek se emberek gondolkodásába, amikor a forradalmak már el. érték a céljukat. Nálunk azonban egy egészen szomorú és különleges helyzet állott elő. Ez a különleges helyzet abban nyilvánul meg, hogy Dem azok a jelszavak dominálnak ma, amelyek a forradalmat létrehozták, hanem napról napra ajabb és újabb jelszavak dobatnak be a közvéleménybe.

Ezek az újabb és újabb jelszavak valósággal úgy hatnak, mint a mér gező bacillnsok, amelyek végül is joticiálhatják az egész környezetet.

Nagyon vigyáznunk kell ezekre a jelszavakra. Nem szabad jelszavak kai megtűzdelni az egész közéletet, mert ezekkel a jelszavakkal csak azt érjük el, hogy a nemzet már nem is fogja tudni, merre forduljon, mily jelszavakat tartson komolyaknak és mily jelszavakat tekintsen fellengős szappanbuborékoknak, melyek után ne szabadjon indulnia.

Ezekkel a jelszavakkal vigyáznunk kell. Nem szabad megtörténnie annak, hogy az egész ország felforduljon, a békessége és a rendes életmenete meginogjon olyan jelszavak

T0LNAVÁR1E6YE él a KÖZÉRDEK

kedvéért, amelyek az ország, illetve a nemzet egyes rétegeit egymással szembeállítják és amely jelszavak rendszerint nem is valósíthatók meg.

Egymásután alakulnak a politikai pártok, minden párt uj je'szavakat tűz a zászlajára és egymásután indulnak meg az ország külömböző vidékein, a fővárosban éppen úgy, mint a provincián uj lapok, amelyek szintén újabb és újabb jelszavakat dobálnak bele a közvéleménybe.

Hiszen igaz, boldognak kell lennünk, hogy a háború véget ért és hogy Magyarország kiszabadult az ötven, száz, sőt talán több száz éves abszolút uralom alól, azonban a sza badságöt helytelenül értelmezzük, ha megengedjük, hogy a jelszavak ha talmasodjanak el az egész országon.

Ma nem jelszavak, nem elméletek, nem kimérák kellenek ennek az országnak, hanem béke, munka és munkás. Ez a három elem az, amelyen Magyarország valóban felépülhet, valóban boldog ország lehet, amelyek lehetővé teszik, hogy tényleg kialakítsuk azt a gazdasági jövendőt, amelyre az országnak szüksége van. Csak, .ha a jelszavakkal való dobálódzás, amely ma confetti- ként telíti meg ez ország levegőjét, megszűnik, akkor nyílik meg a re mény arra, hogy a béke és forradalom vívmányait biztosíthatjuk és kiszerepet, még pedig oly megfontolt, okos és bizalomgerjesztő tónusban, hogy egyetlen kétség, ellenvetés vagy elégedetlenkedő kifakadás sem támadt szavaik nyomán.

Az alakuló gyűlés nyomban megválasztotta a pártvezetőségéi a közigazgatási hatóságokkal együtt működni hivatott bizottságok tagjait is, amint itt következik:

Pártvezetőség : Soós Sándor, Koretzky János, Bányai Ferenc, Bencze Ferenc, Ketskés Győző, Hemer József, Dürr Béla, Bencze János, Horváth Gyula.

Élelmezési bizottság: Koretzky |ános, Ketskés Győző, Soós Sándor.

Népruházati bizottság: Végh János, Ketskés Győző, Traubert József.

Hadsegélyző bizottság: Koretzky János, Ketskés Győző, Dűrr Béla.

Lakásügyi és építő bizottság: Soós Sándor, Szeltner Ferenc, Futó József.

Propaganda bizottság: a pártvezetőség.

Az alakulás megtörténte után a pártvezetőség és a bizottságok nyomban érintkezésbe léptek dr. Szentkirályi Mihály polgármesterrel és dr. Zsigmond Ferenc ügyvéddel, mint a helyi Károlyi-párt elnökével, akik az előhaladott esti idő dacára is oly figyelmesek voltak a szociá'ista pártvezetőséggel szemben, hogy a hivatalos helyiségükben várták be az alakuló gyűlés végét. Különösen jólesett úgy a budapesti kiküldötteknek, mint a helykpártvezetőségnek az a konciliáns hang és szolgálatkészség, amellyel úgy a fent- nevezett urak, mint Rácz József rendőrkapitány részéről találkoztak.

Itt említjük meg, hogy Zsedényi és Bajzár budapesti kiküldöttek az egész vármegye szervezésére körútra indultak, s mmden jel arra vall, hogy a vármegyei párt impozáns méretekben fog megalakulni.

HÍREK.

élvezhetjük.

Nincs olyan nagyhatású jelszó, amely felérne a munka nagyszerűségével és nincs olyan jelszó, amely annyival hozzájárulna az ország fel építéséhez, mint egy napszámos, aki malterról keni be az épület egyetlen egy tégláját.

A magyarországi szociáldemokrata- párt szervezkedése Szekszárdija.

Lapunk múlt számában megemlékeztünk a szekszárdi szociáldemokrata-párt szervezkedéséről. Erre vonatkozólag a párt részéről a következő kommünikét vettük:

Az egykor annyira lesajnált és a reakciós kormány-hatalom által annyira megbéklyózott, de minden erőszakkal szemben makacsul lelkes és azivósan kitartó szociáldemokrata párt immáron diadalmas hőse a diadalmas forradalomnak Az az impozáns fegyelmezettség, az a hagyományos öntudatosság s az a páratlan szervezettség, amellyel ez a párt a forradalmat fellobban tóttá, vezette és az el- korcsosulástól megmentette, napról-napra fokozza a párt iránti bizalmat s napról-napra több olyan polgárt vezet a párt kebelébe, akik a komoly munka, a fegyelmezett rend, a becsület és békesség bajnokaiként akarnak küzdeni a Golgotát járó bo'dogtalan Magyar- ország megmentéséért.

Nem hirdet ez a párt vért, nem hirdet bosszuállást, nem hirdet kommunizmust és nem hirdet statáriumot a régi rendszer ártatlan s az erőszakos kormányhatalommal szemben tehetetlen — a kenyérért kapaszkodó, szerencsétlen hivatalnokainak fejére; nem hír et türelmetlenséget a vallásban, a politikai leifogásban ; nem hirdet hadat minden ellen, ami ré.i: megbecsüli az elmúlt rendszer erényeit s megszívleli a jót, az okosat és nemeset, bárkitől is jöjjön az.

Amit ez a párt hirdet: az a munka, a kenyérért, a tisztességes jólétért való becsületes emberi erőfeszítés ; amit ez a párt hirdet: az az uzsora, a tőke önkényuralma ellen való, engesztelhetetlen háború ; amit ez a páit hirdet: az a munkakerülőknek, a fosztogatóknak, az ablakbeverőknek, a gyujtoga- tóknak, a reakciósoknak, a dicsőséges forradalom ellenségeinek, a csaliknak, a szélhámosoknak, a spekulánsoknak és árdcági- tóknak kiközösítése, üldözése, megbecste- lenitése; amit ez a párt hirdet: az a fizikai és psychikai — ■ testi- és fejraunkások tisztességes, emberi és a »teremtés koronájához« méltó exisztenciájának biztosítása ; amit ez a párt hirdet: az a jog, a törvény és igazság ; amit ez a párt hirdet: abban mindenki megtalálja az 6 legemberibb meggyőződésének visszhangját, mindenki, aki önlejével gondol kodik, aki nem sóvárogja vissz, a kivégzett korrupciót és aki nem oly határtalanul el- korcsosult, hogy képes volna testét lelkét eladni a munkakerülés, a semmittevés becstelen jólétének.

•

Ez a nemes hangulat vonult végig ama váratlanul népes és lelkes szervezkedő gyülekezet hosszú tanácskozásán véges-végig, amely e hó 19 én egyhangú és spontán lelkesedéssel mondotta ki a magyarországi szociáldemokrata párt szekszárdi csoportjának megalakulását Ezen a nevezetes és Tolnavármegye politikai történetében kétségkívül igen nagy horderejű és a jövőt illetőleg is jelentőségteljes pártalakuláson Koretzky János és Horváth Gyula nyomdászok, helybeli szociálista szónokok mellett Zsédely Károly és liajzdr László budapesti propaganda bizottsági kiküldöttek vitték a vezető

— Hadügyiállamtitkári kinevezés.

A magyar népköztársaság miniszter- elnöke Pete Márton dr. miniszteri tanácsos, volt kaposvári lapszerkesztőt hadügyi államtitkárrá nevezte ki.

— Nyugalmazott pénzügyigazgató. A népkormány pénzügyminisztere Major Lajos pénzügyi főtanácsos, pónzügyigazgatót, 38 éves, eredményes szolgálatának teljes elismerése mellett, eddigi összes illetményeinek élvezetében való meghagyással nyugalomba helyezte.

— Kinevezés. A földmivelésügyi miniszter a simontornyai járás állatorvosává Kvapil Róbert állami állatorvost nevezte ki Gyünkre.

Mayer Gyula dr. kormánybiztos főispán Birner István tart. hadnagy, végzett joghallgatót közig, gyakor* nokká nevezte ki és szolgálattételre az alispáni hivatalhoz rendelte.

— Lemondott szolgabiró. Dr. Kunczer Jenő paksi szolgabiró, akit legutóbb Gyönkre helyeztek át, állásáról lemondott.

— Nyugdíjba menő tisztviselők.

Bernátli Béla megyei másodfőjegyző | — aki már régebb idő óta betcges- j kedik és szabadságon van — Ó6 j Pécsy János árvaszéki ülnök bead I ták nyugdíjaztatás iránt való kérvé nyűket. Úgy halljuk, legközelebb még több vármegyei tisztviselő lép nyugdíjba.

— Lemondás a városi főjegyzői

állásról. Dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügyvéd, ki a főjegyzői teendőket helyettesi minőségben kiváló szorgalommal és odaadással végezte, ezen állásáról lemodoTt s igy most a városi főjegyzői állást nemsokára betöltik.

— Lipót Szalvator vegyeskeres- kedése. Az Abend hivatalos okmányok alapján közli, hogy Lipót

I Szalvator főherceg a háború folya- i mán 80 millió koronáért aszalt gyű- | mölcsöt szállított a hadseregnek és e ; szállításokból 20 millió koroDa nye I resége volt. 1914 októberében 3.20 i K.->rt szállított a hadseregnek szári- [ tott zöldséget, pedig a nagykereskedelmi ár akkor 2 korona volt. 1915 novemberében 700.000 méter- mázsa vegyes gyümölcsöt ajánlott fel a hadseregnek kilogrammonként 5 70 koronáért, holott az akkori ár 3 korona volt. 1917 végén a hadvezetőség meg8okalta a főherceg zsi ros üzleteit és.értésére adta, hogy azontúl csak önköltségi áron szállított árut fogad el tőle.

— Szabad előadás. F. hó 29 én délután 31/« órakor a városháza nagytermében Vadász Jenő (Budapest) előadást tart a szocializmusról. —

Régeket szívesen látnak.

— A pécsi ügyvédi kamarából. A

pécsi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy Mager Gyula dr. szekszárdi ügyvédet, Toluavármegy ve kormány- biztosává történt kinevezése folytán az ügyvédek lajstromából törölte.

— Előléptetett tanár. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Éber Sándor bajai állami elemi népiskolai tanitóképzőintézeti rendes tanárt, jelen álomáshelyón való meg- megh»gyá8a mellett a VIII. fizetési osztályba nevezte ki.

— * Nyugatomba helyezett tisztek.

A hadügyminiszter a következő katonatiszteket helyezte nyugalomba : Bernátsky Kornél vezérőrnagyot, Tihanyi József, Sréter István, Holly Ferec, Zulawszky Elemér, Papp-Váry Elemér és Zöld Márton ezredeseket, Z matby Zsigmond helyi alkalmazású alezredest.

— A karhatalom igénybevétele. A

hivalos lap közli a hadügyminiszter rendeletét a karhatalom igényléséről. Erőszétforgácsolás és költségkimélés szempontjából szigorúan bétái tandó elv, hogy a karhatalom igénylese csak egy helyről történjék. Tehát erre csak a főispáni kormánybiztos van feljogosítva. Ezáltal egyúttal annak is elejét veszik, hogy a kirendelésre vonatkozólag több helyről történjék intézkedés. Magánosok karhatalmat nem igényelhetnek, csakis a fentnevezettgk utján.

— Áthelyezett tanár. A közoktatási miniszter dr. Bodor Aladár szekszárdi állami főgimnáziumi tanárt, a jeles Írót, saját kérelmére a budapesti IX. kerületi állami főgimnáziumhoz helyezte át.

— Jegyzői irodában alkalmazást keres 24 éves, négy és fél évi jegyzői irodai gyakorlattal biró jegyzősegéd. Cím : Réber József, Szekszárd, Mérey-utca 1265. szám.

— Ex-lex a vármegyénél. Néhány nap múlva véget ér az esztendő és a vármegyénknél nincs összeállítva a jövő 1919. évre érvényes névjegyzéke a törvényhatósági bizottságoknak. A törvény úgy rendeli, hogy minden év végéig egybeállitandó és a közgyűlés által tudomásul veendő a következő évben étvényes bizottsági tagok névjegyzéke. Ezért a múltban mindig az volta gyakorlat, hogy a legtöbb adót fizetők névjegyzékét minden év augusztus havában egy- beállitották és az igazoló, majd pedig bíráló választmányok üléseinek megtartása után vagy az őszi, legkésőbb pedig a decemberi közgyűlésnek bemutatták a véglegesen kiigazított névjegyzéket, a választott bizottsági tagoknál pedig a lemondás, elhalálozás folytán és egyébként megüresedett időközi választásokat ugyancsak az év végéig elrendelt uj választások utján ejtették meg. Az idén — mintha csak mély politikai éleslátással előre megérezték volna már a forradalmat — mindezek az előkészítő munkálatok figyelmen kívül hagyattak és elmaradtak, úgy hogy az eddigi bizottsági tagok megbízatása pár nap millva lejár és az uj törvényhatósági bizottság szabályszerűen nincs összeállítva. Erre a kellemetlen és érthetetlen ex-lex állapotra felhívjuk az alispán figyelmét, aki a rendes ügyvitelért elsősorban felelős.

— A pécsegyházmegyei papi tanács első gyűlése. Az egyházmegyei papi tanács megtartotta első összejövetelét. Letárgyalták a budapesti központi papi tanács eddig publikált 20 pontját. Különösen az egyházkormány zatot és egyházi vagyonkezelést érintő pontok szolgáltak élénk vita tárgyául. Erősen hangsúlyozták az autonómia kiépítésének szükségességét, hogy azután az vegye át az egyházi vagyon központi kezelését. Az egyházkormányzat személyzeti részében tanácsadó szerepet kívánnak juttatni az egyházmegyei papi tanácsnak. Az egyházmegyei nyugdíj - szabályzatot azonnal revízió alá kívánják vétetni és erre a nem határozott célú alapítványok kamatait kérik elsősorban igénybe venni, de a nagyobb kulcsu hozzájárulást is készséggel felajánlják.