Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-09-06 / 36. szám

tetei után leírja a tojás megvizsgálá­sát lámpával, konybasóoldattal, sűrű­ségmérővel, majd az általános tudni­valókat a tojásról és elrakásáról, a tojás eltartásának módjait szárazon és kü'önböző folyadékokba, végre gázokba. A konzerváló módszerek tárgyalása .után számadatokat közöl a tojásról és tojáskereskedelmUnkről, végül a mesterséges tojást és tojás­pótló szereket Írja le. A Szekszárdon üzletekben vehető hatféle tojáspótló szerről kimutatja, hogy azok általá­ban keményitőből vagy lisztből álla­nak, melyhez szódabikarbóna és néha borkősav vi n keverve. Ezek a tojás­pótlók kátrányfestékkel sárgára fes­tett sütőporok, melyekben a tojás tápláló anyagából természetesen semmi sincs. — Házvétel.. Fekete István meg­vásárolta dr. Éri Márton vármegyei főjegyző tisztviselőtelepi házát 32 ezer koronáért. — Vasúti bajaink orvoslása. Amiut örömmel értesülünk, dr. Apponyi Rezső gróf főispán legutóbbi buda­pesti tartózkodását arra használta fel, hogy a mi vasúti bajaink eny­hítése éidekében érintkezésbe lépett és beható tárgyalásokat folytatott az arra illetékes tényezőkkel. Termé­szetesen csak olyan reformokról van szó, amelyek a mai háborús világban is megvalósíthatók. A megbeszélések eredményeképpen dr. Éri Márton vármegyei főjegyző — aki a fő- ispánnal ezen ügyben együtt járt el Budapesten — egy memorandumféle előterjesztést dolgozott ki, «melyben helyes és alapos érveléssel utal ama tarthatatlan állapotokra, amelyek a forgalom sulyoH bénitását okozzák és amelyek sürgős orvoslási igényelnek Reméljük, hogy ezen közérdekű akcir ónak meg lesza kívánt sikere. — A pécsi vártemplom uj plébá­nosa. Zichy Gyula gróf megyés- püspök Romeisz Ferenc kanonokot megbízta a pécs-székesegyházi plé­bánia vezetésével és a Miasszonyunk ról nevezett női rend polgári leány­iskolájának és elemi iskolájának jgazgatásával. \ — Szekszárd zsirszüksóglete. Vá­rosunk ezen rendkívül .fontos köz élelmezési cikkének biztosítására dr. Szentkirályi Mihály polgármester 800 darab sertés hizlalására nézve kötött szerződést ifj. Tenzlinger La­jos nagybérlővel. A hizlalás biztosí­tásához szükséges azonban, hogy megfelelő mennyiségű tengeri álljon rendelkezésre. Dr. Szentkirályi Mihály polgármestef ez ügyben személyesen jártéi a földmivelésügyi minisztérium­ban, ahol megígérték neki, hogy a város közönsége részére szükséges 800 darab Bérlés meghizlalásához a megfelelő terményeket Hadi Ter­mény utján ki fogják utalni. Ma a közönség, pláne maximális árban egyáltalán nem juthat zsírhoz és igy igazi készsziikségletel pótol a pol gármesiernek ezen elismerésre méltó akciója. — Vöröskereszt egyleti ülés. A szekszárdi „Vöröskereszt“ egyesület választmánya a múlt csütörtökön özv. Sass Istvánná és Foster Zoltán egyesületi einökök vezetésével ülést tartott. A választmány a Központ ama hivatalos értesítésével foglalko zott, amely szerint Pirkner János ny. miniszteri tanácsos, főmegbizott az itteni vöröskereszt kórház áthelye zest ügyének megvizsgálására Szék szárdra érkezik. A választmány szá­mos felszólalás után egyhangúlag elhatározta, hogy a mostani időkben annyira fontos missziót betöltő, főleg pedig a tolnamegyei hadban levők és azok hozzátartozóinak érdekeit köz vétlenül érintő vöröskereszt kórház­nak a jelenlegi helyiségekben való feltétlen meghagyását kérelmezi, mi­ntán városunkban a kórház áthelye­zésére megközelitően alkalmas helyi­ségek sem állanak rendelkezésre ; a polgári leányiskola pedig a főgimná­zium második emeletén kényelmes elhelyezést Dyerhet továbbra is. — 