Tolnavármegye és a Közérdek, 1918 (28./16. évfolyam, 2-52. szám)

1918-09-26 / 39. szám

3.

1918. szeptember 26

TOLNAVÁBMEGYE és a KOZEBDEK

— A szekszárdi cukor rejtély.

Igen sokak előtt érthetetlen volt az a dolog, hogy a szekszárdiak, bár a még májusban kiutalt egy vaggon cukor árát idejében kifizették, a cukrot még se kapták meg. A lakosság elkeseredése és dllhe a hatóság ellen fordul. A hatoság felterjesztésre felterjesztést intézett Poutiustol Pilátusig, de cukor csak nem jött. Végre az érdekelt kei eskedők utána jártak a dolognak és kitudódott a rejtély. A cukor azért nem jött, mert a cukorközpont bank ja a májusi egy vagon cukor árának kifizetéséről mindenkit értesített, csak az illető cu- korf.yirb mkosztályát nem. Ennek kő vetkeztében a cukorgyár (a baranya- vári) a cukrot nem küldte, a cukor központ pedig uj kiutalást nem tesz, mig az e(őző kiutalás le nincs bonyolítva. így maradtunk mi szekszárdiak cukor nélkül junius óta. Közben a megakadt szállítmány ügye lebonyolittatott. Kedden már érkezett is egy vaggon cukor és iziben ki is osztatott a lakosság nagy tülekedése közben. Forster Zoltán alispán felterjesztést tett a kormányhoz, hogy a város közönségének hibáján kivül elmaradt cukorkontingensek pótlólag utaltassanak ki, ami a legnagyobb mértékben méltányos, sőt igazságos volna és hisszük is, hogy e kérelem méltánylásra fog találni.

— Egy nsp alatt gyógyítható a Spanyol nátha. Az idei nyár szenzációja kétségkívül a spanyol nátha volt. Divatba jött Éurópaszerte. Végig száguldott a frontokon. Lázba hozta — a szó szoros értelmében — a „hátmögötti országrészek“ békés lakosságát. Az utóbbi időben pedig fékevesztetten kezdett garázdálkodni és alig volt nap, hogy egy-egy olyan halálesetről ne hoztak volna hírt a lapok, mit a spanyol nátha okozott. Végre egy hir, hogy a spanyol náthát is sikerült megfékezni. A felfedezés dicsősége egy magyar orvos nevéhez fűződik. Mar- kovits dr., Bártfa fürdő tiszti Üdülőjének főorvosa a Wiener Klinische Wochenschrift cimü orvosi szaklapban közli, hogy sikerült neki a spanyol influenzát minden esetben huszonnégy óra alatt meggyógyítani, amit úgy ért el, hogy a betegnek a láz fellépése után nyomban nagy adag kálóméit (0.3—0.6 gramm), négy üt órával későbben pedig fél- gramm aspirint egy decigramm kof- feinnal keverve adott. Az igy kezelt betegek mentesek lettek és minden komplikációtól megszabadultak, mig a kálóméi nélkül kezelt betegek gyógyítása hat napig is eltartott. A kálóméi tulajdonképen higanysó, ami a gyógyszertárban, mint erős gyo- mortisztitó és béldezinfíciálószer is- meretés. Adagolása nagy elővigyá- zatot igényel, miért csak orvosi rendelésre és utasítás szerints zabad bevenni, annál is inkább, mert lehetnek esetek, midőn a kálóméi használata veszélyessé lehet.

— A vendéglői ételárak maximá Jisa közeleg Szekszárdon is. Nagyon jó is lesz, mert ma már 8 koronába kerül egy mocsingos bécsi szelet. De mit csináljon a vendéglős, mikor a mészáros 18 koronáért adja a borjúhús kilóját, a hentes pedig 44 ko rónáért a zsir kilóját. És mit csináljon a mészáros, mikor a gazdák 32 koronát kérnek az élő sertés kilójáért. És mit csináljon a gazda, mikor egy hámszerszám 840 K és egy pár cTztna 600 KV — az ár megállapítást talán mégis előbb máshol kellene kezdeni,mint a vendéglőkben?

— 5000 waggon tengerit vetetlek ki Somogymegytre. A közélel mezősi miniszter Somogymegye által beszolgáltatandó c-cves tengeri kontingenst 5000 vsggonban állapi- totta meg, vagyis kát. holdanként 7 mm. tengerit követel, holott Somogybán ilyen jó termés nem volt. A megye előreiá hatólag csak 3000 vaggon tengerit tud beszolgáltatni. Ennyit ajánlott fel a miniszternek JKacskovics Lajos alispán is.

