Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-05-24 / 21. szám

•3. [*? U'17. május_24. ___________ jö n-e egy kósza srapnel arra vélet- * lenlll ? De nem . . . már odaért . . . biztonságban van. Éppen most váltották a tábori órsöt. Egymás ntán, liba sorban, nyugodtan, tempósan lépegetnek; harminc halálraszánt muszka bakák ; puska a vállukon vagy a kezükben, hátizsák a hátukon, hosszú köpenyük szegélye a havat szántogatja. Nézem figyelemmel. Érdekes. Lassan lép egyik a másik. lábanyomába a nagy hóban . . . Megállnak. Pihennek. Nézegetnek errefelé. Nem látjuk e őket? Nem veszem ki az arcukat, de előttem lebeg az öreg népfelkelő mnszkabaka, vagy a fiatal, suhanc- képi?, bajusztalan újonc. Szintén birkóznak a hideggel, faggyal, széllel, ellenséggel; épugy mint mi . . . Nagy férfi-energiával küzdve a veszélyekkel, szenvedéssel, mig csak egyszer epy fehér halottas éjszakán, melyet a halál fagyaszt az ajkukra, átköltöznek a velünk szorosan hatá­ros birodalomba, ahol nincs többé szenvedés, tűrés, kin, fájdalom; nyugodtau, csendben, szépen, jajszó nélkül halnak meg a hazáért küz­désben . . . . . . Lövés dörren. — Kiúú, jhiüú, jhiúú . . . zúg felettem egy lövedék. Olyan kis tizcentiméteres. — Bumm . . .ott robbant a fejük felett éppen. Nagy sietés, kapkodás, »zaladás . ‘ . máris eltűnnek a domb mögött . . . Később ismét nézegetek és észre- ve8zem, hogy a völgyben, előttünk a fák között négy öt tányérsapkás ismerősünk huzza a drótsövónyt, nagy hozzáértéssel, egy nehezen látható, előretolt állás előtt. rNa, gondoltam, ez már n^égse járja ; fényes nappal drótkerítést csinálni szemünk láttára ! Csinálják éjjel. Elég hosszú még az éjszaka.“ . — Igen, négy-öt muszka, lent a völgyben a 122-es magassági pont előtt. — Jó. Lövés megy. Az —i' honvédüteg lő. Nagy­szerű lesz. Feszülten várok Izgatot­tan nézem, hogy milyen buta-nyu galomtnal húzzák, esi várják ezek ott azt a Hzöges drótot. Szerettem volna rájuk förmedni: „menjetek onnan, mindjárt kaptok egy jól ne­velt srapnellt a nyakatok közé !“ Szól a telefon . . . — Jhiuu, jhiuu . . . jön már. — Bumm, bumm. Két szürke felhőcskc » levegőben. Két csapódás a hóba. Négy dörrenés ijesztő hangja száll felém . . . dübörögve visszhangzik a völgy . . . Gránát srapnell volt. Az egyik épp a fejük felett, a má­sik jobbra, valamivel hátrább rob­bant. Hanem volt ijedelem. Örült hajsza ... A futásban, mint ilyen­kor egyedüli védőfegyverben keres­tek menekülést s nyakuk közé szedve hoeffin lábaikat, mindent otthagyva, ész nélkül rohantak balra, a domb­oldal felé, mely fákkal volt gyéren benőve és kellő védelmet nyújtott. Ott volt a fedezékük. — Halló, lövés ismételve . . . Szinte látom az ijedt muszkákat, sápadt-vörős pofájukkal, amint láza san igyekszenek biztonságba jutni. . . . Elzug felettem az újabb sortüz . . . Bújnak a mászik hason csuszva- mászva a drótsövény legalsó drótja alatt a hóbán; rémülettől eltorzult arccal kapaszkodnak a domboldalon . . . Most robbant . .. elszáll a füst . . . egymást húzzák, tolják, lökdö sik ; elesik az egyik, a többi átgá­zol rajta kíméletlenül, (milyen egoista az emberiség) nagy nekilendüléssel, forró libegé8sel, fújva, zihálva, kap kodva faágak után; az élethez való ragaszkodás hatalmas erejétől hajtva, az életösztöntől megkétszereződött erőre-jutással kúsznak kapaszkodnak fel a síkos meredeken .. Most si- vit feléjük