Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-04-26 / 17. szám

2, T0LKAVÁME6YI és a KBZÉBBER 1917. április 26. nyára kimondta az értekezlet, hogy a városi rendőrkapifányt megkeresi a tavaszi zöldségfélék és egyéb cik- . kék árainak maximálása és a piaci rendészet és ellenőrzés erélyes gya­korlása érdekében A tagokat pedig felhívja, hogy panaszaikat a Helyi Bizottságnál jelentsék be. Egyhangúlag hozott határozattal kimondta az értekezlet, hogy az Ál­lami Tisztviselők Országos Egyesü­lete húsvéti gyűlésén a háborús se­gély és fizetésrendezés tárgyában ho­zott határozathoz, annak hangsúlyo­zásával, hogy az ott lefektetett ki vánalmak minimálisak a mai meg­élhetési nehézségek között, csatlako­zik, az Országos Egyesületet üdvözli és a.tisztviselő-érdekek továbbnstá- polására kéri. Az Országos Egyesü­let közgyűlésén elfogadott memoran­dumot a vármegyei országos képvi­selőknek ’támogatás céljából meg­küldi. Végül Erdei Lajos számvevő in ditványára az értekezlet kimondta, hogy a különféle életszükségleti cik kék beszerzési csoportjaiba a nem állami, hanem vármegyei és városi tisztviselők is beléphetnek, dr. Szent királyi Mihály városi polgármestert átiratilag az egyesület céljainak jó indulatu támogatása érdekében meg­keresi s a közgyűlési terem átenge­déséért köszönetét fejezi ki. « > Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze gánysorsn katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Schell Jözsefné úrnő kez­deményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Kisdorogi ifjúsági mű­kedvelő társaság K 350'— Eddigi gyűjtésünk: „ 39283’93 összesen: K 39633-93 Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bi­zottsága folyó hó 26-ikán Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésé- vel, a tagok óriási részvétele mellett, két közgyűlést tartott, egy disz- közgyülést d. e. fél 10 órakor, a királyi pár megkoronáftatása alkal­mából, melyen a főispán megkapó meleg szavakkal tolmácsolta a ma­gyar nemzet hódolatát és törhetetlen ragaszkodó tiszteletét a ^koronás ki­rály és királyné iránt, Utána Simontsits Elemér vbt. ta­nácsos adott ékesen szóló visszhangot a közgyűlés kebeléből a főispán meg­nyitó szaVaira, magasztalóan szólva a királynak a korónáztatás alkalmá­ból megnyilatkozott erős alkotmányos érzékéről és trónralépte óta úgy a maga, mint felséges hitvese részéről a magyar nemzet iránt kimutatott megértéséről, Bzeretetéről és egészsé­ges szociális érzékéről, ami a nem­zetet nemcsak ^megnyugvással, de a legnagyobb bizalommal tölti el. — Indítványozza, hogy a közgyűlés a királyi párt, az állandó választmány javaslatához képest, feliratilag üdvö­zölje, mit általános helyesléssel fo­gadtak. Erre dr. Éri Márton főjegyző fel­olvasta az általa szerkesztett két hódoló feliratot, melyek közhelyeslés­sel találkoztak. A feliratokat a belügyminiszter ut­ján fogják a trón zsámolyáig el­juttatni. Ezzel a díszközgyűlés véget ért és • pár perc múlva a főispán megnyi tóttá a rendes közgyűlést, mely dél­után 3/*2 órakor," lapunk zárta után ért véget és igy arról, legnagyobb . sajnálatunkra, laptechnikai okokból csak igen vázlatos tudósítást ad­hatunk. Kovács Sebestény Endre főispán a rendes közgyűlést megnyitó beszé- ydében a háború hosszú tartamával kapcsolatban kitért a közélelmezés és közellátás nehézségeire, hangsa lyozva, hogy úgy a