1917. szeptember 6. _______ A választmány fölkérte Kovács Dá- yidné, Förster Zoltán, dr. Diagics Imre és dr. Kramolin Gyula vá- j lasztmányi tagokat, hogy az Orszá gos Vöröskereszt Egyesület főmeg- bizotti helyettesével itt tartózkodása | alatt érintkezésbe lépjenek. — Országos Postás Kórház. A magyar postások ezrei küzdenek a • harc mezején, más ezrek, mint tábori postások és távirdászok végzik a lüzvonal közvetlen közelében terhes munkájukat, az itthon levő, erősen megfogyott személyzet pedig éjjel­nappal dolgozik és bonyolítja le az óriási arányúvá nőtt postai forgalmat.. A magyar posta az állami élet 6gyik legfontosabb szerve és kétségtelen, hogy amikor a magyar postaszemély zet a nagy közönséghez fordul, hogy támogassa az Országos Postás Kór­ház és postás üdülő telepek létesí­tését, támogatni fogja ezen nemes emberbaráti akciót. Az Országos Postás Kórház javára a Tolna- megyei Takarék és Hitelbank 200 koronát, Leopold Kornél dr. vezér- igazgató 50 koronát adományozott. — A Bulgáriában megtelepedett ellenséges külföldi vállalatokkal szem­ben fennálló követelések bejelentése. A pécsi kereskedelmi és iparkamra felhívja kerületének Bulgáriával üzleti összekötetést fentartó keres­kedőit és iparosait, hogy a Bulgá­riában megtelepedett ellenséges kül­földi vállalatokkal szemben fennálló követeléseiket, e vállalatok cégének és telephelyének, tartozásaik össze­gének, keletkezésük időpontjának és jogcímének megjelölésével a kama ránál folyó évi szeptember hó 15 éig sajat érdekükben jelentsék be. — A tej rekvirálás kijátszása Tolnamegyébon, címmel Az Est hosz- 8zasabb cikket ir, felpanaszolva, hogy a főváros részéről senki sem ellen őrzi a tejszállitást s az itt Tolnában pár hóval ezelőtt életbeléptetett tej rekvirálást „a bürokratikus rendelet csinálás kudarca iskolapéldájának* minősiti. Felpanaszolja ugyanis, hogy a „Tolna és Baranya, most már 72 községéből felkerülő toj naponta megsavanyodva érkezik a fővárosba, a miért aztán nem jut a főváros la­kosságához, de a központi tejcsarnok értékesíti busás haszonnal. Megálla­pították, hogy a Szakály Högyészen szombaton berakott több ezer liter rekvirált tej legjobb esetben is bétfón este érkezhetik meg a fő­városba. A fogyasztó közönség tehát három nap múlva kapja meg a 8zakályhögyÓ8zi tejet, de természete­sen megaiudva. Ez a tej különbén már a sokszor 24 órai várakos foly­tán, az állomáson is megalszik, de akárhányszor ilyen állapotban hoz­zák maguk a gazdák és a szövet kezetek. Most, hogy nyilvánosságra került a rekvirálás kudarca, a Központi Tejcsarnokok dombóvári gyártelepe arra utasította a szakály bögyészi telepet, hogy kétszer hiit- sék a tejet. De ez sem segített sokat a tejen, mert vasárnap reggel az ottani államvasuti alkalmazottak visszaküldték a tejet azzal, hogy nekik nem savó kell, hanem tej. Hasonló a helyzet Regülyön, a honnan sokszor a naptól teljesen átmelege­dett kanuákbnn adták fel a tejet. A KeBzőhidegkutról szállított tej is többnyire megsavanyodva érkezik fel.“ Ha ez igy van, akkor mi tolna­megyeiek is joggal kérdhetjük : mi célja volt a tej itteni rekvirálásá- nak ? Ha a fővároson nem segitet lek, miért idézték fel itt Tolnavár­megyében is a tej mizériát. Mert ne higyje senki, hogy csak a felesleges tejei szállítják el mi tőlünk. Ami egyes nagyobb uradalmaknál talán felesleges, az a mennyiség egyátalán nem volna felesleges a vidéki ki­éhezett nagyobb városoknak, ahol soksror aranyért Eem lehet kapni egy felliter tejet. Nem jobb lett volna tehát, ha az a rengeteg mennyiségű tej ittmarad s nemcsak a tej fölösleg 25 százalékát engedik