— Ref. segéd-lelkész elhelyezés.

Petri Elek ref. püspök Tóth Lajost Dombóvárra helyezte segédlelkésznek.

— Egy község hálája. Walter Adám czikói kániortanitó szeptember 19 én töltötte be 25 ik működési évét Czi- kón. Ezt az alkalmat ragadta meg a község közönsége, hogy meleg ünneplésben részesítse buzgó és e redményesen működő tanítóját. Vasárnap, 22 én a képviselőtestület és iskolaszék élén Gebauer József jegyző meleg és meghatott szavakban tolmácsolta a község háláját és előadta az iskolaszék és képviselőtestület határozatát, melynek értelmében Czikó közönsége évi 2000 korona fizetés emeléssel kívánja honorálni Walter Ádárn munkásságát.

— A tanítók fizetÓ8rendezése

Gróf Zieht) János kultuszminiszter a tanítók helyTzetéu kíván segíteni J és ezért javaslatot készített a tanítók fizetésrendezéséről. A kultusz- miniszter tervezete eltörli a tanítók eddigi fizetési osztályai közül azokat, amelyeknek javadalmazása alul van a 2000 koronán, úgy hogy ezentúl az állam nem ad 2000 koronánál kisebb fizetést a tanítóknak. E szerint három fizetési osztály lesz, úgymint a X. (2000—2400 kor.), a IX. (2600—3200 kor.) és Vili. (3600— 4200 kor.) A két első osztályba a tanitók 40—40 százaléka, az utolsóba a tanitók 20 százaléka kerül.

A lakásbért a rendelet nem érinti, mert azt a háború utáni időben akarják rendezni az akkori viszonyok alapján. Megkapják azonban a tanitók továbbra is a családi pótlé kot, továbbá 75 százalékos háborús segélyt és évi 1000 korona ruhásé- gélyt.

— Jótékonyság A jótékony adományokban való bőkezűségéről megye- szerte ismert ifj. Leopold Lajos az Egyesült Szekszárd Tolnamegyei Nőegylet szegényei részére téli tüzelőanyagra 10.000 koronát adományozott. A nagylelkű adományért hálás köszönetét mond a nőegylet vezetősége.

— Magyarosító jutalmak cimü

multheti közlésünk pótlásául közöljük, hogy nem Nagy Erzsébet, hanem May Erzsébet hőgyészi tanítónő, nem Kovács Margit, hanem Ko csis Margit kurdi tanítónő, nem Csironyi Vilmos, hanem Czironyi Vilma szálkai tanitónő, nem Tóth Irén, hanem Polli Irén murgai tani tónő kapott jutalmat, továbbá 150 koronás jutalmat kaptak még Molnár Ilona (Tolna) és Aike in Lajos (Udvari) tanitók.

— A szekszárdi földmivelök hitel- szövetkezete vasárnap d. e. 10 órakor tartotta rendes közgyűlését dr. Szentkirályi Mihály polgármester elnöklésével, melyen az első évi mérleg és zárszámadás elfogadtatott és a felmentvény megadatott. Az igazgatóságból kisorsolt 2 tag: Poller mann József és Majsay György 3 évre újból megválasztattak ; a felügyelő bizottság tagjaiul : Horváth József, Cseri István és Steiuer Ferenc választattak meg ugyancsak 3 évre.

A legelőrendtartás elfogadtatott, e szerint a József pusztai legelőre a bérlők csak saját állataikat bocsáthatják ki és a ló és lúd legeltetése a legelőn tilos.

— Uj kitüntetés a sebasült katonáknak. Károly király uj, katonai kitüntetést alapított. A napokban kerül kiosztásra az uj érem, mely minden sebesült és rokkant katonát megillet. Az érem előlapja a király babérkoszorus fejét viseli „C-irolus“ felírássá], a hátsó lapon e latin jelszó: „Laeso militi“ és az 1918-as évszám. Az ötkoronás nagyságú érem vörös szegélyű zöld alapú szalagon függ, melyen annyi vörös sáv van, ahányszor az érem tulajdonosa megsebesült. Az adományozás szabályai olyanok, hogy jogtalanul senki az érmet nem szerezheti meg és mindenki, akit megillet, meg is kapja.