gazdaközönség­nek, mint a lakosságnak eddig ta­núsított dicséretes magatartását kö vetnie kell, mert csak igy érhetjük el a sikert, amiért mindannyian imádkozunk. Megemlékezett az Or­szágos Hadigondozó Tanács támo­gatásának szükségességéről is, mely- lyel mindannyian tartozunk azok­nak, akik a hazáért életüket áldoz­ták. Elnöki bejelentései során megem­lítette, hogy a beteg Kiss Ernő dr., tiszti főügyészt a közgyűlésen Tö rök Béla helyettesíti. Az igaz kegye­let meghatott szavaival adózott Bar- tai Béla megyebizottsági tag hirtelen elhuuytáról, aki oly sok és nagy szolgálatot tett a vármegyének. El­hunyta felett a közgyűlés igaz fáj dalmának ad JsiJejezést és a gyá­szoló «családhoz részvétiratot intéz­nek. örvendező elismeréssel szólt a fő­ispán Apponyi Sándor gróf tárnok mesternek az első osztályú vasko- rona-renddel és Simontsits Elemér képviselőházi alelnöknek a vbt. ta­nácsossággal történt királyi kitünte­téséről, akiket ez alkalomból a köz gyűlés üdvözöl. Épenigy melegen üdvözli dr. Tanárky Árpád Ferenc- közkorházi igazgató főorvost érde­mekben gazdag és nagy sikerű 25 éves működéséért, úgy szintén For­ster Zoltán alispánt és dr. Éri Már­ton főjegyzőt, akik ez évben töltik be megyei szolgálatuk 25-ik évét. A számonkérö szék örvendetes jelentésével kapcsolatban a központi előadóknak, Szabó Elemér tb. szol- gabirónak és dr. Zsigmond Ferenc városi helyettes főjegyzőnek ered­ményes működésűkért elismerést nyil­vánítottak. A főispán a megye szolgálatától megváló Rassovszky Julián duna földvári és dr. Perczel Béla völgy- ségi járási főszolgabirák működéséről igen melegen emlékezett, sajnála­tát fejezve ki távozásuk felett és reményét fejezve ki, hogy a várme­gye tanácsában és ügyeinek intézé­sében még találkozni fogunk velők és e téren szerzett tapasztalataikat a vármegy javára értékesíteni fog­ják. Ugyancsak meleg, szinte forró elismeréssel szólt Simontsits Elemér vbt. tanácsos, a távozó két derék tisztviselőről, utalva a nekik kijáró általános elismerésre, melyre a köz­élet minden igaz katonája a vár megye közönsége részéről a jövőben is mindig számíthat. Ezután rákerült általános várako­zás között a sor a főbírói és ezzel kapcsolatosan megüresedő állások betöltésére. A kijelölő választmány, melynek tagjai Simontsits Elemér, Fekete Ágoston, Sztankovánszky János, Bernrieder Józef, őrffy Lajos és Kardosa Kálmán dr. voltak, a völgységi járás főbírói állására Per­czel Dezső II. jegyzőt és dr. Hagy- mássy Zoltán szolgabirót jelölte. A két szavazatszedő küldöttségnél, mely­nek báró Schell József és Dőry Hu­gó voltak, az elnökei, 291 szavazat adatott le, melyből Perczel Dezsőre 100, Hagymássy Zoltán drra 191 szavazat esett és igy a főispán 91 szótöbbséggel dr. Hagymássy Zoltánt a völgységi járás megválasztott fő- szolgabirájává jelentette ki, mit nagy éljenzéssel fogadtak. A danaföldvári járás főszolgabirá jává egyhangúlag az egyedül pályázó dr. Becht Ödön II. főjegyző válasz tatott meg. Az árvaszéki ülnöki állásra Ke- nézy László szolgabiró és Mányoky Ödön árvaszéki jegyző jelöltettek, kik közül — a névszerinti szavazást kérő iv visszavonatván, — közfelkiál­tás utján Kenézy László választatott meg. A megüresedett II. főjegyzői állásra Ujfaiussy Sándor II. jegyző, a megüresedett két szolgábirói ál­lásra Schultheisz Rezső II. jegyző és madi Kovács Dénes árvaszéki al­jegyző választatott meg, az igy meg­üresedett aljegyzői állásokra pedig Morvay László, Polgár István és Kiss Ernő közig, gyakornokok, akik az ülés végén a hivatalos esküt (-Uj- falu&sy Sándor kivételével) letették. A közgyűlés tovább lefolyásáról jövő számunkban emlékezünk meg. Háborús syermekkert. Életrevaló mozgalmat kezdeménye­zett a Felvidéki Magyar Közmüve lődési Egyesület. A mozgalomnak az a vezető gondolata, hogy miután az ország férfi-közönsége a harctéren teljesiti a kötelességét és az asz- szonyrsr hárul a föld megmunkálásá­nak kötelessége, a társadalom vi- 'szont addig, a mig az asszony ve- rejtékes munkáját végzi, gondoskod­jék a gyermekei felügyeletéről, hogy azok föl ne gyújtsák a házát s pusz­tulás veszedelmébe ne ejtsék a köz­séget. A FMKE elnöksége mindjárt a kérdés megoldásának is megadja a kulcsát, á mikor fölveti az eszmét, Jiogy a mig a családanyák a mind­nyájunk kenyeréért munkában álla­nak, azokban a községekben, a hol óvodák nincsenek, gyűjtsék össze a gyermekeket (például a májustól— októberig szünetet tartó iskolákban) és tartsák őket reggeltől estig fel­ügyelet alatt. Az iskolát mindenesetre ingyen engedi át erre az istenes célra az állam, a község vagy a felekezet, A felügyeletet szintén ingyenesen el­vállalná a község intelligenciája föl váltva vagy az iskolai szünetet él­vező tanító vagy tanitónő, legrosz- Bzabb esetben pedig a község előre gedett és munkaképtelen lakossága. Az intelligencia végezné a gyerme­kek szellemi és lelki vezetését, a község öreg és munkaképtelen lakos­sága pedig a gyermekek személyi (tisztasági stb.) gondozását. Élelmezést szívesen ad a gyerme lseknek az anyjuk vagy a hozzátar­tozóik vagy pedig a község meleg­szívű lakossága, a melynek bizony mindig lesz egy egy kanálka levese vagy főzeléke a szegényebb gyer­mekek számára. A FMKE elnöksége megtisztelte tésnels venné, ha ezt a tervét a test­vér közművelődési egyesületek s a a működési területén kívül álló vár­megyék egyházi és politikai ható ságai is magukévá tennék. Alispánunk, n tarthatatlan vasúti állapotríl. Alispánunk ezeket mondja idő­szaki jelentésében a vasúti mizé­riáinkról : Rá kell mutatnom e helyt tekin­tetes Törvényhatósági bizottság, azon tarthatatlan állapotokra, me­lyek a vasúti forgalom terén a Sár- bogárd—Bátaszéki vonalon a közön­ség legnagyobb méltatlankodására és a közlekedés érzékeny kárára huzamosabb idő óta uralkodnak és amelyek a megállapított menetrend be nem tartásában, a vasúti csatla­kozások elmulasztásában és teher­vonatok hiányában nyilvánulnak meg. Minthogy ezek az állapotok a vármegye e nagy vidékén, mely a székhelyen át Sárbogárdról kapcso­lódik be a Fiume—budapesti fő­vonalba úgy a személy, mint a teherforgalmat hátrányosan befolyá­solták és a vasúti közlekedés igé­nyeivel össze nem egyeztethetők, a nagyközönségre nézve igen fontos érdeknek tartom, hogy ezek sür­gősen orvosoltassanak. Az orvoslás legcélszerűbb módja szerintem az volna, ha a Sárbogárd, illetve Rétszilasj-Szekszárd—Báta- szék között futó mellékvonal a sza­badkai üzletvezetőség hatásköréből a zágrábi üzletvezetőséghez csatol- tatnék vissza. Indokoltnak tartom ezt azért, mert e nagy vidék leg­főbb kereskedelmi és forgalmi ér­dekeivel a budapest—fiumei fővo­nalra irányul s igy a zágrábi üzlet­vezetőségnek — mely e fővonalat kezeli — a dolog természeténél fogva is a legkönnyebben áll mód­jában a menetrendek összeegyezte­tésével, a mi életbevágó személyi és teherforgalom jogos igényeinket ki­elégi ttetni. Indítványozom: hogy felirat in­tézhessék a kereskedelemügyi Mi­niszter úrhoz, hogy e vonalunk a zágrábi üzletvezetőséghez csatoltas- sék vissza s addig is, mig ez meg­valósítható lesz, e vonalnak a buda­pest-fiumei fővonalhoz való csat­lakozó állomásául, hacsak ideigle­nesen is, Rétszilas engedélyeztessék. Amennyiben pedig ez utóbbi kérel­münk a mai viszonyok között tel­jesíthető nem volna, kérjük a Mi­niszter ur sürgős intézkedését az iránt, hogy személyvonataink moz­donyai a kezeléstől főleg Szekszár- don mentesittessenek s az árufor­galom lebonyolilhatása és a sze­mélyvonatok csatlakozásának biz­tosítása érdekében egy naponként közlekedő kezelő tehervonatpár a menetrendbe azonnal beillesztessék. . HÍREK. — Simontsits Elemér kitüntetése. Vármegyénk alispánja igy emléke­zik meg a vármegyénk kiváló fiát ért kitüntetésről: örömmel említem fel azt a magas királyi kitüntetést, mely a vármegye volt főispánját . és törvényhatósági bizottságunknak most is tagját: Simontsits Elemér bonyhád-kerületi országgyűlési kép­viselőt és a képviselőház alelnökét érte azzal, hogy a király őt való­ságos belső titkos tanácsossá ne­vezte ki. A királyi kegy ez újabb megnyilatkozása beszédes jele a ki­tüntetett közéleti szereplésében szer­zett érdemeinek, melyeket mi mind­annyian büszkeséggel méltatunk. — Katonai kitüntetések. A király Walter Gyula bátaszéki tanítót, a a 17. népfelkelő gyalogezred I. osz­tályú számvevőjét, a koronás vas­kereszttel, vitézség! érem szalagján tüntette ki. — Signum laudis A király elren­delte, hogy Hortobágyi Ágost nép fölkelő főhadnagynak, Tolnavárme­gye gazdasági munkabizottságánál kitűnő szolgálatáért dicsérő elisme­rése tudtul adassák. A király megparancsolta, hogy az ellenség előtt tanúsított vitéz maga­tartása elismeréséül Gyenis Antal 19. honvédgyalogezregbeli tart. hadnagy­nak a legfelsőbb dicsérő elismerés a kardok egyidejű adominyozása mel­lett tudtul adassák. — Államvizsga. Morvay László végzett joghallgató, szekszárdi köz- ' igazgatási gyakornok, tb. szolgabiró a pécsi püspöki joglyceuraban egy­hangú sikerrel letette az államtudo­mányi államvizsgát. — Kitüntetés. Pin t Lajos 6. hon- védgyalogezredbeli századost, as el­lenség előtt teljesített kitüuő szol­gálataiért dicsérő elismerésben része­sítette a hadsereg főparancsnoksága. — Eljegyzés. Erdős Sárikát, a paksi áll. elemi isk. helyettes tanító­nőjét eljegyezte Puntschert Alajos paksi róm. kath. elemi is tanító. — Áthelyezett vasutasok. Horváth János hivatalnokot Krizevciről Uj- domhóvárra, Czentgraf Adolfot Ke- szőhidegkutgyönkről Bdatonfüredre, Bieber Zoltán hivatalnokot Fiúmé­ból Ujdombovárra, Podlus3ányi Dezső hivatalnokot Pincehelyről Kaposvárra helyezték át. — Alispánunk megemlékezése az elhunytakról. A halál a lefolyt idő­szakban is megkövetelte tőlünk ál­dozatait, elragadván sorainkból Je­szenszky István bárót és Bezerédj Andort. Mindketten munkás tagjai voltak törvényhatósági bizottságunk­nak, hű fial a vármegyének, díszei közéletünknek és példaadó jelesei a gazdatársalomnak, melynek erős vál­lai, akaratereje, lángoló hazaszere­tete és áldozatkészsége egy ezred­éve legerősebb oszlopai a magyar államiságnak. 7 11 .... i-'ri—F ■■ » i i— ■ ■ -- v——.-.

Next

/
Oldalképek
Tartalom