Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-10-17 / 42. szám

2. 1918. október 17 T0LNAVA&IE6YE és a KOZEBDEK Így élt közöttünk a szelíd, jólelkU fiatal grófnő. Aztán elvitte tőlünk — az édesatyját távozásra bíró politika, s később az élethivatás, mely sze­relmes szivét Zichy Rabidó báróval kapcsolta össze. Férje legutóbb követ ségi tanácsos volt Szófiában. Az ott lezajlott események azonban visszaté résre kényezeritették őket s Bpesten utolérte az alattomos járvány, amely voltaképpen egy má;ik kis életet is kioltott, ott a szive alatt . . . Ennyi egy gyönyörű harmonikus, fiatal élet rövid története. Tragédia, rövid prózában elbeszélve. Ami még hátra van, azt a szemünk kiáradó könye, szivünk elszoruló érzése mondja el. Mély megilletődéssel állunk meg a fiatal nemesszivíi grófnő korai sírja előtt. Lehelletszerü, finom alakja itt lebeg előttünk s amikor ezt a kis visszaemlékezést Írjuk ő róla, ze- meink a részvét, őszinte szá lom . mélyről jövő érzésével keresi: fel a mélyen lesújtott szülőket és est véreket, akiknek forrón szer tt s annyira becézett „Mauzi-“jok immár kibontott szárnyakkal repül az — Örökkévalóság felé, hol egyszer majd mindnyájan találkozunk ... B. Dr. Bartal Kornél. Halottunk Bartal Kornél dr., a szék szárdi áll. főgimnázium nagytudásu, finomlelkü tudós professzora is. Az igazi gyermeknevelő, akit tanítványai bálványozásig szerettek. Dr. Bartal Kornél az „Eötvös“ kollégiumban, kitűnő eredménnyel vé­gezte tanulmányait. Tizenhat évvel ezelőtt került Szekszárdra, ahol nem­csak mint jeles tanár szerzett osztat­lan tiszteletet, de mint társadalmi ember is közszeretetnek örvendett. Kiváló zenész volt. S mint szaktudós jól forgatta a tollat is. Különösen fáradhatlan volt, mint a Tolnamegyei Közművelődési Egyesület ismeretter jesztő osztályának szaktitkára. O volt a munkásgimnázium vezető lelke s a Vármegyei Muzeum növény-állattani osztályának tevékeny őre. Mert a természettudományok vonzották s már évek óta tervezte Tolnavármegye flórájának megírását. Sajnos, ezzel adósa maradt a magyar tudomány­nak, amelynek pedig oly hivatott munkása vész el benne. Ha jól em lékszünk, egyszer a kormány nagyobb összegű tanulmányi ösztöndijjal is ki­tüntette. A gyilkos járvány csirája mór régebben lappanghatott benne. A főgimnáziumban beállt tanítási szü­netet Batitzfalván lakó szülei látoga­tására szentelte. Edesatyja ott ev. lelkész. Onnan már betegen tért meg. De még igy is erőltette a fennlételt, ami végzetes lett ránézve, mert tüdő- gyulladást kapott. Ez aztán megölte Távirattal idehivott öreg szülei már csak halála után érkeztek meg s csak a koporsóban láthatták viszont szemük fényét, váratlanul elhunyt derék fiu­kat. Utolsó óráiban Wigand János igazgatót kívánta látni, aki meg is jelent, a hozzá oly nagy szeretettel ragaszkodó fiatal tanár betegágyánál. Halála általános részvétet kelt min denfelé. — Tanártársai a következő gyászjelentést adták ki: „A szek­szárdi áll. főgimnázium tanári testű lete a legmélyebb fájdalommal tu­datja, hogy hőn szeretett, mindenki­től nagyrabecsült tanártársa dr .Bartal Kornél rendes tanár, áldásos munká­ban telt élete 37-ik, példásan betöl­tött tanári működésének 16-ik évé­ben, testi s lelki erejének férfias tel­jében, folyó hó 14-én rövid szenvedés után elhunyt. Temetése az ág. ev. szertartás szerint folyó hó 15-én dél­után 4 órakor megy végbe (Szécffenyi- utca 142. számú házból.) Tanártársai, tanítványai — szerettük, áldottuk, amíg élt, örökké áldott lesz közöt­tünk emlékezete is I Szekszárd, 1918 október 14.“ Temetése is impozáns részvéttel ment végbe. Wigand János vezeté­sével ott volt az egész tanári kar. Tanítványai pádig az utca tu'só ol­dalán állottak sorfalat. Forster Zoltán alispán-elnök vezetésével testületileg jelent meg a T. K. E. vezetősége is s virág hiányában koszorumegváltás címén 100 koronát küidött a főgim názium ifjúsági segítő alapjának s részvétiratot intézett a gyászoló szü­lőkhöz. A temetési szertartást Gödé Lajos ref lelkész végezte, mélyen a szivekbe ható szavakkal méltatta ér­demeit. A sirnál pedig Wigand János igazgató a következő magvas s az érzés melegétől áthatott beszéddel vett búcsút az eltávozottól: „Nem tudunk megválni tőled ked vés, drága Kornél barátunk, s nem tudunk tőled szó nélkül megválni. Nem szeretted a retorikai szólam­formákat, de itt sírod szélén, mely tőlünk elragadni készül, elemi erővel kiált fel bennünk a veszteség éles fájdalma és ..visszhangot követel, ha csak töredékes vallomást is arról, mit vesztünk el benned. Mit vesz­tünk ? Azt a világos, éles elme det, amely nyájasan ragyogott hom­lokod szépen iveit homloka mögül és istenadta könnyűséggel elemezte és oldotta meg úgy a tudomány, mint az élet bonyolult eseteit. Elveszt­jük a munkás két kezedet, azt a két jobb kezedet, amelyeket sehse lát­tunk ölbe téve, mert mindig fogla­latoskodtak valamivel s férfias fárad­hatatlansággal és nőies ügyességgel ezerféle dologban mesternek bizonyí­tottak. Elvesztjük virágzó látványát a te ritka testi és szellemi rugékonysá- godnak, amely mindenütt ott volt, hol tennivaló akadt ; most a Tátra bércein törtettél fel, hogy ismeretlen csúcsokra hághass, majd éppoly köny- nyü hévvel a tudomány magaslataira hatoltál fel, hogy uj kilátásokat fe dezz fel. S mindezt szolgálatába hajtottad annak, ami a legértékesebb volt ben­ned: a te aranyos jó szivednek, amely telve szeretettel, hűséggel, hálával, törhetlen kötelessógérzettel, dús és meleg életerővel lüktette a vért a te példátlan fiúi odaadásodba, a köz- műveltség terjesztésének szolgálatába, főképpen pedig a te tanári hivatá­sodba, amelyet tudományod s az ifjú­ság oly nagy szeretetéval, s oly szép és könnyed eredményességgel telje sitettél, hogy mindnyájunknak, bará­taidnak és tanítványaidnak egyaránt gyönyörűségük telt benne. Jó szived volt, jó voltál, mint az áldott anya- természet, amelynek titkaiba kevesen voltak úgy beavatv», mint te, és egész lényed jótékony lendülete szinte észre­vétlenül hatott, mint az ég vándora, az enyhe szellő, amely tiszta, éltető légkört teremt, üdít és emel és sen­kinek útjában nincs és nem veri fel az ut porát sem. Oh, dehogy vertél fel port! Maga voltál a szerénység, feltűnni nem vágytál, hivalkodni de­hogy tudtál ! De mi hivalkodunk veled ! Köte­lességünk kellő értéke szerint meg­becsülnünk az örökséget, amelyet ránk hagytál : életed szép példáját, munkásságod, egész szellemed gazdag, elevenen, du3an ható emlékét ! A becses tanulságot, hogy tanárnak lenni nem nyűg, hanem istennek és embernek tetsző, gyönyört adó szép hivatás; a kedvvel végzett munká­nak állandóan egyedül boldogító va­rázsát s ami nélkül talajtalan, erőtlen és meddő minden nevelés : az emberi lélek jobb részébe vetett nemes hitet! így ezen ránk hagyott örökség által ezután is együtt működsz velünk s mi annak megóvásával és ápolásával továbbra is együtt működünk veled. Nem is válunk el tehát egymástól drága Kornél barátunk ! Velünk le­szel és mi veled és — ahogy földi éle­tedben nyilván veled volt minden jó szellem— halálod után örökéletedben veled lesz az Isten! Isten veled!11 Családja is adott ki gyászjelentést- E szerint gyászolják : Bartal Andor és neje szül. Szalagyi Harmiu szülei. Neumann Jenőné szül. Bírtál Jolán férjével és gyermekeivel, Bírtál Adél, Bartal Bianka testvérei. Továbbá az egész Bartal és Szalagyi rokonság. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze génysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kéz deményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Dr. Drágíts Imre Szekszárd 100 K., If). Leopold Lajos-------- 2000 „ Gr óf Széchenyi Donionkos Nagydorog---------------- 2500 „ Wo lf Henrikné Szekszárd 500 „ Balogh Brúnó, Fáczánkert 500 „ Salamon Ármin, Szekszárd 500 „ Gőzsy Tibor, Hencse — — Í50 „ madi Kovács István és neje Gyupa-puszta — — 1000 „ gróf Apponyi Sándor, Len­gyel --------------------------- 2000 „ dr . Klein Antal, Pia. Bi­riló---------------------- — 1000 , Ös szesen: 10250.— Eddigi gyűjtésünk : 74225 03 összesen: 84475 03 A Tolnamegyei Tüdőbeteg Szana­tórium és Népsegelyiő Alap javára a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: özv. Fónagy Józeefné, Góga 200 K , Ketskés Győző és felesége 30 „ Salamon Ármin — — — 500 „ Kónyi Gyula szakcsi major 3000 ,, Magyar Zsigmoud------- 1000 ,, St einer Albert, Szekszárd 30 „ Halmos József és neje (jegy­megváltás a szüreti mu­latságok alkalmából) — — 50 „ Ocsényi szül éti mulaság jövedelméből-----------------71 „ Fr anek János, Szekszárd 10 „ A szüreti mulatságok — tiszta jövedelme------- 1777 „ ma di Kovács István és neje, Gyapa----------------- 200 „ dr . Tanárky Árpád — — 200 „ Balogh Brúnó és Illés — 20000 ,, 27868(— K Eddigi gyűjtés 160314'10 „ összesen ... 194182 10 „ A kegyes adakozóknak őszinte kö­szönetét nyilvánítja Apponyi Rezső gró/ főüpán, s végrehajtó biz. elnöke. HÍREK. — Honvéd tisztek kitüntetése. A király megparancsolta, hogy a leg­felső dicsérő elismerés Látrányi István 19. honvédgyalogezredbeli tart. főhadnagynak harmadszor, és Keplinger Béla 8. honvédhuszárez- redbeli főhadnagynak tudtul adassák. — Főispánunk gyásza, dr. Apponyi Rezső gróf főispánunkat nővérének, Apponyi Gizella grófné, férjezett Zichy Rubidó bárónénak elhunytával súlyos gyász érte. A szomorú hirre azonnal Budapestre utazott, ahol az elhunyt grófnőt ma délután temetik el a kerepesi Úti temetőben s lelki- Udveért az engesztelő szentmise-áldo­zatot holnap reggel tartják meg az Egyetemtéri templomban. — Közgyűlés. Apponyi Rezső gróf főispán, a törvényhatósági bizottság tagjait, a vármegyei székház gyűlés termében f.lyó évi október hó 30 án délelőtt 9 órakor tartandó őszi rendes közgyűlésre azon figyelmeztetéssel hívja meg, hogy a közgyűlésen a vármegyei házipénztári szükségletek fedezetére eddig is igénybe vett 2°/o s a vármegyei tiszti-, segéd-, kezelő- és szolgaszemélyzet nyugdíjalapja ja vára a folyó évben szintén kivetve levő 3l/t°Jo-os és pedig az 1883. évi XV. t. c. alapján 2°/'o os, az 1912. évi LIX. t.-c. alapján ellenben 1% os pótadónak az 1919. évre történendő kivetése fog javaslatba hozatni. Az állandó választmány tagjait pedig ér­tesíti, hogy az állandó választmány ülése f. évi október hó 29-én délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. — A spanyoljárvány Szekszár- don és az egész vármegye terü­letén ijesztő mérvben terjed és ami a legsajnálatosabb, igen nagy a súlyos esetek száma. Magában Szekszárdon az utolsó 3 nap alatt 104 megbetegedést jelentettek be (persze a tényle­ges, de be nem jelentett uj meg­betegedések száma sokkal na­gyobb), azonkívül a Ferenc-köz- kórházban 50-60 a spanyolbete­gek napi létszáma, kik közül na­ponként 2-3 hal el. Igen nagy baj, hogy nagyon kevés az orvos és vannak községek, mint Döbrö- köz,Tevel, stb., melyekben óriási arányokban uralkodik és pusztít ez a járvány és egyetlen orvos sincs ezen népes községekben, sőt vannak igen nagy járások, amelyeknek területén alig van. összesen két orvos, akik termé­szetesen képtelenek ellátni a ren­geteg munxát. A hadban levő orvosok szabadságolását nem elég kérelmezni, hanem a legnagyobb erélylyel és személyes utánjárás­sal kell az illetékes helyeken a rögtöni elbocsátást a legnyoma­tékosabb módon kisürgetni, ami főleg a mostani helyzetben, a fegyverszünet küszöbén, nem ütközhetik nagyobb nehézségbe. Azonkívül minden községben sürgősen megalakítandó a jár­ványbizottság és minden nyil­vános összejövetel haladék nélkül beszüntetendő. Különösen a bete­gek látogatását kell megakadá­lyozni és lehetetlenné tenni. — Mindezekre nézve várjuk az al­ispán urnák gyors, sürgős és energikus intézkedéseit. — A táblai elnök beiktatása Me­leg, bensőséges ünnepe volt e hó 8 án a pécsi királyi Ítélőtáblának. Ekkor tett^ le az esküt a tábla uj elnöke Félix Antal dr. Chudovszky Géza dr. tanácselnök délelőtt 11 óra­kor nyitotta meg a tábla teljes ülé­sét. A táblabirák teljes számban vol­tak jelen, képviselve volt küldött­séggel a törvényszék Klie Lajos el­nökkel, a járásbíróság, Dekleva Ig­nác vezető jár.asbiróval, az ügyész­ség Klausz Endre vezetőügyésszel, az ügyvédi kamara Szulg János el­nökkel az élén, továbbá ott volt Madarász István dr. közjegyző ka­marai elnök, Simon Rudolf dr. fő­ügyész helyettes. Szép számban volt képviselve a tábla vidéki bírósága is. így jelent meg a beiktatáson Hu­szár Aladár kúriai biró, a kaposvári kir. törvényszék elnöke, Visg Pál táblabiró, a mohácsi járásbiróság, Bőgős Lajos a szentlőrinci járásbíró­ság vezetője. — Egyházi hírek- Zichy Gyula gróf megyéspüspök Lerch István lengyeli plébánost a völgységi espe­reskerület jegyzőjévé nevezte ki, Eberhard Józsefet pedig a súlyos betegen fekvő kocsulai plébános ki­segítésére küldte ki. Azonkivül át­helyezte a megyéspüspök a követ­kező segéd elkészeket: Kocsis Lász­lót Mecsekszabolcsról Magyarkesáibe, Loschen Rázmért Bonyhádról Hi- mesházára, Horváth Lajost Himes- házáról Bonyhádra, Papp Istvánt Szászvárról Mecsekszabolc3ra és Di- centy Gyulát Abaligetről Szászvárra. — Birtokvétel. id. Perczel Béla bonyhádi gyáros és vezérigazgató, Szatmármegyében egy nagyobb bir­tokot vásárolt 3,200.000 koronáért. A szekszárdi áll. főgimnázium al- ispáni rendeletre továbbra is zárva marad. Az előadások megkezdését az intézet igazgatósága a helyi la­pokban annakidején közölni fogja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom