Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-12-20 / 51. szám

TOLNAVÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK. 1917. december 20. 2.__________________________ a belsőnek is, sőt :talán meg­fordítva még jobb lenne, mert egy önmagában meghasonlott nemzet nem is érdemli meg az igazi béke áldását ... B. Gyors-fotográfiák. A hajdani — urak. Két tisztviselő találkozik az utcán, akik hajdan — uraknak nevez­tettek : — Honnan ? — A piacról. — Én is, de nincsen semmi. Se bab, se lencse, se borsó . . . — Se egy kis kelkáposzta, kara­lábé, egy szál zöldség. S egy tojásért 60 fillért szcmérmetlenkednek. — Hát zsirod van-e ? — Nincs. — Az nekem már volna, kivált ha kapnék a tovább hizlaláshoz kukoricát literenként 80 fillérjé­vel . . . Szenem azonban nincs . . . — Én meg fa után futkosok, de azzal meg úgy vagyunk, mint a cukorral, petróleummal, amikor vóna, már nincs. Meg mint a dohánnyal. Mindég másnapra Ígérik, hogy jön . . . amikor másnap ott vagyunk : miért nem jött — tegnap ?! . . . — Az ördög vigye el, mindez még nem lenne nagy baj. Van ennél nagyobb is . . . — Nagyobb? — Na igen, hogy nincsen — czérna . . . — Czérna? — Na igen, mert a jó háborús koszton úgy le soványodik az ember, hogy a feleségem nem győzi heten­ként beljebb várni a gombot a — téli kabátomon . . . — Boldog ember 1 Hát neked még — téli kabátod is van ? * A mai urak. Két polgár jön szembe, akik hajdan még nem voltak — urak. — Hé mégy komám ? — Mék a bankba. Bóviszem ezt a kis pénzt, amig raaj földet veszek rajta . . . — Hát eladtad ? Mennyiért! — öt harminc — seprőstől . , . Hatvanezer korona az egész. Hét te ? — Én kerek százezret kaptam. De nem teszem be. Házat vettem 80 ezerért. — Hát iszen vót neked szép haj­lékod a csendes utcában . . . — De nem vót a nagyutcán . . . | de mág Icevésbbé helyre tyúkot sem lehet kapni. Mivel tehát nem elrejtett erdei, de nyivűnos piaci tyúkokra var. szükségünk, az egész bűnre csábitó nóta a köztudatból — kiradíro­zandó . . . « Másképpen vagyunk a következő népies dallal: „Kerek ez a zsemlye, Nem fér a zsebembe . . .“ Ez szerintem igen becses kor s különösen — hadtörténelmi adalék. Föl is hivom rá mindjárt a tudo­mányos körök figyelmét, sőt meg- inditványozom, hogy már most elejét kellene venni a nemrég lefolyt Ízet­len, Szekfü-féle „sóskitti“ tudományos viták bekövetkezhetésének s meg- iratni : „a magyar zsemlye hiteles történetéthogy igy a mai nagy harcok jövendőbeli hadtörténelmi Írója kétségtelen adatokat találjon arra nézve, hogy ama bizonyos, előbb megénekelt zsemlye nem kizárólagos katonasági fizetés vagy járulék volt, de egy boldog időben, ha mind­járt pénzért is, zavartalanul kidukált úgy a katonai, mint a polgári elem­nek, még a legutolsó kurta kocsmá­ban is. A világháború átalakító ha­tása azonban leghamarabb és leg­szembeötlőbben a zsemlye kerületi és területi, eddig szuverénnek hitt ogait sértette meg Még a Nagy­Hát még csak ki se nézhessen az ember a pénzéért az ablakábul ?! — — Igazad van komám ... No talán én se fődet veszek. De inkább házat a nagy utcán. Úgyis azért regmái az asszony. Legalább pipáz- gatva el nézegeti az ember az ablakábul, amikor az — urak a hiuatalba mennek . . . Ráspoly. A vármegye üdvözli felirata. Abból nz alkalomból, hogy ó fel­sége a király az Isonzo habjaiból szerencsésen megszabadult, Tolna­vármegye őszi közgyűlése elhatározta, hogy a királyt felirattal üdvözli. A felirat, melyet Bernáth Béla II. fő jegyző szövegezett a következő : „Apostoli Királyi Felség Legke- gyelmeseöb Urunk ! Szövetséges társ­ból hitszegő ellenséggé lett olasz hadsereg felett, csapataink által ara­tott dicsőséges győzelem lelkesítő örömünnepét királyhűségben tánto­ríthatatlan magyar nemzetünknek, a Felséged fenkölt személyét érintő és bennünket meglepetésszerűen sújtó, de az Isteni gondviselés kegyéből, szerencsés kimenetelű baleset hire fájdalmasan zavarta meg. Az Isonzó folyó örvénylő roha­nása, mely annyi magyar vér hulla sáuak volt tanúja, átkos vággyal gyilkos módra tört Királyi Felséged életére, hogy nemzetünknek a világ háború során ért szenvedéseit egy az egész nemzetet érintő csapással sú­lyosbítsa. E csapás bekövetkezését Istennek óvó keze elhárította. Midőn tehát Felséged életveszély­ben forgó fenkölt személyét érintő baleset szerencsés kimenetele felelt érzett osztatlan örömünknek hódo Jatteljes kifejezését juttatjuk a Trón zsámolyához, király hűségűnk teljes odaadásával kívánjuk, hogy a ma­gyarok Istene óvja, áldja és vezé­relje Felségedet, az uralkodás ós*a hadvezetés gondterhes utjain. Fogadja Ap. Kir. Felséged alattva- lóiihódolatunk mélységes nyilvánítását Kelt Tolnavármegye törvényható­sági bizottságának Szekszárdon 1917 évi november hó 21 én tartott ren­des közgyűlésében. A törvényhatóság nevében : dr. Éry Márton vm. főjegyző, h. alispán.“ Sóhaj. Béke ! béke ! óh, várva várt-béke : Deszkaszál a nagy — hajó-törésre, Óh, jössz e níár? S jókor ide érsz-e? I B. I. Szerbia álmai sem zsugorodtak ilyen parányivá. Utoljára a hajdan olyan kerek zsemlyét szabad szemmel már észre se lehetett venni s nem hogy a kabátzsebbe nem fért bele, de tizével is bátran el lehetett helyezni a legkisebb órazsebbe is. Mivel pe­dig a nagyitó üvegeket és távcsöve­ket a katonaság részére foglalták le, különösen a katonai fölmentésre pá­lyázó rövidlátók: az asztalok legyeit nézték zsemlyének, ami különben az egyre bámuló, sőt feketedő zsemlye­liszt rovására is Írandó. De bajba voltak a fizetőpincérek is, mert egy- egy törzsvendég 50—100 császár- zsemlye elfogyasztása után is 2—3-ra bliccelte le a fizetséget. A minden­kor tapintatos rendőrség végre is elejét vette a további bajoknak, egy szerűen betiltotta a zsemlyesütést, így a zsemlye a — múlté lett, tehát átváltozott levéltári, vagy talán in­kább múzeumi holt anyaggá. . . . Bár a jövő hadtörténelmi irók számára e csekély személyem készítette kis vázlat alkalmas forrás- miivül kínálkozik, kijelentem mégis, hogy a magyar hadizsemlye rend­szeres biológiájának megírása, külö­nösen a liszt anyaga s a belekerült mellék ható anyagok percentuilie pertraktálása tekintetében még a jövő tudományos kutatás megoldandó föladatai közé tartozand . . . (Folyt köv.) HÍREK. — Boldog ünnepeket. La­punk tisztelt előfizetőinek, barátai­nak, olvasóinak és munkatársainak boldog karácsonyi ünnepeket kívánunk. — Tagválasztás. A Petőfi társaság legutóbbi közgyűlésén Bubits Mihály fővárosi tanárt és ismert irót, a mi fo'dinket rendes tagjainak sorába választotta. — Esküvő. Heldenthali DukaMik- ! lós Baranyavártnegye aljegyzője és i Gróf Anci december 11 én házasságot ! kötöttek Siklóson. — Jótékonyság. Báró Schell Jó zsef ur Pta Katalin 2500 koronát jut tatoti hozzánk azzal, hogy abból 1000 koronát a báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezése folytán a harc­téren elhunyt szegénysorsu tolna­megyei katonák árvái és hozzátar­tozói részére megindított gyűjtéshez, 500 koronát a Szekszárdi Vörös­kereszt-kórháznak, 500 koronát a szekszárdi Ferencz közkórháznak, 200 koronát a Szekszárdi Népkony­hának és 300 koronát a Szekszárdi Rom. Katii. Óvodának továbbítsunk. Az összegeket rendeltetési helyükre juttattak. — Halálozás. Mozbacher Antalnó, szül. Hayt Terézia, — néhai Moz­bacher Antal volt mözsi kántortanitó özvegye 90 éves korában elhunyt Szekszárdon. Vasárnap temették, — Hadiköicsönjegyzós életbizto­sítással. A Magyar Országos Bizto sitó Intézet a Honvédelmi Ministerium Hadsególyző Hivatalával együttesen hadikölcsön biztosítási akcziót indí­tott. A hadikölcsön jegyzésnek ezen módja lehetővé teszi egyrészt, hogy a legszélesebb néprétegek csekély anyagi eszközök birtokában is eleget tehessenek hazafias kötelességüknek, másrészt életbiztosítást foglal ma­gában, mely e kölcsőnjegyzőkuek igen előnyös feltételeket nyújt. Émelett a Hadsególyző Hivatal az említett intézettel oly értelmű meg állapodást is létesített, hogy a be­folyó biztosítási dijak egy része az elesett hősök özvegyei és árvái ja­vára fordittassék. Ez akció támoga­tására dr. gróf Apponyi Rezső főis­pán pártoló körrendeletét adott ki a megyei közigazgatási hatóságoknak, amely bizonyára lényegesen előfogja mozdítani az akció sikerét. — Hangverseny a katonák javára. A beteg és üdülő kato­nák javára, — kik Szekszárdon tartózkodnak, — dr. Apponyi Rezső gróf, főispán kezdemé­nyezésére f. hó 29-én rendkívül érdekesnek és élvezetesnek Ígér­kező hangverseny lesz a Világ- Mozgó - Színházban, melynek részletes műsorát jövő szá­munkban fogjuk ismertetni. Lesz ének, zongora és hegedüjáték, színdarab előadása, kupiék stb. Az estély iránt máris igen élénk az érdeklődés, — jegyek a Mol- nár-íéle papirkereskedésben lesz­nek előre válthatók. — Nyilvános köszönetek és nyug; tázáSOk. Haller Sándor szekszárdi lakos 50, báró Schell József Katalin- puszta 500, Haidekker János hadnagy harctér 30 koronát adományozott és Takler Ferenc szekszárdi lakos 44 korona értékű fuvarozást teljesített a szekszárdi „Vöröskereszt Kórház* részére, mely összegek is a fiókegye • sülét pénztárába beszolgáltatván, r kórház vezetősége a leghálásabb köszönetét mond értök. Báró Schell József ur a Szekszárdi róm. kath. ovoda és gyermekmen* helyet fentartó egyesület részére 300 koronát volt kegyes adományozni, amelyet az egyesület nevében köszö­nettel nyugtat Schneider János, gondnok. A Szekszárdi izr. szsntegyletnek a szegény gyermekek tali lábbehj é- nek beszerzéséhez Kunffy Károly né úrnő Fácánkertről 300, dr. Leopold Kornélnó 200 koronát adományozott. A kegyes adományokért ez utón is köszönetét mond az Izr. Szentegylet választmánya. — A Tolnamegyei Gazdasági-Egye­sület választmánya múlt héten Szé­chenyi Domonkos gróf elnöklésével tartott ülésén elhatározta, hogy az egyesület tulajdonát képező kazalosi legelőbirtokot parcellázás utján et fogja adatni, miután a kis tenyész­tők alig vették igénybe a legelőt és igen csekély érdeklődést tanúsítottak iránta. Az egyesület által célba vett népies tenyésztés és annak előmoz­dítása nem sikerülvén, a birtok el­adása vált indokolttá és ennek jóvá­hagyását kérik a földmivelés ügyi minisztertől. A kender és lenmag- termelés vármegyénkben való nép­szerűsítését szintén elhatározta a választmány, úgyszintén elfogadta ifj. Leopold Lajos indítványát, hogy a földmivelésügyi miniszter és az O- M. G. igazgatóságának köszönetét szavaz, araiért a kender termelők érdekeit a gyárosok ellenében hat­hatósan megvédelmezték. Végül Schell József báró javaslatára elhatározta a választmány, hogy a szőlőtermelés folytonosságának biztosítása érdeké­ben a szénkéneg beszerezhetése vé­gett az elnök vezetésével küldöttsé­get meneszt a földművelésügyi mi­niszterhez. — A hadikölcsönjegyzést decem­ber hó 31 ig meghosszabbították. A jegyzések változatlanul szépen halad­nak és most még van rá alkalom, hogy azok, kik még nem jegyeztek, telje­sítsék hazafias kötelességüket. Itt emlitjük meg, hogy vármegyénk ki­váló főura, Apponyi Sándor gróf, aki minden hazafias és közérdekű akcióban országosan vezető szere­pet tölt be és aki az eddigi jegyző sek mindegyikénél már igen tekin­télyes összegekkel szerepelt, a VII. hadikölcsönre 350.000 koronát, neje szül. Eszterházy Alexandra grófnő pedig 525.000 koronát jegyzett a Földhitelintézetnél Budapesten. — Dunaföldvárróll jelentik, hogy ott is az eddigieket meghaladó ered­ménnyel folyik a VII. hadikölcsönre való jegyzés és hogy a Dlinajöld- vári Takarékpénztárnál eddig 600.000 koronát jegyeztek. — A szekszárdi Vöröskereszt-kór­ház megszünteté86. Magasabb tan­ügyi érdekekre való hivatkozással, — amelyeknek jelentőségével azonban a nagyközönség nincs tisztában és nem tud kibékülni, —• a vallás- és köz­oktatásügyi minisztérium elrendelte, hogy a polgári leányiskola épülete, amelyben a Vöröskereszt-kórház a háború kezdete óta el vau helyezve, sürgősen adassék vissza a leányisko­lának, amely ideiglenesen a főgim­názium második emeletét foglalja el. Már a tanév megnyitása alkalmával napirendre került ez a kérdés, azonban akkor kilátás volt arra a megoldásra, hogy a leányiskola vissza • kapja az ő helyiségeit és a polgári fiúiskola megy át a főgimnáziumba, minélfogva a polgári fiúiskola helyi ségeibe költöztetett volna át a kór­ház. Azonban most leérkezett a Vöröskereszt-Egylet központjától az értesítés, hogy a vallás- és közok­tatásügyi minisztérium ehhez sem adja beleegyezését, hanem ragaszko dik az iskolahelyiségek sürgős át­adásához, minélfogva a Központ kénytelen volt a kórház beszünteté­sét elrendelni. A Vöröskereszt helyi fiókjának választmánya folyó hó 15 én Sass Istvánná és Forster Zoltán el- nöklósével tartott ülésén tárgyalta a Központ leiratát és az elnökség tag­jainak, valamint Dragics Imre dr., Kramo'in Gyula dr., Kurz Vilmos, Wigand János és Leopold Kornél dr. felszólalásai után egyhangúlag kimondotta, hogy a legnagyobb saj- nálkozással, szinte szégyenkezve kénytelen a felsőbb utasításnak en­gedni és a mintaszerűen berendezett

Next

/
Oldalképek
Tartalom