Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-12-07 / 76. szám

XXVI. (XII.) évfolyam. 76. szám. Szekszárdi 1916. december 7. HAH ÉS A KÖZÉRDEK EM fizetési r a évr« . . évre ... Hegyed évre . ár: 16 korosa 8 > 4 » 16 Wlér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 9 kér., további sor 30 f. — Nyilí (ár: gamood sosoaáéot 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orcz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapfa. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telelőn szán) : Főszerkesztő : 18. — Felelős szerkeszti: 24 — Kiadóhivatal: II. SitrktizXMg : Bezeréd] István-utca 5. nán hé. küldendői, a lapot érdeklő összm kütdemezeck. Kiadóbieatal: Bért Balog Ádam-utca 42. sxáis ÁZ *JŐ!lzeh«íi pénzek és (hirdetések 14« küldendők Néptanítók. ha >z előfizetést egész é«re előre bekül­dik. 8 korona. F6sxa*beasl6: Or. L£0P0L0 KORNÉL Pelelfis szerkeszt«: BODNAR ISTVÁN FAmunkalárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. KI lesyen a nádorhelyettes ? | Uj királyunk már is nemes , és gyengéd jelét adta a magyar nemzettel való együttérzésének, j amikor a herceghalmi szörnyű vasúti katasztrófa alkalmából elsőnek sietett testvéröccse utján részvétének kifejezést adni. Alkotmányos érzületének spon- j tán megnyilatkozása rejlik ama i kívánságában, hogy a koronázás j mielőbb megtörténjék s hogy a : királyi hitlevélre az esküt mi­hamarább letegye. A magyar nemzet a leg- j nagyobb bizalommal tekint uj ; királyára és készül a december 30-ára kitűzött koronázási ün- i nepélyre, melyet a mai komoly idők szabta keretben fog meg­tartani. December 30-a nagy nemzeti ünnepünk lesz s a világháború okozta mai helyzetünkben két­szeres jelentőséggel bir, hogy ezen a napon a magyar nem­zetnek egységes és harmonikus együttérzése az egész világ előtt megnyilatkozzék. Annál szomo­rúbb és visszatetszőbb jelenség, hogy az ellenzéknek egyik frak­ciója a király és nemzet meg­értő együttérzését demonstráló fontos közjogi aktusnál a párt­taktikát fölébe helyezi a köz­érdeknek és rabulisztikus mes­terkedésekkel meg akarja akadá­lyozni, hogy ezen ünnepély minden tekintetben méltó legyen a magyar nemzethez és uj királyához. — Ostoba ráfogás, hogy a miniszterelnök ragasz­kodik az ő „önj elöl tetőséhez“. A nemzet túlnyomó többsége kívánja s a népképviseleti par­lamentáris rendszerből lolyik, hogy az országgyűlési többség vezére legyen a nádorhelyet,tes és tegye az uj király lejére a koronát. Eme parlamentáris elv érvényesülése mellett, Tisza István gróf az ő kimagasló egyéniségével, csak díszt és ! tekintélyt áraszt magára, ajnádor- j helyettesi állásra is. Méregkeverés, hogy ebbe a j kényes kérdésbe belehurcolják a pártszempontokat a közmeg­nyugvást keltő egyhangú és har­monikus megoldás helyett. Ezt a frivol játékot, ezt a merényié- i tét megdöbbenéssel utasítjuk : vissza. Segítsük a hadbavonuitak csa­ládtagjait és az elesettek hozzá­tartozóit ! A polgárság kötelessége. Az ötödik hadi kölcsön jegy­zése országszerte a legszebb sikerrel folyik, úgy, hogy a végső összeg bizonyára vetél­kedni log az előbbi jegyzésekkel. A mikor azonban arra kerül majd a sor, hogy a tudományok- tudománya, a statisztika részle­teire boncolja fel az összes ered­ményt, kétségtelen bizonyosság­gal be fog igazoltatni, hogy ennél a nagy nemzeti erőfeszí­tésnél éppen az az osztály nem teljesítette teljes mértékben nem­zeti kötelességét, amely anya­gilag talán a legtöbbet köszön­het a háború borzalmainak. A kormány, az ország veze­tősége számított a nemzet egész egyetemére, hogy mint egy test, egy lélek vesz részt ebben a front mögötti nagy csatában, amely mintegy kiegészítője a harctéren elkerülhetetlen vér­pazarlásnak. Hasztalan ontják amott százezrek és milliók vé­reiket, ha a mi lelkünket itthon át néni járja a kötelességtudás nagy embertes és hazafias ér­zése, ha elzárkózunk ama esz­közök előteremtésétől, amelyek nélkül korcsmái verekedést ta­lán lehet kezdeni, de diadalmas csatákat végig küzdeni, a dicső végeredményt üstökön ragadni s erős marokkal kikényszeríteni — éppenséggel teljes lehetetlen. A harctéri helyzet kulcsa nem csupán a diadalmas vezérek zseniális agyában, fiaink acél­izmában, koponyazuzó vas ök­lében van, de az itthon maradt — ládafiában is. Bízzuk a csaták sorsának in­tézését hatalmas vaspőrölyeink- re: Hindenburg, Mackensen lángeszére, a mi hadseregünk nem kisebb teljesítményére, a mely fennt a Kárpátokban, lent Tirol bércein talán nem számol be foglyoknak ezreivel, diadal­mas zsákmányok megszámol- hatlan tömegével, de hűn telje­síti az ércpaizst tartó egyik kar szerepét, amely felfogja a má­siknak, a hadakozó, fegyvert for­gató karnak szánt halálos csa­pásokat Teljesítse tehát a ládafia is hazafias kötelességét. A polgárság nem dicseked­hetik, amint dicsekszik, hogy ő adja csak a véráldozatot. Háta főrangú, az úri, a közép osz­tály fiai nem épp úgy vérez- nek-e, vagy még jobban, mint az ő fiaik? Bizonyára nagyobb percentje vész el az úri osz­tálynak, mert minden golyó első sorban az intelligencia sorából kikerülő tisztikarnak szól s a gyilkos fagyasztó hideg, nyáron a pokoli hőség Vájjon kiknek sorait tizedeli jobban, azokét-e, akik amúgy is a levegőn nőt­tek fel s acélosodtak .atlétákká, vagy azokét-e, akiknek agy­sejtjeit a tudomány, az előhala- dás mécsese szitta fel aprán­ként tápláló olajnak, a nemzeti örök energia pótlásáA ? Mindezt természetesen néni a társadalmi ellentétek kiélezé­sére mondjuk el, csak figyel­meztetésül. Ezt sem azoknak a számosaknak, akik kötelességü­ket eddig is megtették, vagy megteszik, de azoknak a ma még számosabbaknak, akik min­denféle álürügy alatt kivonják magukat a kötelességteljesités nagy nemzeti parancsa alól. Alapjában értelmes, okos pol­gárságunknak be ■ kell látnia azt a nagy értékeltolódást, amely a szellemi munkája után élő kö­zéposztály, vagy a megtakarí­tott készpénzéből éldegélő va­gyonosabb elem és a munkás­nép rovására — éppen az ő nem remélt vagyonosodását moz­dította elő. Ez a világháború fejetetejére állított minden teóriát. Eddig a háborúk alatt csak tönkremenni lehetett. S ma ez sokaknak a meggazdagodás legbiztosabb útja. Nem irigyeljük sem a ke- ; reskedőtől, sem a polgárságtól, I amit keresett. De mig az oko- ! sabban gondolkodni tudó keres- I kedőosztály legalább a morzsáit visszabocsátja ismét keresmé­nyének a haza javára, a vég diadal kiküzdésére, addig a va­gyonát legalább is megtízsze­rező polgárság lelkén még niin- j dégott nehezedik a nagy nem- i zetiadósság ólomsulya. Ne felejtse el tehát közülök 1 senkisern, hogy ma,- amikor í egyetlen egy közepes hízott i disznó ára, hajdani két ökör árával ér fel, két ökör, vagy tehén ára pedig legalább is 8—10 hold föld árának felel meg: akkor a nemzet is vár­hat, sőt k&vetdhet is valamit. Mert nagyon — de nagyon [ szüklátkörü okoskodás az, hogy például az immár uzsora-árakon vásárolt földekbe fektetett pénz biztosabb lenne, mint egy-egy jó kamatozású hadi-kötvény? Hiszen egy, ma már elkép­zelhetetlen nemzeti szerencsét­lenség esetén is nem csak a papírba fektetett érték morzso­lódnék fel, de mint kézi zálog a biztosnak hitt föld még inkább az ellenség zsákmánya lenne, sőt, mint a kezes a sógorért, a komáért, éppen ez a föld fizetne ki minden terhet az el­vesztett többi érték helyett. Polgártársak, éppen ennek az általatok rajongásig szeretett földnek még teljesebb biztossága követeli tehát azt, hogy az ál­lamnak rendelkezésére bocsássá­tok a végdiadal kiküzdéséhez szükséges eszközöket. Tömjétek el azért fecsegő száját annak a gaz híresztelés­nek, amely, amint halljuk, azt duruzsolja itt is, ott is a füle­tekbe, hogy : ne adjatok pénzt az államnak, mert ez a háború tovább húzódását jelenti. Ellen­kezőleg minden elvont, minden megtagadott korona nemcsak nyújtja, de kétségessé teszi a háború dicsőséges végét, órák­kal, napokkal kitolja fiaitoknak a téli fagyban, sárban, golyó­záporban való tovább szenve­dését. Nyissátok ki hát a hét la­katra bezárt ládafiát. Higyjétek el fiaitoknak egy órával való hamarabb ölelése többet ér, lel- keteket százszor gazdagabbá teszi, mint most a nemzet ol­tárától szűkkeblűén elvont arany és ezüst pénz, amelyen soha, de soha sem lehet Isten áldása. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze­génysors u katonák árvái és hozzá­tartozói részére. A báró Sehetl Józsefné úrnő kez­deményesésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adomá­nyok folytak be a Tolnamegyei Ta­karék és Hitelbankhoz: Paksi polg. fiúiskola K 205 26 Az alap kamatai „ 275'— Kill József „ 100 — K 580 26 Eddigi gyűjtésünk: „ 27937 96 összesen : K 28518*22 A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagos:.u a következő adományok érkeztek a Tolnamegyei Takarék és Hitel­bankhoz : Rill József K 100 — Matzon Kálmánná „ 10 — X. Y- a 8'­K 118-— Eddigi gyűjtés : 3996*28 összesen: 4114*28

Next

/
Oldalképek
Tartalom