— Magyar név. Mittermayer Emma és Anna teveli lakosok, Mittel« mayer Adolf kereskedő leányai a „Major“ névért folyamodtak. — Feldmann Ignác dunaföldvári illetőségű budapesti lakos nevét „Földes“- re magyarosította.

— Éladott ház A Bonyhád vidéki Kereskedelmi és Gazdasági bank a tulajdonát képező ottani nagyvendéglőt eladta 25000 koronáért Er| dös Zsigmond ottani vendéglősnek.

— Egy tisztességes nö vidékre magános úri emberhez mint házvezet&nő ajánlkozik. Cím a kiadóhivatalban.

Gyűjtés BezerédJ Púi szobrára.

Egy ember halála — bármily nagy volt is az élő, — ma, amikor naponta ezeren meg ezeren múlnak el, hamar feledésbe megy. Bezerédj Pál emléke felett is sokkal hamarabb „napirendre“ tért a nagy közönség, mintsem hogy az ő emberszerető, — szociális igazságokért küzdött nagy lelke megérdemelné. Igaz hogy Tolnavármegye Simontsits Elemér v. b. t. t. kezdeményezésére sietett háláját leróni 8 10 ezer koronát szavazott meg a selyemtenyésztés igazi felvirágoz- tatójának szánt szobor emelésére. A szép kezdetnek azonban mindeddig nem igen volt folytatása, amíg most megható bizonyság érkezett arról, hogy’ a halállal nem szűnik meg az ember élete, a halott legalább emlékében él.

A kis Szedres nem felejtette el alapítóját a nagy Bezerédj Istvánt és annak méltó utódját Bezerédj Pált, aki oly sokat tett a kis község lakóinak boldogulhatásáért. A község kicsinye és nagyja sietett koronákban és fillérekben leróni iránta való háláját, amelynek ébrentartásában sok része van Heilmann Bélának, ha szabad igy mondani, Bezerédj egyik szerény „jobb kezének“ is, ki vele együtt egy egész életet töltött el a magyar nemzetért, a szegény népért folyó szorgalmas munkában. Egész terjedelmében közöljük az adakozók névsorát. Talán majd felébrednek a vagyonosabb községek és egyesek is, amelyek, vagy a kik mégis csak köszönhetnek valamit az elhunyt, de úgy látszik, hamar elfeledett Bezerédj Pálnak.

Bezerédj Pál szobrára Heilmmin Béla gyüjlőivén Szedres községben adakoztak :

Pintér Ferenc 2, Grénus István 2, Kiss József 2, Kugler 1, Horváth József 1, Csák vári Márton 2, Laták Mihály 2, ifj. Lehóczi József 2, Erdélyesi József 1, Vajda József 1, Meksz István 2, Balogh Márton 1, Csillag András 1, Erdős Éva 2, Rikk József 1, Farkas György 1, Erdélyesi István 2, Vajda János 2, Fenyő József 1, Molnár József — .25, Szabó József 1, Ferkelt Márton 1, Máté József 1, Zöld József 1, Zöld Ferenc

1, Horváth Sándorné 1, Kovács János

2, Berek Sándor 1, Horváth József

1, Bencsik Istvánná 1, Vajda József

2, Vajda Józsefué 2, Placzer Vilmos 2, Dombi M.hály —'40, Kovács Pál 1, Böröcz János 1, Horváth József 1, Karácsonyi Istvánná 1, Moharos Jánosáé 1, Pintér György 1, Mészáros József 1, Szarka István 1, Molnár János 2, B. Nagy József 1, Acsádi József 2, Galág István —'30, Csi'lag György 1, Fűzi János —40, Dombi István 1, Oláh János 1, Szabó János 1, Kurkó Ferenc 2, Csomó János —"50, Molnár János 2, Dallos Jánosné 2, Balog Ferenc 2, Doszpod Mihály 2, Nemes István 1, Doszpod János 1, Pákolicz Antal 1, Kovács István I, Pintér Jánosné —'40, Fekete Jánosné 1, Steidl Pál 1, Murányi József 5, Molnár István 1, Ferkelt István 2, Erdélyi József 1, Győré József 2, Tóth István 1, Lajkovics Rozi 2, Keserű Istvánná —‘50, Pruzsina Jánosné — 50, Major György 2, Kispál Mihályné 1, Pilisi István 1, Tóth József 2, Joó János

2, Böröcz Ferenc 2, Szőr János 2, Vajda János 1, Benedek Ferenc 1, Bottyán József 2, Máté István 1, Taba József 1, Horváth János 1, Acsády József 2, Andics Jánosné — 60, Deli Józsefué 2, Vörös Sándorné 1, Dán János 1, Fejős Mihályné

1, Nagy Jánosné és Horváth Józsefné

2, Bottyán Jánosné 1, Dömény István 2, Perecz György 2, Kohn Sándor 2, Baumgarten Simon 10, Beck Jakab 10, Müller Lipót 50, Beck Salamon 100, Polacsek Mórné 100, Heilmann Béla 50, Bayerle Emma 10, Andi György 1, Nagyr József csendőr őrmester 10, Kámán József csendőr alőrmester 2, Ács István csendőr alőrmester 2, Tóth János csendőr alőrmester 1, Takács István népf. 1, Simon József népf. 1, Református hitközség 20, Katholikus hitközség 20 korona, összesen 519 kor, 86 fillér.

Tanítók gyűlése.

A Tolnamegyei Általános Tanítóegyesület folyó hó 19 én délután 1 órakor a városháza nagytermében tartotta közgyűlését Tihanyi Domokos kir. tanácsos elnöklésével.

Tihanyi Domokos megnyitó beszéde s a titkári jelentés meghallgatása után az uj tagokat vették tel.

Padányi Andor kir. tanfelügyelő nagyszabású előadást tartott az 1868. XXXV111. t.-c. 50 éves hatásainak méltatásáról. Ismertette báró Eötvös József korszakalkotó népoktatási alkotásait és a népiskolai törvény fejlődését. Indítványára elhatározták, hogy a felolvasást egész terjedelmében közölni fogják a ,,Tolnamegyei Tanügyi-hon.

A pénztár vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vették.

Padányi Andor kir. tanfelügyelő előterjesztette a választmány javas latát, hogy az egyesület vegye át a „Tolnamegyei Tanügy“ cimü lapot. Szőke Lajos és Fekete Ágoston hozzászólása után a közgyűlés az inditványt elfogadta. A lap feteliig szerkesztője lesz : Máthé Károly, Társszerkesztők: Balassa Sándor,

Eberhardt János, Knábel Vilmos és Vinekker János. Segédszerkesztő: Jártas Róza.

Tihanyi Domokos kir. tanácsos hivatkozva meggyengült egészségére elnökül maga helyett Padányi Andor kir. tanfelügyelőt ajánlotta.

Horváth Ignác egyleti alelnök meleg elismerő szavakkal emelte ki Tihanyd Domokos kir. tanácsosnak, elévülhetetlen érdemeit, indítványozta, hogy a távozó elnököt az egyesület örökös diszelnökévé válasszák, s ezt az inditványt Balassa Sándor, a paksi áll. polg. fiúiskola igazgatója, elismerő szavai után a közgyűlés kitörő lelkesedéssel egyhangúlag el is fogadta.

Ekkor Padányi Andor kir tánfelügyelő, az uj elnök szintén a legmelegebb elismerés hangján szólt elődjéről s ezután emelkedett beszédben hangsúlyoz za, hogy a világot megrázó háború után a mi munkánk által vájt lépcsőkön etnel- kedhetik a nemzetFogjunk kezet — úgymond — és hazaszeretetből létesítsünk forgóára mot 8 ebbe kapcsoljunk bele mindenkit. A nagy munkához első lépés az összetartás és tömörülés.

Ezután a tisztujitást ejtettek meg. Alelnökök lettek: Horváth Ignác és Máté Károly. Főjegyző: König Géza. Aljegyzők: Károlyi Károly és Zsidó Lajos. Pénztáros: Reitzi Péter. Könyvtárnok : Kelemen Károly. Bíráló bizottsági tagok: Balassa Sándor és Walther Gyula.

Választmányi tagok : Lengyel Ferenc, Győri János, Mendöl Ede, Horváth Boldizsár, Pákolicz Mihály, Kreskay János, Eberhardt János, Tóth Dániel, Kindl Vilmos, Brunner András, Knábel Vilmos és Schlenker Mihály.

A vármegyében 6 járási kört alakítottak a elfogadták Kelemen Károly egyesületi főjegyző indítványát,