Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-10-05 / 67. szám
XXVI. (XII.) évfolyam. 67. szám. Szekszárd, 1916. október 5. Előfizetési ár: Egész érre..................16 korona Fél évre ...... 8 » Negyed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- (ér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik heienkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18. — Felelő, szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezercd) István-utca 5. szám. Wc küldendők a lapot érdeklő össze* küldemények. Ki adóhivatal : Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előíizeté>i penzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ka az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A „Pótolhatatlan" miniszterelnök. —Ik. A főrendiház legutóbbi ülésén az egyik főrend azt az érdekes kijelentést telte, hogy Tisza István gróf miniszterelnöki állásában pótolhatatlan, ami ellen az aposztrofált miniszter- elnök természetesen tiltakozott. Hogy valaki, legyen az a legkiválóbb egyéniség, aki a reá bízott hatáskört a legkitűnőbben tölti be, tényleg pótolhatatlan-e, azt előre megállapítani valóban nem lehet, hanem ez csak utólagosan igazolható. Ennyiben tehát a miniszterelnök ur tiltakozását el kell fogadnunk. Meggyőződésünk azonban és ezt talán Tiszának ellenfelei is kénytelenek pro foro interno elismerni, hogy a jelenlegi nehéz, sorsdöntő viszonyok között különös szerencse és föltétien megnyugvás az egész országra nézve, hogy annak hajóját Tisza István, ez a providenciális férfiú, tétovázást és megalkuvást nem ismerő egyéniségének nemes energiájával, ritka éleslátással és szilárd kézzel kormányozza, — aki a legvadabb hullámverések tombolása közben sem engedi a reá bízott hajót zátonyra jutni. Nincs itt az ideje annak, hogy krónikába foglaljuk az államélet összes ágazatait felölelő nagy arányú munkásságát és az ő hihetetlen munkabírásának gazdag ■ eredményeit, csupán, arra akarunk a képviselőház vitáinak lezajlásával ezúttal röviden reámutatni, hogy Magyarország presztízse az utóbbi időkben milyen hatalmas arányokban emelkedett. Tény ugyanis, hogy a most dúló észbontó világégésben, a mely, rettenetes szenvedéseket és nyomort szítva lángba, borította egész Európát, amely nemzedékeket vérfürdőbe fojtva minden nappal a történelemnek egy- egy uj fejezetét irja tele, a magyar állam tekintélye, szavának és tetteinek súlya progresszív méretekben^ soha nem sejtett arányokban emelkedett úgy befelé, mint pedig kifelé egyaránt. Az Ausztriában szomorúan tapasztalható nemzetbontó és komoly veszélyeket jelentő destruktiv áramlatokkal szemben, a magyar nemzeti állam imponáló egységes erővel, nemzetiségeinkkel való összhangzatos és együttes, minden áldozatra kész közös munkában a háború első pillanatától kezdve, a legválságosabb körülmények között | is, szilárdan, minden zökkenés nélkül állja meg helyét és zokszó nélkül, egyetértő készséggel teljesiti ama exorbitáns kötelességeket, amelyekkel saját fennmaradásának és az európai j civilizációnak súlyos védelme jár. Sallustius szavai érvén yesül- : nek: Concordia parvae rés cres- cunt. A magyar nemzet egyetértése hozta létre az eddigi nagy erőfeszítéseket és eredményeket. Ez a hősies egyetértés és bámulatos erőkifejtés az egész világ előtt nagyra növelte a magyar állam tekintélyét, súlyát, hitelét. Egész Európa szeme állandóan feszült figyelemmel csüng a magyar parlament megnyilatkozásain és a magyar miniszterelnök szava ma elint és érvényesül ott is, ahol azelőtt létezésünkről is alig vagy csak vállvercgetvc vettek tudomást. Az Ausztriában uralkodó parlamentáris, jobban mondva im- parlamentáris viszonyok teszik lehetetlenné a delegációk összehívását és miután nem áll módunkban Ausztriára nyomást gyakorolni, aminthogy mi is visszautasítanánk Ausztriának a mi törvényhozásunk miként való funkcionálására vonatkozó •minden beavatkozását — a delegációk szünetelése a külügyi kérdéseknek a magyar képviselőházban való intenzivebb tárgyalását eredményezte. A pragmatika szankcióból folyó közös ügyek, amelyek az együttes birtoklás és közös védelem elvein nyugosznak, a magyar törvényhozás elé tartoznak és a két egymástól független, alkotmányos törvényhozó testületnek egymással való érintkezését hidalja át a delegáció intézménye. Bár az ellenőrzés közvetlensége kívánatossá tenné, ha Apponyi Albert indítványa értelmében a külügyminiszter a magyar parlamentben megjelenhetne — de a mai viszonyok mellett valóban lehetetlen volna az 1867: XII. t. c.