Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-11-30 / 75. szám
H6fiz«*4«l kr: r ix évre ............tC bereu év re............ ( » He gyed évre .... 4 » Bgy szia ám ... . 16 Kitér Hirdetési árak: Árveréri hirdetések: 35 petit sorig • kér., további ser 30 !. — Nviit- (Ar: garaond sorsaként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapia. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Sztfkeutéséf: Bczcréd] fstván-ntca 5. »iám lé« küldendők 2 lapot érdeklő feszt« kiiid*ineiyek. Kiadóhivatal: ftért Balog Adam-utca 42. ssáaa Ax el6fti«té*l pénzek és kiréotéaek idő küldendők. Néptanítók, Telelő* szia: FtszerkeszlA : 18. — Felelés szerkeszti: 24 — KiarféhivaUl: 11. be H •iornete-t egész évre elír. bekül- dik, t koroaa. PéaaoArtzK: »r. LE8P8LB KOAWÉL Feleié« szerkeszt*'. BDDNÁft ISTVÁN. Fémeakatérs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosek a sztrkesztßk. Hz ötödik hadikölcsőn. Ötödször fordul a magyar áHam a magyar néphez köl- •sónért. Felhívását úgy kell fogadnunk, mint az édesanya kérő szavát gyermekeihez gyermekeiért. Harmadik éve immár, hogy romokban hevernek az emberiség legdrágább kulturjavai, hogy a világháború molokja felemészti és vérfolyamba fojtja legszentebb ideáljainkat. S ebben az országrontó és emberpusztitó szörnyű fergeteg- ben — amelyhez hasonló a világtörténelem vandal korszakának legsötétebb lapjain sem fordul elő— az állami létünk megsemmisítésére irányuló eme rettenetes viaskodásában a magyar nemzet fényesen állotta me? a helyét és ezernyi veszély és ellenség közepette, huszonnyolc nehéz hónap óta, büszkén, szilárdan, rendületlenül álljak az ádáz ostromot. Északon és délen, keleten és nyugaton lángtenger és vérözön között támadjak határainkat, alig tepertük le egyik ellenségünket, orvul reánk tör a másik, aki még tegnap barátságot színlelt — és hűséges szövetségesünk oldalán valamennyit leverjük. A megpróbáltatások és szenvedések megacélozzák lelkünket s annyi viszontagság, áldozat és küzdés után „él magyar, áll Buda még“. A katonai sikerek és győzelmek végnélküli sora fűződik a magyar fegyverekhez és diadalmasan hirdetik a magyar nép- fölkelők rettenthetetlen vitézségét s ellenállhatatlan erejét. Ennek köszönhetjük, hogy annyi ellenség közepette és annyi véres harc után, a háború har- ■waa.k esztendejében a magyar birodalom területéből egy talpalatnyi sincs idegen kézen. Viszont szövetségeseinkkel együtt 430,000 négyzet kilométer meghódított terület van birtokunkban. — Észak-Francia- orsz/gnak leggazdagabb része, melynek bányái voltak a francia ipar éléskamrái, Belgium, a felszabadított lengyel királyság, Szí bia, Montenegro, Észak-Al- bár ia és Romániából Dobrudzsa vai.rrk birtokunkban ts mire Irta: Leopold Kornél dr. a Tolna megyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója. i ezen hadikölcsön jegyzési ha- i tárideje lejár, győzelmes hadaink | bizonyára Bukarest kapui előtt | állanak majd. A meghódított , területek értékét, a kis keleti j országok nélkül, Wohltmann i doktor, a hires hallei professzor j 100 milliárd márkára becsüli. 1 Az eljövendő béke föltételeinek 1 megállapításánál s a kiszabandó | hadisarc biztosítására csinos kis j kézi-zálogul fog szolgálni ez a ] 100 milliárd márka. Határtalanul bizakodó gőggel | és a világ minden sarkát bejáró garral hirdették elleneink, hogy a nyári együttes és egyöntetű offenzivával eldöntik a. háborút és a középeurópai sző- \ vetségeseket véglegesen letörik, megsemmisítik, olyannyira, hogy • Lloyd George már a német bi- j rodalom összeomlását és a müveit népcsaládok sorából való kiirtását hirdette nagyzás'i hóborttól túltengő és esztelenül vakmerő beszédében. S úgy a nyugati, mint az északi harctéren közös erővel, végsőig feszített szenvedelemmel és rengeteg munició pazarlással megindított egységes offenziva, bár taktikai előnyöket el tudott érni és tőlünk területet is hódított, de az általános hadihetyzetet és eddig kivívott győzelmeinket a maga javára megváltoztatni, minden kétségbeesett erőfeszítése dacára, képtelennek bizonyult. A I németek gazdasági elvérzésére és kiéheztetésére irányuló pokoli terv pedig szintén meghiúsult- j nak tekinthető a német nép j fegyelmezettségén és mert a német fölényes