Tolnavármegye és a Közérdek, 1917 (27./13. évfolyam, 1-52. szám)
1917-06-28 / 26. szám
XXVII. (XIII.) évfolyam. 26. szám. Szekszárd, 1917. junius 28. EM fizetési é»re .... évre ed Irt I lUgjed évre , Így »*■ én , ér: . 16 korosa . 8 > 4 » . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 1 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tfr: garmocd sósonként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az ortz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lap}«. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: F6szerkeszt6 : 18. — FeleWi szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám M« küldendők a lapot érdeklő összes küldemények, kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. tziaa Az előfizetési pénzek és hirdetések tde küldendők. Néptanítók, it ez el&Ueté^t egész évre előre hekftl* dik, 8 korona. FiMkniéi: Dr. LEOPOLD KORNÉL Felelfis szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Fómunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztek. Jelszavas politika. —lk. Nem uj' jelenség, hogy egyes pártok üres jelszavakat használnak fel cégérül pártérdekeik propagálására és a jelszavak, miután tomboló szenvedéllyel, sokszor pedig romboló eredménnyel süvöltve végig járják az országot, hamarosan sutba kerülnek és letűnnek a napirendről. És a jóhiszemű felültetett közönség gyorsan felejt és újabb jelszavaknak lesz áldozatává. Emlékezzünk csak a régi jó időkre, amikor a magyar vezényszó volt az egyedül üdvözítő jelszó és ettől hangzott vissza az obstrukció zajától hangos parlament, az utca, a sajtó, az egész közvélemény mámoros lett ettől a jelszótól. Szó sincs róla, minden becsületes magyar ember szivén viseli a nemzeti aspirációkat és a magyar nyelv, a nemzeti eszme hódítását, főleg katonai téren, örömmel látja. De ezt az egyetlen kérdést, amely Ausztriával való közjogi helyzetünk miatt annyira nehéz és kényes, kiemelni és fölébe helyezni minden egyéb életbevágó országos ügynek, ennek az egynek feláldozni a parlament minden idejét és munkáját, ennek az egyet- len-egynek szentelni a társadalom minden idegszálát és erejét — mint az események beigazolták — nagy hiba volt, mert ennek a közjogi kérdésnek folytonos firtatása emésztette fel a kormányok és parlament összes munkáját és a legégetőbb gazdasági vagy kulturális szükségletek kielégítésére nem kerülhetett a sor. Eljött a világháború és a magyar vezényszó kérdése minden erőszakos beavatkozás nélkül közeledik a megvalósulás felé. A magyar vezényszót maga a koalíciós kormány vette le a napirendről. A vezényszó után következett az önálló vám, majd pedig az önálló bank. Ugyanazok, akik a magyar vezényszót hirdették reggeltől napestig, áttértek az ön- \ álló bank követelésére. Olyan hatalmas agitáció folyt, főleg Justh Gyula fanatikus vezetése mellett az önálló bank érdeké- j ben, hogy a jó Isten különös i kegyelme mentette meg az országot ettől a reformtól, mely főleg a világháború közepette elképzelhetetlen bajokat és károkat okozott volna az országnak. ' , A legújabb politikai jelszó, amely a parlamenti egyensúlyt felborította és a nagy többséggel biró kormány helyére egy kisebbségi kormányt ültetett és amely elementáris erővel döngeti a kapukat: az általános, egyenlő és titkos választójog. Mint progresszív ember, mint minden haladásnak és fejlődésnek lelkes barátja, aki egész életében teli tüdővel szivta magába a modern eszmeáramlatokat és hive a legtisztultabb jogeszmének, jól tudom, hogy a világháború után nem lehet a társadalmi és állami életet - ott folytatni, ahol azt elhagytuk a háború előtt és hogy a világ- történelem szekere elgázolja azokat, akik, strucc-politikát folytatva, útjába állanak. Örülünk, hogy Tisza István gróf, ez a kimagasló kvalitásokkal és egyéni kiválóságokkal biró providenciális államférfiu, aki szent evangéliumként hiszi, amit hirdet és a maga meggyőződéséért minden áldozatra kész, akinél tisz- * ' tább jellemű és önfeláldozóbb hazafi kevés található, akiben férfias karakter, mély tudás és acélos akaraterő, a meggyőződés heve higgadt fegyelmezettséggel csodás harmóniában egyesül — a választójog kérdésében már nem ragaszkodik mereven régi álláspontjához, hanem, mint legutóbbi beszédeiből kitűnik, nem idegenkedik a 30, illetve 27 éves korhatár helyett az Írni és olvasni tudó 24 éves ipari munkásoknak is megadni a választójogot, amire az ipari munkások az ő fejlett értelmiségök, politikai öntudatosságuk és megbízhatóságuk mellett tényleg rászolgáltak. Amikor Tisza a demokratikus igényeket kifelégitő eme álláspontra helyezkedik és ezen az ►alapon felajánlja a kormánynak a kérdésnek békés utón való harmonikus megoldását — ami azt jelenti, hogy esetleg további