-ben szabályozott közjogi viszony ] tárgyalásának újra felvétele, | avagy egyoldalú megbolygatása. A magyar parlamentbe* elhangzott külügyi vita tehát csak nyert jelentőségében, hogy a monarkiát érintő legfontosabb és legaktuálisabb hadügyi és külpolitikai kérdéseket ott vitatták meg, részünkről pedig túl- . zás voina, ha a mag}'ar parlamentnek hegemonikus túlsúlya miatt, csupán azért támasztanánk skrupulusokat — mert az osztrák parlament ezidőszerint el vän némitva. Az egész hosszú vita — egyes vicinális vágányokra tévedt felszólalásoktól eltekintve — magas nívón mozgott, azonban úgy ezúttal,' mint pedig valamennyi előző alkalommal, amikor csak a háborús kérdésekről Tisza István miniszterelnök nyilatkozott, az ő szavai mindenkor az államférfiui megfontoltságnak, a nemzeti öntudatnak, a jogos bizalomtól lüktető erélynek voltak kisugárzásai. — Kormányzati nehéz gondjai és emberfölötti, idegsorvasztó munkája közepette és a legizgatóbb atmoszférában is mindig megőrizte egy felelős I államférfihoz méltó imponáló nyugalmát. Azzal a bölcs és megértő politikával pedig, amely- lyel a nemzetiségi kérdést kezelte, nagyban hozzájárult az egész országban megnyilatkozó, lélekemelő egyetértéshez és ösz- szetartáshoz. A nemzet minden osztálya megteszi kötelességét a fronton *és a front mögött. A nemzet nagy erőkifejtésének hatalmas képviselője kifelé — a nemzeti erőgyűjtésnek lelkes élesztője befelé Tisza István, aki azzal teszi a legnagyobb szolgálatot hazájának, ha minél ké«őbb nyújt majd alkalmat annak megállapítására és az összehasonlításra, hogy tényleg pótol- [ hatatlan volt-é ? , A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Megse.itmisitett oláh zászlóalj. — Térnyerés a Vöröstoronynál. — Előrenyomulásunk Fogaras felé. — Óriási orosz veszteségek. Höfer mai jelentése. Keleti hadszíntér. Budapest, «któber 4. Román harevona!: A petrozsényi magaslatokon ismét meghiúsult több román támadás. — Az ellenség (30 embere fogságunkba esett. Nagyszebeniéi délre megsemmisítettünk egg román zúzslóaljat, amely m<*g a németek arcvonala mögött bolyon gólt. A vöröstorony» szorostól keletre több helyen elfoglaltuk a határhegyei, tovább keletre osztrák magyar >‘s német erők Fogaras ellen nyomulnak előre. Az erdélyrészi keleti harc- vonal több szakasz in" visszavertüuk román támadásokat, csak a Kiskü- kiillő mentén sikerült az ellenségnek előretörni állásaiból. — Káról) főherceg lovassági tábornok hadsereg- harcvonala: Nincs különös esemény. Lipót bajor herceg vezértábornagy badseregarcvonala: Terstyánszkv vezérezredes hadseregénél az oroszok támadása a délutáni órákban újra megkezdődött. A csatatér Swinmchy- tól Eiscelin vidékéig terjedt ki. A viaskodás hevessége hasonlított az : előző napokéhoz s az eredmény is ! ugyanaz volt mindkét napon: az el- | lenség teljes kudarca rendkívül vesz- j teségekkel egybekötve. A harcról szóló jelentés a bevált 24. osztrák landwehr gyalogezred kiváló magatartását hangsúlyozza. Sikertelen olasz támadások. Olasz hadszíntér. Budapest, október 4. A Karszt-fensikon az ellenség ágyú és aknavetőtüze délután nagy hevességet ért ei. A tüzérségi és aknavető harc ezen a szakaszon *-jjel is jelentősen élénkebb volt mint rendesen. Az ellenség ma reggel Opachiasella mindkét oldalán támadott és benyomult legelső árkainkba, de azonnal visszavetettük. Egy olasz repüjőgép- raj Nabresina területén eredménytelenül bombákat dobott le. A karin- tiai arcvonalon az ellenség tüzérsége a Gail-völgy több helységét lőtte, amire tüzérségünk válaszolt. — A Heims-völgyi harcvonalon Trinau ellen tart az ágyutliz. A Calbriscon területen tüzhatás megakadályozta az ellenség támadásának előrejutását. A Cnuonén asapataiuk összesen 6 gépfegyvert ástak kr. Délkeleti hadszíntér. Budapest, október 4. Albániában a helyzet változatlan. HiiíVr altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. Események a tengeren. Budapest, október 4. . Október 3 án egyik tengeri repü- lőrajuuk san-carzianoi és staranzianoi katonai tárgyakra eredményesen dobott nehéz, könnyű és gyújtó bombákat. Lövetésük ellenére mindegyik repülőgépünk sértetlenül visszaérkezett. Flotlaparancsno kság. Ä német nagy főhadiszállás jelentése. S’gugati hadszíntér. Berlin, október 4. Rupprecht bajor trónörökös had- csoportja : A Somomtól északra a csatatéren a uap folyamán állandóan növekedett a tüzérségi tiiz, amely a Morvái—Bouchavesnes szakaszon dél- . mán a legmagasabb fokát érte el. A stau!y—rancourti ut menten a St.- Ptert e Vaast erdőben és az ettől délkeletre szétrobbantott erdődaraookon erős francia támadásokat vertünk visz- sza részben kézitusában. Egy tiszt, 128 főnyi legénység és 2 gépfegyver jutott kezüiiKre. Tbiepvalutl es a Mauque majornál könny en visszavertünk angol előretöréseket.