egy gránát . . . elbújni, eltűnni . . . Most vág le, felszólja a földet a magasba. . . Fedezve lenni, biztonságba jutni I . . . Végre eltűn­nek, nem látom őket. Megmenekültek. Ot muszka baka. A halálnak oda­TOLlfáVÁRIOTE----I dobott, halálraszánt, nyomorult orosz emberek ... Ez egyszer megmene­kültek a megváltó haláltól, melytől. annyira félnek . . . HÍREK. — Személyi hirek. Apjtonyi Géza gróf vbt. tanácsos, bécsi tartózkodá­sából hőgyészi birtokára érkezett. Szilassy Aladár vbt. tanácsos, nyug közigazgatási bírósági másod­elnök Karlsbadban üdül. Az elmúlt héten, Budapesten megtartott egyház- kerületi közgyűlés, a református egy­ház e buzgó vezéralakját, ki a tolnai ref. egyházmegyének is gondnoka, 70 ik évének betöltése (alkalmából táviratilag üdvözölte. * % — Alhirek főispánunk lemon­dásáról. Egyik szomsjrédvárosi lap nyomán időről-időre közle­mények jelennek meg nemcsak a vidéki, de már a fővárosi la­pokban is, főispánunknak,-Kovács Sebeslény Endrének tervbe vett lemondásáról. Szándékosan nem vettünk tudomást eddig ezekről a légbeeregetett hírekről, amelyek egyszer a főispán önkéntes el­határozásával s máskor a kor­mány vissgahivási szándékával kapcsolatban tálalják fel a távo­zás hirét. Mivel azonban a fő­városi sajtó újabban ismét nagy előszeretettel tér vissza a do­logra, kötelességünknek tartjuk kijelenteni, hogy főispánunknak a legközelebbi választási harcok­ból kifolyólag hirdetett távozása — minden alapot nélkülöz s emiatt a kormánnyal és? mások­kal differenciát egyátalán nin­csenek, mindenfelé kolportált távozása tehát csakis egyéni kombinációkon alapulhat. — Sréter ezredes első osztályú vaskeresztje. S.andai Sréter István 17. honvédgyalogezredbeli ezredest, egy gyalogdandár parancsnokát a német csázsár az I. osztályú vaske­resztel tüntette ki. Ez a ritka és magas kitüntetés méltó munkát ju­talmaz. Sréter* ezredes csapatai a tavalyi ősz nehéz harcaiban, amikor a szövetséges német csapatokkal vállvetve harcoltak, az oroszok két­ségbeesett erőfeszítéseit Magyaror­szág határain törték meg és meg­védelmezték az ország határán ural­kodó Capnl csúcsát. — Katonai kinevezések. A király a 44#gyalogezredben Babay Árpád és Sasclisenhúm Albert hadnagyo­kat főhadnagyokká ; Schlenker Ré­mig tanítót, a 17. honvédgyalogezred zászlósát, Schlenker Mihály bonyhádi igazgató tanitó fiát, hadnaggyá, Pápav Ödön mözsi tanitó 48-as cs. és kit. gyalogezredbeli hadaprődot zászlóssá nevezte ki. Püspöklátogatás Bonyhádon. E hó 19 én a bonyhádi főgimnáziumot meglátogatta Kapi Béla ág. h. ev. püspök, az egyházkerületi főgondnok es több vidéki lelkész kíséretében. A püspök délelőtt az iskola egyes osztályaiban volt, azután tisztelgő küldöttségeket fogadott, este ismét visszautazott. — Kitüntetés Forrni Lajos, a Molnár-nyomda betűszedőjét, az el­lenség előtt tanúsított vitéz maga tartása jutalmául, a kis ezüst vitéz ségi éremmel tüntették ki. — A polgármester Budapesten. Dr. Szentkirályi Mihály pogármester miután résztvett a Budapesten tar tott városok kongresszusán, kedden újra felutazott a fővárosba. Ez útja a József pusztára vonatkozó bérleti sz^Mdés ügyével van kapcsolatban. — Esküvő. Tanner Emmát nőül vette Pincehelyen dr. Horváth Gyula máv. fogalmazó Debrecenből. (Min­den külön értesítés helyett.) és a KÖZÉRDEK Hadikölcsön jegyzések. Hol­nap, e hó 25-én zárul lei hadi-' kölcsön jegyzés első ciklusa