Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-02-21 / 15. szám

Előfizetési ár: Egész évre..................16 korona Fél évre ...........................8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő össze- küldemények. Kiadóhivatal : ^ Béri Balog Ádám-utca 42 szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Az egyke és o Katonaság. Beszélik . . . hogy az egyke-rendszer majdnem annyi kárt tett a magyarságban, mint a háború. A földművesek egy része nem akarja vagyonát felaprózni, a másik meg nem akar nehéz küzdelmet az élet­tel. Hiábavaló volt minden akció, az át- kos rendszer, mint valami parazita rágó­dik népünkön. A hadtestparancsnokságok most rendeletet adtak ki, miszerint, ha a létszám megengedi, a menetszázadok ösz- szeállitásánál tekintetbe kell venni a kato­nák családi állapotát. Egyik-másik ezred­ben a három-négy gyermekes családapákat nens osztják be a menetszázadba, hanem kaszárnyaszolgálatra alkalmazzák őket. Jó volna, ha ezt a dicséretremél tó eljárást más téren is alkalmaznák, a okgyerekes családfők támogatásával, segítségével. Nem olyan kicsinyes dolog mindez. Vármegyénk békés időben is kétszeresen érezte az egy­ke-rendszer átkát, mi lesz majd a háború után ? Vármegyénk némelyik falujának pa­rasztasszonya éppen olyan előkelőén ké­nyelmes, mint a párisi hölgy, aki a gyer- meksirásra elfintorítja pisze orrocskáját. Franciaország különösen a háború alatt védekezik kétségbeesetten a gyermektelen- ség és az egy gyermek-rendszer ellen. Ta­valy alakult ott meg az Anyák Szövetsége, amely a hajadon leányok közül toboroz tagokat, akiknek nem kisebb csekélység a kötelességük, hogy tekintet nélkül haja­don voltukra, évente egy kis pólyásbabát kell szállítani a francia nemzetnek. Ez az egyesület szinte erőlködik, hogy olyan te­kintéllyel, nimbussal vegye magát körül, hogy a hajadon leányanyákra tisztelettel tekintsen mindenki s az a nem egyszer a halálba kergető szégyen a francia társada- dalomból teljesen kitessékeltessék. A franciáknak ez a védekezése er­kölcstelenségbe csapó kétségbeesés s hála az Égnek, mi még távol állunk attól. A mi védekezésünk álljon abból, hogy a több gyermekes családapák előnyben részesülje­nek, az agglegénység adóval, vagy egyéb mellőztetéssel üldöztessék! Állítsunk kihá- zasitó intézményeket s ami fő, több kez­dőfizetést, jobb előmenetelt a férfiaknak, hogy fiatalon, tele életerővel gondolhassa­nak a házasságra s ne akkor, amikor már inkább betegápoló náluk az asszony, mint édes kicsi feleség! y. A katonaság megkülönböztető kedve­zését a több gyerekes apával szemben, vigye tovább a polgári hatóság és társa­dalom is, mert megdöbbentő a tavalyi sta­tisztika. Kerek 266,826 lélekkel kevesebb volt a gyermek születés, mint 1914-ben. Ez pedig már egy kis nemzeti katasztrófa! Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, február 20. Orosz hadszíntér. Nincs újabb esemény. Olasz hadszíntér. A Judikariakban Ca- riola erődünk (Lardaronál) nehéz mozsarak tüze alatt áll. Az Isonzó harcvonalán a tüzérségi harc tovább tart. Délkeleti hadszíntér. Bazar Sjak előtt az olaszok egy előretolt állását foglaltuk el. Odébb délre csapataink egészen közel jutottak az ellen­ségnek Durazzótól délre levő harcvonalához. A mi oldalunkon küzdő albán csapatok megszállót ták Beratot, Ljusnát és Pekinjt. Ezen község ben Esszad pasának több mint kettőszáz csend­őrét fogtuk el. Höfer altábornagy, a vezérkar főnőkének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, február 20. A nagytőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Az Yser csatornánál Yparntől északra az angolok állását mintegy háromszázötven mé­ternyi arcvonalszélességben rohammal elfoglaltuk. Az ellenség minden kísérlete, hogy éjszakai kézi gránát támadásokkal árkait visszaszerezze, meg­hiúsult. Harminc fogoly maradt kezünkön. — Loostól délre élénk harc fejlődött. Az ellenség egyik robbantási tölcsérüifk széléig nyomult előre. Hebuternétől délre (Alberttól északra) egy ki­sebb sikeres éjjeli harc alkalmával néhány angolt elfogtunk. A többi arcvonalon lényeges esemény nem történt. Peronnestől keletre lefolyt légi harc­ban lelőttünk egy angol kétfedelűt, amely két gépfegyverrel volt felszerelve, a bennülők meg haltak. Repülőink az ellenség északi arcvonala mögött számos helységre, valamint Luneville vá­rosra bombákat hajítottak. Keleti hadszíntér. Sawitschenél a Beresina mellett Wisebaewtől keletre az oroszok támadása az ellenfelek arcvonala között tüzelésünkben ösz- szeomlott. — Német repülők megtámadták Logi- sebint és Tarnopol vasúti építményeit. Balkáni hadszíntér. Újabb esemény nem történt. A legfelsőbb hadvezetőség. Slmonlslts Bélúné emlékezete. A szekszárdi rém. kath. ovoda'és gyermek- menhelyet fentartó egyesület f. hó 21 én kegye­lettel ünnepelte meg nemes lelkű alapitója Si- montsits Béláné halálának évfordulóját. Az ün­nepélyen, amelyet gyászmise előzött meg, a ta­gok igen szép számmal jelentek meg, bizony­ságául annak, hogy az évek múlása dacára még A bukovinai harctérről. V. I. szekszárdi »zármazásu hadapród érde­kes levélben irta meg itt lakó szüleinek a Buko­vinában most folyó véres harcokat. Nagy köz­vetlenséggel irt sorait itt közöljük : Bukovina, 1916 február 10. Most tartalékban vagyunk és igy elég időm van a január havi harcainkat, amennyiben azt a cenzúra megengedi, leírni. Előre is bocsájtom, hogy mig Oroszországban, Wolhyniában voltunk, soha még csak nem is gondoltunk arra, hogy bennünket a müszka megtámadni merészeljen. A mi hadosztályunk, olyan 4 ezredből áll, amelyeknél jobbat nem igen lehet találni. Éppen ezért jöttünk is ide. Ezért kért el bennünket Pflanzer Baltin Szur- maytól. Hát mi meg is feleltünk derekasan, áll­tuk az erős tüzérségi tüzet, visszavertük az igen gyakori támadást, amiért aztán Pflanzer-Baltin badaeregparancsnok dicséretét, elismerését ki is érdemeltük. Január 10 én délután 3 óra felé értünk a puskaporszagu helyre és mint tartalék, megpihen­tünk T .............faluban. Már útközben hallottuk az erős ágyúzást, tehát már akkor gondoltuk, hogy itt bizony nem valami fényes bálterembe lépünk. Ez a még elég tisztességes távoli böm- bölés aionban nem is igen hatott reánk. Éjjel egy paraszt hásban nagyszerűen aludtunk (termé­szetesen ruhástól). 