Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-05-25 / 42. szám
2 TOLNAVÁRxMEGYE és a KÖZÉRDEK Azonkívül megtörtént a jelölés a választmányi és felügyelőbizottsági tagságokra nézve. Ezen tagok névsorát legközelebb közöljük. A Pénzintézetek Országos Szövetsége külön jelölteket állít fel. Nemes korteskedés. — A Degycdik liadikölcsön jegyzés. — Egyes községekben a napokban olyan lázas munka folyt, mint a legmozgalmasabb képviselő- választások idején a záróra kitűzésekor. Azzal a különbséggel, hogy a kortesek most mind egy párton voltak. De azért felkutatták most is — már tudniillik amennyire lehetett — a bujkáló- kat, huzódozókat, köiömbözöket, kertelőket, két- kulacsosokat, beszállítják a betegeket s a padláson, pincében rejtezkedőket és czakugyan még a halottakat is megszavaztatnák, ha lehetne. Május 23-ika volt az utolsó nap, amikor még lehetett hadikölcsönt jegyezni. Ennek a közös szent nemzeti ügynek mentül fényesebb sikere érdekében folyt a korteskedő», toborzás, verbuválás s úgy látszik nem kis eredménnyel, mert a jegyzések a fővárosi hírek szerint elérik a 2 milliúrdot vagy legalább nagyon közel járnak majd hozzá. A jegyzésekből vármegyénk is derekasan kivette részét. így a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál 3,927.800 koronát, a Szekszárdi Takarék- pénztárnál 2,004.050 koronát jegyeztek. De az összegek mindkét intézetnél még szaporodni fognak az utólag beérkező jegyzésekkel. A Simontornyai Takarékpénztárnál a IV-ik hadikölcsönre 518,000 koronát jegyeztek, ebből az intézet saját jegyzése 150,000 korona, úgy, hogy összes hadikölcsön állománya 400,000 korona. Nagyobb összeget jegyeztek : Fried Ber- nát Fiai 30,000, Lőwy Jakab 10,000, Gottlieb Sándor 8000, Gottlieb Miksa 17,000, Kiss István 10.000, Kiss Mihály 11,000, Wurm Ignác 10,000, Deutsch Sándor 10,000, Deutsch Adolf Fiai 10.000, Horváth Jánosné 10,000 koronát stb. — Az intézetnél a IV. hadikölcsön alatt 2.000,000 koronát jegyeztek összesen. A Bátaszéki Kerületi Takarékpénztárnál a IV. hadikölcsönre 138,750 koronát jegyeztek, amelyből az intézet jegyzése 55 ezer korona. Gerjenben Széky Gézáné postamesternőnél 1916. évi május hó 23-áig, a IV-ik haciitölcsönre összesen 23,900 koronát jegyeztek. És >adig: H. Vajda Róza 1000 korona, id. Molnár János 500, Dob- rádi Mária 400, Széky Gézáné 50, Maixner Mihály és neje 500, Ferenczy Sándor 16,000, Braunstetter József 100, V. Vajda György 1200, Rakiás Pál 300, V. Vajda György 500, Spitzer Mária 200, Spitzer Rózsa 200, Széky Erzsébet 500, Tolnai Zsófia 200, Papp István 1200, Széky Géza 50 karona. Nagy hangverseny Budapesten, a negyvennégyesek özvegy-és árvaalapja javára. A Kaposváron székelő 44- gyalogezred özvegy- és árvaalap javára Budapesten, az Erzsébetvárosi Kaszinó nyári helyiségieben (Városligeti fasor 6-ik szám alatt) junius hó 17-én, szombaton este 9 órakor montsre hangversennyel egybekötött kerti ünnepélyt rendez a főváros, valamint az ezred hazája: Somogy- és Tolnavármegye előkelőségeiből álló rendező bizottság. A rendező-bizottság a múlt héten tartotta első értekezletét, melyen Krbek Ferenc ezredes elnökölt és résztvettek úgy a főváros, mint Somogy- és Tolnavármegye előkelőségei. Krbek ezredes megnyitotta az ülést és ismertette az értekezlet céljait. — Utánya Zágongi Sámuel kapitány méltatta a 44. gyalogezrednek a világháború eddigi folyamán végigküzdött dicsőségteljes győzelmeinek hosszú sorozatát. Az értekezlet Makjalvay Géza Somogy- vármegye főispánja, Teleki Sándor gróf, bogiári Simon Jakab, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, tolnamegyei nagybirtokos, Arányi Ignác dr., Kóbor Tamás, Kovács Jenő és Körmendi Lajos dr. előadó fölszólalása után kimondotta, hogy két végrehajtó-bizottságot alakit tekintettel a dolog nagyszabású voltára és pedig egy központi végrehajtó-bizottságot Budapesten Krbek ezredes és egy helyi bizottságot Somogy- és Tolnavármegyében, ennek fejei: Makfalvay Géza somogyi és Kovács Sebestény Endre tolnamegyei főispán. Az elnökség tagjai még: Bauer Gyula cs. és kir. ezredes, a 44-ik gyalogezred parancsnoka, diszelnökei: Tisza István gróf miniszter- elnök, Hornig Károly báró vbt. tanácsos, bibor- nok, Csekonics Endre gróf, vbt. tanácsos, a magyar vöröskereszt elnöke, Jósika Samu báró vbt. tanácsos, főrendiházi elnök, Beöthy Pál vbt. tanácsos, képviselőházi elnök, Bogát István altábornagy, katonai parancsrok, Bárczy István polgármester: társelnökei: Apponyi Sándor gróf aranygyapjas, vbt. tanácsos, tárnokmester, Beze- rédj Pál vbt. tanácsos, Dessewffy Aurél gróf vbt. tanácsos, Festetich Vilmos gróf vbt. tanácsos, Forster Zoltán Tolnavármegye alispánja, Gajári Ödön, gelsei Guttmann Vilmos báró, hatvani Deutsch Béla báró, Kacskovics Lajos Somogyvármegye alispánja, Kiss József, Kóbor Tamás, Kohncr Adolf báró, Kovács Sebestény Endre Tolnavármegye főispánja, Kovács Sebestény Gyula Kaposvár város polgármestere. Ko vács Jenő dr., érdi Krausz Simon, Légrády Imre, Lánczy Leó, Makfalvay Géza Somogyvármegye főispánja, Márffy Emil főrendiházi tag, Márkus Miksa, Madarassy-Beck Gyula báró, Miklós Andor, Rákosi Jenő, Simontsits Elemér képviselőházi alelnök, bogiári Simon Ja kab, Schell József báró nagybirtokos, Schmidt József dr. nyug. államtitkár, Széchenyi Bertalan gróf nagybirtokos, Szász Károly, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás, nagybirtokos, Teleki Sándor gróf, Ullmann Adolf, Wälder Gyula, csepeli Weisz Manfréd, A cs. és kir. 44. gyalogezred tisztikarának képviselői: Sternád István főhadnagy, Scheidl Károly őrnagy, Zágonyi Sámuel százados. A bizottság a védnökség elvállalására József főherceget és Auguszta fühercegasszonyt kérte föl. ________HÍREK.__________ — Személyi kir. Dr. Imre Sándor egyetemi magántanár, a jónevü pedagógiai iró hétfő óta városunkban időzik, hogy a Közoktatásügyi Tanács megbízásából a helybeli polgári iskolákban a nyelvi*és történelmi tantárgyak tanulmányi eredményét megfigyelje. — Választás. Markovics Márton teveli segédjegyző Hőgyész községbe III. jegyzővé választatott meg. — Uj hadapród. Vas István szekszárdi hadapródjelöltet, ki kezdettől fogva van a harc téren, hadapróddá nevezték ki. — A szekszárdi polgári fiúiskola 40 éve áll fenn. A szekszárdi államilag segélyezett polgári fiúiskola a folyó évvel betöltötte fennállásának 40-ik évét. Városunk jóhirü iskolája ez idő alatt több mint 600Q nyilvános tanulónak adta meg szellemi készletét, mellyel az életben boldogultak és nem egy tanítványa van, melyre az intézet büszkén tekinthet. A nagy idők nem eDgedik, hogy az iskola ünnepélyt üljön ez alkalomból s mi sajnáljuk legjobban, hogy Tolnavármegye ezen 40 éven' át kulturtényezőjét csak igy szerényen, egy nehány sorral üdvözölhetjük. — Reméljük, hogy a közeljövőben megvalósuló középiskolai