meg vajjá fel­dolgozni, de az összes, a főváros által amúgy sem használható tej­TOUáVÁMEBYE mennyiséget. Bizonyára több haszna lett volna belőle, ha az amúgy is nagy zsir mizériát igyekszünk eny­híteni ily módon. Csakugyan nem elég tehát a rekvirálási reudeletet kiadni, de gondoskodni is kellene megfelelő számú hUtőkocsikról, s ha ez nem áll rendelkezésre, akkor tel­jesen felesleges mesterségesen fokozni a drágaságot. — Halálozás. Tolnavármegyének régi, hűséges tisztviselője hunyt el a napokban. Rill József irodaigazgató, helyetes várkapitány mondott vég- bucsut az ősi vármegyének, amelyet évtizedeken át a legnagyobb hűség­gel és odaadással szolgált. Pályáját, mint erdész, a tolnai uradalomban kezdte, majd Siklóson a Benyovszky- uradalom erdésze lett, a honnan a szekszárdi selyemtenyésztési felügye iőséghez került, mig végre a vár­hegyénél kiadónak, majd iroda­igazgatónak nevezték ki. Teendőit pedáns kötelezettségtudással végezte s már régebben megérett a nyugdíjra de a háború alatt nem tartotta köte­lességérzetével összeegyeztethetőnek, hogy állását elhagyja. A legnagyobb buzgalommal végezte tehát tovább is teendőit. Temetése f. hó 2 án áltaiá nos részvét mellett ment végbe. — Nagyszámú tisztelőin és barátain kí­vül megjelent azon Forster Zoltán alispán vezetésével a vármegyei tisz­tikar is s koszorút helyezett az el­hunyt derék tisztviselő koporsójára, elhunytáról családja a következő gyászjelentést adta ki: „Özv. Rill Józsefné, szül. Oszoly Ágnes úgy a maga, valamint gyermekei, unokái és rokonai nevében fájdalmas szívvel tudatja, hogy a szerető legjobb -férj, önfeláldozó gondos apa, nagyapa és rokon Rill József Tolnavármegye iro­daigazgatója életének 68-ik és boldog házasságának 37 - ik évében rövid szenvedés s a halotti szentségek ájta tosfelvétele után elhunyt. Kihűlt tete­mét folyó évi szeptember hó 2-án délután 5 orakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartása szerint az újvárosi régi sikertben levő családi sírboltban — a viszontlátás reményében — el­helyezni. Az engesztelő szentmise jóságos lelkeüdvéért szeptember 3-án reggel fél 8 órakor fog a belvárosi templomban az Egek Urának bemu- tattatni. Szekszárd, 1917 augusztus 31. Áldás és béke jóságos poraira! Géczy Sándornó szül. Rill Ilonka, Rill Mariska gyermekei, Géczy Sán­dor veje, Géczy Mariska, Ilonka és Erzsiké unokái, Pápay Gézáné szül Rill Janka nővére, Pápay Géza sógora, özv. Zsigmond Ferencné sógornője.“ Felsőszopori özv. Szily Józsefné, született Hayt Róza aug. hó 29-én életének 66-ik évében hosszas szén védés után elhunyt. Kalocsán 31-én d. ü. 4 órakor nagy részvét mellett helyezték a családi sírboltba örök nyu galomra, Eihunytát szekszárdi roko­nain kívül gyászolják: Szily Mariska férj. Sztankovits Gézáné, Szily Róza, Szily Erzsi Szily Kálmán Szily Kor­nélia gyermekei. Sztankovits Géza veje. — Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek! Segitsiika hadbavonul tak családjait és az elesettek hozzátartozóit! — Erdöőri és vadöri szakvizsgák. Az erdöőri és vadőri szakvizsgák 1917. évi október hó 15 én s az erre következő napokon Budapesten, .Pozsonyban, Besztercebányán, Mis­kolcon, Kassán, Máramarosszigeeten, Kolozsvárt, Brassóban, Nagyszeben­ben, Temesvárott, Pécsett, és Szombat­helyen fognak megtartatni. Fel- hivatnak mindazok, akik az erdőőri, vagy vadőri szakvizsgát letenni óhajtják, hogy az ehhez szükséges engedély iránt kellően felszerelt kérvényüket 1917. évi szeptember hó 30 ig ahhoz a kir. erdőfelügye Iőséghez nyújtsák be, amelynek székhelyén vizsgát tenni kívánnak. Úgy az erdőőri, mint a vadőri szak­vizsgához való bocsátásra ez alka­lommal kivételesen azok is igényt tarthatnak, akiknek gyakorlati szol­éi a KÖZÉRDEK gálata a 3 évet nem éri el ha igazolják azt, hogy a gyakorlati szolgálatukban mutatkozó hiányosság, mely azonbau egy évet meg nem haladhat, önhibájukon kivül, vala­mely a háborúval kapcsolatos mél­tánylást érdemlő ok következtében állott elő. — A mozi-jegyek árát is fölemelik. Nincs ma olyan ár­emelés, amelyet a közönség a mai viszonyok között indokoltnak és érthetőnek ne találna. így vagyunk a mozival is. A világítás, a nyers­anyag, a film, a nyomtatvány és egyébanyagok rendkívüli megdrágu­lása miatt, a mozi is* kénytelen helyárait mérsékelten fölemelni. Az áremelés folyó hó szeptember 8-án lép életbe. — Hadifoglyok könyve. Most je­lent meg a „Hadifoglyok könyve“, összeállította dr. Erős Vilmos, buda pesti ügyvéd. Népszerű nyelven irt nélkülözhetetlen tájékoztató a hadi­foglyok és eltűntek hozzátartozói számára. Tartalmazza a hadifoglyok­kal . való levelezés, pénzküldés, csomagszállitás, sürgönyváltás és egyéb érintkezésre vonatkozó előírá­sokat és rz eltűntek után való kutatás módozatait^ Tájékoztat a nagyobb hadifogoly-táborok pontos viszonyairól, ismerteti a hadifoglyok 'Ottani helyzetét, betűrendben közli a gyakran előforduló fogolytáboro­kat, a levelezésben sűrűn előforduló szavak megismerésa és magyarra fordítása és végül kiegészíti a köny­vet a fogolytáborok elhelyezésének térképmutatója. Aki a „Hadifoglyok Könyve“ alapján küldi el fogoly hozzátartozójának leveleit, sürgönyeit, csomagot vagy pénzt, az nem teszi ki magát annak a bizonytalanságnak, hogy címzés vagy alaki hiba miatt a küldemény nem továbbitható. Eltűntek utáni .kutatás akkor jár sikerrel, ha a könyv szerint keresi az eltüntet. Ára utánvéttel és szálli tással együtt 4 korona. Megrendel­hető Földes Fülöpnél, Budapest, V., Vilmos csá8zár-ut 78. — Fémek beszolgáltatása. A m. kir. kereskedelmi miniszter augusz­tus 15-én kelt rendeletével felhívja a gyógyszerészeket és droguistákat, hogy a platina csoportba tartozó fémkészleteiket a platina drót kivé telével haladéktalanul szolgáltassák be, a budapesti fómátvételi bizott­ságnak. — Tüzkárosultak segélyezése. A Tolnanémedi községben f. hó 15-én a tűzvész által sújtott lakosság ré­szére a következő adományok érkez­tek : A helybeli gyűjtés eddigi ered­ménye: 1877 K 63 f. Kalaznó köz ség elöljáróságától 40 K, Vargha Lajos jegyző Kánya 2 K, Dunaföld- vár község elöljáróságának gyűjtése 80 korona, Dunakömlőd község elöl­járóságától 40 K, Madocsa község elöljáróságától 10 korona, összesen : 2049 K 63 fillér. — Ezúton is leg- hálásabb köszönetemet fejezem ki úgy a község, mint a szerencsétlen­ség által sújtott lakosság nevében a nemes8zivü adományokért, amivel a károsultak könnyeinek letörlését se­gítették. Egyben kérem a közönsé­get, hogy a sors csapásai ált^l súj­tottak részére szánt adományaikat Tolnanémedi község elöljáróságához juttatni kegyeskedjek. Tolnanémedi, 1917. augusztus 28. Török József, jegyző. — Balesetek. Hétfőn este Szilfa­major Sárosd állomás között az 1043 sz. vonat elhaladása ntán a pályatesten szétroncsolt fejjel holtan találták meg Hajcsár János ujdom- bóvári fékezőt. A baleset saját vigyá­zatlanságából történt. — Múlt hó 24-én Kocsolán a Tamási felé haladó vonat az átjárónál elütötte Müller Ádám kocsolai lakos kocsiját, az egyik ló elpusztult. Maga Müller Já­nos súlyosan megsérült. Müllert a vonattal Tamásiba szállították, ahol az első orvosi segélyben részesült. _________________________3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom