Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-08-02 / 31. szám

ütközés helyett színlelt egyetértés mögé rejti & meggyőződések szét ágazását és hivatkozik a paktamos Taaffe és a paktumos Lukács elszomorító politikai eredményeire.

Örvend, hogy a vármegye különböző elvi alapon álló rétegei nyílt mérkőzésben igyekszenek egymást meggyőzni. Mikor Lukács Lászlótól kérdezték, hogy mi a nemzet szive: Buda vagy Pest, nehogy a budaiakat vagy pestieket megbántsa, paktumot kötve, — Margitszigetre rándult.

Az uj főispán szép beköszöntő szavait, melyek szerint igyekezni kell arra, hogy a választójog kérdé sében számos és kiváló ellenfeleink tiszteletreméltó aggályait eloszlassuk, a legmelegekben magáévá teszi s törekedni fog, hogy adatokkal járuljon hozzá a kérdés pártérdektől mentes, pontos meg világításához

A Tisza felfogását visszatükröztető 191.3. választójogi törvény egyik főpillérét, a vagyoni cenzust elveti azért, mert a vagyon nem lehet helyes fokmérője a nemzeti vagy erkölcsi megbízhatóságnak vagy az értelmi fölénynek. Ha megállt ez a tetei a háború előtt, amikor a vagyonszerzésből s az örököltnek megtartásából az esetek kisebb részében többkevesebb joggal komolyságot, szolidságot, okszerűségei lehetett követ- . keztetni, a vagyoni cenzusnak ez az értelmezése is lehetetlen a háború folyamán bekövetkezett óriási kon juukturális vagyoneltolódások és bir- tokhserék folytán, »mélyek következtében igen sokszor értelmileg ala csony, erkölcsileg cinikus és nemzeti szempontból aggályos rétegek rántották magukhoz a vagyoni cenzus követelményeit. Nem is szólva arról a kisbirtoksftaporitó tevékenységről, amelyet Erdélyben a szász bankok s főleg az Albina kifejtenek, a földárak és a jövedelmezőség emelkedése folytán soha nem sejtett arányokban érik ei a nemzetiségi rétegek is az 1913 iki törvényben megállapított földadó cenzusokat. Kü önben is a 24 éven felüli birtokos osztálynak csak 41 % -a magyar s az őstermelők vagyoni állapota oly geológiai kerezf metszetet mutat, melynek legfelső és legalsó, a magyar elemre elég kedvező agyagrétegei közé egy nemzeti leg laza s a magyarságot majorizáló homokréteg van beágyazva, minthogy mig az 50 koronánál nagyobb egyenes állami adót fizető' birtokosok közt 53% s a vagyontalan gazdasági cselédek közt megint 70°/o, a vagyontalan irni-olvasni tudó mezőgazdasági munkásból pedig 60°/„ á magyar anyanyelvű, addig a középső rétegben az 5 koronánál kisebb adót fizetők közt csak 25%, az 5^10 kor. adót fizetők közt csak 34*/° ™ magyar anyanyelvű.

A vagyoni cenzusra törekvő kon servativ reformer tragikuma nálunk épen az, hogy konzervatív lévén, nem mer lenyúlni a vagyontalan magyarságig a viszont nemzeti érzései nem engedik, hogy a közbül eső nemseti- ségi homokrétegbe markoljon.

Egészen más eredménnyel jár a demokratikus magyar politika cenzusa, az értelmi cenzus. — Néhány számadat meg fogja világítani ezt : az irni-olvasni tudó 24 éven felüli összlakosságból 1 millió 900 ezer a magyar és 260 ezer a román (63T°/0 és 8 6%), az analfabéta 24 éven felüli férfi lakosságból 432 ezer a magyar és 482 ezer a román (35*/o -39 1%). — Minden 100 írni olvasni tudó 24 éven felüli férfi közül 9 a román, minden 100 analfabéta közül 39. A nemzetség legveszedelmesebb két ponton is : a Tisza-Maros szögében az írni olvasni -tudok negyedrésze, de az analfabétáknak nyolcSd- része magyar s a Királyhágón tűi magyar mi idea második írni olvasni tudó, de csak minden ötödik az analfabéták tő-ül. M g élesebb ered menyeket K punk, ha a műveltségi kiváláshoz hozíaszegődik az a körül mény, hogy a magyarság arlaga^ általában csak meglettebb kopban válik birtokossá; a* összes 24 éven

t

_____________________

fe

lüli birtokosok s a segitő család tagok közt a magyarság aránya 41°/0, de már a 24—29 éves analfa béta birtokosok közt csak '5'9°/o, a 30 éven felüli analfabéta birtokosok közt is csak 210/o magyar van.

