Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-03-08 / 10. szám

2. 1917. március S. TOLKATÁRSEGYE^és a KÖZÉRDEK szemben, ami az alaptőkének több, mint 17 százalékos kamatozásának felel megy* A »Közgazdaság* a következőket írja : „A Tolna megyei Takarék- és Hitelbank r.-t. ezidei mérlege a kö­vetkezet-# Ó6 alkaimázkodó pénz pol t ka <*r cek folytán a fokozatos fejlődés olyan klasszikus példáját állítja a közép- és nagy vidéki pénzintézetek elé, amelyet nagyon is érdemes lenne a legkomolyab­ban meg zhdelni és követni, külö Dösen must. tűikor a vidéki pénz intézetem-« m:\gasabbrendU feladatok megoldása vár s amikor nagy és mindenek fölé helyezendő érdeket képez a vidéki intézetek pénzpoliti kajának az ország közgazdasága szempontjából való üntudatositása. Ebből az okból nemcsak érdemes nek tartottuk mérlegismertetéseink rendes keretéből kiemelni a Tolna megyei Takarék- és Hitelbank r.-t. mérlegét, hanem egyenesen erkölcsi szükségességet akarunk ezzel az irásunickül kielégíteni. Akik a in- idegben olvasni tudnak és összehasonlitásokból következte­tést képesek levonni, azoknak nu gyón tanulságos megállapításokat lehet itt alkalmuk leszögezni. Ez okból sziveeen időzünk úti -is hosz szabb ideig ennek a kivételesen szakszerűen vezeietl vidéki inté­zetnek ezidei mérlegénél s a ma­gunk megelégedésére is szolgál, hogy kiemelhetjük mindazokat a ügye lemreraéltó momentumokat és ősz- szchasonlitásunk eredményeit, ante lyek mérleg bírálatunknak est a ki­vételesen meleg hangot kölcsönözték. Ami mindenekelőtt feltűnik és megragadja a figyelmet: a tiszta nyereség tekintélyes volta a m'lrleg- íorgalomhoz viszonyítva. De ez csak kezdetben és más kevósbbé jól ve­zetett intézetek mérlegeivel való össze­hasonlítások után látszik aránytalan­nak. Számos hasonló, sőt nagyobb vidéki intézetről tudunk, amelyek jóval tekintélyesebb kamatozó aktiv angagement-jükkel a nyereség tekin­tetében alulmaradnak a Tolnamegyei Takarék- és Eíitelbank által produ kált eredménynek. Megállapíthatjuk, hogy az inté­zetnek könnyen módjában tett volna meg nagyobb nyereséget is kimutatni; amelyet alkalmasint nem tett meg a szokásos intern tártaié kolásoknak a változott viszonyok­hoz mért erősítése céljából. A latens növelésre pedig az/intézet belsőkön szolidálása és felkészülése céljából feltétlen szükség van ! A valóságos nyereség kiszámítá­sából azt a különösen kedvező kö­vetkeztetést vonhatjuk le, bogy a kihelyezések rentabilitása első­rangú s az összes kihelyezett lő kék megfelelően gyümölcsöznek. Másrészt pedig ezzel kapcsolatban még azt a kellemes megállapitást 'is leszegezlfetjük, hogy az intézetnek rém lehetnek kamatozatlanu! heverő tökéi, amelyek esetleg immobilizilva iS vanDak ingatlanokban ; továbbá, hogy a peres és hátralékos stock csak valami nagyon csekély lehet. A másik feltűnő jelenség, amelyet különös ^figyelemre- kell méltatnunk : a hátralékos kamatok nagyon csekély volta, amelyet akárhogyan birilunk is el, mindenképpen ked vető körülménynek keli minősíte­nünk. Itt két eset lehetséges. Vagy tényleg olyan csekély- a hátralékos kölcsönállomány, hogy a kombinált kamat nem tesz k> többet a majd­nem 7 milliót kitevő váltó és jel­zálog állománynál, mint 53,000 feo rónát : vagy pedig nagyobb a hátra­lékos stand; de* az elmaradt kamat egyáltalán nem, vagy csak részben vétetett fel. A második esetben a mérleg-realitás javára lehet írni azt a hátralékos kamatok tekintetében követeti óvatos eljárást, mert hiszen mindez látens képzésre alkalmas. Ha pedig az első eset áll fent, teljes készséggel hajiunk meg az intézet vezetőségének kihelyezési politikája és gondos előrelátása előtt; amely- ivei olyan aktiv kölcsönátlományt szerzett az intézetnek, hogy azok bonitása minden kétségen és kri­tikán felül áll; eltekintve a ki­tűnő rentabilitástól, amely az előb­binek természeies következménye. A mérleg általános képe a liquid- séynek is igen kedvező állapotát tünteti fel, amennyiben az aktiv va­gyon alkatrészeknek egymáshoz és a passzív vagyonelemekhez való aránya nagy mobilságot és rapid fizetőképességet árul el. A