tudás és teknika .j és a német katonai bravúr az Amerikával való kereskedelmi I forgalmat az angol blokádon keresztül is biztosítani tudja. | Mindezek után Asquith níinisz- j terelnök legutóbbi beszédében j már leszállott a magas paripá- j ról és Németország kiirtása he- i lyett már csak Szerbia uj életre \ keltéséről ábrándozik. De ki fog j felülni a kis országok rendszeres és tipikus elnyomóinak, a kúfárlelkü angol minisztereknek, hogy csupán azért élesztették fel ennek a világháborúnak nemzedékeket elsorvasztó gyilkos füzét, hogy az orozva gyilkoló szerb népnek szabadságát megmentsék. Eddigi harctéri sikereink további folytatásához és ü diadalmas befejezés biztosításához szükséges anyagi eszközökről kell most gondoskodnunk. A fél utón meg nem állhatunk. Csak további kitartással, ösz- szetartással és áldozatkészséggel fejezhetjük be a^iunka még hátralevő részét. A hadikölcsön jegyzésével a magyar állam idehaza találja meg az ő hitelezőit és csak a nemzet öncéluságát szolgáljuk azzal, ha az adófizetők pénze .:/m vándorol a külföldi tőkések zsebébe, hanem úgy a tőke, mint a tekintélyes kamat-haszon itthon marad. A mindenek fölött álló nagy nemzeti cél: a háború győzelmes befejezésének előmozdítása mellett a kölcsönélt (úgy a 6 százalékos járadék-kötvények, mint pedig az 5 és fél százalékos törlesztéses kölcsönök 6 százaléknál többet jövedelmeznek) tisztes polgári hasznot nyújt az állam az ő polgárainak, akik magát a tőkét a gazdasági vérkeringés csatornáin keresztül hamarosan viszontláthatják. A hadikölcsön nemzeti és gazdasági jelentősége mellett nem hagyhatók figyelmen kívül annak a jegybankra kiható vonatkozásai sem, amennyiben a hadikölcsön- nek minél nagyobb méretű jegyzése a bankjegy-forgalom lényeges csökkentésére vezet, mert ily módon a monarkia mindkét állama módot nyer a jegybanknál igénybe vett függő kölcsönétnek tetemes apasztására. Kövessük e téren is dicső biztositó társaságok, szövetkezetek, városok, egyéb erkölcsi testületek, a nagytőkések, ipari vállalatok, hanem az egész német birodalom minden rendű és rangú lakosa, állás és társadalmi különbség nélkül, a legutolsó falusi bakterig sietett a hadikölcsön jegyzéssel járó honmentő akcióban a maga erejéhez képest résztvenni, úgy, hogy a beérkezett 5 és fél millió aláírás mellett minden tizedik német lélekre jutott egy jegyzés, amely igazi népkölcsönné avatja a német hadikölcsönt. Szóval alig van német család, amely ne jegyzett volna hadikölcsönt. A harctéren elért katonai sikerek mellett ez a leg- csattanósabb válasz Lloyd Geor- genak arra a fennhéjázó jö- vendőmondására, hogy az nyeri meg a háborút, akié lesz az utolsó milliárd, amikor Anglia prepotens gőgjére azt a leckét kapta, hogy 2 és fél százalékos konzoljai helyett 6 százalékos kincstári jegyeket volt kénytelen kibocsájtani és mig Németország eddigi összes hadiszükségletét saját nemzeti köl- csöneiből fedezte, addig Anglia 70 milliárdot meghaladó szükségletére eddigi kölcsöneivei csak 19 milliárdot volt képes elérni. Minden önteltség és elfogultság nélkül — maguknak a száraz lényeknek és megcáfolhatatlan eseményeknek tanúságára hivatkozva — föltétien bizalommal várhatjuk a háború győzelmes végét, mely a diadalmas béke áldásaiban fogja részesíteni a magyar nemzetet. Ennek a végső teljes diadalnak ‘kivívása, nemzeti létünk szövetségesünknek, a nagy német nemzetnek az egész világ jogos bámulatát felkeltő nemes példáját, a hazafias kötelesség- teljesítésnek káprázatos fényben ragyogó inkarnációját. Németország az ötödik hadikölcsönre 106 milliárd márkát, mind az ötre pedig 465 milliárd márkát jegyzett. Ezek a szédületes számok minden szónál ékesebben hirdetik a német népnek nemcsak kimeríthetetlen anyagi erejét, hanem varázslatos erkölcsi nagyságát is. Nemcsak a bankok, és a magyar állam jövő nagyságának „biztosítása érdekében minden magyar hazafi önmagának tartozik azzal, hogy az ötödik hadikölcsön jegyzéséből kivegye a maga részét. Legyünk méltók dicsőséges szövetségesünkhöz, legyünk méltók históriai múltúnkhoz és ne akadjon ebben az országban senki se, akinek ezekben a sorsdöntő időkben pirulnia kelljen I saját lelkiismeretének itélőszéke j előtt, mert nem jegyzett hadi- | kölcsönt.