Kész veszedelem tehát úgy az értelmiség, mint a magyarság szempontjából az írni olvasni tudás értelmi létminimumát mellőzni, az Esz terházy-kormány sem mellőzi ezt és remélhetőleg a hősök választójogát sem kell úgy értelmezni, hogy itt az irni-olvasni tudás feltételét elejtik, mert h'a ezt tennék : a front katonák választójoga révén égy világlörténelmileg igen érzékeny pillanatban az írni olvasni tudók 63T : 8T magyar-román aránya helyett az analfabéták 35 : 3Í1T magyar román aránya érvényesülne, a tót és rutéa tömegről s müveitek ál talános majorizálásáról nem is szólva.

Azon körülményt, hogy anaifa- bétaságuk hátrányát a románok Iá j zasan szervzett kurzusokkal óhajtják behozni s nem mindenütt siker nélkül, kiegyenlítené, ha a magyarság hasonló erélyt fejtene ki, hogy saját analfabetizmusát redukálja. Itt kell lenyúlni á legalsó agyagréteghez, a 70 százalékában magyar cselédség hez s a 60 százalékában magyar napszámos osztályhoz. A 284 ezer 24 éven felüli -cselédből még 135 ezer az analfabéta, ezek között 81 ezer a magyar, a 444" ezer napszámosból 326 ezer az analfa éta, ebből pedig 130 ezer a magyar. Értelmi erőhöz kell segíteni a vagyontalan magyarságot s a 482 000 román analfabéta egy részének irni- olvasni tanulásával szembe kell helyezni nemes versenyben a 211 ezernyi vagyontalan magyar férfi irni- olvasni tanulását. A már írni olvasni tudó s ma még analfabéta vagyontalan magyar Őstermelők együttes száma pontosan egyezik a román analfabéták fenyegető számával. Igv meg lehat akadályozni á magyarság elkerülését az irni-olvasni tudás cenzusában, viszont, mint láttuk, a vagyoni cenzust is egy-kettőre utolérheti egy megtollasodó nemzetiségi többség. Persze a bihari gárdának pem volna szabad eltűrnie, hogy gazdasági cselédjei között csak 4440 tudjon irni-olvasni és 5403 analfabéta legyen, sem Vojnich István birodalmának, hogy Bácska dús föld jéu még mindig 4000 gazdasági cseléd ne tudjon irni-olvasni. Ha a magyar értelmiség vezérszerepét komolyan betöltenó s nem ezzel az indolenciával, akkor ezt a vezető szerepet félteni nem kellene. Ajánlaná végül a főiskolai-képzettség különleges parlamenti képviseletét, hogy a jövő parlament magasabb szinvo- t nalon és szakszerűbb lehessen, miut a mai.

Ezután Simontsits Elemér felszólalása közetkezett, akinek rögtönzött fényes polémiája óriási hatást keltett és frappáns riposatjai sokszor viharos tetszést és tapsokat arattak.

Simontsiis Elemér főként Leopold Lajos beszédére réflektált, azzal kezdve, hogyha Leopold Lajos ezúttal először szólal fel, neki ne tudassék be hátrányára, hogy ő e teremben már oly sokszor volt kénytelen felszólalni, mert ez mindig kötelességteljesités- ből történt.

