Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-08-02 / 31. szám
1917. augusztus 2. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3. íek enyhítésére s r bábom Által ütött «ebek gyógyításéra, a nemzeti társadalomban elő szerctetet mozgósítsa és műnkébe állítsa 'Ez az erő, a bárom esztendőnek emberfeletti megpvébaluita»ai közepette: gróf Tisza Lírán személye •volt ! Gtóf Tisza I stván. az ő kivéte lesen nagy tehetségének és munkabírását.ak, állan.férfiúi ké»zültségé- nek és bölcseségenek, ezeréves mai; tur.k szentseges tradícióit eljövendő nemzedékek magyar hazájának sza- ladságával és nagv-ágával összefog Jaló hazaszeretetének, a Haza sorsa fo.ött soha megalkLV .st nem ismerő, tántoríthatatlan magyar hntsfiságá- nak egész erejével és halaiméval állott helyt érettünk, ez élethalálharcnak minden piHa tatán. Válságunkban erős vezérünk és a legnagyobb veszélyek idej-ui iheg- mentőnk volt ő minekünk! Csak természetes tehát, hogy - mikor a miniszterelnöki székből történt távozása után v . megyénk közönsége első izbtn ttot közgyűlést, távozásáról csak msgy.r Hazánkért rettegő lelkünk legm.éjéből tnkadó aggodalmaink és bálánk lo'mácso lása «mellett vehetünk tudomást s vele szemben hazafias clisuieiősünknek meg kell szólalnia 1 Indítványozzuk ennélfogva, mondja ki Tolnavarmegyo közönsége, hogy gróf Tisza Istvánnak, kit a nemzet méltó vezérének s a Haza' erősségének tekint, a legnehezebb időkben nemes önfeláldozással teljesített megbecsülhetetlen szolgálataiért b .lás elismerését -nyilvánítja ; mondja ki továbbá, hogy gróf Tisza Istvánnak a magyar ueinzeti állam fennmaradását és jövőjét hiven szolgáló kormányzása által kiváltott bizalmánál fogva a választói jognak a magyar nemzeti állam egységére s nz állarnfenutahó magyar faj vezető szerepére egyaránt sorsdöutő kiterjesztése kérdésében uz ő politikai irányát helyesli. (Zajos helyeslés.) Rőcz József pincehelyi polgár szerint kapják meg a választói jogot mindazok, kik még büntetve nem voltai?. Zsi<)mond Ferenc dr. volt a következő szónok, aki higgudt és objektiv maradt mindvégig. Kijelenti, 'hogy a Sinionlsits Elemér által hangoztatott aggályok késztetik felszólalásra. Hibáztatja az eddigi kormányokat és a többséget, hogy 50 év óta semmit se tettek a választójog kiterjesztése és a kerületi beosztás javítása érdekében. A választókerületek mai igazságtalan beosztása mellett az 54°/0 ma- ■ gyár lakosság küld 158 képviselőt, mig a többi nem magyar lakosság 255 képviselőt ad. E szerint a nemzetiségek többséget alkothatnának. A mai választói rendszer is veszélyezteti a magyarságot, mert a magyar vidékek aránylag kevesebb kép viselőt küldenek, míg Erdélyre nép- arány szerint 40 jutna ; — de tényleg 65-öt küld. Ez nem intézményes biztosítása a magyarság szupremáciájá- nak. — Meggyőződése, hogy a mai kormány is lesz oly hazafias, mint az előző. A magyar állam a fenyegető veszedelmeket úgy kerülheti ki legbiztosabban, ha leráz?» a középkori kereteket, létesíti az igazi demokráciát. A demokrácia eszméje élni és uralkodni fog a csatazaj és ágyudörej elhangzása után is Meg kell valósítanunk az állami önállóságot. Csatlakozik Szabó Géza javaslatához, Simontsits indítványát pedig a jövő közgyűlésre kéri halasztani, mert ez a határozati javaslat oly hosezu és tömör, hogy egyszeri hallásra felette dönteni nehóz. Dörg Frigyes ügyes és tartalmas beszédben hibáztatja, hogy politikai életünkben tárgyi tagos meggondolás helyett jelszavuk dominálnak. A harctéren küzdő hős katonák iránt a legmélyebb szeretettel cs eU ismeréssel viseltetik, de ennek semmi köze sincs a szavazatjoghoz és nem szbkke.hlüség az, ha a választói jo got nem t sszük elaikuvás és kom premisszám tárgyává. A magyar katona nem a szavnzatjogért h >rcol. Ha a harctéri katonák felmhiztatn.ik a szavazati joegal, politikai életünkben bomlás állna be — Legfeljebb azokat ruházná fel e joggal, ak'k a harctéren kitüntettek magukat. Szerinte veszed mes az általános szavazati jog, mert a nagy tömegűéi nem az érveié.-, hanem az olcsó ige- retek hatnak és érvényesülnek A m n választójogi törvény keretében mindenki, lehet mondeni autó inatikus fejlődés atján meiyszer-zheti valamely c:men a szavazati jogot, nem indokolt tehát ennek nagyobb mérvű kiterjesztését erőszakolni. Ma a nemzetiségi képviselők száma cse kély. de az általános szavaz ti joggal fei fog szaporodni úgy, bogy a kurvátokkal oly blokkot alkothatnak, mely hazánkat veszélybe döntheti Csodálkozik a kath. klérus maga tai tásán, mert utal a franciaországi népszavazásokra, amelyek végre a vallás eltörlésére és a szekularizációra vezettek. Zsigmond Ferenc dr. statisztikája — véleménye szerint — teljesen tó vés, mert az egyhangú választásokat nem vette számításba (É'énk helyeslés.) A radikális választójoggal Er délyből majd román képviselő fog annyi bejönni, mint most magyar. Okos Gyula őcsényi ref. lelkész, biz. tag temperamentumos és ötletes beszéde következett ezután. Mint tábori lelkész, a harctéri hősök nevében, akiknek érdekeiért itt hajba kapunk, tapasztalatai alapján kijelenti, hogy hőseinknek a legkisebb gondjuk is nagyobb annál, hogy uii lesz az „általános titko.s“-sal. 2 1 hónapot tül ott a lüvészárokban, mialatt itthon felvetették az eszmét, hogy a katonák jutalmul szavazati jogot kapjanak, megkérdezte bakáit, hogy mint gondolkoznak erről. — Épen akkor történt, hogy a Mollinári ezredet telerakták gyanús románokkal, akikre» bakáiknak harc közben vigyázniuk keltett, hogy jói viseljék magukat és el ne szökjenek, éjjel pedig le kellett őket zárni és a magyar bakák alvás helyett őrköd hittek. Mikor bakáink megtudták, hogy a román katonáknak is jogot akarnak juttatni, azt mondották: „inkább most mindjárt lőjük le őket“. Kijelenti, hogy minden magyarnak megadná, még talán a csecs- szopónak is, a szavazati jogot, de a legnagyobb aggodalommal látja, hogy épen a függetlenségi párt, az ő volt pártja, melynek elveiért pedig ő rab- láncot is viselt, a jelszavas politika vizein a nemzetiségieknek kedvez ; hiába mutatja a magyar tanítók által készített stilisztika, hogy a magyarság többségben van, azért a nemzeti ségi veszedelemmel számolni kell. A katonák szavazati jogára vonatkozólag, az áhala megkérdezett baki k azt mondották, hogy a jogot ne általánosan adják meg, hanem csak a viiézségi éremmel kitüntetetteknek. Lcopoldnuk a bihari gárdára és a Vojnichokrá vonatkozó elitélő szavaira azt mondhatja saját tapasztalatból, hogy a bihari 37 es magyar bakák közül mind tudóit írni olvasni, pedig ezek túlnyomóan Tisza István birtokairól kerültek ki és egynek se kellett póltanf'olyamra jelentkeznie, de igen is jelentkezni kellett közülük a román ajkunknak ; B ícsusegyében is működött és mondhatja, hogy ott iskolák dolgában legjobban fel vannak szerelve a Vojnich birtokok. — E lenben elszomorító népoktatási viszonyokat tapasztalt Kecskemét kornyékén és Károlyi Mihály hevesmegyei uradalmaikban, a palócok között. Erősen téhnsdják a volt kormány' 50 éves múltját. Ebbe a vitába nem akar belemenni, de azt meg kell állapítani, hogy ez 50 év alatt a nemzetiségek i em tudtak uralomra jutni. ' Széliében azt hangoztatják, hogy a szavazatijogot a király adja, a király akarja Eltekintve attól, hogy ez alkotmányos szempontból igen veszedelmes tünet, csak azt kérdi : In Tisza István csak egyszer mondta volua valamely törvény; avaslatra, hogy azt Ferencz József akarja, micsoda felfordulás lett volna abból. Most jött éppen meg a Felvidék rői, Pcstényböl. Ott már nyíltan beszélnek a tótok Csehország igényeiről a tót vármegyékre Az ember vére fellázad e határtalan vakmerőségre, melynek jó következmény- ii«*ut lehel. Nyiiti’n kijelenti, hogy <■ felesküdött ez alkotmányra, a dualizmusra, de nem esküdött a tridUzinns.a (?ijos, szűnni nem akaró helyeslés és éljen *és.) És áz a sokai emlegetett demókiáci..! Tiszt -i. becsüli tnin- dnkiufck véleményét -és akció-sza- b idságá'i hu nem demokraták is. Ezekre csak azt mondja: Tuneo Danr.os et dona ferentes Szabó Géza a: zárszó jogival élve polemizál Dö’.y Frigyessel < » az e'l ui part szónokaival, do szerencsétlen modorban. H i a pálinkától részeg is szavazhat, úgymond, szavazhat szeri u te a cigány is. A mai többségből kisebbség lesz, ha létrejön az uj választási törvény és a közgyűlési teremben is meg lenn'; a. többség, ha a nép a szorgo eifog'altsága miatt itt lenne és szavazhatna. A szekularizációtól nem fél, ha e birtokok jó kezekbe jönnének, inkább önként odaadná, do azétf a papság fogja teljes leni hivatásit. Tiszáról azt mondták, hogy jó magyar, de hat a románokkal ki kokettirezott ? az újvidéki szerb feliratokat rombolók ellen ki lépett fel megtorlással i Hit szabad ilyet ma.gy.a- embernek tenni ? Simontsits Elemér szerint az idő előrehaladt, a vita döntésre megérett és név'^érinti szavazást kér, kapcsolatban a tárgysorozat 15. pontjával, mely B trs vár.npgye átirata alapján a választójog kiterjesztésére_és gróf Tisza István iránti bizalom nyilváni- tásra vonatkozólag kór határozatot. Az állandó választmánynak e 15 pontra vonatkozó javaslata felállás utján nagy több éggel eivettetett. Ezuíbi a kérdés föltevése körül kis kavarod la keletkezett. Az alispán, főjegyző és Kovács Sebestény Endre felszólalása után Appongi Rezső giój főispán étrend ti a névszerinti szavazást, úgy téve fel a kérdést, hogy akik Sz ibó Géza határozati javaslatát, fogadják ol, azok igennel, akik pedig elvetik, azok nemmel szavaznak ; a nem szavazatok többsége maga után vonja Simontsits E einér h-.tározati javaslatának elfogadását. Beadatott 149 szavazat; igennel szavazott 31, nemmel 118 és igy Simontsits Elemér határozati javaslata 87 szótöbbséggel elfogadtatott. Ezzel kapcsolatban egglmn- gnlaq elfogadtatott az állandó választmánynak javaslata, nevezete- sen, hogy az Esterházy kormányt kinevezletése alkalmából a vármegye közönsége üdvözli és hazaiba működése közben való készséges támogatásúról biztosítja. Táviratok. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A világháború legvéresebb csatája Fényes győzelem az angolok és franciák ellen. Arz mai jelentése. Budapest, augusztus 1. Keleti hadszíntér. A Casinu völgytől északra ismét összeomlottak az ellenség heves támadásai. A 82 ik székely ezred itt régi, bevált erejével küzd. A hármas országhatár területűn csapataink meglepetésszerűen nyomultak az oroszok által megszállott magaslatok ellen. Az ellenséget visszavetettük. Bukovina déli részében Kimpolung felé nyomulunk előre. Csernovicztól délnyugatra és északnyugatra ar ellenségnek megújult és el:entáma4á- sokkal támogatott támadását heves harcokban megtörtük. Az oroszok hitrá'nak. A Z >rucz torkolatánál is további előrehaladást tettek a szövetségesek. Olasz és balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A vezérkar főnixe. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, augusztus 1. Xgugali hadszinlfrj Flandriában megkezdődött a nagy csata, egyike a legbuulmasahaknak. A rnn sikerrel biztatóan bezáródó bar iiadik háborús ev harcai közt •olyan tömegekkel, amelyek eddig a háború egyik pontján sün, m-’g keleten Biuszilov által sum vettettek harcba, támadlak tegnap az angolok és velük egyetemben a franciák 25 kilométer széle» aicvotidou. Nord- Schizote é3 Varotuii kozott nagy célt. tűztek maguk elé. Megsemmisítő csapást akartak mérni a buvár- hajó-veszed deiure, amely a tLndriai teng ipart felől alaássa Anglia tengeri u. Imát. Szorosan felzárkózott badoszt.í’yok tömör támadó hullámai követték egymást; számos páncélos motorkocsi és lovas kötelékek avatkoztak a harcba. Rettenetes erővel uyoruuU az ellenség, 4 napos tüzérségi harc után, amely ju ins 31 én kora reggel pergő tüzzé fokozódott, védő zónánkba: néhány szakaszon keresztül rontott tölcsér-állásokban fekvő vonalainkon és egyes pontokon átmenetileg jelentékeny 'ért nyert. Tartalékaink féktelen ellen- támadásokkal vetették mayákat az ellenségre és naphosszat tartó elkeseredett koz -Iharcokban ismét kivetették a .h írei zónából, vagy pedig a legelői levő tölcsér mezőre szorították vissza. Yperntől északra és északkeletre mélyebben benyomult, az ellensé.g által megtartott tü cser- mező itt Lix^chootot nem bírtak soká tartani. Az este széles arovonalon Neumach r felől előtörő támadások nem hoztak az ellenségre nézve kedvező fordulatot. — ’UjonaD tagozott lnircvonalunk előtt támadásaik meghitt.ultak. Csapataink a seumifele áldozattal vissza nem riadó ellenség nagy és véres veszteségeit jelentik. Gyalogságunk és utászaink ragyogó vitézsége és nagyszerű támadó ereje . a tüzérségnek, a géppuskásoknak és az aknavetőknek halait megvető kitartása és nagyszerű hatása, a repü lök bátorsága és a hirszerzőcsapa- toknak és más segédfegyremeinek- nek a leghűségesebb kötelességtelje- sités, föképen pedig a céltudatos, nyugodt vezetés, biztosították a mai csatanapnak ránk nézve kedvező kimenetelét. A vezetők és a csapatok a teljesítményeik és a nagy siker feletti büszkeségtől eltelve e sikerben a német birodalom minden tözs- karának és minden néptörzsének része van, bizalommal tekintenek a még várható további harcok elé. A német trónörökös harcvonala : A Chemine des Datnason a franciák Faintői délre ismét teljesen megtartott állásaink elleni négyszeri hiábavaló támadásban merítették ki erejüket. Tovább keletre a harcedzett 13 ik vesfáliai gyalog hadosztály ismét jelentékeny vereséget okozott az ellenségnek. Ezredek, rövid pnsztitó tüzelőkészités utáü, gyors megroha- nással ragadták .el a franciaktól a La Bavoelei majortól délre emelkedő fensikon olterülő bonyolult árokró- szüket. Több, “mint 1500 fogoly jutott kezünkre, a kik közül számosat a Troyontól északkeletra-folyt csatában rohamcsapataink fogtak el. — Csak este kekdett az el.euség ellentámadásba, amelyeket az elért árokvonalakban visszavertünk. — A Maas nyugati partján vitéz bajor zászlóaljak rohammal újra elfoglalták a Glaucourt Essucjsi országút mindkét oldalán kevéssel eselőtt elvesztett