Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)

1917-06-28 / 26. szám

XXVII. (XIII.) évfolyam. 26. szám. Szekszárd, 1917. junius 28. EM fizetési é»re .... évre ed Irt I lUgjed évre , Így »*■ én , ér: . 16 korosa . 8 > 4 » . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 1 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tfr: garmocd sósonként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az ortz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap}«. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: F6szerkeszt6 : 18. — FeleWi szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám M« küldendők a lapot érdeklő összes küldemények, kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. tziaa Az előfizetési pénzek és hirdetések tde küldendők. Néptanítók, it ez el&Ueté^t egész évre előre hekftl* dik, 8 korona. FiMkniéi: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelfis szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztek. Jelszavas politika. —lk. Nem uj' jelenség, hogy egyes pártok üres jelszavakat használnak fel cégérül pártérde­keik propagálására és a jelsza­vak, miután tomboló szenve­déllyel, sokszor pedig romboló eredménnyel süvöltve végig jár­ják az országot, hamarosan sutba kerülnek és letűnnek a napirend­ről. És a jóhiszemű felültetett közönség gyorsan felejt és újabb jelszavaknak lesz áldozatává. Emlékezzünk csak a régi jó időkre, amikor a magyar vezény­szó volt az egyedül üdvözítő jelszó és ettől hangzott vissza az obstrukció zajától hangos parlament, az utca, a sajtó, az egész közvélemény mámoros lett ettől a jelszótól. Szó sincs róla, minden be­csületes magyar ember szivén viseli a nemzeti aspirációkat és a magyar nyelv, a nemzeti esz­me hódítását, főleg katonai té­ren, örömmel látja. De ezt az egyetlen kérdést, amely Ausz­triával való közjogi helyzetünk miatt annyira nehéz és kényes, kiemelni és fölébe helyezni min­den egyéb életbevágó országos ügynek, ennek az egynek fel­áldozni a parlament minden ide­jét és munkáját, ennek az egyet- len-egynek szentelni a társada­lom minden idegszálát és ere­jét — mint az események be­igazolták — nagy hiba volt, mert ennek a közjogi kérdés­nek folytonos firtatása emész­tette fel a kormányok és par­lament összes munkáját és a legégetőbb gazdasági vagy kul­turális szükségletek kielégítésére nem kerülhetett a sor. Eljött a világháború és a ma­gyar vezényszó kérdése minden erőszakos beavatkozás nélkül kö­zeledik a megvalósulás felé. A magyar vezényszót maga a koalíciós kormány vette le a napirendről. A vezényszó után következett az önálló vám, majd pedig az önálló bank. Ugyanazok, akik a magyar vezényszót hirdették reg­geltől napestig, áttértek az ön- \ álló bank követelésére. Olyan hatalmas agitáció folyt, főleg Justh Gyula fanatikus vezetése mellett az önálló bank érdeké- j ben, hogy a jó Isten különös i kegyelme mentette meg az or­szágot ettől a reformtól, mely főleg a világháború közepette elképzelhetetlen bajokat és ká­rokat okozott volna az ország­nak. ' , A legújabb politikai jelszó, amely a parlamenti egyensúlyt felborította és a nagy többség­gel biró kormány helyére egy kisebbségi kormányt ültetett és amely elementáris erővel dön­geti a kapukat: az általános, egyenlő és titkos választójog. Mint progresszív ember, mint minden haladásnak és fejlődés­nek lelkes barátja, aki egész éle­tében teli tüdővel szivta magá­ba a modern eszmeáramlato­kat és hive a legtisztultabb jog­eszmének, jól tudom, hogy a világháború után nem lehet a társadalmi és állami életet - ott folytatni, ahol azt elhagytuk a háború előtt és hogy a világ- történelem szekere elgázolja azo­kat, akik, strucc-politikát foly­tatva, útjába állanak. Örülünk, hogy Tisza István gróf, ez a kima­gasló kvalitásokkal és egyéni ki­válóságokkal biró providenciális államférfiu, aki szent evangé­liumként hiszi, amit hirdet és a maga meggyőződéséért min­den áldozatra kész, akinél tisz- * ' tább jellemű és önfeláldozóbb hazafi kevés található, akiben férfias karakter, mély tudás és acélos akaraterő, a meggyő­ződés heve higgadt fegyelme­zettséggel csodás harmóniában egyesül — a választójog kér­désében már nem ragaszkodik mereven régi álláspontjához, hanem, mint legutóbbi beszé­deiből kitűnik, nem idegenkedik a 30, illetve 27 éves korhatár helyett az Írni és olvasni tudó 24 éves ipari munkásoknak is megadni a választójogot, amire az ipari munkások az ő fejlett értelmiségök, politikai öntudatos­ságuk és megbízhatóságuk mel­lett tényleg rászolgáltak. Amikor Tisza a demokratikus igényeket kifelégitő eme állás­pontra helyezkedik és ezen az ►alapon felajánlja a kormánynak a kérdésnek békés utón való har­monikus megoldását — ami azt jelenti, hogy esetleg további en­gedményektől sem zárkózik el — két kézzel kellene a kor­mánynak a többség hivatott ve­zére részéről felajánlott kom- promisszumos " ajánlatot elfo­gadni és a háború közepette megejtendő választásokra irá­nyuló szándékát, ami vérlá- zitó merénylet a mai időkben nélkülözhetetlen társadalmi béke ellen és jogfosztás a fronton küzdő választók ellen, el kellene ejtenie. — A választójognak úgyszólván határ nélküli mér­téke, a fokozatos, erőteljes fej- , lődés helyett mindjárt a legszél­sőbb megoldás, vagyis a legújabb jelszavas politika, amely az ál­talános, egyenlő, titkos és köz- ségenkénti, szóval a legradiká­lisabb választójogot, mint egye­dül üdvözítő arkanumot tünteti fel és mint a magyar népet és a magyar nemzetet egyedül bol­dogító csodaszert állítja a világ elé — ugyanabba a hangzatos, de épp oly kevéssé reális esz­mekörbe tartozik, mint az annak idején hasonló módon hirdetett és ugyanazon apostolok által el- hantolt magyar vezényszó és önálló bank. Ismételjük, hogy a széles kö­rű, demokratikus jogkiterjesztést egyetemes állami érdekből és a háború tanulságainál fogva föl­tétlenül óhajtjuk. De ezt az egyet­len kérdést a mai viszonyok kö­zött, amikor ezer sebtől vérzik az ország, amikor minden nap kü­lön gondokat és problémákat, vet fel, melyeknek szanálása és megoldása az állam és társa­dalom egyöntetű es összetartó, komoly áldozatokra kész mun­kásságát igényli, úgy beállítani, hogy egyesegyedül ettől a kér­déstől függ a nemzet sorsa, jövője, hogy a fronton és front mögött nincs más óhaj és nincs más sóhaj, mint az összes ba­jokra egyedüli balzsamként ható : általános, egyenlő és titkos vá­lasztójog — mi egyéb, mint politikai taktikázás, mint hang­zatos jelszó, amely legkevésbbé sem fedi azt, amit igér. Sajnáljuk Esterházy gróf vál­lalkozását, kinek ezelőtt 10 év­vel, tehát 25 éves korában a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-la­komáján elhangzott, a komoly munkát és kötelességet dicsőítő, a munka szabadságát és a munka kötelességét hirdető sokat Ígérő beszédére, nem különben parla­menti felszólalásaiban elhangzott szakavatott szociális fejtegeté­seire igen élénken emlékezünk. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy amikor magának a kormánynak tagjai olyan alapvető kérdések­ben, mint a kiegyezés, keres­kedelmi szerződések, külügyek, a legellentétesebb állásponton állanak — ez a politikai egy­veleg at országra nézve össz- hangzatos és produktiv munkára legyen képes, nem szólva a kor­mányt támogató pártokról, me­lyeknek igényeit a kormány még az esetben sem volna képes kielégíteni, ha az uj mi­nisztériumok számát nem 50, hanem 100 °/o'kal szaporítaná. , Teljesen objektiv, minden el- elfogultságtól ment megfigyelői vagyunk az eseményeknek — de látva azt a nagy törtetést és személyi tülekedést, amelyet a hatalom uj birtokosai és váro­mányosai kifejtenek, lehetetlen, hogy ezen siralmas látvány fö­lölt meg ne döbbenjünk. Bár az államkormányzásban sokszor egészséges a váltógaz­daság, de kérdezzük, mi vár­ható a mostani krizises időben, a legfontosabb kérdésekben, mint az ^államháztartás egyensúlya, a valuta rendbehozása, kereskedel­mi szerződések megkötése, az át­meneti gazdasági kérdések meg­oldása, a közlekedésügy teljes re­konstruálása és fejlesztése, a békekötés stb., amikor a kor­mányt támogató pártokat mind­ezen életbevágó kérdések helyett a személyi elhelyezkedés nagy problémája izgatja* a legjobban és amikor a jelszavas lobogó egyik leglelkesebb hordozója: Károlyi Mihály gróf félegyházi beszédében egyenesen • azokkal a szavakkal lázit a volt kormány ellen, amelyeket a mi megsem­misítésünkre törő halálos ellen­ségeink használtak eddig csu­pán. így fest az uj kormány alatt a nagy nemzeti erőgyűj­tés, amelyre a mostani sors­döntő időkben ennek a szeren­csétlen országnak olyan szük­sége van, mint virágnak a nap­sugárra. így fest a honmentés, amelyről az uj kormány hívei és lapjai regélnek. Az uj ellen­zék nem a saját, hanem az or­szág érdekét tekinti, amikor — igen helyesen — félretéve min­den egyoldalú pártpolitikát és politikai, avagy személyi animo- zitást, a kisebbségi kormányt nem szavazta le mindjárt az első órában, hanem készséggel ren­delkezésére bocsájtja a kormány­záshoz az ország érdekében és a háború győzedelmes befejezé­séhez szükséges liatalmi és egyéb eszközöket és magatartásával pél­dát statuál arra nézve, hogy mi egy hazafias és nemzeti el­lenzéknek . az igazi kötelessége és hivatása. Az egész világ ellenünk van. Tengernyi ellenség ádáz gyűlö­lettel tör nemzeti életünk, állami fennállásunk és integritásunk el­len. És ennek az élet-halál harc­nak válságos szakában őrületes szenvedelemmel dúl és tombol a hagyományos magyar pártos­kodás, pusztít a belvillongás és lobog a párt düh. Vérlázitó lelkiismeretlenség eb_ Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom