Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-01-18 / 3. szám

XXVII. (XIII.) évfolyam. 3. szám. Szekszárd, 1917. január 18. fa* Fél ■ Előfizetési ár: z évre .............16 koron» él évre.................... 8 Ke gyed évre .... 4 » Egy szám ár» ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig $ kor., további sor 30 f. — Nyilt- tk: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18.— Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeréd) István-utca 5. «rám. Iáé küldendők a lapot ésdekiő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Adám-utca 42 szám Az előfizetési penzek cs hirdetések Ide küldendők Néptanítók, be ez előfizeté t egész évre előre bekül­dik, S korona. Ffiuofceutf: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNAR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A mi vasuiunkról. Körülbelül hat hét óta ismét a leglehetetlenebb állapotok ural­kodnak a mi szerencsétlen vas- utunkon. Idáig hallgattunk — hisz a háború alatt sok min­denről kell lemondani és csu­pán közérdekből elnémítunk min­den jogos kritikát — de miután egyetlen jel sem mutat arra, mintha a mostani állapotokat hamarosan megváltoztatni ter­veznék, egyenes bűn volna a közérdek ellen, ha továbbra is hallgatólag tűrnénk ezeket a ret­tenetes, szinte leírhatatlan mizé­riákat. A normális időkben négy­szer indult és négyszer érkezett naponként a szekszárdi állomás­ról és állomásra a Budapestre és Budapestről induló vonat. A háború alatt leszállt — helye­sen — ez a szám háromra, majd pedig kettőre. Ebbe is be­lenyugodtunk, mert nem győz­zük hangoztatni, hogy a háború alatt minden téren az igényeket mérsékelni kell. Azonban most már hetek óta mi a helyzet ? Egyetlen egy vo­natunk indul naponként fölfelé és ezzel az egy vonattal is csak kivételesen lehet elérni a■ csatla­kozást, úgy, hogy a Budapestre való utazás — ez a csekély 150 kilométeres távolság — legalább 15—16 órai utazásba kerül, nem szólva a sárbogárdi éjjelezés minden fogalmat meghaladó kel­lemetlenségeiről. Akinek 1, mond egy órás elfoglaltsága van a fő­városban, annak két éjjelt kell távol töltenie és közel 3 napjába kerül egy utazás. Nem szólünk a költségekről, az egészségről, csupán a rengeteg időről, ami pedig főleg most mindennél drá­gább. A postajárás is ennek a hely­zetnek megfelelő. Az Est meg­jelenik Budapesten délután 2- órakor és Szekszárdon csak más­nap délután 4 óra felé olvas­ható stb., sokkal későbben, mint Kassán, Kolozsváron, Zágráb­ban, Bécsben ^agy Belgrádon. Ilyen körülmények között ért­hető, hogy mindenki, akinek csak elkerülhetetlenül nem szük­séges, elkerüli ezt a nagy vidé- % két, ami mindenképpen óriási anyagi hátrányokkal jár ránk nézve. A vonat mentén lakó gazdaközönség úgy segít ma­gán, hogy a fővonalon levő si- montornyai, gyönki, pincehelyi és hőgyészi állomásokat kere­sik fel kocsin, de mit tegyenek azok, kiket az a kétes szeren- | cse ér, hogy a „székhelyen“ kény­telenek lakni. Hasonló forgalmi viszonyok között nincs még egy várme­gyei székhely az egész ország­ban — az bizonyost És mit szóljunk arról, hogy Bátaszékre érkező egyetlen vonatunknak megint nincs összeköttetése sem Dombóvár, sem Pécs, sem Baja felé, úgy, hogy Bátaszéken nem­csak órákig, hanem fél napokig kell lesni a csatlakozásra, aminek következménye ismét csak az, hogy Pécs, Baja, Szabadka, Sze­ged, Dombóvár vidékéről is csak épp úgy elkerülnek bennünket, mint a többi vidékekről. Azt halljuk, hogy a vasúti vezetőség azért viszi el tőlünk a szerelvényeket, mert mi vici­nális vonal vagyunk De mint vicinális vonal - utóvégre az elnevezés csak formaság és nem határoz, legalább nem érinti a lényeget -- nagyobb forgalom­mal bírunk — személy- és áru­forgalommal egyaránt, mint sok fővonal. A szekszárdi állomáson felszálló utalok havi létszáma 18—-20.000, ezen egyetlen vonat közlekedése mellett. És miért viszik el minduntalan éppen innét a szerelvényeket ? Egy nógrádmegyei földbirtokos, ki­nek az a szerencsétlensége, hogy mostanában gyakrabban kell Tolnavármegyébe utaznia, mondta, e sorok írójának, hogy ö is vicinális vonat mellett la­kik, de azért naponként három­szor utazhatik és van mindig csatlakozása a fővonalhoz. Kérjük a t. vasúti üzletveze­tőség vagy igazgatóság válaszát, miért éppen a mi vasutunk van ebben a szerencsétlen állapotban és miért éppen nekünk van ilyen képzeleteket túlhaladó szerencsét­len összeköttetésünk? Azt tudjuk, hogy a gépek javításra szorulnak, hogy a szén­nel takarékoskodni kell, hogy a szerelvényekre háborús okokból más felé nagy szükség van. Mindezt nagyon jól tudjuk és nekünk ne magyarázza ezt senki sem. Ezért bele kell nyugodni mindenkinek abba, hogy most kevesebb vonat jár, mint nor­mális időkben, hogy csak kése­delmekkel bonyolítható le a sze­mélyforgalom és hogy az áru­forgalom többszörösen szüne­telni kénytelen, de mikor azt látjuk, hogy ugyanezen időben, hogy tovább ne menjünk Paks­ról, melynek szintén csak vici­nális vasútja van Adonypuszta- szabolcsig és pedig még hosz- szabb, mint a miénk — ma is naponként kétszer indul Buda­pestre a vonatja és érkezik onnét naponként kétszer Paksra és pe­dig 5—6 óra alatt megtehető az utazás. A paksi ember 7 teljes órát tölthet Budapesten és még ugyan­aznap este 9 órára hazaérkezik. Nem-e abszurdum, hogy nekünk irigykedve kelljen gondolnunk a paksiakra — akiknek pedig szintén vicinális vonaluk van —, hogy Ők ma is naponként két­szer 5—5 óra alatt juthatnak el Budapestre, rnig a székhelyről, a mely szintén nincs távolabb, naponként csak egyszer utaz­hatni, ellenben az ut rendszerint 15 órai időt vesz igénybe. Avagy itt van Kalocsa, amely­nek szintén vicinális vasútja van Kiskörösig és 203 kilométer­nyire esik Budapestről (mi pe- -dig 155 kilométernyire) napon­ként 3 vasútja van jelenleg is, amely alig 5 óra alatt Buda­pestre viszi az utasokat és on­nét ugyancsak naponként há­romszor vissza Kalocsára 5 — 5 órai ut idő tartam alatt. Miért éppen Szekszárdnak és vidékének kell állandóan a leg- mostohább forgalmi viszonyokat és ebből származó, valóban fel sem sorolható óriási mizériákat és károkat elszenvednie. Ismételjük, szerények és alá­zatosak vagyunk igényeinkben, mert ismerjük jól a jelenlegi viszonyokat. - De a mostani hely­zet, ha nem akarjuk, hogy itteni különben is vajmi csenevész ipari és üzleti élet teljesen tönkre menjen, a mezőgazdaság ugyan­csak sokat szenved ezen meg­bénult forgalmi viszonyok kö- : zott, tovább igy nem maradhat. ; Az áruforgalom nem szünetel- ; hét ilyen hosszú időkön át és legalább egy vonalnak kell na­ponként indulnia, amely föltét­lenül kap csatlakozást a fővonal­hoz. Mert már Rétszilason sem engedik meg — késedelem ese- ; tén az átszállást. Szóval még ebben a tekintetben is rosszabb a helyzet, mint volt. Nem lehetne a paksi vonat­tal kombinációba hozni a mi vonatunkat, olyképpen, hogy a Budapestről délután 3 óra 30 perckor Adony-Pusztaszábolcsra induló személyvonathoz kapnánk összeköttetést és éjjel ugyan­csak a reggel Budapestre érkező valamelyik vonathoz ? És teljes | lehetetlenség, hogy Bátaszékre | olyan időben érkezzék a vonat, hogy az onnét a különféle irá­nyokba induló vonatokhoz meg legyen a czatlakozás, ha nem is percnyi pontossággal, de leg­alább nem fél napokig tartó időveszteséggel. Az államvasutak t. intézősé- gének, tudjuk, hogy mostanában súlyos gondjai vannak és nehéz feladatok megoldása előtt áll. Azonban a legsulyobb gon­dok és legnehezebb viszonyok között sem szabad egy kulturá­lis és gazdasági, fejlettség dol­gában az országban elöljáró nagy vidéknek összes legszeré­nyebb forgalmi igényeit teljesen ignorálni és semmibe se venni. Sürgős orvoslást kérünk. Az összeírt Élelmiszerek elosztása a városokban. Báró Kürthy Lajos az Orsz apa közélelmezési hivatal elnöke, szék szard város polgártnestetéhe z é vármegyénk alispánjához, az összeír élelmiszerkészletek egyenlő elosztása érdekében leiratot intézett. A leirat­ban elmondja, hogy a készletek elosztása rendszerint aránytalan és egyenlőtlen úgy a mugánháztarta- • sukban, mint az üzletekben. Egyesek túlságosan el vannak látva, mások­nak semmijük sincs. A feladatok iegfontossabbja, hogy azt a kérdést rendezzék. A készletek összeírása már megtörtént, most fel kell dol­gozni az összeírás anyagát. Megálla pittani a lakosság valódi számát és az összeirótt készletek pontos menryiségét. Az eredmények alapján az egyes vármegyék különböző vi­szonyaihoz képest kell megállapítani a fejkvóta. Azután azoknál, kiknek Készlete megfelel, az egy évi szük­ségletnek, meg kell hagyni, ahol ahol azonban fölösleg vau, le kell foglaüni s a megállapított maximális árakon a hitóság rendelkezésére bocsátani. Az év szükséglet megálla pittásánál a családtagok kora is tekintetbe* veb tő, péleául kávé a gyermekeknek kevesebb, cukor ellen­ben több adható, krumpli a munkás­unk adandó több, ellenben a gyer­mekeknek kevesebb. Egyutta arra is gondolni kell, hogy a kereskedők készletei is egyenlő elosztást nyer­jenek. Minden cikkre be kell hozni a jagyrendszert és minden kereskedőt kötelezni kell, hogy áruját a jegy ellenében szolgáltass ki. Azok a a háztartások, amelyeknek készletük van, természetes akiknek készletük vau nem kapnak élesmiszerjegyeket. Azokat, akiknek nincs háztartásuk, továbbá a vendéglőket es kavóháza- zakat a liszt és kenyérjegyek elvei­nek megfelelően kell ellátni a többi élelmiszerrel is Báró Kürthy utasitjf a hatóságokat, hogy a rendelkezések- betartását 'szigorúan ellenőrizzék és időnkint gyakori vizsgálatokat tart­sanak a. háztartásokban. A közélelmezési hivatal főnök akként intézkedik, hogy a törvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom