Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-11-09 / 72. szám
2. TOLNAVáBSÜtöTE és a KÖZÉEBEK 1916. november 9. Délkeleti hadszíntér. Badapest, november 8. Lényeges esemény nem történt. Höfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyette se. Események a tengeren. Budapest, november 3. E hó 7-én délután ellenséges repülök Rovignó, Parenzó és Citta- Nuova városokra bombábat dobtak. Semmiféle anyagi kárt nem okoztak és senki sem sérült meg. — Saját repülőgépeink üldözésükre felszálltak. Egyikük, amelyet Draknlic sorhajóhadnagy vezetett, lelőtt egy ellenséges repülőt, amely a nyilt tengeren levő ellenséges torpedójármü- vek mellett leereszkedett. Ezeket repülőgépeink bombákkal megtámadták, mire az ellenséges tengerpart- vidék felé távoztak. — Ugyanaznap este egy ellenséges repülő Úmagónál szintén eredménytelenül dobott le bombákat. Saját tengeri repülőgépeink a vermeglianói és monfalconei katonai építményeket este igen hatásosan bombázták és sértetlenül visz- ssatértek. Flottaparancsnokság. A ráüt nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlin, november 8. Ruprecht trónörökös hadcsoportja : A Sommetól északra a harci tevékenység nappal folyamán mérsékelt határok között maradt. Az angolok éjjeli támadásai Le Sars és Gueude- court között tnziinkben meghiúsulták. A Sommetól délre a franciák Ablaincourt déli részében előretolt osztagainkat vissza szorítottak. Pres- soire falut elvesztettük. A támadás északi szárnyán az ellenséget visszavertük A trónörökös hadcsoportja: A Maas területén élénk tüzérségi harcok. Keleti hadszíntér. Berlin, november 3. Lipót bajor herceg vezórtábornagy hadcsoportja : Semmi újság. — Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala : A tölgyesi szakasz tegnap is élénk harcok színhelye volt. Az ellenség további kisebb ellőnyöket ért el. A Bodza-szoros előtt ismét elragadtuk a románoktól magaslati állásaink ama részeit, a melyeket az utolsó napokban elfoglaltak. A Tatár- Havas-szorosnál ellenséges támadásokat visszavertünk. A Spini környékén elért sikerünket tovább is kihasználtnk. Balkáni hadszíntér. Berlin, november 8. Mackensen vezértábornagy harcvonala : Lényeges esemény nem történt. Macedóniai harcvonal ; A ellenség támadásai a Cserna kör nyékben eredménytelenek maradnak. A Be lasica é3 a Struma-arcvonalon élénk tüzérségi tevékenység. Ludendorf, első főszállásmester. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei szegénysorait katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére meginditott gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Linka Károlyné, Szekszárd 5'— Eddigi gyűjtésünk: „ 27872 96 összesen: K 27877 96 Egf fiatal katona hősi halálához. Közöltük, hogy Fischhof Géza jogszigorló, hadapród, Fischhof Ja kab szekszárdi kereskedő és gőzmalomtulajdonos legszebb reményekre jogositó, egyetlen íia múlt hó 15 én az északi harctéren hősi halált szenvedett. — Csapatparancsnoka hosszú levélben, az elismerés legszebb hangján méltatja a 23 éves korában hősi halált halt fiatal ember kiváló vitézségét és lelkiismeretes kötelességtudását, amelyet rövid katonai pályafutása alatt tanúsított. Most pedig a budapesti tudomány egyetem egyik tanára, dr. Király János a jogtörténelem hires professzora a következő levélben, amelyet az elhunyt nővéréhez: Fischhof Sárikához intézett, a következőképpen emlékezik meg egykori kitűnő tanítványáról : A budapesti kir. magy. tud. Egyetem jogtörténeti szemináriuma. Igen tisztelt Nagysád! Azon intézetből irok Önnek meghatottan, melynek az én igen kedves hallgatóm, az Ön szegény bátyja működésének kezdete óta, éveken át szorgalmas tagja volt. Egyetemi pályájának már első félévében magára vonta figyelmemet s amit akkor az Ő végtelen szerénységében ígért, — az nála fényesen be is teljesedett. Igénytelensége, majd nem a szemérmetességig ■ magába zárkózottsága mögött fényes. tehetség, becsületes törekvés, fáradságot nem ismerő vas szorgalom rejtőzött, mely tanulmányi pályáján nem olcsó babérokat keresett, de alapos tudást juttatott osztályrészéül. Ha ezen keserű órákban vigaszul szolgál, úgy biztosíthatom önt és kedves szüleit, hogy mély bánatukban a legőszintébben részt veszek. Annál is mélyebben, mert az én kedves fiatal barátomnak azon utolsó kívánságát, melyet ön által intézett hozzám, hogy ha baja esnék, erről engem értesítsenek, zálogaként veszem annak, hogy azon éveken át tartó együtt munkálkodásunk idejében ő iránta érzett ’ rokonszenvem, benne is viszhangra talált és ezen érzésből fakadt a velem közölt utolsó kérelme, üdvözlete. Ezt tanári pályám egyik szent emlékeként fogom megőrizni. Ifjúink legjobbjai közé tartozott ő. Oda adta életét a hazának, oda sorakozik a többi hősök közé, kikre mi vissza- maradottak és a további genera- c ók kegyeletes büszkeséggel fognak visszaemlékezni. Fogadja őt, az ő tiszta lelkét, a Mindenható örökös kegyeibe. Önöknek pedig adjon malasztos vigaszt. Ezt kívánja önöknek tisztek Nagysád, kedves bátyjának volt proífessora Dr. Király János. Talnavármesye legtöbb adóffizetöi. Tolnavármegye igazoló választmánya múlt hó 19-én Ő r í f y Lajos elnőklésével Qlést tartott s a vármegyei legtöbb adófizetők 1917. évi névjegyzékét a következőleg állapította meg: Qróf Apponyi Géza Hőgyész 41764*78, gróf Apponyi Sándor Lengyel 1323470, Rosenberg Mátyás Bátaszék 1193970, Wolf Henrik Szekszárd 7798'80, Bischitz János Majsa 7626‘62, gróf Széchenyi Lajos Nagy- dorog 7488-35, Sztankovánszky János Kaj- dacs 744T38, őrgróf Pallavicini György Szemcséd 7383'68, gróf Benyovszky Rezső F.-tengelic 687484, wróf Széchenyi Domokos Nagvdorog 6684 01, Spitzer Gyula Dőrypatlan 6268 50, Dőry Hugó Ujdombó- vár 5636'89, dr. Leopold Kornél Szekszárd 548874, dr. Kardoss Kálmán Tabód 4993'28, Bartal Béla Fadd 4428'47, dr. Szakách Ernő Bőlcske 4391'44, dr. Szakách Iván Duna- földvár 434508, Vizsolyi Ákos Alsópé’t 421570, Bezerédj Pál Hídjapuszta 4124*79, báró Fiáth Tibor Gindlicsalád 4093'4O, Szabó Lajos Ujdombóvár 3784 68, dr Gőzsy TiborPusztahencse 337058, Dőry Frigyes Dőrypatlan 325961, Pgrczel Lajos Kajdass 3222 93, Heisler Jakab Majsa 3220‘82, Madi Kovács István Budapest 3108'21, Strasser Vilmos Vám p. Fehér m. 3043 11, dr. Sass István Dombóvár 2958 08, Sass László Uzd- borjád 2929'28, Hanzély János Bölcske 283943, Tóth Károly Szekszárd 2696'26, Gyérey Richárd Majsa 269324, Lamm Páí Fürgéd 265075, Lamm Mór Fürgéd 265075, báró Jeszenszky István Gindlicsalád 2627 85, Szeghy Sándor Szekszárd 2599 04 Bezerédj Andor Jegenyés-puszta 2569 95, ifj. Leopold Lajos Szekszárd 2567'53, Csapó Vilmos Középtengelic 252626, dr. Erdélyi Aladár Paks 2467 90. báró Schell József Katalin- puszta 2252'34, Güns Béla Dunaföldvár 223177, dr. Steiner Lajos Szekszárd 2199'24, Veszelei Zsigmond Ujdombóvár 2186'20, Szondy István Szekszárd 208974, Lőwinger Lajos Miszla 2065, Bodnár István Szekszárd 205074, Farag* József Dőrypatlan 2004'54, dr. Csapó Dániel Gindlicsalád 2003 96, Wurm Ignác Majsa 200K93, Vásárhelyi Ernő Ujdombóvár 2001 89. Plesch Frigyes Majsa 1937 62, Hónig Albert Bonyhád 1830 31, Poilák Lajos Baja 186t'61, Kovács S Endre Szekszárd 1839 30, Leicht Lajos Szekszárd 180979, Weisz Ignác Dunaföldvár 1740'20, Stauber Sándor Dunaföldvár 1704 51, Bartal György Pusztahencse 1677 28. Wurm Ödön Ujdombóvár 1614 82, Szuprits Vendel Gerjen 1599 60, Fried Imre Simontomya 1579, Ferenczy Sándor Gerjen 1577'27, Fried Pál Simontomya 1575'60, Kacskovics Antal Majsa 1564 82, Szinger Bálint Nagy- mányok 1538 52, Parragh lózsef Dunaszent- györgy 1506'59, Sas Lajos Dombóvár 1479'64, Mechvart Ernő Belecska 146073, dr. Orffy Gyula Szekszárd 145960, dr. Reisz József Dombóvár 142574, dr. Káldi Gyula Szekszárd 142274, Makay József Ujdombóvár 138170, Schvarcz Andor Bátaszék 1377 50, Schvarcz Samu Bátaszék 1377 50, Strasser Henrik Ujdombóvár 136075, Stem Sándor Paks 1360 41, Forster István Harcz 1340 27, dr. Drágíts Imre Szekszárd 1312 66. Tóth lózsef Nagyszékely 12ö6'40, Tóth István Nagyszékely 1266 40, Steiner Jakab Paks 1255'82, dr. Dőry Ferenc Budapest 1252 58, Flaschits lózsef Ujdombóvár 1237 07, Perczel Béla Majsa 1200 97, dr. Martin József Szekszárd 1165 92, Mayer János Szekszárd 116079, Bálint Lajos Paks 115148, Forster Artur Bölcske 1149 92, Kónyi Gyula Ujdombóvár 1138'66, Ferenczr Zsigmond U32'29, Steiner Mór Paks 1113*52, Bekker József Klein Paks 1109 98, dr. Kämmerer Ernő Koppányszánló 1096'08, Gondos András Kisszékely 107673, Strasser Vilmos Majsa 1074 82, Strasser Lajos Majsa 1074"81, Strasser Róbert Majsa 1074'81, dr. Albersz Rezső Szekszárd 107470, Borovitz lózsef Dunaföldvár 107370, Streicher Benő Bonyhád 1065 52, dr. Pirnilzer Béla Szekszárd 1057 38, Horchy Elemér Keszőhidegkut 1053'55, dr. Fent Fereac Szekszárd 1048'56, Köbling Antal Báta 104750, id. Stockinger János Teve! 102774, Szőke István Vásáros- dombó 1026 52, Hirsch Lajos Udvari 1019'68, Hofman Dávid Bonyhád 1012'40, Paál József Ujdombóvár 1007 02, Hirsch Ernő Majsa 1003 54, Kontsits Elemér Űzd 99P42, Fehér János Izsák-puszta 971 99, Hagymássy Károly Paks 958'80, Schlichtherle Lipót Tabáí kiadtak a tiszteknek. Az uniformis, a tiszt, a kadett, az aszpirant uj fogalmak voltak abban a kis félreeső fészekben. A lányok, asszo nyok, napjában többször toalettet változtattak s érák hosszat az ablaknál könyököltek. Médiék is kitették az ablakba a Őedulát, hogy „Egy csinosan bútorozott szoba minden órában kiadó“. És egyik délután, amíg Médi a barátnőinél traecsolt, megtörtént a nagy eset, az anyja örömmel, széles mosollyal fogadta, hogy kivették a szobát. Egy kedves Su, tartalékos, civilben jóáilásu hivatalnok. — Médi sose bocsátotta meg magának, hogy éppen ennél a nevezetes aktusnál, a szobakivételnél nem volt jelen. — Átesett volna az ismerkedésen, ami később kissé nehezen ment. A fiú valósággal buskomornak látszott, — állandóan a gyakorlótéren volt, vagy behúzódott a szobájába. De hát amit egy 26 éves, okos, körültekintő leány akar, különösen, amit a Médi akar, annak meg kell lenni. A szobaur egy délután otthon gubbasztott a szobájában. — Médi a kertre nyiló ablakja előtt babrált valamit a virágágyak között, egyszer élesen, idegesen elsikoitja magát: —• Segitség, segítség! A felhívás a keringőre tehát meg történt! Erre a kiáltásra a szoba- urnak, akármilyen zárkózott, akármilyen buskomor, mégis elő kell bújni odújából. Elő is bujt. — Bemutatkozott. Akkorra már az a kis kerti gyik, amitől Médi állítólag annyira megijedt, szépen eltűnt. — Nagyon megijedtem — csevegte Médi. No de legalább megismertem magát, a mi bus kadettun- kat, a mi szomorú fiunkat. Jöjjön csak ! Hősi bátorságáéi t megjutalmazom, zongorázom magának s majd nem lesz olyan szomorú. Valósággal vitte magával. — Mi a nótája ? Milyet szeret ? Zongorázik maga is ? Igazán ! No ez pompás! Akkor négy kezest is fogunk játszani! Megígéri, hogy ezentúl délutánonként bejön hozzánk ! — Nono ! Itt nincs menekvés ! Be kell jönnie! Nem szabad búsulnia! Hát jó ! Bejön? —■ ennyi mindent összecsacsogott Módi az első 5 percben. Neki is bánata van. Az ő lelke is sóvárogva vár valakire, akárcsak az ő szomjas lelke — gondolta Médi. Visszaemlékezett valami munkára, amelyben azt olvasta, hogy a nagy szerelmek előre föllépnek halvány sejtésekként, — a lélek előre megérzi. Médi is érezni vélte, hogy ez a férfi, akit az ég az ő számára küldött. Kiszínezte álmatlan, vergődő éjszakáin a jövőt. Ártatlan flörttel kezdik. Titokban fogják egymást szeretni, kijátszik a szülői ellenőrzést. Hiszen azt hallotta, hogy a titokban lopott csók édesebb, hogy nem is maga a csók az édes, hanem az odavezető ut. Intrikákat szőni, szent hazugságokon törni a fejet, a leleplezés, a titok kipattanások veszedelme édes bizsergést visz a vérbe. Megcsókolni azt a szomorú fiút, az ajtó előtt, amelynek kilincsét a szigorú és tréfát nem ismerő atyja már nyitja. — Ez az örökös izgalomhan, rettegésben adott csók édesebb. — Médi kissé regényes hajlamú volt és szerette volna, ha úgy szöktetik meg az atyai háztól, az ablakon keresztül éjjel. Kocsi várja s egy erdei tisztáson rombadült kápolna csonks falai között, a hold fényénél esküd- tesse meg őket valami őszszakállu öreg szerzetes, amint már azt sok sok Montepin regényben is olvasta. Ismeretségük harmadik hetében csendes őszi délután négykezest játszottak. Chopinnak egy kedves, szerelmes noktürnjót. Médi szive telítve volt szerelmes vágyakkal. Szőke kis j feje lassan odasimult a fiú vállához, mint a folyondár a kőoszlophoz. — Szemei, azok a beszédes, nagy fekete szemek megteltek könnyel. — A kezei lesiklottak a billentyűkről. A fiú szivében a meglepetés, a félelem iángja lobbant föl. Aztán tétovázva, habozva és tépelődve megölelte a már zokogó leányt. — Óh Sándor! — ha maga azt tudná ! Sándor tudta és lelkifurdalást érzett, de aztán elcsititotta lelkét valami naiv mesével. .... Hiába ! háború van ! Az idyllnek is vége szakad. Sándor is megy a frontra. Az est korán leszállt. Lehullt falevelek zörögtek a bfbuk alatt. — A csendet Medi törte meg 1 — Lássa Sándor! — én bizom magába, de mégis, — szenteljük meg a szerelmünket Isten és ember előtt. Mielőtt elmegy, tartsuk meg az eljegyzésünket. A szél hirtelen végig söpört a hervadó kerten, mintha száraz, zörgő falevelekkel akarná betakarni a vérző sziveket. — Médi! Ettől a rettenetes pillanattól féltem én ! Miért vitt bele ebbe a szomorú játékba? Hagyott voina a magam utján járni!... Legyen erős . . . Tudja meg, — amit már régen tudnia kellett volna, de mindig féltem kimondani a valót, mindig csak holnapra halasztottam . . . Én már . . . házas ember vagyok ! . . . Másnap reggel, amikor Julcsa, a cseléd bement a kisasszony cipő- | jéért, Médi kuszáit bajjal az asztalra borulva, hangosan sirt. Julcsa ott- kint bizonyos megnyugvással mondogatta magaban: — Hiába ! a szerelemben egyforma a sorsa az úri kisasszonynak, meg a szegény ember leányának. A kisasszonyom is siratja a kadettjét, akárcsak én a katonámat. Azzal elkeseredésében a földhöz vágta a Fedák-krémes skatulyát és hangos sírásba kezdett.
