Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-03-02 / 18. szám
XXVI. (XII.) éwfolyam *8. szám Szekszard, 1916 március 2 HAM EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre . . . . : 1® korona Fél évre .........................8 * Ne gyed évre .... 1 ’ Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kín. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze* küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám . Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A dunai hajózás jövője. A világháború politikai és katonai alakulása a dunai hajózás kérdését is előtérbe tolta. A Kelet felé vezető utón a Duna képezi a közlekedés egyik legfontosabb eszközét. Az európai nagyhatalmak — köztük leginkább Anglia és Franciaország, melyek pedig a folyammal nem is határosak — igen gyakran foglalkoztak a dunai hajózás szabályozásának kérdésével. A 19. század elején a Duna alsó folyása Törökországhoz tartozott, mely azonbau a dunai hajózást soha sem igyekezett megnehezíteni, az osztrák hajókat már a 18. századiján átengedte a Fekete tengerbe. Csak akkor léptek életbe korlátozások, amidőn Oroszország nyomult előre az alsó Dunáig. Az 1812. bukaresti béke értelmében, mely Törökország és Oroszország közt a Dunát jelölte meg határul, csak e két államnak volt joga az alsó Dunán hajókat járatni. Csak 1840 ben létesült Oroszország és Ausztria között oly értelmű szerződés, mely elismerte az alsó Dunán a hajózás szabadságát. Az egész megállapodásnak azonban nem volt sok értéke, mert Oroszország a birtokában lévő Duna-torkolatokat el hagyta homokosodni. Az 1856-iki kongresszus visszaszorította Oroszországot a Dunától és megalakította az európai Dana-bizottságot, melynek az volt a feladata, hogy a Duna-torkolatokat és a Feketetenger határos részeit a hajózás részére szabaddá tegye. Ez a bizottság a Duna torkolatokra nézve egy hajózási aktát dolgozott ki, mely a hajózási rendőrségre, felügyeletre, róvkalauzokra, rakodóhelyekre stb.-re vonatkozó intézkedéseket tartalmazza. — Az akta lényegileg ma is hatályban van. Az 1878-iki berlini kongresszus a Dunára nézve újabb határozmányokat hozott. Kimondották, hogy a dunai hajózás szabadságának biztosítása érdekében az Alduna mentén fekvő várak lebontassanak. Hadihajók a folyamon nem közlekedhettek. Az európai Duna-bizottság, mely 1856 óta mindig meghosszabbittatott, most állan- dósittatott és hatásköre Galacig kiterjesztetett. Románia szavazatot kapott a bizottságban és Ausztria-Magyarországot a Vaskapu szabályozásával bízták meg. 1883 ban a berlini kongresz szus szignatárius hatalmai Londonban konteren ciára gyűltek egybe, melyen jóváhagyták a Duna- bizottság által kidolgozott hajózási szabályokat. Egyúttal kimondották, hogy a bizottságban Romániának csak tanácsadó joga van, szavazati joga nincsen. Románia tiltakozott ez ellen és a konferencia határozatát magára nézve kötelezőnek nem ismerte el. A Duna-bizottság ennek ellenére juriszdikcióját Gáláétól Brailáig is kiterjesztette és a Kilia-ágat Oroszország érdekében a bizottság hatásköre alól kivették. Minden fáradozás dacára a dunai átmenő hajózás mindeddig nem fejlődött ki olyan mértékben, amint azt általában várni lehetett. Ennek főoka az, hogy a Vaskapu szabályozása nem teljes. Másrészről gazdaságpolitikai okok akadályozták a hajózás emelkedését. Különösen az angol hajózás igyekezett a Duna-torkolatánál magának monopóliumot biztosítani. Anglia vasat, szenet és gépeket fuvaroz • a Dunára és onnan gabonát és más mezőgazdasági terméket hoz vissza. Ha a dunai behajózást fejleszteni akarjuk, úgy eltekintve a szükségessé vált szabályozásoktól, meg kell szüntetni az 1856. évi párisi szerződést és Angliát a Dunáról ki kell szorítani. Most, hogy a szövetséges seregek győzelmei következtében az északk-.l^0ortől Mezopotámiáig egyenes és közvetlen összeköttetés lótesittetett, a legszebb perspektívák Dyilnak a dunai hajózás fellendülésére. A hajózási társaságok már most annyira igénybe vannak^véve, hogy a keresletnek alig tudnak eleget tenni. Az összes társaságok a hajóparkuk lényeges növelését határozták el és a különböző hajógyárak már is fokozott erővel dolgoznak. Biztosra vehető, hogy a közel jövőben uj hajógyárak és uj hajózási társaságok fognak alakulni. Azt is meg lehet jósolni, hogy a Dunának a német vizi hálózattal való összekötése a békeidők első alkotása lesz. Ez az összeköttetés a Lajos-csatornának a Majna és Duna közti meghosszabbítása és a Duna Odera csatorna kiépítése által^esz elérhető. M. K. L. ■ ,r ' it— r-.-------njfc-i Tá virataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, március 1. Orosz, Olasz és Délkeleti hadszíntér: A helyzet mindenütt változatlan. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, március 1. A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér: A tüzérségi tevékenység az arcvonal számos részén, különösen az ellenségnél tegnap is igen élénk volt. Célja több helyen, nyilván csak megtévesztésünk volt. Ezzel szemben az Iser vidékén, a Champagneban, valamint a Maas és Mosel között az ellenség ugylátszik arra törekedett, hogy bennünk komoly kárt tegyen. Célját nem érte el. A légi harcban Mesnilnél végeztünk egy angol kétfedelűvel. A bennülőket elfogtuk. Két francia kétfedelűt védőágyuink szedtek le, egyiket Vezaponiunál, Soissontól északnyugatra, utasait elfogtuk, a másikat közvetlenül Soissontól délnyugatra, a bennülők alkalmasint meghaltak. Egyik repülőgépünk, amelynek vezetője Kühi tartalékos hadnagy, megfigyelője pedig Háber tartalékos hadnagy volt, bombavetéssel megállásra kényszeritett a Besancon—Jusscy-i vonalon egy katonai szállitóvonatot és az abból kiszállt legénységgel gépfegyvere segítségével sikeresen meg- küzdött. Keleti és balkáni hadszíntér. Különösebb esemény nem történt. A legfelsőbb hadoezelőség. Búrom francia segédcirkáló elsQlyesztése. Berlin, március 1. A Wolff ügynökség jelenti: Tengeralattjáróink négy-négy ágyúval ellátott két francia segédcirkálót sülyesztettek el Le Havre előtt és egy TÁRCA. „A mi leányaink“. A »Tolnavármegye és a Közérdek* eredeti tárcája. Irta: V. Fejes György. Ködös, nedves nappali idő már vagy harmadik napja; mintha az évszak is alkalmazkodnék a rendkívüli világ eseményeihez; még a „gyertyaszentelő“ sem tudta egészséges téli hidegre változtatni; pang a külső forgalom mindenfelé, legfeljebb egy pár vidéki német polgártárs kutat, csakúgy gyalogszerrel, klumpásan holmi takarmány után! Mind e mellett is látván látom, hogy valami készül a házi küszöbön belől; mert a konvencionális cserhasábok nem konvencionálisán elhasogatott darabjai állandó, sőt fokozódó erővel égtek a takar ék tűzhelyen ; a konyhán gyakorta hallatszott a sodrófa csattogása ; a liszt szitálás, tojások feltörése előre jelezte az eredményt, mely meglehetős mennyiségű dióspatkóban került nyilvánosságra ! . . . Nani — az örökbefogadott női adjutáns iljukorát meghaladó szakértelemmel válogatta ki a sütőtökök javát, hogy parázs gesztenyésre átváltozva, szolgáljon méltó kommeden- eiául valakinek! Sőt még az aranysárga, csurga tott méz is kikerült egyik öblös üvegből, tartalékba helyeztetvén az előre felszeletelt puha kenyér mellé!... — Itt csakugyan készül valami, még pedig ha nem csalódom — estéli alkalmatosságra! ... — Ahán ! — meg van már oldva a rejtély ! Mint oly sok minden más, úgy ez is a háborús viszonyok következménye! A kukoricát kell elkészíteni ; mert hát nem elég ám csak megajánlani a felsőbbségnek, hanem használható" állapotba is kell helyezni I... Tehát tömeges, nagyobb arányú morzsolás szórakozása kinálkozand ; csak még a résztvevők kiléte felől nem valék bizonyosságban ; de ez is lassacskán kitudódott! Elhangzott a könyörgésre intő esti harangszó ; odakünn még nem volt annyira sötét, hogy látni nem lehetett volna; bent azonban már világolt a lámpa fénye s a konyha takarosán rendbehozva, barátságosan bemelegítve várta az érkezendőket! . .. — De már ime jönnek is! A „Buksi“ a külső kerek asztal tetején posztóivá, ismerős nyihogással jelzi őket, bizonyítván ezzel is, hogy jó szándékkal közelednek !... Imé nyílik az ajtó I.. . „Kézit csókolom“ — hangzik kellemes khórusban öt vidám, mosolygó, kipirult arcú leányajkról ; s nemcsak mondják, de meg is teszik ! (nálunk ez már igy szokás!) Az elhelyezkedés némi versengés után megtörténik s körbe ülve, hozzáfognak a munkához, némelyiknek még morzsoló vasa is van, a mi úgy néz ki a kézen, mint valami jégpatkó a csizmán. — Csakhamar szaporodik a szem, fogy a csöves kukorica; — kezdődik a beszéd, kötődnek, évődnek egymás közt egyelőre; emlegetik, hogy ki, mikor rukkolt be; előkerülnek a legújabb hírek, közeli és vásárnap s ki miért maradt el ?... Ha pedig véletlenül köhint egyet valamelyik, önként következik az egészségről vagy a betegségről való érdeklődés, ajánlva van mint csalhatatlanul biztos szer egyfelől a mézes bor, másfelől a szüretien meleg tej; a tiszteletes asszonytól — mivelhogy ő is közöttük vagyon — megtudják mire jó az aspirin ; szóval mindegyik valóságos kész orvos!. .. És ez nagyon rendén is van ! Mert ha a legénysziveken tudnak sebet ejteni, hát akkor értsenek a gyógyítás különféle módozataihoz is! Úgy e Bözsi V. . . Neki melegednek a hasznos szórakozásnak, mindig kedélyesebbé válik a hangulat; csak a lemorzsolt csutka nem akar élénk lánggal égni — a mi uem is csuda — ennyi ragyogó szem- csillag fényénél még az is elszégyenli {magát; pedig az a kis fekete szemű — a ki minden áron komoly szeretne lenni, de nem tud — ugyancsak élesztgeti! .. . — Egyszer aztán mint valami titkos jeladásra, elhallgatnak! A tiszteletes ur tekint ki hozzájuk ! Illedelmesen köszöntik. Az pedig a komoly foglalkozás után szükségét érezvén a vidámabb időtöltésnek — közöttük marad, mindegyikhez van valamelyes szívélyes megjegyzése, ami valami jóleső nyájasságot von maga után, meg-meguyilnak mosolygásra az élénk piros ajkak, láttatni engedvén az alabástrom fehér fogakat! Hiszen mind az ő leányai ezek már, nemcsak keresztelte, hanem tanította is őket az iskolában úgy mint a templomban 1 Szinte már tudja távoli események; hol vették a blúzt, kinél lett I a mostani kívánságukat is. varratva, ki ért oda a szentegyházba a múlt j — No leányaim — ne muzsikáljunk egy Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