11 én délelőtt reggeli fekete­kávé után aztán jölt a zene. Az előttünk levő dombon levő raj vonalat lőtte az orosz és a domb mögötti részt, amitől mi csak talán 500 lépés­nyire voltunk. — Később a tűz húzódott jobbra, azután ismét vissza. Ez igy tartott estig, amikor aztán beszüntették az ágyúzást. Nyugvóra tér­tünk délután 6 óra után, de nem tartott ez so­káig, mert 8 órakor jött a parancs a sorakozásra. Hamarosan összekaptuk magunkat és indultunk, de még nem tudtuk, hogy hová, csak abban vol tünk biztosak, hogy nem valami lakodalmas ház­hoz visz az utunk. — A sötétségben menetelve 12-én délután 2 órakor megérkeztünk egy domb mögé, amely dombot két nap mulra már „Halál- hegy“-nek neveztek el a bakáink. Itt gondolhatják, milyen kellemes nyugvá­som volt! Átizzadt ruhával feküdtem bele légé nyemmel egy 18 centiméteres orosz gránát gö dörbe; tehát teljesen szabad ég alatt, vizes ru bábán aludtunk reggelig, amikor aztán megkezd­tük a fedezékásást, hogy legalább a srapnell és esetleges eső ellen védve legyünk. Tegnap erősen gránátozott az orosz ide ne­héz ágyúival, de ma csendben volt, engedett dol- dozni egész nap. Estére már kész volt a jó fede lékünk és egy rajkályba tüze mellett jól alud­tunk 13-án reggelig. Délelőtt 10 órakor néhány srapnellt kaptunk élőiről és balról,-amik csak 8 centiméteres tábori ütegektől jöttek. Délután ismét j jött néhány srapnell, de mint a délelőtti, úgy ez sem tett kárt senkiben. Este 6 órakor felmen­tünk a rajvonal mögé elkészíteni a tartalék-állást. Egész éjjel folyt a munka. 13 án délelőtt és dél­után (ezt majd ki feledtem) nehéz gránátok i* jöttek, de azok sem csináltak nagyobb kárt. — 14 én délelőtt 4 órakor abbahagytuk a munkát és vonultunk le a domb mögé, ahol az egész ezred, mint tartalék volt. Még fedezékeink előtt álltunk, amiaor néhány srapnell bevezetésével megkezdődött a harc. Élőiről, jobbról, balról jöttek egyszerre gránátok, srapnellek, kicsinyek és nagyok vegyesen. Itt igazán már lemondtam az életemről, de hála Istennek, egészségesen megszabadultam, — Századunk a nagy tűzben vonult fel az éjjel ké­szített tartalék-állasba és vártuk, mikor lesz reánk szükség. A gyalogsági támadás 6 óra után tüzűnk­ben teljesen összeomlott. Délelőtt fél 8 órako r ismét kezdődött a rumli. Valóságos doberdói tü­zérségi tűz után megindult az orosz gyalogság támadása, de ezt is szétlőtték részben már tüzé­reink, részben a gyalogság. 9 óra felé csende­sedni kezdett a muszka, csak pecegetés és egyes ágyulövések voltak. Fél 11 órakor ma már harmadszor támadott az orosz, ismét iszonyú tüzérségi előkészítés után. Ekkor tőlem már csak körülbelül 8 lépésnyire vágott be egy 18 centi - méteres gránát. Itt is csak lapultunk és vár­tuk, hogy mikor repülünk. Ezen támadás véget ért fél 12 órakor. Ügy látszik, csak ebéd időt tartottak a muszkák és összeszedve magukat délután 5 órakor ismét rettenetes tüzérségi beve­zetéssel megindult a támadás, de hiába, a hon­védek álltak helyükön s higgadt tüzeléssel rette­netes pusztítást vittek végbe a jó néhány soros orosz rajvonalban. Este 10 órakor felváltottak aztán bennünket és mentünk most már a „Halál- hegy“-től kissé jobbra levő tartalék állásba, ahol szintén szabadban feküdtem le éjfél után 1 óra­kor. Ettől kezdve aztán, eltekintve a szokásos egyes lövésektől, csend volt 17-én délután 4 óráig, amikor parancs szerint az ezredünk az alig 30—100 lépésnyire levő muszkákat ágyutüzzel, aknával, bombával, puska- és kézigránáttal ki­zavarta elfoglalt állásukból. Ma hallottuk, hogy megérkeztek az öreg SO1/» cm.-es mozsaraink, ami mondhatom, nagy örömet okozott, mert ahol ezek még működtek, ott a muszkának elment a

Next

/
Oldalképek
Tartalom