Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-12-07 / 76. szám

Rendkívüli kiadós« XXVI. (XII.) évfolyam. 76. szám. Szekszárd, 1916. december 9. TOMAVÁRNEGYE É5 A KÖZÉRDEK EMflzetfel ár: E « érre ................IC Unu ív re...................I » f« d éM .... 4 » Wgj mám tm . . . . 16 MMr Hintotéfll árak: Árreréti hirdetőiek: 35 petit torig • kar., korábbi sor 30 I. — HyéH- (ir: garmond tornaként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenvésztési felügyelőség hivatalos lap}«. Megjelenik hetenkint egyszer : csütörtökön. Telefon szám : FSszerkesztS : 18. — Felelői szerkesztő : 24 — Kiadóhivatal: 11. SserkeMtfoig: Bexeréd] István-utca 5. fián lé« kildendök a lapot érdeklő fosé es küldemények, kiadóhivatal: Béri Balos Adám utca 42. ezám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók, ka az előfizetést e^ész évre előra bekül­dik, 8 korona. rSáMrheuéő: Br. LEOPOLD KORNÉL Paielfls szerke. ztö: BODNÁR ISTVÁN Fóraunkatirs : FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laplulajdonosok a szerkesztők fl üármegye gyász-bőzgyülése. Tolnavármegye Törvényható­sági Bizottsága folyó hó 9-én rendkívüli közgyűlést tar­tott, hogy I. Ferenc József 0 Császári és Apostoli Királyi Felsége elhunyta alkalmából kegyeletének adóját leróhassa. Kovács Sebestény Endre fő­ispán a közgyűlést, melyen a bizottsági tagok a rossz időjá­rás ellenére is nagy számban jelentek meg, délelőtt íél 10 órakor nyitotta meg a következő beszéddel: Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! Ugyhiszem, a tekintetes Tör­vényhatósági Bizottság tagjai összessége óhajtásának megfe­lelően jártam el, amikor mai rendkívüli közgyűlésünk egybe- hivásával megadtam a lehető­ségét annak, hogy az országos gyász napjaiban kifejezést ad­hassunk az igaz fájdalom és a mélységes bánat azon érzései­nek, amelyek jóságos Királyunk halála folytán lelkünket és egész valónkat eltöltik. Tekintetes Törvényhatósági Bizottság! A Magyar Nemzetnek, Koro­nás Királyához való hódolatteljes ragaszkodása, őseitől öröklött tu­lajdonsága. Az a szeretet és tisz­telet, melylyel Istenben boldo­gult Királyunkat, Első Ferencz Józsefet életében körülvettük és amelylyel emlékét, elmúlása után szivünkbe zárjuk, nemcsak a legalkotmányosabban uralkodó nagy Királyt, de a fenkölt lelkű embert is illeti. Ezért nagy a mi bánatunk és megmérhetlen elhunyta felett érzett fájdal­munk. Fiatal korában nehéz viszo­nyok között vette at ősei örö­két és ezzel országok, nemze­tek és népek kormányzásának nehéz gondjait. Első Ferencz József, néhány hónap hián íélszázadig volt nem­zetünknek legalkotmányosabban uralkodó koronás Királya, ezen hosszú idő alatt legtöbb törek­vése mindenkor és mindenben a Nemzet boldogitására irányult. A Nemzettel együttérzett, an­nak örömeiben és bánatában egyaránt osztozott. Nem érzem magamat hiva­tottnak, de mai közgyűlésünk keretét sem tartom megfelelő­nek arra, hogy Istenien boldo­gult Királyunk kormányzati té­nyeit hosszabban fejtegessem, de még sem mulaszthatom el, hogy rá ne mutassak uralkodá­sának kimagasló alkotására, az 1867-iki kiegyezési törvényre, mely az ő bölcsességének és nemzetünk iránt való Atyai gon­dosságának legfényesebb bizo­nyítéka. Ebben a törvényben fektette le alapját Hazánk és Nemzetünk újjáalakulásának és adta meg lehetőségét, a poli­tikai, társadalmi és közgazdasági élet minden vonatkozásában való párját ritkító, rohamos fejlődés­nek, melyről Nemzetünk legkö­zelebb múlt ötven évének tör­ténete tanúskodik. Hosszú életet juttatott! osztályrészül számára az Isteni Gondviselés, mely alatt mint uralkodót nehéz gondok terhe, mint embert és családfőt erős megpróbáltatások súlya érte; az ezek által okozott fájdalma­kon azonban mindenkor átsegí­tette erős szervezete, életböl­csessége, népei iránt való sze- retete és Istenben vetett törhet- len hitéből táplálkozó lelkiereje. Szelíd lelkületének megfele­lően a világ legbékésebb érzésű uralkodója volt és mégsem kerülhette el élete utosó évei­ben a gonosz szomszédok ár­mánykodásai által reánk kény- szeritett háborút, amelynek re­ánk és hü szövetségeseinkre győzedelmes végét megérni, sajnos már nem adatott meg neki. Hogyne szenvedett volna az 0 jóságos lelke, láttán az emberi életben és vagyonérték­ben való megmérhetlen pusz­tulásnak, melyet ez a méretei­ben és kiterjedésében páratlan világháború felidéz. Ezzel szem­ben talán mégis nyújtott Neki némi örömet az a lelkesedés, melylyel a magyar nemzet fiai az Ő hívására, katonai szol­gálatuk teljesítésére siettek, az a rettenthetetlen vitézség, mely- | lyel az ellenséggel szemben, nehéz csatákban helyt állnak és az a hűség, mellyel a magyar nemzet áldozatait, a Királyért és Hazáért meghozza. Nagy és bölcs Király volt, ki élete utolsó percéig népei boldogitására fáradt és dolgozott, mert őket atyai szivének egész melegével szerette. Ennek az érzésének végrendeletében a népeihez legkegyelmesc.bben in­tézett következő búcsú szavai­ban adott kifejezést: „Szeretett népeimnek igaz köszönetét mondok, azért a hűséges szeretetért, amelylyel irántam és Házam iránt úgy boldog napokban, mint súlyos időkben viseltettek. E ragasz­kodás jól esett szivemnek és abból merítettem erőt, nehéz uralkodói kötelességem teljesí­téséhez. Őrizzék meg ugyanezeket a hazafias érzületüket Utódom számára isfa. Véssük lelkűnkbe Istenben boldogult jó öreg Királyunk ezen búcsúját, melynek minden egyes szava egy igazán neme­sen érző Uralkodó fenkölt gon­dolkodásának megnyilatkozása és teljesítsük óhajtását, minden fentartás nélkül. Az Ő jóságos szelleme vezéreljen minket to­vábbra is. Legyen áldott emléke. A kegyelet ezen érzéseinek hatása alatt, a következőket van szerecsém indítványozni: Határozza el a tekintetes Törvényhatósági Bizottság: « 1. hogy Istenben boldogult Királyunk Első Ferenc József Ó császári és Apostoli királyi Felsége emlékét, mai rendkívüli közgyűlése jegyzőkönyvében megörökíti és elhunyta feletti igaz és őszinte fájdalmát ugyan­abban kifejezésre juttatja. 2. hogy mély fájdalmának és hódoló részvétének Ő császári és Apostoli királyi Felsége Ká­roly Király előtt. Hozzá inté­zendő feliratban ád kifejezést és annak a Trón zsámolyához leendő juttatására a nagyméltó­ságu magyar királyi Belügy­miniszter urat kéri fel. A főispán nagy tetszéssel fogadott szép beszéde után, melyet a bizottsági tagok állva hallgattak végig, a közgyűlés ellogadta a tett indítványokat. Ezután a főispán felkérte Éri Márton dr. főjegyzőt, hogy olvassa fel az általa elkészített felirat tervezetet, melynek szö­vege a következő: Császári és Apostoli Királyi Felség! Legke^yelmésebb Urunk! Az éj sötét szárnyán érkezett lesújtó hir, hogy jóságos kirá­lyunk Első Ferenc József ő Császári és Apostoli Királyi Felsége a Mindenható akaratá­ból kilehelvén nemes lelkét, megtért őseihez, kimondhatatlan gyásszal boritá lelkünket és mélységes fájdalommal tölté el szivünket; s jóllehelt pátriárkái kora miatt iélve aggódtunk drága életéért s remtegve gon­doltunk a kikerülhetetlen vég bekövetkezésére, méjps mélyen megrendített bennüaket rajon­gásig szeretett kirá lyunk el­vesztése. Mert aki mint férfin századok viharától ostromolt tölgyként töretlenül tudott megnllani egy hosszú életen át a legs .ulyosabb csapások és megprófc 'áltatások szülte gyötrő fájdalmuk árada­tának golgotáján; aki mint király leíuálta rázni magáról egy fájó mailt hagyo­mányai lenyűgöző lidUrceinek béklyóit, hogy hűséglsen ragasz­kodó nemzetének jogos óhajtá­sát teljesítve s ez által egy uj ezredévnek alapjait lerakva, or­szágát a fejlődésnek, haladásnak és anyagi jólétnek soha nem képzelt magaslatára emelje; s aki mint uralkodó, tényeiben, cselekedeteiben mindenkor az igazság utján haladt; aki példa- adólag járt elől a komoly mun­kásságban ; aki szeretettel viszo­nozta az alattvalói hűséget, lova­giassággal a ragaszkodást; aki egynek érezte magát nemzetével, osztozva vele jó és balsorsban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom