Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-12-06 / 49. szám
XXVH. (XIII.) évfolyam. 49. szám. Szekszárd, 1917. december 6. TOUIAVARMFGVF éj A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: g u é*Tt .........................IS k« én e.................... g i (m .... 4 » izém én ... . IS tHMi Hirdetési ink: éseerési hirdetések: 35 petit »orig • kor., további ser 30 i. - Nyitt- »—»aktot 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az ortz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap)«. Megjelenik heienkiní egyszer : csütörtökön. TcMrb uzám : PkzerkentI: 18, — PeleWi iicrkeulfi : 24 — KbáóhrviUl: 11. Sierktizifcét: Sezeréű] István-otea 5. lián táé kftldendők a lapot áréékíő o*mzm :':idcmny tk. r adőkhatal: •éri Balog Ádám utca 42. szám 4z előfizeti., pénzek és Wréemeic két Küldendők. Néptanítók, fen u eUVlxeté-t egész érre «lóra kektfr- óik, 9 korosa. rtumkmit : Br. LEOPOLD KORNÉL r«M«t uerkeeziő: BODNAR ISTVÁN. Főaiuokatérs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptnlajdonosok t szerkesztők. Táviratok. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Keleti hadszíntér. Bpest, december 5 Hivatalos. A Lipót bajor herceg tábornagynál megindult tárgyalások tovább folynak. A Dnyeszter és a Fekete tenger között álló orosz és román csapatok főparancsnoka tegnap délután azzal a kívánsággal fordult József főherceg vezérezredes és Mackensen vezórtábornagyhoz, hogy tárgyalásokat kiván folytatni a fegyverszünet dolgában. Hadvezéreink beleegyezzen válaszoltak; a küldöttek a tárgyalás színhelyére szentek. Olasz hadszíntér. , A Hétközség fensikján Conrad tábornagy csapatai elfoglaltak ne hány magaslati állást. A vezérkar főnöxe. A német ^a|^Qjjadiszáll;ts jelentése. .VyJ^/í ha^^miér. Berlin, december 5, Rupprecht trónörökös hadcsoportja: A Flandriái harcvonalon sok helyütt elénk tüzérségi tevékenység folyt Incby és Bonrlon között. A titz délután tetemesen fokozódott. Az ellenség előretörései Novretől délre meghiúsultak s néhány foglyot ej tettünk. Miu'coinnói es Álarcomtól déire ellenséges árokdarabokat megtisztítottunk az ellenségtől. Öt.-Quen- tintől délre erősebb tüzérségi és aknavető harc folyt. A német Trónörökös és Albrecht würtembergi herceg hadcsoportjánál számos szakaszban a kölcsönös élénk felderítő tevékenység heves közelharcokra vezetett. Keleti hadszíntér : József főherceg harcvonala és Mackensen vezértábornagy hadcsoportjánál a fegyverszünetre vonatkozó tárgyalások a román csapatokra is kiterjeszkedtek. Macedón arcuonal: Erősebb ellenséges oszlopokat, a melyek az Ochrida-tó nyugati partján és a Doiran-tótól északkeletre előnyomultak, visszautasítottunk. Olasz hadszíntér: Conrad tábornagy csapatai a hét- községben néhány magaslati állást elragadtak az olaszoktól. Ludendorf, első főszállásmcster. Svájci levél. A Szalonikiből kiindult Sarrail- j offenziva idején közöltünk mar egy i Svájcból irt érdekes levelet Fejes ; Zoltán dunaföldvári kir. ndótárnok j fiától, aki immár negyedik éve, hogy I megszakítás nélkül Svájcban van s j a lausannei egyetemén filozófiai és J theologiai tanulmányokat folytat, a I múlt hóban pedig német, francia és i angol nyelvből középj^olái tanári ' diplomát kapott. Ug3nbtszj:lí jMeje | megengedte, hogy most ismét ™gy hosszai»'), a cenzúrán átment, oly tárgyú levelet Írjon, mely szintén : érdeklődés' kelthet szélesebb körök- j ben is. Érdekes írását tehát itt közöljük. I. Lausanne, 1917 nov. 6. A levél elején a svájci nehéz megélhetési viszonyokat ismerteti. Bizony ott sincsen tej, kenyér, szén. A fő táplálék a sajt Di azért 5—fi frankból mégis meg lehet naponta va lami szegényesen '«n® Aztán igy folytatja: Ilyen a helyzet. De ennek dacára a francia nyelvű svájci lapok még ma Í3 izgatnak Németország ellen s követelik a habiét folytatását Németország leveréséig. Szóval hű, sőt megduplázott visszhangjai az entente sajtónak. így szolgálják a francia svájciak a Svájc érdekeit. Politikai magatartásukról bizonyosan sokan is hallottak. Nincs semleges, de entente állam sem, melynek »ajtója úgy szítaná a németgyülöletet, mint ez. Ami Olaszország kétségbeejtő helyzetét illeti, mi sem jellemzi ezt jobban, mint azok a még eddig meg nem erősített, de helyes pszichológián alapuló hírek, mik Svájcban keringenek. Több -k között, hogy 40,000 olasz katona a svájci határon menekült át a a svájci határőrség előtt tette le a fegymrt. A határ zárva van s igy semnAíl? külföldi újság sem jön. Csak a** hivatalos és félhivatalos Stcf.mi ügynökség jelentése jöhet be, mely nem fárad ki magasztalni az olasz áldozatkészséget, hazafi- ságot és teljes önbizalmat, «moijurt a német—osztrák—magyar.offenziva egyszerre ^^léjük yaráziolt. Iga*, hogy ugy^^jiMii ügynökség jelentette, hogy" a^2. és 3. hadsereg nteljes_x’endbenu folytatja a vissza- "agliamanto mögé. Sít iaga külön dicsérettel ózik a 3 hadsereg nagyszerű ^ItoheziojáDak“, bizonyára azért, mert csak felét vesztette el állományának, mig a 2. hadsereg háromnegyed részét. Különben a hatalmasabb szövetséges társak is folytatják a struccpolitikát. Még a mai jelen tésében mondja a „Havas'1, hogy Gádorna elhatározta, hogy a Tagz, miut a megliamenton végleg megállítja a betörőket s az újságok esti kiadása már hozta a hirt a 250 000 fogolyról s a 2.500 ágyúról. És azért még mindig van jámbor olvasóit e jelentéseknek, ki megvigasztalódik rajtuk. De ott, .ahol dirigálnak, nagyon jól tudják, hogy a rémhírek közelebb állanak a valóságba rendelt optimizmus. A két legnagyobb francia svájci lapnak, a „Journal de Génévé“ és „Gazette de Lausanne“ katonai írói elnémultak. Az eáttk meghalt, talán nem csupán az oVz vereség következtében. A mástk pedig, ez már aztán egész biztosan a vereség folytán, mert nem mer már két hét óta olvasói elé lepni. A szóban levő sajtó, különben bég egy régi taktikáját vette elő, mely szintén a néinetgyülölet táplálására szolgál, t. i. terjeszti a hirt, hogy Németország betör Svájcba. Ez a híresztelés különösen a háború elején divott, mikor a németek voltak a támadók nyugaton. Belgium jó kiinduló pont volt erre. Később azonban le kellett mondani erről az értékes hatásos eszközről, mert nem férjtussze azzal a másik állítással, IHlWUl hatalom összeomlás előtt áll. Az ellenmondás nagyon is szembetűnő lett volna. Ezzel ellentétben a német svájci sajtó rágalom-hadjáratot nem folytat és igy a francia svájci sajtó dominál az izgatás terén. Italia helyzete, a valóban neutrális lapok szerint és raiuden logikusan gondolkodó, jól informált ember véleménye szerint nagyon hasonlít Románia 1916. évi helyzetéhez. S ha Róma messzebb van is a benyomuló, támadó hadseregtől, mint volt annak idején Bukarest, nagyobb biztonságban aligha van, mert ha a támadónak sikerül a félElmélet nélkül. Gazdaságpolitikai tanulmányok. Ifj. Leopold Lajos. Budapest, 1917. Btnkő Gyula cs. és kir. udvari könyvkereskedése. Ifj. Ixopold Lajos a „Presztízs“ küitöldön is ismert szerzője, uj könyvet irt. Jobban mondva régebbi gazdaságpolitikai tanulmányait frissítette fel, egészítette ki ujabbi, há borús tapasztalatokkal s az ezekből levont következtetésekkel. Az „Elmélet nélkül“ cím, a szerző részéről ugylátszik szerény kicsinyítése, lebecsülése akar lenni a könyv igazi értékének. A munka ugyanis kizárólagosan gyakorlati dolgokkal foglalkozik. Szól A munkáról, A földről, A tökéről, Az értékről, Nemzetközi fizetési mérlegünkről, A szükségletekről, A pénz alkonyáról. A címnek azonban nincsen igaza. Mert ez az inkább gyakorlati mű, a legszélesebb elméleti tudással van megirva, úgy, hogy a gazdasági, gazdaságpolitikai dolgokban kevésbé jártas olvasót valósággal meghökkenti a sok tudás mélysége, alapossága, amely a munka minden lapjáról elősugárzik s bizonyos tartózkodó félelemmel fog, ennek az w Elmélet nélkül* gyakorlatinak kicsinyített könyvnek olvasásához, he yes értékeléséhez, mert hiszen annak nemcs&kmegirásahoz keliett, de még olvasásához is igazán sok — elméleti tudás kell. A szerző meg lep hatalmas olvasottságával, bő ismereteivel, tömör, magvas gondolataival s a dolgok frappáns beállításával. — A mi kor állít, felsoroltatja a statisztika meggyőző számsorait, külföldi, hazai élő és élt közgazdasági kapacitások egész sorát. De könyvének mégis fő erőssége, hogy belőle hatalmas önálló „én“ vagyis egyéniség szól, a ki bár igazi europiijr szemüvegen, de mégis magyar szemmel tudja nézni a mi kisebbszerü világunkat. Itt ott valóságos ditirambot zeng a magyar föld termő erejéről, észreveszi és kellően értékeli a magyar paraszt ősereját, szinte Utópiára hajló készséggel kél a magyar izomerő védelmére. Kedves ismerősünk, de százszor is ürömmel olvassuk a Senki Dunáját, amely magvas tanulmány éppen a mi lapunkban jelent meg s ennek a in. itt szunnyadó, nem- zelboidogitó energiánknak felkeltését célozza. Mindenkinek el kellene olvasni, aki magyar „A parasztgyermek és a tehéntej“ cimü közleményt, mely a tejsZüvetkezstek nagy nemzetgazdasági hasznában veszedelmet lát a falu emberanyagára. A tej export által javul talán kereskedelmi mérlegünk, de amint gyönyörűen mondja a könyv, „A külkereskedelmi mérleg s a szövet kezetek eredményei ragyogók lehetnek. Könyvelésük mégis hamis, mert első lapjukra nem a gyermek sorsa van felfektetve“. Ennél szebben, gyónj ürübbeu megirt gyermek- védelmi tanulmányt egyhamar nem olvastunk. S milyen igaz, mikor háborús konzekvenciakép a ma meggazdagodott polgárság gyermekeit egyidőre nem félti már a tej elmaradásától, mivel „a mi tej vaD, az inkább otthon marad“, mert másból is futja füldvásírlásra és piperére. „Egy percre visszabillent a mérleg s a falu néma koplalását felváltotta a dörömbölő éhség a városokban.“ Hatalmas tanulmány „A visszavándor ás mérlege“ is s milyen igaz: , A malom alói már nyúlnak ki kegyes kezek másfél millió magyar után ... De itthon maradnak-e a háború után, ha hazajönnek!“ Vagyis teremtüuk-e kellő megélhetési alapot nekik ? A könyvét a szerző allegorikus képpei fejezi be. Mert beszélhet akármit megfordítva: bátyám uram nak szól, de öcsém uramnak is érteni kell belőle. Angol miliőbe helyezi mondókáját, de ró kell ismernünk a hazai állapotokra. „Witechapel ezredes“ címmel egy angol adótárgyalást ir le, -amelyen a bizottsági tagok egy része a normális adókulcs megsokszorositásdt kívánja eme „muníció és konzerv* nábobbal szemben. Voltaképpen a régi milliókat áilitja a szerző szembe a háborús milliókkal s arra a konklúzióra jön, hogy „a háború leleplezte a pénzt s cafatokra tépte eunek bűvös hatalmát. Az emberek a háborútól kezdve soha többé nem tévesztik össze a pénzt a vérrel, a szántófölddel s a mi mindennapi kenyerünkkel. Mindenünket mogvebette a City, csak egyet nem vehet meg soha : hogy a Citybe behallatszék a falusi harangszó.“ De vájjon igy lesz-e? Bajosan.A pénznek háborús szaga el malik majd a háborúval ... S megint csak nem fogják érezni az emberek. Legfeljebb csak a szerzőhöz hasonló ideálisan gondolkodó lelkek. . . De nem folytatjuk tovább. Est a magvas, tartalmas, sziporkázó elme- ellel, ötletes, — szellemességgel irt könyvet, amelyet a Molnár-féle nyomda díszes, szép nyomással állított ki, el kell olvasnia mindenkinek. Okulni, tanulni belőle s tiszteletlel adózni a szerzőnek, akit meg- ihleiett a magyar földhöz való meleg ragaszkodás, a hazai göröngy párás lehelete ... B. Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére. J