engedményektől sem zárkózik el — két kézzel kellene a kormánynak a többség hivatott vezére részéről felajánlott kom- promisszumos " ajánlatot elfogadni és a háború közepette megejtendő választásokra irányuló szándékát, ami vérlá- zitó merénylet a mai időkben nélkülözhetetlen társadalmi béke ellen és jogfosztás a fronton küzdő választók ellen, el kellene ejtenie. — A választójognak úgyszólván határ nélküli mértéke, a fokozatos, erőteljes fej- , lődés helyett mindjárt a legszélsőbb megoldás, vagyis a legújabb jelszavas politika, amely az általános, egyenlő, titkos és köz- ségenkénti, szóval a legradikálisabb választójogot, mint egyedül üdvözítő arkanumot tünteti fel és mint a magyar népet és a magyar nemzetet egyedül boldogító csodaszert állítja a világ elé — ugyanabba a hangzatos, de épp oly kevéssé reális eszmekörbe tartozik, mint az annak idején hasonló módon hirdetett és ugyanazon apostolok által el- hantolt magyar vezényszó és önálló bank. Ismételjük, hogy a széles körű, demokratikus jogkiterjesztést egyetemes állami érdekből és a háború tanulságainál fogva föltétlenül óhajtjuk. De ezt az egyetlen kérdést a mai viszonyok között, amikor ezer sebtől vérzik az ország, amikor minden nap külön gondokat és problémákat, vet fel, melyeknek szanálása és megoldása az állam és társadalom egyöntetű es összetartó, komoly áldozatokra kész munkásságát igényli, úgy beállítani, hogy egyesegyedül ettől a kérdéstől függ a nemzet sorsa, jövője, hogy a fronton és front mögött nincs más óhaj és nincs más sóhaj, mint az összes bajokra egyedüli balzsamként ható : általános, egyenlő és titkos választójog — mi egyéb, mint politikai taktikázás, mint hangzatos jelszó, amely legkevésbbé sem fedi azt, amit igér. Sajnáljuk Esterházy gróf vállalkozását, kinek ezelőtt 10 évvel, tehát 25 éves korában a Nemzeti Kaszinó Széchenyi-lakomáján elhangzott, a komoly munkát és kötelességet dicsőítő, a munka szabadságát és a munka kötelességét hirdető sokat Ígérő beszédére, nem különben parlamenti felszólalásaiban elhangzott szakavatott szociális fejtegetéseire igen élénken emlékezünk. Elképzelhetetlen ugyanis, hogy amikor magának a kormánynak tagjai olyan alapvető kérdésekben, mint a kiegyezés, kereskedelmi szerződések, külügyek, a legellentétesebb állásponton állanak — ez a politikai egyveleg at országra nézve össz- hangzatos és produktiv munkára legyen képes, nem szólva a kormányt támogató pártokról, melyeknek igényeit a kormány még az esetben sem volna képes kielégíteni, ha az uj minisztériumok számát nem 50, hanem 100 °/o'kal szaporítaná. , Teljesen objektiv, minden el- elfogultságtól ment megfigyelői vagyunk az eseményeknek — de látva azt a nagy törtetést és személyi tülekedést, amelyet a hatalom uj birtokosai és várományosai kifejtenek, lehetetlen, hogy ezen siralmas látvány fölölt meg ne döbbenjünk. Bár az államkormányzásban sokszor egészséges a váltógazdaság, de kérdezzük, mi várható a mostani krizises időben, a legfontosabb kérdésekben, mint az ^államháztartás egyensúlya, a valuta rendbehozása, kereskedelmi szerződések megkötése, az átmeneti gazdasági kérdések megoldása, a közlekedésügy teljes rekonstruálása és fejlesztése, a békekötés stb., amikor a kormányt támogató pártokat mindezen életbevágó kérdések helyett a személyi elhelyezkedés nagy problémája izgatja* a legjobban és amikor a jelszavas lobogó egyik leglelkesebb hordozója: Károlyi Mihály gróf félegyházi beszédében egyenesen • azokkal a szavakkal lázit a volt kormány ellen, amelyeket a mi megsemmisítésünkre törő halálos ellenségeink használtak eddig csupán. így fest az uj kormány alatt a nagy nemzeti erőgyűjtés, amelyre a mostani sorsdöntő időkben ennek a szerencsétlen országnak olyan szüksége van, mint virágnak a napsugárra. így fest a honmentés, amelyről az uj kormány hívei és lapjai regélnek. Az uj ellenzék nem a saját, hanem az ország érdekét tekinti, amikor — igen helyesen — félretéve minden egyoldalú pártpolitikát és politikai, avagy személyi animo- zitást, a kisebbségi kormányt nem szavazta le mindjárt az első órában, hanem készséggel rendelkezésére bocsájtja a kormányzáshoz az ország érdekében és a háború győzedelmes befejezéséhez szükséges liatalmi és egyéb eszközöket és magatartásával példát statuál arra nézve, hogy mi egy hazafias és nemzeti ellenzéknek . az igazi kötelessége és hivatása. Az egész világ ellenünk van. Tengernyi ellenség ádáz gyűlölettel tör nemzeti életünk, állami fennállásunk és integritásunk ellen. És ennek az élet-halál harcnak válságos szakában őrületes szenvedelemmel dúl és tombol a hagyományos magyar pártoskodás, pusztít a belvillongás és lobog a párt düh. Vérlázitó lelkiismeretlenség eb_ Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
