Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-11-21 / 47. szám

2.

T0LHAVAEIE6YE eg a KOZERDER

1918. november 21.

latkotni. Mar at elmúlt 2 évben alkalmunk lett volna at északi semleges államokba jelentékeny meny nyiségtl bort és cognacot kitűnő áron kivinnünk, ha ebben a törekvésünkben drága szomszédjaink, legfőképen pedig Németország nem akadályozott vojon meg benntlnket, amennyiben megtagadta az átviteli engedélyt. Ez most meg fog sztinni és biztosan reméljük, hogy a nyugalom helyreálltával a magyar bor el fogja foglalni megillető helyét a világpiacon.

Ne ijedjünk tehát meg attól, hogy pillanatnyilag talán némi borfel sieg mutatkozik az országban, meg va gyünk győződve róla, hogy ez rövid időn belül az ellenkezőjébe fog átcsapni és borunk egyike lesz a leg keresettebb kiviteli cikkeknek. A jelenlegi borfelesleg eltűnéséhez rendkívül nagy mértékben hozzá fog járulni a népkormány azon rendelkezése, amely eltiltja, hogy élelmi cikkekből, mint burgonya, kukorica stb. szeszt főzzenek, az alacsonyabb szesztartalmu és kevésbé tartós borok nemsokára lepárolásra fognak kerülni, annál is inkább, miután az összes európai államokban óriási a szeszhiány és az északi és neutrális államok szeszért, különösen pedig borból párolt szeszért minden árat meg fognak fizetni.

Szőlősgazdáink, akik mint fentebb említettem, jelenleg jó anyagi helyzetben vaunak, hordókkal kellőképen fel vannak szerelve és igy semmi szükség sincs arra, bogy borainkat olcsó áron piacra dobálják, várjanak nyugodtan tehát és türelemmel ad dig, amig boraikért a megfelelő árakat meg fogják kapni, ami legkésőbb a tavasz folyamán be fog következni. Mindenki vigyázzon a borára, kezelje és töltögesse azt rendesen és fáradsága megfogja gyümölcsét hozni.

E sorok Írója ez év szeptemberben októberben üzleti utón Svájcban volt és felhasználta útját arra is, hogy a borpiac jelenlegi világhelyzetéről alapos értesülést szerezzen. Tapasztalataimról a következőkben számolhatok be.

Épen a szüret ideje alatt néhány napig Montreuxban tartózkodtam, amely közvetlenül a francia határ mellett fekszik és Svájc egyik legnagyobb borvidéke. Szüret alatt a mustnak ára rohamosan kezdett emelkedői. Mikor a szüret megindult, a mustot 1.70 fc. kai kezdették vásárolni, szüret alatt azonban a must ára, különösen jobb minősé geké 2—2.50 fc.-ig felszökött, ami, tekintettel azon körülményre, hogy egy svájci fc. ma majdnem 3 ko rónába keiül, 6—8 koronát jelent literenként. Ha azonban tekintetbe vesszük, hogy a svájci pénznek teljes aranyértéke van, otthon a bankjegy egyenlő az arannyal, mig nálunk egy 20 fcs. ős arany 100 ko rónába kerül, tnlajdonképen egy svájci fcs.-ot 5 korona tényleges értékben kell felvenni, agy, hogy az ottani mustár 10—15 koronának felelne meg.

Háború előtt a Svájcban 1 liter must 30—40 ctms. ba került, tehát a jelenlegi árak a békeárak 4—6 szorosát teszik ki. Ennek ellenében az összes többi cikkek a békeárnak csak 2—3 szorosába kerülnek (igy pl. ma ott egy igen jó cipőt 40—50, egy finom öltözet férfiruhát 150— 200, egy inget 20,* egy pár harisnyát 3—6 fcs.-ért lehet kapni, s has ára 4 fcs. stb.) ebből tehát látható, hogy a bor ára aránylag sokkal erősebben emelkedett, mint minden más szükségleti, vagy élelmicikk ára.

Franciaországban, Olaszországban és Spanyolországban a borok ára a a békeárak tiz és többszörösét érte el. Könnyű francia tömegborok, a melyek háború előtt 8 —10 ctms.-ba kerültek, ma 1—130 fcs. ot jegyeznek. Olaszországban a must ára 1—2 lira között várakozott, már pedig igen jól tudjuk, hogy- Olaszország ban 1914-ben 10—20 centesimiért a legjobb borok kaphatók voltak. Látható tehát ebből, bogy a nagy

tömegtermeléssel biró államokban is aránylag igen magasak a borárak és ezek konkurenciájától a velünk határos országokban egyelőre nem kell félni. Mert tegyük fel, hogyha az a francia borkereskedő, aki a bort 1 50 fcs. ért vette a termelőtől, az exportálni akarná, úgy költségei nek és nyereségének hozzáadásával azért helyt Marseille, Vi-gy Cette (miután szárazföldi transportra belát ható időn belül gondolni nem lehet) legalább 2.50—3 fcs.-ot kell kérnie, ami egyedül megfeji már 7—8 koronás borárnak, hozzá

jönne mostan még a hordóknak rém magas ára, a tengeri szállítás drága sága és óriási rizikója, azután a szá razfoldi szállítás ára, példának okáért Varsóba, vagy Moskvába, úgy hogy nyugodtan kimondhatjuk, hogy ha a francia, vagy olasz bornak si kerülne is az említett vidékekre eljutni, az sokkal, de sokkal drágább lesz, mint az a bor, amelyet mi Magyarországból odaküldhetünk és amelyet a borkereskedő, tegyük fel 6, vagy 7 koronáért vett az itteni termelőktől.

Az ugyan előrelátható, hogy a tavalyi 10 és 12 koronás borárakat elérni nem fogjuk, viszont azonban óva intek mindenkit, akinek fólig- rneddig jó minőségű bora van, hogy azt már említett okoknál fogva is, 5—6 korona áron is eladja. Jogosnak körülbelül a szeszfokonkénti 50—60 filléres árat találom, tehát akinek 8 fokos bora van, adja oda 4—5 koronáért, akinek 10 fokos bora van 5—6 koronáért stb. Ezen alnt utasítsunk viasza minden ajánlatot és akinek meg lesz a türelme a kellő időpontot kivárni, megfogja találni számítását.

Megjegyzem azt is, hogy hazaiias kötelességet teljesít mindenki, aki borát nem adja el olcsón. Belátható időn belül a bor és a szesz lesz egyike kevés exportcikkeinknek és minél magasabb árakat érünk el, annál több külföldi valutát kapunk érte és szilárdítjuk meg gazdasági helyzetünket a világpiacon.

Félreismerhetetlen az, hogy az osztrák borkereskedelem, amely néhány év óta Magyarország bortermésé btl milliárdokra menő hasznot hu zott, igyekszik a legképtelenebb hi rek terjesztésével boraink árát lenyomni A kalkulus nagyon egyszerű. Az osztrák borkereskedők szeretnék a magyar borokat olcsó áron megszerezni, avégből, hogy azokat magas áron exportálják és igy az osztrák valutát javítsák, nem pedig a magyart. Ez ellen a legerélycsebben tiltakoznunk kell és pedig a legegyszerűbben azáltal, hogy borunkat nem adjuk el olcsón, hanem nyugodtan megvárjuk, amig a világpiac helyzetének megfelelő árat kapunk

érte. Teleki Andor,

szőlőbirtokos.

Ruha- és cipőreRvirélós.

—lk. A kormány gondoskodni kivan a lerongyoltan és kifosztottan hazatérő katonáknak ruhával, fehérneművel és cipővel való ellátásáról. Miután pedig a mai viszonyok között a szükséges ruházati cikkek elkészítése lehetetlen, nincs más megoldás, mint a magánosok tulajdonában levő készletekből a fölösleget el- rekvirálni. Ezen rendkívüli intézkedés alkalmazását <i rendkívüli viszonyok indokolják. Es azért kell ezt lekvirálási kényszer ut)*n végrehajtani, mert h* ezt a társadalmi önkéntes felajánlásra bízzuk, megfelelő eredmény éppenséggel nem várható. Hisz máris látjuk,} hogy éppen azok, akik a társadalmi jótékonysági mozgalmaktól rendszerint távol maradnak, leghangosabban kritizálják a kormánynak ezen humánus rendelkezését és kommunizmust emlegetnek, mert a magántulajdont sérti ezen minden ellenszolgáltatást nélkülöző rendelkezés. Az emberek j nem képesek magukat a mostani '

rendkívüli időkbe, amelyek rendkívüli áldozatokat igényelnek, bele élni és ahelyett, hogy mindenki az átmeneti helyzettel járó, minden kép zelelet felülmúló óriási nehézségek leküzdését a maga erejéhez képest előmozditani segítené, ahelyett, hogy mindenki megértő készséggel és dolgos kézzel iparkodnék segíteni a rengeteg bajokon, Önző és kicsinyes magatartással, hangzatos kifakadásokkal és kritikákkal talál kozunk és pedig — ezt aiáhuzottan ismételjük — e sősorban azok részé ről, akik kedvező anyagi helyzetök dacára mereven elzárkóznak, ami kor közérdekű akciók támogatásának szüksége merül fel.

Az állam maga nem tehet meg min dent es lehetetlen mindent az államtól várni. Amikor millió és millió embert vittek a frontokra, abban is volt bizonyos „kommunizmus“, mert mélyen korlátozta az egyéni jogokat, az egyéni szabadságot. És mikor, mint hajótöröttek kifosztottan és lerongyol- tau térnek vissza azok, akik még életben maradtak, ha már nem oszthatjuk meg velők a mérhetetlen szenvedést és nélkülözést, amelyet érettünk elviseltek, hát csak megszabad velők osztanunk ruházatunk — fölöslegét.

Földet kapnak a katonák I

Budapestről jelentik: Búza Barna földmivelésügyi miniszter a következő kiáltványt adta kt: Föltjmives katonák ! Az uj Magyarország nem feledkezik meg rólatok Jelentkezzék mindenki saját községében, városában a hatóságnál Ez bizottságot alakit, amely összeírja a földnélküli katonákat és azokat, akiknek nincs tiz ka- tasztrális hold földje. Ez történjék abból a célból, hogy földhöz juttas sunk benneteket, A vételár mérsékelt lesz és hosszabb idő alatt törleszthet. Nem részesülhetnek földben és nem irhatok össze azok, akik rabol nak, fosztogatnak, gyújtogatnak, em bort ölnek vagy megbecstelenítőnek és azok sem, akik dolgozhatnának, de nem dolgoznak. A földhöz juttatás szabályait az uj országgyűlés fogja megalkotni. Addig dolgozzék mindenki nyugodtan mindnyájunkért és az ország jóvoltáért. Búza Barna.

Adakozzunk

a harctéren elhunyt tolnamegyei sze génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére.

A báró Schell Józsefié úrnő kéz deményezésere megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz :

özv. Döry Dónesné,

Paradicsom puszta . 200 —

Perczel Lajos, Kiskajdaci 100.—

Összesen : 300.—

Eddigi gyűjtésünk : 92485.53

összesen: 92785 53

— A Tolnamegyei Tüdőbeteg Sza natórium és Népsegelyző Alap javára a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz:

özv. báró Wimmer8perg

Gusztávné, Dörypatlan 1000.—

Magyar Bank és Kereskedelmi rt. Budapest tisztviselői, Balázs Jenő el hányta alkalmából, koszom - megváltás részösszege fejében ... 140 —

1140 —

Eddigi gyűjtés 254460 80

összesen _ 255600 80

A kegyes adakozóknak őszinte köszönetét nyilvánítja

Apponyi Rezső gróf

főispin,

a végrehajtó biz. elnöke.

Az eateate fegyveres fellépése a bolsevlziaus ellea.

A versaillesi . zövetségközi tanács elhatározta, hogy a bolsevizmust.minden országban, bárhol lép is fel, fegyveres hatalommal is elfojtja.

HÍREK.

— Személyi hir.Dr. Apponyi Rezső gróf főispán néhány napig Budapesten időzött, ahonnét hétfőn este lért vissza Szekszárdra.

— Bizalmi nyilatkozat. A vármegyei közigazgatási bizottságnak múlt szerdán tartott ülésén ifj. Leopold Lajos és Schell József báró bizottsági tagok meleg szavakban bizalmukat é» ragaszkodásukat fejezték ki Apponyi Rezső gróf főispán iránt és egyúttal ama reményüknek adtak kifejezést, hogy a beállott nagy politikai átalakulás után is ő marad meg a vármegye kormányzása élén. A bizottság egyhangú helyesléssel kisérte az elhangzott nyilatkozatokat, amit Apponyi főispán hálás szavakban köszönt meg.

— Kinevezés. A magyar minisztertanács Késmárky Dezső határrendőrségi tanácsost határrendőrségi főnökhelyettessé nevezte ki, az V. fizetési osztály harmadik fokozatába.

— Püspöki biztos Zichy Gyula gróf megyéspüspök Késmárky István dr. c apátot, a pécsi püspöki jog akadémia igazgatóját, a pécsi állami főreáliskolai római katholikus hitoktatás püspöki biztosává nevezte ki.

— Doktorrá avatás. A budapesti tudományegyetem orvosi kara Polgár Béla orvosnövendóket, tartalékos hadnagyot, Polgár József szekszárdi polgári iskolai tanár fiát doktorrá avatta.

— Tanári áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter Gábor Áron állami főgimnázinmi rendes tanárt a szekszárdi állami főgimnáziumhoz helyezte át.

— A pécsi Nemzeti Bank Kaposváron A Magyar Nemzeti Jegybank pécsi fiókja Pécs város katonai kiürítése következtében Kaposvárra szállíttatta a Jegybank pénzkészletét Az már megérkezett Kaposvárra.

— Katonaság Szekszárdim. A pécsi 52. gyalogezred és a 19 honvéd gyalogezred Szekszárdra érkezett. Itt folynak a jelentkezések és a leszerelések. Az első napokban csak szórványosan jöttek a katonák, kedden éjjel azonban egy külön vonaton már igen nagy számban érkeztek ide ezen ezredekhez tartozó, legnagyobb részt az olasz frontról visszajövő katonák. A derék katonák a nagy ut legnagyobb részét gyalog tették meg; az olasz frontról egész Gyékényesig 14 napig tartott a gyaloglás, több mint 500 kilométeres utat tettek meg. A pécsi ezredhez vannak hunyadmegyei illetőségűek is beosztva. Valameny- nyien boldogok, hogy végre hazakerültek és még csak nem is panaszkodnak a kiállott szenvedések miatt. A leszerelés katonai rendben, egészen simán megy végbe. Az olasz fronton kapott lírákat itt beváltják és miután nem is remélték, hogy igy hazai pénzhez jutnak, nagyon elégedettek. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál csak egy napon — szerdán — több mint 45.000 lírát váltottak be a visszaérkezett katonák.

— Megnyíltak az iskolák. A spanyoljárvány miatt bezárt szekszárdi állami főgimnáziumban, polgári fiu- és leányiskolában most hétfőn már ismét megkezdődtek az előadások.

— Uj állami tanítók. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Korányi József, Krémer János, Bognár Imre és Duxner Károly oklev. tanítókat állami el. iskolai tanítókká, Németh Béla oki. gazd. szaktanítót áil g*zd. szaktanítóvá nevezte ki. Beosztásuk ról mostani katonai szolgálati viszonyuk megszűnése után történik gondoskodás.