reform is megtartja ezen intézetet teljes egészében városunk számára. — A simontornyaf járási jegyző egyesület közgyűlése. Folyó hó 18 án tartotta meg Gyönkön a simontornyai járási jegyzőegyesület az évi rendes közgyűlését Bereck István simontornyai főjegyző elnöklete alatt. A gyűlésen nagyszámban megjelent egyleti tagok élénk érdeklődése mellett tárgyaltattak le a háborús állapottal többnyire kapcsolatos egyes gyűlési tárgyak. Főleg a hadsegélyzés, rokkantsági nyugdíj, mező- gazdasági felmentések, katona beszállásolás, ló és jármű szolgáltatás, katonai requirálások stb. ügyeit érintő gyakorlati kérdések megvitatása nyújtottak bő anyagot a nézetek és eszmék kicserélésére. A gyűlésen a simontornyai járás ideiglenes vezetésével megbízott Dr. Hagymássy Zoltán tb. főszolgabíró is megjelent aki a gyűlés menetét nagy figyelemmel kisérve több gyakorlati kérdéshez alapos szaktudással maga is hozzászólott. A gyűlést közebéd követte melyen Dr. Hagymássy főszolgabíró és Eibach Ödön a simontornyai járás uj szolgabirája is részt vettek. Ebéd közben Bereck István elnök szólásra emelkedvén a jegyzői kar nevében meleg hangon vett búcsút a simontornyai járás éléről távozó Hagymássy főszolgabirótól. Felszólaló első sorban is megköszönte a távozó főszolgabírónak a jegyzői kar működése iránt tanúsított érdeklődését és biztosította őt, hogy azon rövid idő alatt is amelyet a simontornyai járás élén eltöltött, a mindenkivel szemben mindenkor tanusitott és a hivatali eljárása közben is tapasztalt rokonszenves, nobilis magatartásával megszerezte a jegyzői kar őszinte nagyrabecsülését és szeretetét, a járásnak e nehéz napokban való tapintatos és már magasabb helyen is méltányolt szakavatott vezetéséért pedig nemcsak a jegyzői kar hálás de bizonyára az egész simontornyai járás lakossága is teljes elismeréssel és köszönettel adózik. — Dr. Hagymássy főszolgabíró a meleg ragaszkodást megköszönve az érdemeket magáról elhárítja és utal arra, hogy amennyiben a járás rövid időn át tartott vezetése alatt hivatali működésének voltak sikerei, az a jegyzői kar buzgó támogatásának tudható be. Kéri a jegyzői kart, hogy ha zafias buzgalma később se lankadjon, őrizze meg azt a még most távollevő uj . járási főnök számára is. Poharát Reich Oszkár a simonytor- nyai járás uj főszosgabirájára emeli. Várkonyi Imre gyönki főjegyző a járás uj szolgabiráját Eibach Ödönt éltette. Eibach Ödön szolgabiró a régi jó ismerősökből álló jegyzői karra üritette poharát. — Wigand János igazgató jubileumához. A közszeretetben álló igazgató tiszteletére folyó hó 22-én este a Kaszinó éttermében társas vacsora volt. Sok meleghangú telköszöntö ünnepelte és méltatta az érdemekben dús tanférfiu 35 éves működését. — Óriási zápor és jégeső. Tegnap délután 6—7 óra között óriási zápor és jégeső zúdult le Szekszárdra és környékére. Egy pár pillanat alatt elöntötte a várost.. A vizfolyók és csatornák nem győzték nyelni a víztömeget. A Sédpatak is kiöntött medréből, elárasztván a vasúton túl levő földeket. Közben irtózatos jégeső zuhant le, amely kivált a szőlőkben hatalmas károkat okozott. Itt ott majd emberélet is áldozatul esett. — Sikerült vizsgálati hangversenyt tartott f. hó 23-án Dörnyei Ferenc növendékeivel, mely alkalommal szép számú közönség töltötte meg a „Világ“ mozgó tágas termét s gyönyörködött a gyermekek kifogástalan játékában. Valóban meglátszott