Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-05-03 / 18. szám
t XXVII. (XIII.) évfolyam. 18. szám. Szekszárd, 1917. május 3. UVAH E5 A KÖZÉRDEK r, Előfizetési ár: íz évre ..............16 kereaa év re...................8 „» Be gyed évre .... 4 » Egy wie »fa ... . 16 blMf Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit song S kor., további sor 30 1. — NtíU- fár: garasoad soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkínt egyszer: csütörtökön. • i n ■■ Telefon szám: Főszerkesztő : 18, — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. » Szerkesztőiig: Bezerédj István-utca 5. szám. Ida küldendők a lapot érdeklő összss küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések 14« küldendők. ^ Néptanítók, ká az előfizetést egész érre előre bakftt* dik, 8 korona. PSsxesáeszló: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelős szerkesztő: BODNÁB ISTVÁN. Főmunkatirs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Nesélhetésl mozsalmnh. Irta: dr. Magyarász Ferenc. I. A köztisztviselők mozgalma. Nem habozom azon áldozatok sorában. amelyek a népekre és nemzetekre nehezednek, a fronton harcoló katonák véráldozata után első helyre tenni a tisztviselői karnak súlyos anyagi küzdelmeit megélhetésükért!. A késziizetéses pályák eddig sem elégítették ki a tisztviselőknek jogos igényeit. .Az anyagi érték nem mindig és nem szükségképpen állott összhangban az egyéni értékkel. Általában véve ugyanis a lanyha, pontatlan vagy ingatag képzettségű tisztviselő előtt sem zárait be az előmenetelnek automatikus útja, viszont a nagy kvalitású tisztviselő is kénytelen volt várni a sorára. A szabad keresetű pályákon képzettség, ambíció és törekvés egyengeti az utat előre; a „létrán“ csendben, rendben magától megy minden. Tudja ezt az állam is és éppen ezért nem valami busásan honorálja a tisztviselőknek munkáját, amelyre bizonyos átlagértéknek mértékét szereti alkalmazni. Békeidőben azonban, ha takarékos ▼olt a férj és szerény meg szorgalmas a feleség, valahogy csak meg lehetett ólniök, kivált olyan városhelyen, ahol gyermekeiket könnyen iskoláztathatták. Persze, ha az asz- szony főzni sem tudott és mindenben a cselédre volt utalva, ha a férjnek költséges passziói voltak, ha mindkettő mindent szeretett „mit- macholni“ : akkor éppen csak hogy tengődtek, sőt adósságokba is keveredtek. De jó beosztással meg lehetett élni a tisztviselői fizetésből. Jött azonban a háború és valóságos katasztrófát okozott a készfizetésből élő tisztviselői karnak. Minden megélhetési cikknek értéke őrült iramban emelkedett fölfelé. Csak két dolog vált olcsóvá: a pénz és a vér; a többi mind megdrágult. Az általános drágaságban a társadalom többi osztályai úgy segítettek magukon, ahogy tudtak. Az iparos és az őstermelő valóságos harcra, kelt egymással, az egyik az ipari cikkeknek, a másik a nyers anyagnak és az élelmi cikkeknek árát kezdte felsrófolni.[A munkás és napszámos osztály erre a munkabér emelésével felelt. Egyedül a készfizetésből élő tisztviseiőosztály volt Védhe- tetlenül kiszolgáltatva a megélhetés nehéz harcának. Ha szemére lobban- totta a suszternak, hogy 80—90 koronát kér egy pár cipőért, az azzal felelt, hogy ő viszont 8 koronáért , veszi a zsírt, ha ugyan kap. Ha a fÖldmivesnél kesergett a hivatalnok, hogy miért oly irtéztató drága a tej, az is legott készen vöt a felelettel : 160 koronát kértek tőlem egy pár csizmáért, 4000 koronát egy pár lóért. Minden termelő, minden iparos, minden napszámos tudott szerezni, sokat szerezni a háborúban. Igaz, hogy nagyon gyakran, ahogy vegyik kezével megszerezte, a másikkal megint ki is kellett adni, hisz minden megdrágult. De a köztisztviselő szerzeménye nem lett nagyobb; ő csak kiadott, örökké csak kiadott, sokkal többet kellett kiadnia, pedig nem vett be többet. Sokkal többet kellett dolgoznia, hisz a legtöbb hivatalból bevonultak a fegyverfogható férfiak; de a jövedelem többlete nem állott arányban a munkáéval. Igaz ugyan, hogy az állam ismételten segítségére sietett a tisztviselőknek a különböző háborús drágasági pótlékok által. De ez a segítség csak olyan flastrom, amely alatt a seb nem hegedt be, hanem tovább harapódzott. Először is a pótlékok százalékszáma nem érte el a legfontosabb élelmi és ruházati cikkek áremelkedésének percentjót. Mit használ a 35 százalék pótlék, ha az élet 50—150 százalékkal lett drágább. Másodszor a drágasági pótlékok többet ártanak a gazdasági egyensúlynak, mint amennyit használnak a tisztviselőknek. Az ilyen pótlékoknak ugyanis az a következménye, hogy az emberekben az a hit kél: Van már pénze a hivatalnoknak is, rajta tehát, vigan srófolhatjuk tovább is az árakat. Nem csupán több pénzt, alacsonyabb árakat is kérünk egyúttal! Ebben látjuk egyetlen hathatós eszközét a tisztviselői nyomornak. Bajról és orvosságról még fogunk szót ejteni. Táviratok. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. , Höíer mai jeleatése. Keleti hadszíntér. Budapest, május 2. Az ojtozi úttól északra fekvő területen orosz osztagok előretörését teljesen visszavertük. Egyébként he- lyenkint élénk tüzérségi tevékenység folyt. Olasz és délkeleti hadszíntér : A helyzet változatlan. Híifer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Események a tengeren. Budapest, május 2. Repülőgépeink Valona kikötőidé- peit lehető jó eredménnyel bombázták és áz olasz ellenhatás dacára teljes számban visszatértek. Hajóhad parancsnokság. A német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlin, május 2. Rupprecht trónörökös hadcsoportja: Yorutól délre a tüzérségi tevékenység időnként növekedett. Az arrasi csatatéren Lenstől nyugatra Monchy- nál és Fontainenél dételőtt az angolok előretörései meghiúsultak, déltől kezdve a tüzérségi harc újra fokozódott és éjjel is erős maradt. A német trónörökös hadcsoportja- Cernynél és az Aisne a mentén virradat előtti heves tiizhn Hámok után l erős francia felderítő vállalkozások következtek. Az ellenséget vissza- I vertük. Délben a tűzharc az egész harcvonalon újra teljes erővel tört ki. Az Aisnetól északra rohamcsoportjaink éjjeli vállalkozásaikkal foglyokat és gépfegyvereket szállítottak be. Sillery tői északkeletre egy francia fészek kitisztítása alkalmával az ellenségnek súlyos veszteséget okoztunk és több, miDt 50 foglyot hoztunk magunkkal. A Chemiu des Dames hegyháton közelharcban visszavertük franciák újabb előretöréseit. Az április 30-íkí cbampagnei harcokban több, mint 400 fogoly maradt kezünk között; vallomásaik szerint az ujonan harcbavetett francia hadosztályokra azt a feladatot rótták, hogy a Naurroytól délre és a Maronviliersnól fekvő magaslati állásokat tőlünk minden áron i^gadják el. A francia hadvezéreknek ezt a célját egyik helyen sem sikerült elérni. Albrecht würtembergi herceg had- csoportja : A helyzet változatlan. Az ellenség légi harcokban tegnap 14 repülőgépet vesztett. Wolf hadnagy 28. és 29-ik, Scheffer hadnagy 24. és 25-ik ellenfelét lőtte le. Keleti hadszíntér. Lipót bajor herceg vezértábornagy arcvonala: Az oroszok tüztevékeny- sége s ennek megfelelően a mienk is több szakaszon éléukebb volt, mint az utóbbi időben. — József főherceg vezérezredes arcvonalán a moldvai határhegysógben erős tüzelés után több orosz zászlóalj megtámadta az ojtozi völgytől északra fekvő magaslati állásainkat* Nagy veszteségük mellett vertük vissza Őket. — Mackensen vezértábornagy hadcsopnrtjá: Nem volt lényeges esemény. Macedón arcvonal: A Csema-liajlásban és a Vardar nyugati partján az élénk harci tevékenység tovább tartott egyik repülő- rajunk megfigyelt jó eredménnyel bombatámadást intézett a Csertia mentén fekvő Bac melletti lőszer- raktárra. Ludendorf, első főszállásmester. A Tolnainegyei Takarék és Hitelbank közgyűlése. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank részvénytársaság április hó 2C-én, délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tartott, amelynek egyedüli tárgya az igazgatóság javaslata volt, az alaptőkének felemelése s az ezzel kapcsolatosan szükségessé vált alapszabály módosítás tárgyában. Aközgyülésen, a távollevő Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos, igazgatótanácsi elnök felkérésére id. Bern,- rieder József, az igazgató-tanács tagja elnökölt, aki a legszivélyeseb- ben üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a közgyűlés 49 részvényes megjelenlsével, 2809 szavazattal, határozatképes. Jegyző- könyvhitelesitőkül dr. Tanárky Árpád és Kurz Vilmos kir. tanácsos kérettek fel. Az igazgatóság javaslatát Leopold Kornél vezérigazgató.terjesztette elő. Tömör összefoglalása beszédében az alaptőke emelésének szükséges voltát azzal okelta meg, hogy mivel a pénz bevásárlód ereje csökkent, minden iparosnak, kereskedőnek, nagyobb tőkére vau szüksége, — Áll ez az összes pénzintézetekre, amelyekkel szemben, kivált a háború után fokozottabb igényekkel fognak mindenfelől fellépni. De áll ez a Tolna- megyei Takarék és Hitelbankra is,. mely a fokozatos, állandó haladás és fejlődés képét mutatja. Utal a kibocsátott prospektus adataira, amely szerint a kihelyezések meghaladták a ' 18 milliót 8 a betét állomány, amelyek öt évvel azelőtt 5 millió volt, * már tavaly elérte a 13Vs milliót s ma 16l/t millió, s a bruttó nyereség ugyancsak ezen öt évi idő alatt 550 ezerről 1 millióra szökött fel s a tiszta nyereség 216 ezerről 3Í5 ezerre, mig az öt év előtti 90 milliós összforgalom a múlt évben 240 milliót tett ki. Kétszeres kötelessége tehát az intézetnek a tőkeemelés, a betét állomány nagyobb arányú ^megnövekedése miatt is, mert arra kell tőre kednie, bogy az intézet saját vagyona és az idegen vagyon között a természetes összhang és arány meglegyen. Utal arra is, hogy a Hitelbanknak az utolsó tőke felemelés óta létesült paksi fiókja, az ottani pénzpiacon önálló intézet hivatását van hivatva betölteni. — Hivatkozik az intézet egyéb alapításaira, igy a „Dunántúli Hitelszövetkezettel“ való szoros kapcsolatra, a Bátaszék— Sárközi Takarók és Hitelbankra, amelyek a fokozott fejlődés képét mutatják, az utóbbi kivált alig pár év alatt a vármegye legnagyobb,»» legfundáltabb intézetei sorába emelkedett. A tőkeemelést tehát az intézet fokozatos fejlődése mellett, a nagy arányú értékeltolódások, a más pénzintézetekkel való lépéstartás, a versenyképesség mulhatlanul szüksé-' gessé teszik. A kibocsátás módozatának pedig — szépsége, hogy a Magyar Általános Hitelbank vállalkozott a régi részvényesek által esetleg át nem vett összes részvényeknek a teljes kibocsátási árban való átvételére. A kibocsátásnak nem csak biztos sikerét jelenti ez, de örvendetesen megnyugtató lehet a részvényesekre is, amikor egy ilyen országos, kipróbált vezető intézet is, ismerve a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank belső ügykezelését, vállalkozik ilyen, az intézetre csak megtisztelő feladatra. Miután még kifejtette, hogy kibocsátandó uj részvények ára 560 korona lesz, a régi 600 koronán felüli belértéket képviselő régi részvényekkel szemben s minden optimizmus nélkül kilátásba helyese a körülbelül 6 százalékos kamatozásnak megfelelő 34 koronás osztalék változatlan fenntartását s idővel való emelését, kérte az igazgatósági javaslat elfogadását. Ennek megfelelőleg s^ztán a közgyűlés határozatilag ki is mondotta, hogy az intézet már meglevő 5000 darab régi részvényén felül, még 2500 darab uj részvényt bocsát ki ^gyenkint 560 koronás árban, úgy, hogy minden 2 régi részvény után egy uj részvény illeti a részvényeseket. Az igy befolyó összegből egy millió koronát az alaptőkéhez csatolnak, mi által ez három millióra emelkedik, a fennmaradó összeggel Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