A paktumok értékelése terén egyetért előtte szólóval. Hive a meggyőződések őszinte, nyílt és férfias meg- vallásának. A megegyezések rendesen egyik felet se elégíti ki. Az itt felmerült megegyezéshez készségesen hajlandó volt hozzájárulni, de mikor arról értesült, hogy ezzel szemben ellenkező álláspont is fog megnyilvánulni, fentartotta akciószabadságát. Megállapítja azonban, hogy a vita folyamán általa proponálandó határozat nem irányul személyek ellen és abból semmiféle konzekvenciát esetleg a főispán személye ellen levonni nem engedek. (Elénk helyeslés )

Leopold sétáját Lukács Lászlóval a Margitszigetre erőltetettnek

_______________ T0LHAYAB1EGYE

tart

ja. Ha valaki nem tudna Buda és Pest között dönteni. ’ válassza a természetes és legegyszerűbb megoldást: Budapestet, hisz a szívnek is két kamarája van. Nem akar bő vebben foglalkozni a margitszigeti játékbankra vonatkozó célzással, de egyet meg kell jegyeznie : Lehet, hogy Lukács László el akart menni a Margitszigetre de — Tisza 1st ván nem engedte. (Zajos helyeslés és taps !)

Készségesen bevallja, hogy ő régebben a választójog igen nagymérvű kiterjesztésének volt hive. E téren nincs egyedül; pro és kontra vál toztak e kérdésben az álláspontok. -A mai választójogos vezérék, Károlyi Mihály és Andrássy Gyula, évekkel ezelőtt egy akaraton voltak Tiszával. Mikor ő e^kérdésben annak idején állást foglalt, a választójognak még nem volt meg az úgynevezett irodalma és a statisztikai adatok se voltak feldolgozva. A viszonyok ismeretében ma/már más az álláspontja és ezt nyíltan beismerni kötelességének tartja, beismeri, hogy ideális állapot, az volna, hogy mindenkinek legyen meg a szavazati joga, de ennek megvalósithatásától messze vagyunk.

A vagyoni cenzusnak, mit Leopold el akar törölni, ő se imádója, mert a cenzus nem biztosíték, de amig alkalmasabb kritériumot nem találunk, kénytelenek vagyunk e kisegítő eszközhöz folyamodni.

Az irni olvasni tudás, mint értelmiségi eeuzus még kevésbé felel meg ; erre maga Leopold szolgáltatja a fegyvert, mert hiszen maga bizonyítja, hogy a románok tanfolyamokat rendezve embereiket behozták. Ez az értelmi cenzus tehát nem magyar, nem hazafias, nem megbízható és nemhogy garancia volna nekünk magyaroknak, hanem egyenes ve 8zedelmünk lehet. (N.-gy helyeslés.)

Csodálkozik azon, hogy Leopold csatlakozik Szabó Géza indítványához, mikor felfogásaik között igen lényeges a különbség. Mikor egy kormány egyetlen szál deszkára á*l és a többiekre nézve oly nagy köztük az eltérés, miért támogatja tehát i* Utal a Károly-kereszteseknek adandó szavazati jogra. Előtte szóló maga bizonyltja, hogy e jog megadása velünk szeipben a románokat juttatja túlsúlyra. Ezen leglényegesebb pontját a kormány tervezetének Leopold pedig helyesli. De hiszen akkor ez kétségtelenül nem magyar érdek. (Általános helyeslés.)

Ami előtte szólónak Bihar- és Bácsmegyékre, a Tiszákra és Voj- nichokra vonatkozó igen tendency zus bírálatát illeti, arra nézve utal arra a nagy különbségre, amely a Dunántúl népességének és ezen vi dék lakosságának kulturális, fejlettsége között a Dunántúl javára egyáltalán fennáll, tehát a pusztai cse lédségnek szellemi visszamaradottsága' a hivatkozott esetekben sem a Tiszák, sem a Vojnichok terhére nem irható

Hiába hivatkoznak a külföldi nemzetek példáira, mert ezek reánk nem illenek. Ezek a külföldiek egyfajta népek, míg mi egy konglomerátum vagyunk. Ha mi a szavazatjog terén olyan mértékkel akarunk mérni, mint a nyugati nagy nemzetek és az onnan származó tetszetős jelszavak által elkábittatjuk magunkat, államunk magyar jellegét tönkretesz- szűk. (Általános helyeslés )

Utal egy külföldi példára, hogy mennyire kell óvakodni a külföld követésétől. Az uj-törökök annak idején angol támogatáshoz folyamodtak. Az angol államférfiak azt tanácsolták nekik, hogy nemzeti közigazgatást csináljanak. Az uj-törökök hajoltak a tetszetősnek látszó tanácsra, de mihelyt megkezdték reform munkájukat, feléledtek a nemzetiségi torzsalkodások és engesztelhetetlen gyűlölködések. A külföldi országokban esetleg bevált politikai intézmények jósága—a mi viszonyaink között — nem bizonyos, az általános, egyenlő

és a KOZEBDEK

________________

és titkos szavazati jog szolgai utánzása azonban nálunk feltétlenül de- kompoziciót fog eredményezni.

Látjuk Ausztriában, hogy az általános szavazati jog megvalósitása egy széthnzó, munkaképtelen parlamentet eredményezett, melyet he kellett szüntetni. Mi ennek az oka ? Mert meggondolatlanul deposszedál- ták az osztrák-németségben rejlí nemzetfentartó erőt. Ugyanez a veszély fenyegeti a magyarságot. Egy előkelő osztrák államférfiu mondotta neki, hogy Ausztriában 170 olyan képviselő van, aki az elemi iskolákat sem végezte el. Borzasztó nemzeti veszedelem ez, mert a kellő képzettséggel nem rendelkező képviselőben nincs meg a megítélő tehetség és ennek hiányában nem végezhet jó törvényhozói munkát.

Az ő meggyőződése az, hogy a szavazatjogot csak a mi viszonyaink és szükségleteink figyelembeveteló- vel, indokoltan és lépésről lépésre haladva szabad kiterjeszteni.

Simontsits Elemér elleninditványa.

Éppen ezért nem teheti magáévá a felolvasott határozati javaslatot, hanem beterjeszti a következőt:

Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! '

Népek, élethalálharcának harmadik éve záródik le

Temérdek emberélet ment ezalatt veszendőbe. Anyagi és szellemi javaink garmadákban pusztultak el. Elhatalmasodott fölöttünk a szenvedés és megszámlálhatatlan s hátramaradottak sajgó sebeinek szuna!

S mégis, ha határainkon tultekmtve, azt látjuk, hogy népek lettek földönfutókká, országaikban idegen hadak tanyáznak, természeti kincseik a győztesek martalékaivá lettek, meghódított földjük má3»ak termi gyű ni ölesét, hogy függetlenségük megtört, alkotmányuk foszlányokoa«, trónjuk fölborulva s fejedelmük idegenben keres menedéket; akkor minden szenvedés, minden áldozat a minden nélkülözés dacára hálás szívvel nyugszunk meg a népek sorsát intéző Gondviselésnek reánk nózv* kegyes végzésében.

A világ legnagyobb hatalmai esküdtek össze etleuünk !

Egész kulturális és anyagi erejük egybevetésével láttak hozzá hazánk testének szétdarabolását célzó terveik végrehajtásához. Erejük teljes megfeszítésével,, három nehéz esztendeje ostromolnak bennünket.

S nemcsak, hogy a magyar trón szilárdan áll, a Haza határai megvédve, alkotmányos életünk zavartalan, önrendelkezési, jogunk teljes, de a nemzeti állam ép erőben teljesítvén az állami élet összes funkcióit, a fenálló szövetségnek megbecsült támasztéka, a monarchiának elismert erőforrása lett, hőseink dicsőségének visszfényében ragyogó nemzeti tekintélyünk pedig a, világ eseményeket, irányitó tényezők tanácsában döntöleg érvényesült.

Mindannyian tudjuk, hogy ennek az óriási eredménynek forrásai a magyar nép hazaszeretetének lebtrha- tatlan ősereje, a nemzet hazafias áldozatkészségének határtalansága s a magyar nemzeti államnak minden bomlasztó kísérlettel szemben diadalmasan dacoló összetartó ereje.

Ám, ha dicsőséges ellenállásunknak ezek az ősforrásai adva voltak is, kellett azok mellett egy felsőbb erő, hogy a fakadó energiákat egybevágó működésre szervezze és céltudatos érvényesülésre bírja; egy felsőbb erő, mely mindnyájunkat a hősök áldozataihoz méltó összetartásra, teherviselésre és erőkifejtésekre vezessen; mely szövetséges társainkkal szemben a szövetségi hűség követelményeinek teljesítése és saját érdekeink megóvása között az egyensúlyt megőrizze; a magyar nemzet egyetemének magatartásából kisugárzó erőt méltón képviselje és a nemzet javára sikerrel érvényesítse; s mind e mellett a szenved«_

________1917. augusztus 2.