Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)
1918-01-17 / 3. szám
3. szám, XXVIII. (XVI.) évfolyam. Szekszárd, 1918. január 17. lUtNEGVE É5 A KÖZÉRDEK Dó fizetési ár: érre ..... IC Urtu érre .................... t » . . 4 » . . M Mát Hirdetési ink; Inerési hirdetések: 35 petit sorig • W„ teréMx ser 30 f. - Nyüt- Hn i—ist seseakéat 40 fillér. tton §gtu érre . VI érre . . POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinl egyszer: csütörtökön. Triefen szia: Főszerkesztő : 18. — FeWfls szerkesztő : 24 — Kiadóhivstal; II. Sierketztfcéz : Sezerédj litván-utca 5. náa U. kfitdevdők s lapot 4r4ek!6 tw« küldemények. Kiadóhlratal: Béri Balog Adám utca 42. taárna áx clSíUetásI pénzek ét UidvtáMfc !4< küldendfik. Néptanítók, ka ti ílffizetést egész érre elóre kakSi- dik, t korona. : Br. LEBP9LD KORNÉL. Felelői szerke« ztO: BODNÁR ISTVÁN. Fftaunkakára: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Leptulajdonosok a szerkesztők. A naay khaosz. A mitológiai „Chaos“, a biblia beli nagy — semmi, körölbelül a mai világ-zűrzavar volt. Anglia, Franciaország vezetőpoli- likasai még mindég tüzet okádnak. De senkisem borzong, ijedezik ma már tőlük, mert mindenki tudja, hogy a fajta kóklerség az egész, mint mikor a csepürágó komédiás tüzet, lángot nyeldesve, voltaképpen tojás rántottét eszik. Nem ijedünk meg Wilson ur produkciójától sem. A szájával ő is büvészi trükköket produkál. Színes pántlikákat, mézes madzagot húzogat — harci barátainak orra elé. Neküuk azonban hatalmas ostorníjdel mutogat. Mi azonban nagyon jól tudjuk, hogy ez is csak — papírból van. Még eddig nem igen fájdult meg a — hátunk tőle. A háború óriási csörgő kigyóját derekasan fejbe kólintották a mi kétségtelen harci sikereink. Még- ugyan csapkod a farkával a meg. szédült szörnyeteg. Egyes embert talán még képes leütni a lábáról. Caillaux t, a béke első fecskéjét is mrgrövidiiBeti egy egész fejjel, de a tömeg érzést, olthatlan vágyat, az — akaratot többé nem fojthatja el. A békére megérett a föld, az egész világ! Tud|ak ezt, érzik mindenfelé. S még odaát, a züllés szélén állott Ausztriában is összefog ellenség — jóbarát, hogy már jó előre készülődén a béke majdani oldásainak learatására. Sőt a nagy takaró dáshoz talán nagyon is felkészültek. Csak most pattan ki, hogy odaátról máris enyves kezet nyújtogatnak a háború épségben maradó nyers anyagaira. Németországtól kierőszakolták a lélekszám szerint való elosztást, mi nálunk már a kvótaszám szerint való felosztásba sem akarnak beleegyezni. 3 És mi, ahelyett, hogy a "kedves szomszéd körmeire vigyáznánk, idehaza rendezünk családi jeleneteket. Vagy talán ezt is onnan túlról ren dezgetik nekünk? Már megint kormányválság hírét rebesgetik a lapok, leginkább a kormány újságjai. Próbáljuk meg tárgyilagos hűség gél ismertetni a belső politikai helyzetet. Wekerlének a parlamentban nincsen számottevő pártja, még olyan ad hoc többsége sem, amelyre feltétlenül számíthatna. 0 kötött marsrutával jött. Bécsben egyszerűen a fiyakába akasztották a nagy tarisznyát, Esterházy gróf hagyatékát, amelynek súlyra nézve legnehezebb terhe az uj választói törvény meg alkotása volL Akkoriban Bécsnek az volt a legsürgősebb, legfőbb óhaja, kapva-kapott rajta, hogy innen is azt sürgetik, követelik. Azt hitték odafenn, és jól hitték, hogy ez lesz a nemzeti egység megbontója, de már azt nem jól hitték, hogy csak egyet kell füttyenteni s itt mindjárt meglesz a parlamenti többség a beterjesztendő javaslathoz, akár csak béka országban a vizbedobott léodarab királyságához. A választójogi javaslat elkészítésével a nagytehetségü Vázsonyi Vilmost bizta meg az uj kormány. Aki vállalta a megbízást s elkészítette a javaslatot. De amikor megismertette a kész tervezetet, az már akkor is majdnem a választói blokk felbomlására vezetett. Minden árnyalatnak volt ellene kifogása, de a leghangosabb akkor is a Károlyi párt volt. Talán mert Vázsonyi inkább honorálta az alkotmány és az Apponyi pártiak hazafias aggodalmait, ahol a magyar nemzeti szupuemacia erősebb kidomboritása céljából bizonyos garanciákat kezdtek követelni. Apponyi pártja hozta a legnagyobb etikai áldozatot a blokk egységéért. Kormányra jutásával ugyanis felfüggesztette a bosszú lejáratú kiegye zés ellen elfoglalt merev álláspontját. De mert a Becsből hozott miniszteri táskában ez is benne volt, rekompenzáciőkép előtérbe tolták az önálló hadsereg, a magyar ve zényleti nyelv kérdését, ami kétségtelenül becses ellenérték a ha megvalósul, kiveheti méreg fogát az uj választ jogi törvény sokat vitatott hátrányának is, amennyiben a nemzeti szupremacia megvédésének egyik leghatásosabb "eszköze. De ezzellen meg odaát Auszlri- ban tiltakoznak legjobban a annak. feszegatÓ3áre. valószínűleg a kedves csehekre való tekintetből Czernin gróf sem tartja most a béke tárgya lást alkalmatosnak. Wekerle tehát nem kapta meg a király előzetes" hozzájárulását katonai programjához sőt az ujabbi miniszteri tanácsból felterjesztett módosításhoz sem. Épp azért, a hir szerint ma felajánlotta lemondását a királynak, aki, amint mondják, ismét őt fogja megbizni. (Bár meglepetések nincae nek kizárva.) Ez esetben a katonai vívmányok megvalósitása csak egyszerit pártprogramra, a reménység piros cseresznyéje lesz, ami az Ap ponyi pártot, de Vázsonyit is ki nem elégítheti, mert elesik a kiegyezés, de különösen a választói jog nemzeti szupremáciat jelentő legfőbb biztosítéka. E nélkül pedig a választói jogi törvény megalkotása stm a függetlenségi, sem az alkotmánypártnak nem lehet — sürgős. Károlyi Mihálynak és pártjának azonban első a legradikálisabb nemzetközi választói törvény, no meg a minden kárpótlás és annexió nélkül való. béke ! Kész tehát hírlapjában szemébe mondani Vázsonyinak is, hogy a törvérfy megalkotását bűzni- halasztani akarja s azért rántotta elő az önálló hadsereg kérdését, mert népszerűén akar — bukni . . . s emellett a párt titkára tengeralatti aknákat helyezget el a bécsi sajtó ban s e szerint a magyar hadsereg követelése „egyes urak szédelgése s közjogi maszlag, melyhez csak a magyar oligarchák ragaszkodnak.“ A helyzet tehát igy áll. Hova fejlődik ? Nem tudhatjuk. Kettőt azonban tudunk. Egyik, bogy az önálló hadsereg kívánása nem — maszlag, de nemzeti közóhaj. A másik, hogy Károlyi Mihály gróf ur aránylag kis tenyerébe mindég sokat fog, de keveset markol. Neki minden kevés. Semmi sem elég s az elég is — semmi. Bukik-e tehát Wekerle ? Vagy Károlyiék kiválása lokalizálja a tüzet s esetleg fúzió készül a munkapárttal, mindezek találgatások. Egy azonffan sajnálatos, hogy Wekerle éppen most került a kettős malomkő közé, amikor az ő európaszerte elismert közgazdasági és pénzügyi szaktudására az országnak olyan nagy szüksége volna. A mi véleményünk most is az‘, akii volt a minapi kormányválság alkalmával. A vérzivataros idő akkor sem volt alkalmas uj politikai váltó gazdasági berendezkedésre és az ezzel járó személyi változásokra. De most meg egyenesen ésszerűtlen lejáratni, egy ilyen kiváló szakférfiút, ki a gazdasági kérdésben Ausztria és a külföld előtt leginponálóbban képviselheti e jelenlegi kormányt. Ezzel mégis csak — gyöngeségünket mutatjuk bo a világnak. Pedig, ha valaha szükség , volt összetartásra, egyetértésre, nemzeti egységre, erőre, energiára, a mostani kritikus idő az, amikor Bresztlitovszkban is rólunk is tárgyainak, de — nélkülünk . . . B. A szőlőn megmentése. Irta: Wenninger Mátyás. Szcnkéneg hiánya v-gy drága volta miatt a fi oxéra-veszedelem rémalakja ismét előttünk áll, mert sajnos igen kévé? kilátás van arra, hogy szén kéneget a jövő tavaszra, sőt egyáltalában a jövő évben megfelelő mennyiségben még drága pénzen is kaphassunk. Nem marad tehát egyéb hátra, mint a szőiőnö- vény és a fiioxéra tenyészetének tanulmányozása alapján, a természeti erők segítségével ■ e.hárítani vagy legalább is eltolni a pusztulás ve szedőimét. A kutató és okoskodó emberi ész sokszor beleavatkozik, mondhatjuk beiekontárkodik a természet örök bölcseség rendelte működésébe, amely végeredményben haszonnal legtöbbnyire nem jár, hanem tuíton- géet, elkorcsosodást, sőt tov ibb-tovább végveszedelmet idézhet e ő. így idézte elő a szőlőnél a fiioxéra veszedelmet és a sokfele szőiőoetegsé- get, a mesterségesen t-szkö'ölt és túlhajtott Demesités, mely az aklimati- zált és edzett szőlőfajták helyett kényes természetű uj fajtákat létesitettA szőlőművelésnél sok természetellenes eljárást követünk. Ilyen a hajtások visszavágása, a metszés, melynek azonban megvan a rációja, de már éppen nem bir ésszerűséggel az az eljárás, mellyel megakadályoztuk azt, hogy a szőlőtőke, a talaj felső rétegében gyökereket hajtson és arra utaljak azt, hogy tisztán a ta'pgyö- kérbői kiágazó gyökerek áltat táplálkozzék a földből. Hogy hasonlattal éljünk, ez éppen olyan eljárás mintha legelő marhánk szájára olyan száj kosarat kötnénk, hogy csak azt a hosszabb sfcálu füvet legelhesse le, melyet a szájkosár nyílásain kérész tül leharapni képes, mig az apróbb füveket lelegelni ne tudja, íme eivitázhatatian és letagadhatatlan bizonyítéka ez annak, hogy a föltöltögető szőlőműveléssel a még jó 'érőben levő szőlői meg lehet óvni a fiioxéra veszedelmétől; sőt miként a Kostka-féle művelési mód leírásából (Kostka László uj szőlőmüvelési albuma) feltüntetve láttuk és olvastuk, legszebb terméseredményt is el lehet ezáltal érni. Bátran állíthatjuk tehát, hogy a jövendő szőlőkulíura okvetetlenül ezen művelési mód alapján fog kialakulni, amelynek előnyös, megokolt sőt szükséges volta Tnellott tapasztalati tények bizonyítanak. Erre kívántam szőlősgazdáink szives figyelmét tisztelettel felhívni, A filokszéra tudvalévőén a szőlő gyökerein élősködik, azokat megfosztja azon éltető nedvektől, melyeket a talajból, a szőlőnövény fen- tartására felszívnak, minek következménye azután a kihalás. Nem a legnagyobb ésszeriltlenség-e ilyen körülmények között a szőlőtőt megakadályozni abban, hogy minél több gyökeret hajtson, még pedig nemcsak'az alsó rétegben, hol a fiioxéra tenyész, hanem a '.felsőbben is, ahol a gyakori nedvesség, levegő hozzájárulásával és gyakori kapálások következtében tenyészni nem szokott. önként következik ebből, hogy » fiioxéra veszedelem ellen mily hathatós védekezési módot nyújt nekünk a tőkék feltöltése, melyek, mint gyök törzsek, azonnal gvo:; Cröíte-i hajtanak, mely gyökerek további feltöltő kezolés mellött folyton erősödnek és terjeszkednek, mely körülmény a tőkéknek üdeséget és megifjodást kölcsönöz és ellentállóbbá teszi a tajpgyökérzetet is, a fiioxéra pusztító hatásával szemben-. Ez nem föltevés, hanem tapasztalat által bebizonyított tény. Ezt a művelési módot, vagyis _a tőkék alásíilyeztésót Kostka László izsáki (Pestmegye) nagy szőlőbirtokos, a legsikeresebb terméseredménnyel, már 14 óv óta folytatja1} mellyel halomra döntötte azt az elavult elvet is, hogy a felső gyökérzet a tökealany gyengítését idézi elő. Hogy a szőlők feltöltögető művelése milyen hathatós védekezés a filox -ra ellen, arról a saját tapasztalatom és megfigyelésem alapján is meggyőződtem. HÍREK. — Osztálytanácsosi cim. A király a szekszárdi számozású SteinekkCr Ferenc dr. miniszteri titkárnak, aE osztálytanácsosi címet adományozta — Hivatal vizsgálat. Papp Gyula közélelmezési kormánybiztos a napokban váratlanul megvizsgálta Szekszárd város lisztellátási hivatalát, melyet másfél év óta Malonyay Elemér célra berendelt néptanító példás buzgalommal és pontossággal vezet. A kormánybiztos tüzetesen megvizsgálta a könyvelést és a kezelési eljárást és a hivatal vezetőjével szemben teljes elismerését fejezte ki, kiemelve, hogy a szabályszerű kezelés következtében a városi lisztellátás sokkal takarékosabb, mint az előző időszakokban volt. Örömmel veszünk tudomást erről az elisme résről, melyet Malonyay Elemér jól megérdemelt, mit csak fokoz a körülmény, hogy Malonyay hivatalá. ban a felek nemcsak készséges saa bályszerü elbánásban, hanem igazHátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