és 2.6-tól kezdve 30 fillérrel ma­gasabb árban, vagyis 96 korona 30 fillér mellett kezdődnek a jegyzések. Ezúttal is azokkal találkozunk, akik a, múltban is kivették részöket a jegyzés te­rén és akikre a közélet minden Körülmények között számíthat. A jegyzések számszerű eredmé­nyéről csak a jövő számunkban közölhetünk részletes ismerte­tést, itt csupán jelezzük, hogy a Tolnamegyei Takarék és Hi­telbanknál ismét elsőknek je­lentkezett gróf Apponyi Géza vbtt. 200.000 korona ,és gróf Széchenyi Domonkos főrend — aki jelenleg P^pán teljesít ka­tonai szolgálatot — 100,000 korona jegyzéssel, akiknek mind­egyike eddig is már igen hatal­mas összeg jegyzésével rótta le hazafias kötelességét. — Német könyv hazánkról. Most kaptuk kézhez a tavaly ilyenkor nálunk is járt kiváló német írónak, LllX Ágost Józsefnek „Ungarn eine mittel europäische Entdeckung“ cim alatt Magyarországról irt könyvét. A nagyon Ízlésesen kiállított jókora kötet kiterjeszkedik hazánk összes viszonyaira s azoknak rövid történeti fejlődését is adja. Persze csak áta- lánosiágban, de sok tömör jellcmze- tességgel, szabatossággal s feltétlen jóakarattal. így különösen meggyő­zően bizonyítja, hogy a hazánkbeli német ajkú lakosságnak semmi pa­naszra nincs oka, de. nem is pa naszkodik. — Tolnamegyéről killő nős melegséggel ir e két cim alatt : «Biedermaier dolgok Tolnában» és «Mit regél a selyembogár ?» Az előbbi cikkben Schober Ferenc bárónak (a „Három a kis lány“ egyik főszereplőjének) Tolnán s Hid- ján ma is élő emlékezetével kapcso latban, JFestetich Leó gróf fiainak nevelője volt) mond el pár érdekes dolgot, a másodikban azt beszéli el, a mit itt büszkén tudunk és vallunk: hogyan indul ki Bzckspárdról a selyemtenyésztés Ugye, hogyan terjedt szét az egész országra, külföldre s hogyan nőtt .vele igazán országosan sőt a külföldön is naggyá az, akinek a nevét itt nem szükséges említeni, s a kinek a nevét a német könyv sem említi, mert az iró szavát adta, hogy neveket nem említ s ezt meg is tartja. — Alkalommal a könyvből mutatványt fogunk közölni. — Oiákföldmivesek. Wigand Já­nos szekszárdi állami főgimnáziumi igazgató felszólította a vezetése alatt álló intézet nagyobb tanulóit, hogy tömegesebben részt vegyenek a mezei munkákban. Berlinben 1135 tanuló jelentkezett önként mezei munkára. — Arany János ünnepély a pol­gári iskolában. A szekszárdi polgári fiiskolában május hó 20-áu Ünnepel­ték Arany János halhatatlan költőnk születésének századik évfordulója emlékét, mely alkalommal Arany Já­nos munkálkodását Polgár József méltatta és’a tanulók a költő néhány költeményét elszavalták. Katonai előléptetés. Szabó Lászlót7 Szabó Mihály nyugalmazott jegyző, szekszárdi lakos ifjabb fiát, Ófelsége a közös hadseregnél századossá lép tette elő. — Hadi gondozók összeírása. Gyünkről írják, hogy Kovács Sebes­tény Endre főispán, a főszolgabíró vezetése mellett működő, a hadi gondozói tisztségre alkalmas és vál­lalkozó egyéneket összeíró bizottság tagjaivá Biróy Béla nyng. kir. táb lai bíró, Muhi Sándor evangélikus lelkész és dr. Hene Kálmán gimn. tanár, gyönki lakosokat nevezte ki. A királynéval élén létesült országos hadi gondozói szervezet tudvalevőleg azt célozza, hogy minden arra szo­ruló hadi árva mellé pártfogó, a hadi özvegyek és rokkantak oldalára pe­dig, ha arra szükségük van, tanács­adó kerüljön ; ezen szép szerepekre való férfiakat és nőket írja most össze a küldöttség, mely már meg­kezdte munkáját. A nagyobb köz­ségekbe kiszáll, a kisebbekből pedig » székhelyre küldik be az elöljáró­ságok a feldolgozandó adatokat. — A bizottság azon van, bogy a na­gyobb falvakból legalább 205-25 vállalkozót, de a legkisebb közsé­gekből is tizet ajánlhasson hadi gondozónak. Elsősorban a lelkésze­ket és azok népeit, a tanítókat és tanítónőket óhajtanák megnyerni erre a nemes hivatásra, melyből bizonyára senki sem vonja ki magát, mert hisz valamennyien adósai vagyunk a há­ború szerencsétlenjeinek. — Kinevezés. Az iguzsägUgymi- niszter dr. Kamarás Géza szék szárdi kir. törvényszéki díjas jog­gyakornokot, Kamarás Béla nyug. máv. felügyelő, fütőházi főnök fiát, a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzővé nevezte ki. — Arany ünnepély a főgimnázium ban. Vasárnap, délelőtt nagy közön­ség és a tanuló ifjúság jelenlétében, a szekszárdi főgimnázium torna- csarnokában Arany János szüleié sének lOO-ilt évfordulója alkalmából igen szép ünnepélyt tartottak. Az ifjúság a Himnuszt énekelte, utána pedig Wigand János igazgató közel másfél órás, mindégig rendkívül érdekes és tartalmas beszédben ki­váló alapossággal és megfigyeléssel méltatta Arany János ragyogó köl­tészetét és nemes egyéniségét. A hall­gatóság lelkes éljenzéssel fogadta az ünnepi beszédet, mely után még Pesthy Ernő főgimnáziutni tanuló értelmes szavalata következett. — Drága a hús. Általános a pa­nasz Szekszárdon, hogy a hus-árak magasak. Utána jártunk a dolognak *>és megtudtuk, hogy tényleg a hus- árak Szekszárdon jóval magasabbak, mint**megveszerte a járásokban. A piaci árait legutóbbi rendezése óta, ami nem is olyan régen történt, két ízben emeltetett fel Szekszárdon a hús ára, úgy, hogy az most 8 40 K. Értesülésünk szerint a legutóbbi két áremelés arra vezethető vissza, hogy a mészárosok kévéséit ék a Szekszár dón megállapított 7, majd 8 koro­nát. 40 fillér kilónkénti áremelkedés hiányzott még nekik, ezt is meg kapták. Minthogy . a hús Szekszár«- dou csakugyan drága ás a panaszok jogosultak, különösen pedig, mert nem engedhető meg az, hogy Szek­szárdon egyoldahilag állapittassók meg a hús ára és pedig emelkedő irányban, mert ez károsan befolyá solja a húsárakat és a húsellátást a járásokban, — a közönség érdeké­ben kérjük, hogy a húsárak Szek­szárdon a legsürgősebben szállíttas­sanak le, illetve a járási hatóságok­kal egyetértve, a községek szükség­leteinek figyelembevétel szabályoz- tassanak és állapíttassanak meg és pedig nem esak a mészárosok érde­keinek egyoldalú méltánylásával, hanem a fogyasztó közönség élet­szükségleteinek köteles kielégítésé­vel. Mert tudni va1(5, hogy ez utóbbi a fő dolog. — Hősi halál. Paulies Alajos máv. tanitó, Paulies Géza szekszárdi gazdasági szaktanító, főhadnagy testvérbáfyja, a harctéren szerzett betegségében folyó bó 12-én, 34 éves korában Eszéken elhunyt — A százezredik vasárnap. A ke resztény időszámítás szerint ebben az évben lesz a százeredik vasárnap. Julias 8-án lesz. Az eset kiszámítása nem egészen egyszerű, mert a tudó­sok nem tudnak megeggyezni benne, hogy Krisztus születése után való negyvenedik év szökő év volt-e vagy nem. A mi időszámításunk szerint közönségesen minden néggyel oszt­ható év szökőév. Ámde ismeretes, hogy az első évszázad elsőfelében- a szökőnapok beillesztése rendetlenül

Next

/
Oldalképek
Tartalom