úgy a kezdőkön, mint a haladókon az ősz mester buzgó vezetése, fáradhatatlan odaadó munkássága, precíz tiszta játék, szép kéztartás, színes előadás jellemezte minden egyes számot, s a vizsga az előkelő közönségnek végig élvezetet nyújtott. — Koszoruniegváltás. Kálmán Móric n*agy- szokolyi főjegyző elhunyta alkalmából Szemcséd község, hol az elhunyt korábban 4 évig működött mint vezető jegyző, 20 koronát küldött be hozzánk a harctéren megvakult katonák országos segélyalapja javára. Az összeget rendeltetési helyére juttattuk. — 4 tehén 10 ezer korona. Marhahúst maholnap csak Rotschildok ehetnek. Ezek közül is csak a — gazdagabbak. Szép példa erre, hogy tegnap Haspell József vendéglős kerek 10 ezer koronát kapott négy istállóbeli tehenéért. Esze ágában sem volt azokat eladni, de ma már a ku- pecek házról-házra járnak, igy tőle is megkérdezték, mit kér a tehenekért. Mondott tehát találomra egy szerinte nagy összeget, amely azonban még sem lehetett valami nagy, mert szó nélkül megkapta a 10,000 koronát. Egy tehén tehát 2500 korona. Hallottunk egy másik eladásról is. Nemrég egyik vidéki nagyobb bérlő 105 ezer koronát kapott 42 darab marhájáért. De ezek legalább hizlaltak voltak. — Ha tovább is igy tart, majd fel fogjuk jegyezni a kalendáriumba, amint ezelőtt 50—60 esztendővel ezelőtt meg- cselekedte egy jókedvű református prédikátor, ki távol lakván a várostól, örökre csak baromfira volt utalva (de legalább az volt) marhahúshoz azonban nem juthatott, hogy ekkor meg ekkor : húst ettünk. Bizonyára ritka vörös napok lesznek ezek a kalendáriumban. — A Sió szahülyózása. Balázs Béla a Balaton kormánybiztosa a mült vasárnap Budapesten érkeiletet tartott a Balaton magas vízállása ügyében, melyre meghívta ai érdekelt megyék é3 fürdőegyesületek küldötteit. A földmivelésügyi kormány képviseletében Kvassay Jenő tanácsos jelent meg. Kvassay miniszteri tanácsos ismertette a vizáradás okát s mindazt, ami a védekezésre történt. Elmondotta, hogy a csapadóki grafikon szerint a Balatonra utóbbi két évtized alatt a múlt évben hullott a legnagyobb csapadék, 860 milliméter és ha a siófoki zsilip október 15 tői március 15-ig nem lett volna nyitva, akkor a vízállás még magasabbra emelkedett volna, mint 1879-ben mikor 195 centimétert ért el. A zsilipek teljes kinyitása azonban, mint az érdekeltek kívánták, teljességgel lehetetlen, mert a Balatonból igy kivezetett óriási víztömeg tízezer hold földet borítana el. A segítségnek legközvetlenebb módja az, ha a villasorok elé kőhányást épitenek. Ebből később rendszeres partvéded lehet kiépíteni. A tanácsos ezután azt fejtegette, hogy a vízügyi szolgálatot e téren semmi mulasztás nem terheli, mert mikor a balatoni érdekeltség éppen e miatt panaszkodott a balatonfüredi értekezleten 1914-ben, hogy meg kell akadályozni tó vizének sülyedését, ugyanakkor már készen voltak a tervek és a költségvetés a Sió szabályozására és a medrének olyan mértékű kibővítésére, hogy a Balaton többé ne önthesse el a partot A baj az, hogy ezeket a költségeket a törvényhozás csak 1912-ben bocsátotta földmivelésügyi miniszter rendelkezésére, akkor is 6 és fél millióból csak 250 ezer koronát, 1913-ban 500 ezer koronát. A A 1916. évtől kezdve két évre erre a célra 4 millió 300 ezer korona lévén a költségvetésbe beállítva, az 1917. év végére, amikorra a munkálatokat be kell fejezni, már minden 1916 május 25