kihelye­zések mobilsága, eltekintve az ossz aktívák Vo-ed részét kitevő jelzálog és ingatlau állománytól — elsőran­gúnak mondható, amelyet még ad részig állampapírokba és zálogleve­lekbe fektetett 2 és fél milliónyi ér­tékpapír tárca is érősit. Ha a betétek 50 °/o-át látra ese­dékes passzíváknak tekintjük, avval szemben is találhatunk az aktiv ol­dalon ugyanolyan tömegű azonnal, mobilizálható kihelyezést. Igen kellemes megítélésben lehet részesíteni az intézet mérlegét még a technikai összeállítás, megszerkesztés és szövegezés szempontjából is ; amely ugyan csak alaki dolog, de az ért- hejőség és publikáció szempontjából elég nagy jelentőséggel bir. Nem­különben ki keM emelnünk azt is, hogy az igazgatóság jelentése nem mindennapos szakértelemmel és olyan gondos pénzügyi készült­séggel van megírva, hogy mintát szolgálhatna bármelyik nagy in tézetünknek is s általában ágon dosság és tiszteletreméltó pedan­téria nyomaival találkozunk min­denütt az egész p'zlétesen kiállított füzetben. Az intézet osztalék- és tartalék- politikája mérsékelt és nagyon óva­tosnak látszik ; azt nem is szükséges külön méltatnunk. Osztalékul 5000 darab részvény után 170,000 koro­nát, részvényenkint a tavalyinál 2 koronával magasabbat — 34 koro­nát — fizet. Az intézet alapításai és a vele érdekközösségben levő vállalatok és pénzintézetek a v^akozásnak telje­sen megfelelően prosperáltak az el­múlt üzletévben is. örvendünk —- fejezi be »»„Köz­gazdaság“ ismertetését — hogy mindezeket az elismerés és dicséret hangján mondhattuk el a Tolna- megyei Takarék és Hitelbank rt. ról s hogy a sok rosszul és rendszer tcleniit vezetett pénzintézet, a sok kus a és gyanítson erőszakolt mér­leg közül erre az egyre különös megelégedéssel és büszkeséggel mu láthattunk ni; például állítván en n k az intézetnek mmden kriti­kát kiálló mérlegét a vidéki pénz­intézetek elé.“ A több^ fő váró i folyóiratban és szaklapban, valamint a napilapokban megjelent ugyancsak igen elismerő közleményeket csupát} térhiány mi att nem közölhetjük. “ Adakozzunk a ,.Vöröskereszt- | Egyletnek4-. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzá­tartozói részére. • A báró Schell Józsefié urnó kez­deményezésére megindított gyűjtés I folytán, újabban a következő adomá-* I nyok folytak be a Tolnainegyei Ta­karék és Hitelbankhoz : Tamási-i Hitelbank, Tamási 20' — Eddigi gyűjtésűnk : 36,265 33 összesen: K 36,285'33 VÁRMEGYE. — Tolnavármegye központ; választ mánya folyó évi március hó 3 án Forster Zoltán alispán elnöklésével, a vármegyeház kistermében gyűlést tartott, melynek tárgyai voltak : 1. A m. kir. belügyminiszter 38,754 / 1916. számú rendelete, idegen hely­nevek magyar alakjának használata fagyában. 2. A m. kir. belügy­miniszter folyó évi 11,600 sz. ren­delete, az országgyűlési’ képviselő- választók névjegyzékének 1917. év­ben foganatosítandó kiigazítása tár gyában. 3 összeíró küldöttségek megalakítása. HÍREK. — Kitüntetések. Riesz József dr. ezredorvos, dofhbóvári községi or­vosnak a király negyedik kitünteté­sül, a Ferenc József-rend hadidiszit- ményes lovagkeresztjét, — Kalauz~ Elemér pécsegyházmegyei tartalékos tábori lelkésznek pedig a lelkészt érdemkereszt II ik osztályát adó mányozta. — Katonai kinevezés. Ó felsége kinevezte dr. Dumokos írnák Sig­num Laudissal kitüntetett honvéd- segédorvost főorvossá, a magy. kir. honvédorvosi tisztikar tartalékában, 1917. évi február hó elsejei ranggal. Az uj főorvos, ki a in. kir. 40. hon­véd tábori taracko8 ezred orvos­főnöke, földink, Domokos Árpád ta- másii kir. postamester fia. — Kinevezés. A m. kir. pénzügy miniszter Pupp Gyula nyugalmazott vármegyei árvaszéki helyettes elnö­köt a szekszárdi m. kir. pénzügy- igazgatósághoz ideiglenes minőségű adóügyi biztossá nevezte ki. — Katonai kitüntetés és előléptetés. Áldor László, a 306. honvédgyalog­ezred zásxlósát — Áldor Ödön tanács­elnök fiát — hadnaggyá nevezték ki és egyúttal, mint ütközet vonal pa­rancsnokot, a román hadviselés al­kalmából, az arany érdemkereszttel a’ vitézségi érem szalagján tüntették ki. — Hoffer Károly kitüntetése. A pápa Hoffer Karoly pécsi székes- egyházi karénekest, vármegyénk szü­löttjét, a Pécsi Dalárda nagyhírű tenoristáját az egyházi zeneművésze­tek terén kifejtett érdemes munkás 'ságáért a „Pro Ecclesia et Ponti- fice“ érdemkereszttel tüntette ki. — Uj egyházi Lp Tolnamegyóben. A külsósomogyi egyházmegye köte­lékébe tartozó nagyszokolyi ref. egy liáz lelkésze, Kiss Díjas „Uj Elet“ címmel negyedévenkint megjelenő gyülekezeti lapos indított meg. A „Hitélet“ ez. czikkben az adakozók névsorának közlése után rámutat arra a szomorú* téuyre, hogy a gyülekezet még néhány évtized előtt 1400 és most csak 1100 lelket számlál. „Uj életre“ van szüksége a gvülekez'-tnek, ha 'nein akar elpusz­tulni. Ennek egyik tényezője »*. a_ mirői e cikk során in-'‘gem|ékozik, hogy itt is megindult a belmissziói munka. Eddik két vallásos estélyt tartottak. A statisztika szerint szü­letett 10 gyermek és 20 egyén halt meg. — Adja Isten, hogy az egész vonalon meginduljon az uj eleire segítő áldásos munka ! — Tisztviselők mozgalma. Ismere­tes, hogy a mostani viszonyok között a jendkiviili és már elviselhetetlen­nek mondható drágaságnak követ­kezményeit elsősorban a piaci fe- gyasztúsra szoruló tisztviselői osz­tály tagjai érzik meg és a sanyarú helyzetet még DÖveli a mindennapi életszükségleti cikkek beszerzésével járó sok nehézség. — Ezeken a mi­zériákon, ha nem is segíteni, de leg­alább is enyhíteni kíván azon életre­valónak ígérkező mozgalom, amelyet Pllly Iván gazdasági felügyelő, a helybeli tisztviselők érdekében meg­indított és amely a városunkban lakó összes köz- és magántisztviselők szövetkezeti vagy egyesületi for­mában való tömörítését célozza. Egyik programnipont: Kerti gazda­ságoknak minél nagyobb számban való okszerű berendezése volna, hogy konyhakertészeti és növénytermelés­sel, a tisztviselők saját szükségletei­ket, a lehetősig szerint, fedezzék ; ami által megfelelő mennyiségű és minőségű termékek jutányos árban volnának a tisztviselőit részére be­szerezhetők. Most folynak ez ügyben az előkészítő munkálatok, amelyeket Puly Iván buzgó agilitással yógez és úgy halljuk, hogy városunk veze­tősége a rendelkezésre álló városi földeknek a tisztviselők részére való bérbeadása iránt, a legjobb indulat­tal viseltetik. — Arany János emlékezete. A pol­gári leányiskola Arany Janos szü­letése 100-ik évfordulója alkalmából, nagyon szép és kegyeletes ünnepélyt rendezett, melynek kimagasló pontja az intézet kitűnő igazgatójának : Kovácsáé Nagy Lujzának, Arany János költészetét méltató valóban nagyszabású beszéde volt. Úgy az énekek, mint a szavalatok nagyon jók voltak. A műsor a kővetkező volt: 1. Himnusz, énekelték a nö­vendékek. 2. Arany Janos méltatása, az igazgatünő által. 3. Imádság. (Il&ckl.) Énekelték a növendékek. 4. Fiamnak (Arany J.) Szavalta:* Káldi Erna III. o. t. 5 Nyalka hu­szár (Arany). Szavalta: Padányi Mariska III. o. t. 6. Scherzo (Schu­bert). Zongorán előadta: Szily Ma­rianna IV. o t. 7. A tudós macs­kája (Arany). Szavalta: Wächter Klára II. o t 8. A toronyban (Arany). Énekelték a növendékek. 9. Rozgo- uyiné (Arany). Szavalta: Spáiiyi Edit III. o. t. 10. Epilógus (Arany). Szavalta: Koroknai Ilona IV. o. t. II. - Jó éjt! (Beethoven). Énekelték a növendékek. 12. A fülemüle. (Arany.) Szavalta: Leszek Erzsébet III. o. t. 13. Magyar ábránd (Gaal). Zongorán előadta : Mayer Margit továbbképzős növendéR. 14 Rácliel siralma (Arany) Szavalta: Réz­bányái Irén IV. o.* t. 15. Dalok. Énekelték Glanz Kató és Spitzer Rózsa továbbképzős növendékek.16. Tetemre hívás (Arany) Szavalta: Kreskai Gizella IV. o. t. 17. Lako­dalmas) (Siposs.) Zongorán előadta: Sacbsenheim Gerta IV. o. t 18. A walesR. bárdok. (Arany ) Szavalta : Strasser Sári IIL. o. t. 19. Ősszel. (Geszler ) Énekelték a növendékek. 20. Leteszem a lantot. (Arany J.) Egyetlen színházi est! Csupa újdonság! Fehér műsor. A SZßkSZlM plflC, Pintér, Parlagi. Gyöngyi,. Delfiné, Szentes Vecsei fővárosi művészek felléptével. hasadék. Jegyek előre válthatók: X a Molnár-féle r.-t. könyv- és paplrkereskedésében Szekszárdon, (Kaszinó-bazár).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom