Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-04-19 / 16. szám
2. 1917. április 19.---------------1------— ’ T0 LNAVÁRHE6YE és a KOZÉBDER vett páncélos gépkocsik közül tüzelésünk huszonhatot elpusztított. — Ugyanazon a napon légi harcban és védő ágyúinkkal 18 ellenséges repülő gépet lőttünk le. — A repülők több helyen bombatámadásokkal és gép- f uskatüzzel beleavatkoztak a gyalogsági harcba. A foglyok száma több, mint háromezerre emelkedett. Albert wiirtembergi herceg hadcsoportja: Á Mosel balpartján és Mühlhausentől délnyugatra átmenetileg élénk tüzelési tevékenység. -— A Vogésekbjen Münster’töl északra rohamcsapataink ! francia árkokból 10 foglyai szállítottak be. keleti hadszíntér. A helyzet változatlan. Macedón arcvonal: Monastirtól nyugatra csapataink erőteljes támadása kivetette a franciákat állásaikból, amelyek a márciusi harcok alkalmával egy kilométer szélességben az ellenség kezén maradtak. — Az ellentámadásokat visszavertük, több mint 200 foglyot ejtettünk és főbb géppuska és aknavető került kezünkre. Ludendorf, első főszállásmeslei. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Winkler Ármin Simontornya K 5*— Eddigi gyűjtésűnk : „ 39278-93 összesen : K 39283*93 A diplomácia győzelme. Legújabban az orosz forradalom, közvetlenül előtte az amerikai fegyverkezés és a kínai szakítás, régebben az oláh árulás meg az olasz orvtámadás, nemkülönben ^z úgynevezett semlegeseknek gyanús, sőt ellenséges magatartása mind azt a látszatot kelti, mintha ellenségeinknek diplomáciája sokkal ügyesebb, körültekintőbb, sikeresebb“ és diadalmasabb volna a központi katalmakénál. S valóban a látszat ezt mutatja. De csak a látszat. A mint a fönn járó betegek letele pedtek a terített asztalok körül, elkezdődik az ajándékok szétosztása, melyek közül a dohánynemüek, keszkenők, az oly soká nélkülözött szappan, valamint magyar jelvények és főleg újságok örvendenek a legnagyobb kelendőségnek. Egy-egy magyar újsággal, képes vagy foljjjó irattal nagyobb örömet okozhatunk hőseinknek, mint akármilyen drága ajándékkal, pedig sajnos, épp ebben vagyunk a lehető legszűkebben. Hadik gróf, osztrák és magyar követünk szives jóindulatából jut .heten- kint vagy másfél tucat magyar újság, de mi ez a nagy szükséglethez képest. — Az orosz határtól a magyar határig tömérdek ideig tart az utazás, mikor az újság szórakoztatja, és hozza érintkezésbe szülőföldjével katonáinkat, kik honi olvasmányaikat sokáig nélkülözni voltakkény- telenek. December közepe táján érkező rokkautjaink csak Hallsbergnél szereztek biztos tudomást arról, hogy felejthetetlen jó öreg királyunk jobb világba költözött, addig el sem akarták hinni, hisz annyiszor költötték holt hirét odaát Ororszországban. Magyar újságokból, magyar képeslapokból győződtek meg a hir valódiságáról, és akkor viharedzett hőseink arca elborult, hangja elcsuklott és nem egynek, ki szó nélkül szenvedte végig a háború nélkülözéseinek, sebeinek és a hosszú fogságnak minden poklát, könny csordult a szemébe. — Hát még sem tudta megélni 1 Mindenesetre több mint érdekes tény, 'melyen okvetlenül komolyan gondolkodóba kell esnünk, hogy mig nekünk csak közvetlen szomszédságunkban akad kevésszáftiu jóbarátunk, addig az entente úgyszólván az egész világot fegyverbe szólította ellenünk. Ennek illusztrálására szolgáljanak a következő számok: Területe Lakosiig« km“ ezer Az ententefiatalmak és gyarmataik A központi hatalipaki 91, 709, 252 6, 075, 259 1337,127 140,926 Különbség 85,613702 1196201 Ehhez a táblázathoz tegyük hozzá, hogy mig az entente államoknál egy-egy négyszögkilométerre csupán 14 5 lakos esik, addig 'nálunk 23*2 embert kell ugyan akkora területre számítanunk. Ezek a számok nagyon beszédesek. Mit is mondanak ? Azt, hogy a földnek 1691 millió i lakosa körül 1478 millió van jelenleg I hadi állapotban s hogy a háború a I földnek (a szárazföldet véve alapul) j 151 millió km2 területéből kétharmadával, 97 millióval áll kapcso j latban. Az entente diplomációja tehát 85 5 í millió négyszögkilóméternél nagyobb területet és közel 120 millióval több embert tudott a saját pártjára állítani, r^nt mi; s mig nálunk minden mérték egységnyi föld 23 embert kénytelen táplálni, náluk ebben is kedvezőbb a helyzet, mert nálUk ugyanakkora területi csak 14 embert tart el. Vegyük ehhez, hogy az entente .fő diplomatái, az angolok, igazán ezermesterek voltak, szédületes dolgokat produkáltak : összeeszkábálták az oroszt a japánnal s a japánt az amerikaiakkal,fölbontották a hármas- szövetséget, föllazították az örményeket, nyakára hágtak Görögországnak, a búrokkal szedették el az afrikai német gyarmatokat és mindennek tetejébe földöntötték az orosz cári hatalmat és földönfutóvá tették a minden oroszok aárját. Szó, ami szó, ez diadalnak látszik. De csak látszik. A valóság az, hogy az angol diplomácia a leglelkiismeretlenebb, legszemérmetlenebb eszközökkel dolgozott, semmitől vissza nem riadt, sehol és semmiben nem válogatott, a békét szegény öreg királyunk ! — Hát csakugyan elhagyott minket, — mondogatja egyik is, másik is. Nem, atyai szivének hőn óhajtott öröme, dolgos, hü és önfeláldozó életének dicsőséges apoteozisa már nem ' adatott meg neki. Vájjon sejti-e szegény rokkant katonája idelenn, hogy felejthetetlen királyunk, lerázva a föld porát, odafönn már belelát abba a jövőbe, amelyet ő segített megalapozni és melyet vitéz magyar katonája fölépített? Erzi-e a hazatérő hős, hogy megdicsőült Ferenc Jó zsefünk nyugodtan nézheti a jövőt, mert jó kezekben van országunk, népünk sorsa? Hiszem, hogy érzi, mert mikor Károly királyunk képét mutatom neki, mikor a fényes koronázásról kezdek neki beszélni, föl- vidulnak vonásai, a megismerés és szeretet melege vonul át arcán. — Én is ismerem, én is láttam Károly királyt a Doberdón, Galiciá ban, a Kárpátokban ; be áldott lelkű, vitéz ember a mi királyunk, Isten sokáig éltesse. Mondják és beszállnak a vonatba, integetve, éljenezve, némelyik énekelve ; hisz hazamennek, haza szép Magyarországba. És ebben a percben nincs egy sem köztük, ki lábát, karját, szemét vagy egészségét, fiatal, •életerős, egészséges testét, molyét a hazáért, királyért áldozott, sajnálná. Ilyen a magyar, mikor énekelve a csatába indul, ilyen, mikor ötszörös túlerővel szemben küzd, I ilyen, mikor fáradtan, törődötten tér | haza kemény orosz fogságból. csak azért, hogy a központi hatalmakat, elsősorban fjémetországot tönkre tudja tenni. Anglia diplomáciája az erkölcstelen kereskedő eljárásához hasonlít,« aki minden megengedett és meg nem engedett eszközzel győzi le és teszi tönkre konkurenseit. Az entente diplomáciája nem áll erkölcsi alapon,, tehát végelemzésben nem is győzhet. Van még igazság az égben és lesz még ünnep a földön. Majd ha a pokolnak a forradalom által fölidézett sötét hatalmasságai véres kézzel fognak azok ellen fordulni, akik e világra rászabadították őket, majd ha az elvérző szövetségesek — tán nagy sokára, de mégsem későn — belátják, hogy tiszta 'vérük szennyes oltáron, a nagyhatalmi őrület oltárán ontatott, majd ha az a sok szövetséges nemcsak kiábrándul egymásból, ' de -bősz haraggal egymásnak is esik: ez a nap lesz a mi szolid, becsületes, lassú, de erkölcsi alapon álló diplo-* máciánknak megérdemlett rehabilitációja és méltó diadala. Úgy érezzük, ez a nap nem is lehet már távol. Dr. Teveli János. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Szekszárdi postahivatal személyzete 14'97 Egy nehéz lovas, F^sőireg 2 — összesen : • 16'97 Eddigi gyűjtés : 4814 60 összesen : 4813 57 Garay János ereklyéi. Garay János költőnk leánya, Gizella még az 1914. évben vég rendeletet tett, melyben édesatyjának nála kegyelettel őrzött összes emléktárgyait, kéziratait, könyvtárát és bútorait a tolnavármegyei múzeumnak hagyományozta s megbízottja utján a hagyományozott tárgyak jegyzékének megküldésével, a múzeum igazgatóságát is értesítette. Most, hogy a nagylelkű hagyományozó a múlt hónapban elhalálozott, a végrendelkezés érvénybe lépett s a végrehajtással megbízott Ludwig Lajos dr. budapesti ügyvéd értesítette a muzeum igazgató őrét, hogy a tárgyak elszállításáról gondoskodjék. Ezek a legnagyobb részben értékes kéziratok és tárgyak a következők ; a) Okmányok: 1. Akadémiai tagságáról szóló oklevél tokban. 2. Nyolc darab levél az akadémia elnökségétől 3. Biharvármegye közgyűlési jegyzőkönyvének kivonata, táblabiróvá választásáról. 4. Egyetemi tanári kinevezése. 5. Báró Eötvös Józsefnek egy, Vörösmarty Mihálynak három, Vachot Sándornak egy, Arany Jánosnak három, Fáy Andrásnak kettő, a költőhöz intézett levele. — 6. Többféle okmány, az 1848/49-iki időből. bj A költő kéziratai; 1 Öt különböző színmüvének kézirata. 2.' Tizenkét különböző prózai munkájának kéziratai. 3. Hat különböző költeményének kéziratai. c) Különféle jegyzetei, összesen négy csomagban. Ezenkívül 19 drb különféle apróbb emléktárgy. d) továbbá: Egy drb aranyóra, aranylánccal, egy ezüstóra, egy pecsétgyűrű, két jegygyűrű, az Akadémiától kapott emlékserleg. e) Festmények. 1. A költő arcképe, Kovács Mihály tói 1850. 2. A költő nejének arcképe, ugyanazon festőtől. 3. A költő szüleinek arcképe, Boros János tolnamegyei festőtől. 4. A költő gyermekeinek és pedig: Gizellának arcképe, festette Kovács Mihály, Pesten 1860-ban; Dezsőnek- arcképe, festette Boross János, Szekszárdon 1846 ban. A festmények általában 70 X 80 cm. nagyságúak. fj Könyvtár. Három ládába csomagolva vanitSk az igen csinos könyvtár könyvei. g) .4 költő dolgozószobájának bútorzata. 1. Egy íróasztal, 2. egy könyvállvány, 3 egy kanapé, 4. két karszék és egy szék, egy ruhafogas és egy aranyozott keretű álló óra. E sorozatban az ékszereken kívül, melyeknek egyébként is meg van a maguk tárgyi értéke is, igen becses magyar irodalmi értékkel bírnak a költőnek kéziratai, köztük a Jósige, Az utolsó magyar Khán, Báthory Erzsébet, Borbála királyné kegyen ce cimü színmüveké, továbbá prózai munkái közül „A magyar nyelv és irodalomtörténetednek, több novellájának, a „Magyar tánc története“- nek kéziratai, végül Szent László, Árpádok, Hetumogerek, Epigrani- mok cimü költeményeinek és ‘ egy kötet apróbb verseinek kéziratai. — Hasonlókép igen becsesek a költőnek és egész családjának olajfestésü ^rcképei, melyeknek egyébként is művészi becsük is van, mert Kovács Mihály is korának jónevü művésze volt, Bofos pedig mint tolnamegyei származású festő, úgy vármegyénkben, mint a szomszéd Baranyában — amint azt néhány évvel ezelőtt sikerült kikutatni, — több úri család tagját festette meg s azonkívül, mint jeles festő, úgy vármegyénkben, mint Baranyában is, több helyen a róm. kath. templomok oltárképeit festette s több szép festményét még rokona, Boros Zoltán szekszárdi urodalmi intéző őrzi kegyelettel. Tehát a festmények is az egy szerű ereklye értékén felül, művészi becsüek is. Végül maga a könyvtár, melynek állománya közel 300 kötetre rúg, szintén értékes hagyaték. Ezeknél fogva múzeumunk a költő leányának nagylelkűségénél fogva, csakugyan belső értékkel is bíró tárgyakkal fog szaporodni. HÍREK. — Személyi hir. Apponyi Géza gróf vbt. tanácsos Hőgyészről hosz- szabb tartózkodásra Bécsbe utazott. Széchenyi Domonkos gróf, a Tolnamegyei Gazdasági Egyesület elnöke, huszár főhadnagy, ki mint főrendiházi tag, a főrendiház ülései miatt, rövid ideig szabadságon volt, bevonult ezredéhez. Kitüntetett tanitó. Walter Gyula Bátaszék községi tanítóját, aki a háború kitörése bta harctéren van a 17. népfelkelő gyalogezrednél, mint I. osztályú számvivő, a koronás vaskereszttel, a vitézségi érem szalagján tüntették ki. — Hódoló közgyűlés. Kovács Seb. Endre főispán a következő meghívót küldte szét a vármegye bizottsági tagjaihoz, ő cs. apostoli kir. felsége negyedik Károly és fenkölt lelkű Zita királyasszonynak megkoronáz- tatása alkalmából felkérem a törvényhatósági bizottság t.-c. tagjait, hogy a megkoronázott apostoli király és neje iránti mélységes ragaszkodásunknak és törhetetlen hűségünknek méltóképpen leendő kifejezésre juttatása céljából, folyó évi április hó 26 án délelőtt 9 és 1/2 órakor a vármegyei székház nagytermében rendkívüli közgyűlésre egyba- gyülni szíveskedjenek. Kelt Szekszárdon, 1917. április hó 16 án. Kovács Sebestéiig Endre főispán. — Katonai kinevezések. A király a 17. népíölkelő-gyalogezredben Stern Árpád, Merzik Hugó, Steiner Jákó dr., Pentz Miklós, Racka Antal, Moldoványi Jenő és Szabó István zászlósokat hadnagyokká nevezte ki. — Berendelés a pécsi kir. ítélőtáblához. Az igazságügyminiszter dr. Draskóczy Pál szekssárdi törvényszéki jegyzőt a pécsi kir. Ítélőtáblához tanácsjegyzővé nevezte ki.
