Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-07-05 / 27. szám

1917. julius 5^ T0LIATÁEIE6YE él t KÖZÉRDEK 1 — Ki lesz az uj főispán 7 Lapnak utolsó számában közölt értesülésün­ket ezúttal is feltartjuk és megeró sitjük, hogy gróf Apponyi Rezső — gróf Apponyi Géza vbtt. fiát, ki az Őfelsége személye körüli miniszté­riumban titkár s jelenleg huszár fő­hadnagy — nevezik ki vármegyénk főispánjává. A kinevezés csak a többi főispáni kinevezéssel együtt e hó közepe leié várható. — Tisztviselők beszerzési cso­portja. A vármegyei tisztviselők pénteken d. e. 10 órakor értekezle­tet tartottak Forster Zoltán alispán elnöklete alatt, aki az értekezlet össze­hívása céljául egy beszerzési csoport alakítását jelölte meg, előadva, hogy a pénzügyi kormány hajlandó az állami, törvényhatósági és városi tisztviselőket segélyben részesíteni, hogy a beszerzési segélyek minél jobban biztosíthatók legyenek. A be­szerzési csoportok a székhelyeken alakítandók és azoknak a pénzügy­miniszter beszerzési hitelt nyújt. Ez­után Éri Márton dr. főjegyző körvona­lazta főbb vonalakban a részletes körül* ményeket. Csak egy beszerzési cso­port alakítható a székhelyen, együt­tesen az államiakkal; a csoport alap­szabályokat dolgoz ki, melyet a kor­mány jóváhagy és azután az alap­szabályok alapján megkezdi mükö dését a csoport; az alakulás határo­zatlan időre történik Ó 3 a háború utánra is kihat, a beszerzés kész­pénzfizetés mellett történik, a hábo­rús segély felhasználásával és fel­ajánlásával. Az értekezlet kimon­dotta, hogy a beszerzési csoport meg­alakítását szükségesnek tartja és abba belép. Az előkészítő bizottságba megválasztattak-:, Forster Zoltán al­ispán, Éri Márton dr. .főjegyző, Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki el­nök, Bajó Pál főszolgabíró, Steinfeld Béla árv. h. elnök és Rill József irodaigazgató. — Esküvő. Kindl Vilmos, a ta- másii róm. kath. népiskola igazgató- tanitója a kispesti h k. templomban örök hűséget esküdött Vargha Va- lérkának, özv. Vargha Vincónó leá­nyának. — Egyházmegyei közgyűlés. A tol­nai református egyházmegye Kátai Endre esperes és Szilassy Aladár vbt. tanácsos, egyházmegyei gond­nok vezetésével a f. évi augusztus 21-én, délelőtt 9 órakor tartja meg szokásos évi közgyűlését. A bírósági gyűlés ugyanaz nap délután lesz. — A hős repülő hadnagy halála. Hosszabb közleményben is megem­lékeztünk Abay Béla cs. és kir. repülő hadnagy haláláról. Most a következő megható gyászjelentést vettük: Dr. Éry Márton és neje Angster Aranka a saját és gyerme- , keik Emil, Laci, Béla, Médike, Bö­zsike, Pistike és Babuska nevében, mélységes fájdalommal tudatják, hogy forrón szeretett, felejthetetlen kedves nevelt fiuk, testvérük Abay Béla cs. és kir. repülő hadnagy, joghall­gató, a kis és nagy ezüst vitézségi éremmel, a «Károly csapatkereszttel, a Pilóta díszjelvénnyel, a német vas­kereszt II. osztályával és a Vas- koronarend III. osztályával kitünte­tett hőslelkti ifjú, az lsonzo harc­téren az ellenséggel vivott légiharc­ban lángolón szeretett édes hazájáért junius 27 én hősi halált halt. Nekünk oly drága leikéért julius hó 3-án reggel 8 órakor, fog* az engesztelő szentmise-áldozat a belvárosi róm. kath. templomban bemutattatni. Le­gyen pihenésed édes és legszebb ki­tüntetésed a mennyei boldogság ko­ronája 1 — Mezőgazdasági kamara a Dunán­túlon. A legutóbb megtartott orszá-' gos gazdagyülés állást foglalt a mezőgazdasági kamarák fölállítása kérdésében. Most pedig, hogy a ki­rály MezŐ8sy Bélát nevezte ki föld- mivelésügyi miniszterré, a kérdés erősen előtérbe került. Annak idején ugyanis Darányi Ignác volt egyik kezdeményezője a mezőgazdasági ka­marák kérdésének és Darányi egy­kori államtitkára, a nfostani minisz­ter tevékenyen közreműködött a mezőgazdasági kamarákra vonatkozó törvényjavaslat előkészítésében. A mezőgazdasági kamarákról elkészült törvényjavaslat állítólag Baranyát, Tolnát és Somogyot egy kerületbe osztja. Az országban összesen tizen­nyolc mezőgazdasági kamarát akar­nak felállítani és lesz olyan kamara is, amelynek hatásköre kilenc vár­megyére kiterjed. — Minekünk persze álmodni sem lehet róla, bogy a mezőgazdasági kamarát itt állítsák fel, mert az uj Kis Tükör szerint, Tolnamegye vagyon utoljára . . . azaz, hogy már jó régen igy van ... — A szekszárdi áll. főgimnázium értesítője. Most jelent meg a szek­szárdi áll. főgimn. értesítője, amelyet Wigand János igazgató nagy gond­dal állított össze, Az értesítő az is­kolai gyászünnepélylyel kapcsolatban kegyelettel emlékezik meg az elhunyt királyról, I. Ferencz Józsefről. S rö­vid, tömör tartalmas összefoglalásban adja az igazgatónak Arany János születésének 100 éves évfordulója al­kalmából tartott emlékbeszédót. Meg­emlékezik a hadbavonult tanárokról: Bodor Aladárról, Gockler Györgyről, Haypál Benő tornatanárról, László Gézáról, az eltűnt dr. Scharbert Vil­mosról, továbbá Varga Ferenczről. A tanításban segédkeztek dr. Pilivan Mihály r. kath. hittanár és dr. Ru­binstein Mátyás izr. lelkész hitoktató. A szépírás és testgyakorlat azonban elmaradtak. A hadbavonultak közül hősi halált haltak : Bállá Dezső, Fisch- hof Géza, Salamon Lajos. dr. Bartal Kornél buzgalmára igen nagy siker­rel működött a cipő talpaló és javító­műhely, amelyben dicsérendő buz­galommal : Erdei Sándor, Fejős La­jos, Frey József, Kovács Jenő, Silling János, Rektorisz Lajos, Szabó Lajo3 Bottka Bálint, Csapó Jenő, Csath László, Daróczy Zoltán, Gacsály. József, Nagy László vettek részt. Hadikölcsön jegyzése az ifjúságnak 100160 korona, a hozzájuk tartozóké- 324050 korona. Végül az értesitő felsorolja a segélyezéseket, jutalma­zásokat és közli az uj alapitó leve­leket. így a szekszárdi főgimn. első érettségit tett tanulói, a jelenlegi tanári kar és tanulók hozzájárulásá­val 1000 koronás alapítvány létesült Wigand János jutalomdfj címén, visszaemlékezéssel az ő hervadhatlan érdemeire a főgimn. fejlesztése, ve zetése és irányítása körül; s kiemelve, hogy ő gazdag ismereteinek és ta­pasztalatainak egész szellemi kincs­tárát s mélyen érző szive melegét reá irányította ennek az intézetnek növendékeire és tanáraira. A második 250 kor. alapítványt a San Martini- nónál hősi halált halt Salamon Lajos emlékére Salamon Béla tette le. A harmadik 250 koronát pedig Arany János születése 100 évfordulója al­kalmából, üzv/dr. Müller Ferencné férje emlékére, aki valósággal rajon gott Arany költészetéért s a legma­gasabbra értékelte annak nemzet­nevelő hatását. — Könyörgő istentisztelet. A f. hó 8-án, vasárnap, d. e. 3/il0 óra kor a szekszárdi ref, templomban, az aratás áldásaiért könyörgő isten- tisztelet lesz. — Rosszul sikerült sztrájk-kisórlet. Hőgyészről irja tudósítónk: Nagy gazdasági bajainkhoz még csak az kell, hogy az aratómunkások okve- tetleukedjenek. Ilyen jelenség mutat­kozott a minap Deutsch Mór szaba- toni bérletén, ahol a varsádi aratók tagadták meg a munkát, de gyors és erélyes hatósági intézkedés kö­vetkeztében csak rövid időre. A fő­szolgabíró ugyanis kora hajnalban szerszámaikkal együtt csendőrökkel elővezettette őket a munkahelyre és — mintán elő szokott fordulni, hogy a csendőrök eltávozása után újból abbanhagyják a munkát, — meg­hagyta a csendőröknek, hogy délig maradjanak a munkások mellett. A sztrájkolók látva, hogy komoly a dolog, beadták a derekukat. Nagyon helyes, hogy hatóság és csendőrség a legnagyobb határozottsággal lép ¥----­fe l minden ilyen, most kétszeresen kárhoztatandó kisérlettel szemben, mert most végzetessé válhatnék ily mozgalom. Á hivatalos hatalomnak kezében vannak az eszközök és min­denféle álhamanizmnson alapuló gyen geség nélkül használnia kell azokat, mert aki a kenyér előteremtését kés­lelteti, az közönséges gonosztevő e nehéz időkben. ^ — Hadikölcsön jegyzések. Mint Gyönkről értesítenek bennünke, a járásban a következő jegyzések tör­téntek a VI. hadikölcsijnre községek szerint: Belecska 7600, Diósberény 4600, Felsőnána 79700, Görbő 2100, Gyönk 305400 K, Kesző-Hidegkut 61050, Hőgyész 433300, Kalaznó 6000, Kéty 19500, Kisszékely 9150, Kistormás 1050, Kölesd 81650, Me­dina 13300, Miszla 20000, Nagy­székely 104000, Némedi 19400, Pálfa 18100, Sárszentlőrinc 64700, Simon- tornya. 405700, Szakadát 31450, Szárazd 17350, TJzdborjád 21000, Varsád 50000, összesen : 2,176.100 koronát. — Értesítés. A vall. és közokt. miniszter rendeletéből kifolyólag ér­tesítem a t. ■»zülőket, hogy tekintet­tel a minden téren megnyilatkozó nehéz megélhetési viszonyokra, a polgári leányiskola tauu'ói nem kö­telesek megvenni azokat a tanköny­veket, amelyeknek hiányát a tanév intenzív iskolai tanítása pótolni ké­pes. így a jövő tanévtől kezdve kö­telezően meg nem veendő tanköny­vek: a) a nyelvtan,’jb) a számtan, c) a mértei, d) az ének, o) a nö­vény határozó, f) a kortyvviteltan. Kovácsáé Nagy Lujza, polg. leány- isk. és a továbbképző igazgatója. — Képviselőválasztás Szekszárdon. Jeleztük már, hogy Tolnavármegye központi választmánya a gróf Batt­hyány Tivadar miniszternek lemon, dása folytán megüresedett szekszárdi mandátum betöltésére a képviselő- választást folyó évi julius hó 17-ik napjára fogja kitűzni. Ez igy is tör­tént. A múlt csütörtöki ülésen, már ki is küldték a választási elnököt, a szavazatszedő bizottságot Ó3 a jegy­zőket*. Választási elnök: Bajó Já­nos, jegyző : Fördös Mihály. Szava- zatszedőaküldöttségi elnök: dr. Ő."flg Gyula, jegyző : Kénézy Irán. Helyet­tes elnök: Mager Gyula és Part Adolf. Helyettes jegyzők: Mányoky Ödön és Sziits Ferenc lettek. Vá­lasztási székhely: Szekszárd r. t. város. A választás a fent Jutóit na­pon pontban reggeli 8 órakor fog a választási elnök által megnyittatni. Az ajánlás reggeli fél 9 órakor1 tör- téuhetil&. A szavazás reggeli 9 óra­kor kezdődik. Szavazati joggal csak azok birnak, akik az 1914. évi ál­landó névjegyzékben bennfoglaltatnak. — Kántortanitóválasztis. Junius 25-én délelőtt 10 órakor volt Kurdon a kántortanitóválasztás Friihniv'irtli O éza c. kanonok, kerületi esperes elnöklésével. Az iskolaszék egyhaft- gulag Stark Mihály pnsztaszemesi kántortanitót választotta meg a harc­téren szerzett betegségiben hősi halált halts Gyomlai József helyére. Az egyhangú választásból ítélve, ugy- látszik megszűnt a községben a régi pártoskodás, ami csak öfVendetes dolog. — Pályázat a Nagy István féle Pius internátusi alapítvány helyre. A Jézus társasági Pius-alapitványi kát. főgimnázium ual kapcsolatos Pius- Internátusban a szegónyebbsorau kát. ifjak javára tett Nagy István-fále ösztöndíj alapítványi helyek közül egy megüresedvén, arra ezennel pá­lyázatot hirdetek. A feltételek kö- vetkezők : 'l. az alapítványi helyeket első sorban a tolnamegyei, szegé- nyebbsorsu, kát. családokból szár­mazó ifjaknak, a pécsi székeskáp­talan adományozza. Tehát a kellőleg fölszerelt folyamodványokat a nagys. és főtiszt, székeskáptalanhoz kell intézni, a Pius-Interaátns igazgató­sága utján (Pécs, Pius-internátus, Makár-utca 89.) 2. Az intézeti prog­ram alapján a folyamodványhoz melléklendők: 1. keresztlevél, 2 or­vosi bizonyítvány, mely a fia egész­ségi állapotát, esetleg testi fogyat • kozásait, leírja, 3. oltási, illetőleg ujraoltási bizonyítvány, 4. az összes iskolai bizonyítványok, 5. a szülők határozott kijelentése, hogy az inté­zeti programot ismerik és msgukra- néave is elfogadják; továbbá 6. a tolnamegyei származását 7. a relatív vagyontalanságot bizonyító okiratok. — Esetleg felvilágosítást a Pius- internátus igazgatósága > sziveäeu nyújt. Az intézeti szabályzat alapján rendszerint csak I—III. osztálya tanulókat vesznek föl; A folyamod­ványok benyújtásának határideje jú­lius tizentödike (15)'. — A szekszárdi halálraítélt rabló gyilkos házassága. Búzás József, a fehárvári-uti rablógyilkos, akit a hadosztálybiróság kötélhalálra itált, a a fogházban házasságot kötött Kor­áik Emíliával. Koráik a házasság­ba azért egyezett bele, hogy szü­letendő gyermeke ne -legyen törvény­telen. — Halálozások. Szeghy Sándor köztiszteletben álló gyógyszertártulaj­donost és hitelbanki ig izgatót sulyo3 csapás érte, édesanyjának özv. Szeghy Zoltánná úrnőnek 76 éves korában f. hó 3-án történt elhunytával. A gyászbaborult család a tisztes m atróna elhunytáról a következő jelentést adta ki: Szegfalvai Szeghy Sándor, Bányay Dominó szül. Szeghy Erzsé­bet és Szeghy Györgyike mint gyer­mekei, Szeghy Sándornó szül. Tanoz- linger Róza mint menye, Bányay Döme mint veje, ifjabb Szeghy Sán­dor, Marossy Dazsőnó szül. Szeghy Margit, mint unokái, önnek férje: Marossy Dezső, úgy a maguk, vala­mint az egész rokonság nevében is mély fájdalomtól megtört szívvel je­lentik, hogy a forrón szeretett ós felejthetetlen legjobb édesanya, nagy­anya, anyós és rotcon szegfalvai özv. Szeghy Zoltánná szül. Matohik Anna folyó hó 3-án reggeli 3 órakor, éle­tének 76-ik évében, rövid szenvedés után az Urban csendesen elhunyt. Kedves halottunk földi maradványa folyó hó 5-én délután fél 5 órakor fog a kerepesi úti temető halottas­házában a róm. kath. egyház szer­tartása szerint beszenteltetni s ugyan­azon temetőben örök nyugalomra he­lyeztetni. Az engesztelő szentmise- áldozat az elhunyt lelkiüdvéért folyó Jhó 6-án reggeli fél 8 órakor fog a terézvárosi plébániatemplomban az egek Urának bemutattatni, Budapest, 1917. évi julius hó 3-án. Áldás 03 béke lengjen drága hamvai felett! Kőmives Gyula nyug. naki plé­bános, életének 74 évében N ikon múlt hó 27 én este 8 órakor elhunyt. Temetése junius 29-én d. u 5 óra­kor rokonai, paptársai és ismerősei nagy részvételével ment végbe. — A medinai cigányok. Kölesdrő! Írják: A napokban nagy feltűnést keltett községünkben négy lovas­csendőr, akik egy nagy cigánykara- vánt kisértek a falun keresztül. A lovascsendőr már magában véve is ritka látvány Tolnamegyéban, annál meglepőbb, ha cigányokat kisér, mert hála a cigányrendeletnek, ezek ugyan­csak megfogytak vidáküakön. A hidjapusztái lovasőrs délceg katonái voltak ezek, akik a híres medinai Tajknna-féle társaságot kisérték. Ugyanis Bezerédj Pál v. b. t. t., hidjai nagybirtokos felhívta Riich Oszkár gyöaki fészolgabiró figyel­mét arra, hegy ott a két járás határ­szélén egy cigánykaraván garázdál­kodik azon a címen, hogy ők „le­telepedett cigányok“, mert néhány vályog viskójuk van, amelyekben azonban csak télen laknak. A fő­szolgabíró erre a cigányokat, mint „közveszélyes munkakerülőket“ át­adatta a gyönki járásbíróságnak, amely 6 hónapi fogházra ítélte őket és dr. Kővágó Sánder járásibiró

Next

/
Oldalképek
Tartalom