Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-09-28 / 66. szám
TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 1916. szeptember 28. vény társaságnak mégis oly nagy hatóerőt engedtünk a saját fejlődésünk irányaira és engedték mások is, hogy képes volt az egész világot magával rántani a jelen pusztulásba. Ezek a messze eláirazó szövevényes szalak mind mind kibogazandók, ha megérteni és megutálni akarja valaki a háborút és cmk azután vonja le a következtetéseket a háborút követő élet számára. Vizsgálódásaiban azonban ne tévessze el senki szem elől azt a tényt, hogy a háborút az egész nemzetek viselik, kor, nem és foglalkozás szorint mindnyájan, tehát ha vannak bennünk hibák és vannak erények, azok az egész vonalon szembetűnőkké válnak. A háborút követő élet számára ne úgy értékesítsük tapasztalatainkat, hogy hogyan készíthetnek elő a még kegyetlenebb uj háborút, hanem hogyan biztosíthatnék békés fejlődését társadalmunknak. Az Isten tizparancsolatja kötelességeket és tilalmakat állít elénk, ez felhívás az állandó küzdelemre, de olyan küzdelemre, mely mindenkit fölemel és nem romokba dönt ! Padányi Andor. Adakozzunk a harctéren elhunyt tolnamegyei sze- génysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeményezésére megindított gyűjtés folytán, újabban a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Leopold Gusztáv Sárszentágota K 200 — 27112 96 Eddigi gyűjtésűnk: összesen : K 27312 96 A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. 2. _______________________________ vő k majd szépen elkerülik Szek- szardot. A szabadkai üzletvezetöséget kérjük, fontolja meg végre ezeket a közérdekű tekinteteket és ne feledje, ha véletlenül vicinális jellegűnek i’s van minősítve ez a mi fontos, nagy forgalmú vonatunk — ne zúdítson azért reánk minden elképzelhető kellemetlenséget, melyektől a fővonalak mentesítve maradnak. Rettenetes, hogy minduntalan fel borul nálunk az egész forgalmi élet; úgy halljuk, hogy főispánunk lépé seket tett a mizériák orvoslása végett Szabadkán, reméljük, hogy közbenjárásának mihamarább meg lesz a kívánt eredménye. Kimutatás. Tolnavármegye területén elhelyezendő erdélyi menekültek segélyalapja javára folytatólagosan a következő adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Dunaszentgyörgy község és a ref. egyházközség közös gyűjtése K 267'55 Spitzer Gyula Zomba » 400'— gr. Széchenyi Alice Nngydoiog » 100'— K 767'55 múlt számunkban kimutattunk > 12255'— összesen K 13022'55 KOvetkeztetések. II. Újra igénybe veszem lapunk olvasó közönségének türelmét és folytatom háborús tapasztalatokon alapuló következtetéseimet. A múltkor azzal zártam le okoskodásomat, hogy ismeretlen, vagy félreértett helyzetekből nem szabad ismert rendszerek hibáira következtetni és uj irányokat szabni. Meg merem mondani, hogy kevesen ismerik fel lényegében mai háborús helyzetünket és mégis sokan akarnak irányt szabni uj nemzetnevelő feladatainknak. Ismételten hangoztatom, hogy a most dúló világháborút az egész nemzetek viselik, nemcsak azoknak a föl- fegyvérzett tagjai, a katonák. Ami leginkább érvényre juttatja az egész nemzet erejét, az az úgynevezett tömeglélek, lömegérzés, amint ezt az előző alkalommal egy kis részletképpel igyekeztem megvilágítani. A háború csapásait sokkal könnyebben elviselhetőkké tudnók tenni, lia ez a tömeglélek jobban összevonna bennünket, hatékonyabb érzésekre gyulladhatna bennünk. Ott, ahol az egyén ereje értéktelen csekélységgé zsngo rodik önmagában, olt elvész az én a tömegben minden külön egyéni vonatkozásaival együtt. A harc hevében izzó katonának nincsen sem gyermeke, sem hitvese, sem szülője, sem kedvese, mert nincs én-je sem, beleolvadt mindenestül az őt környező tömegbe. A harctéri győzelmeken felbuzduló, az ellenség gazságain elsápadó, az óriási veszteségeken elnémuló fegyvertelenek is össze tudnak olvadni egységes tömeggé, egyébként az árvák, az özvegyek, a gyermektelenné vált szülők, a kifosztottak, az éhezők mind egyen- kint megszületett én-jükben sírnak. A kereskedelmi csere-értékek nagy eltolódása miatt, az életszükségieti cikkek nagy világpiacának a megzavarása miatt az önös érdekek soha nem tapasztalt mértékben burjánoz- nak. A közhatalom kevésnek, gyengének bizonyul a kötelességek elosztásánál s amit az ékesszólás, a retorika szabályai szerint ki tudnak olvasztani az egyedek sokaságából, az nem elég a határtalan szenvedések enyhítésére. A tömeglélek, a tömegérzés hiá nyát a háborús helyzetben semmivel sem lehet pótolni. Odakint a fegyveresek között a kérlelhetetlen katonai fegyelem uralja a helyzetet ak kor, ha a tömeglélek alsziá, érzései szunnyadnak, de ez sem ér fel soha azzal, aminek a pótlására van hivatva. Ha következtetni akarunk, legyünk bátrak és őszinték a megfigyelésekben és észrevételekben. Lehetetlen még elképzelni is, hogy katonai szaknevelésünk teljesen téves alapokon fejlődött volna és hihetetlen, hogy kimondott iránya a békés és nem háborús katona-nemzedék nevelése lett volna. És m^gis, elmaradtak-e valahol és valamikor a háború folyamán a polgári békés foglalkozásra nevelt tartalékos és népfötkelő tisztjeink a hivatásos katonatisztek mögött ! ? A vezérkari, technikai, az élelmezési szolgálatot ne bántsuk, csak a szorosan vett csapatszolgálatot tartsuk szem előtt, mert hiszen ha polgári nevelésünkben a háborús céloknak is helyet akarnánk biztosítani, csakis ebben a keretben kellene maradnunk. Nem bocsátkozom a részletekbe ; az idő sem alkalmas hozzá, terem sincsen elegendő, hogy ezt tegyem. Különben azt hiszem, ma elég érzékenyek vagyunk hozzá, hogy kevés szóból is eleget értsünk. Ezért bátran merem állítani, hogy nem annyira a polgári mint inkább a katonai nevelés terén kell uj irányokat keresnünk a világháború tanulságai között és nem a polgári nevelésnek van szüksége, hogy céljaiban és eszközeiben közeledjék a katonai neveléshez, hanem megfordítva. Si vis pácéin, para bellum, — ha békét akarsz, készülj a háborúra ... Ennek a hamis, hazug elvnek a nyomorúságait nyögi ma is a világ emberi társadalma. Ha most sem gyógyulunk ki. vakságunkból, vérrel és könnyel áztatott talajunkba olyan magot vetünk most, mely még rettenetesebb pusztulást terem az utónemzedékek számára . . . Amig a háborúra nevelünk, tulajdonképen nem a hadakozásra szánt egyeseket neveljük célirányosan, hanem magát a háborút neveljük, érleljük. Há borút viselni és háborút támasztani — e két fogalom oly messze esik egymástól, mint pl. hadrakelt és a levert Szerbia ... A szerb népnevelő intézetekben talált számos nyom hói arra lehet következtetni, hogy a szerb népoktatás egész rendszerét "áthatotta a most folyó háborúra való előkészület. A nép vágyait, törekvéseit, nemzeti eszményeit kihelyezték a meglevő haza határain kivül, az ott uralkodó kormányrendszert le alázták, lepiszkolták. Kifelé gyűlöletet, befelé önteltséget, féktelen nagyra- vágyást neveltek, — szították a gyúlékony háború alatt az üszköt. .. így készítik elő a háborút, de nem a népet, a nemzetet a háború elviselésére. A másik szomszédunk, Románia,- ugyanazokon a nyomokon haladhatott, amiken Szerbia. Azt hiszem, ennek iskoláiban ugyanolyan bőszitő rajzokat, képeket és Írásokat találunk, mint Szerbiában és népe majd ugyanarra a sorsra jut, mint szerb. A polgári társadalmak alapja nem a háború, hanem a béke. A béke fentartása állandó küzdelmeket vált ki minden nemzetből, de ezek a küzdelmek az erkölcsi törvények fékező erőivel és nem fékevesztett indulatokkal folynak le. A háború elviselésére is annak a nemzetnek van a legtöbb képessége és ereje, amely leginkább megfelel a békében való fejlődés követelményeinek. Az angol Malthus Tamás elve, a háború létjogosultságának egyetlen tudományos támasza ép oly hamis, mint amilyen kegyetlen és csak az angolok évszázados rablógyilkos politikájának kedvez, annak a fedezé sére szolgál. Társadalmi fejlődésünk nem érte még el azokat a határokat, hogy csak önalkotásainak a romjain emelkedhetnék tovább; nem kell ehhez erőteljesebb bizonyság, mint éppen a most dúló világháború. Anglia közgazdasági berendezésénél fogva nem képes megélni békében, mert az öt világrészre kiható csápjaival nem nemzet, hanem egy üzleti alapon dolgozó részvénytársaság. Ennek a zsaroló, uzsorás részHöíer mai jelentése. Keleti hadszíntér. Budapest, szeptember 27Petrozsény vidéken tegnap csak a tulisiui hegyen jutottunk a románok kai harci érintkezésbe. Nagyszeben nél a harcok ránk nézve kedvezően folynak. Erdély kileti hadszínterén biztosító csapataink több ponton harcban állanak. Bistriciora vidékén román, Kirlibabától északra és a Lu- dova vidékén orosz előretöréseket vertünk vissza. Tovább északra nincs jelentősebb esemény. Olasz hadszíntér. Budapest, szeptember 27. Nincsenek nagyobb harcok. — A Karszt-fensikon állásrészeink időnként erős tüzérségi és aknavető tűz alatt állanak. Délkeleti hadszíntér. Budapest, szeptember 27. A helyzet változatlan. Hfifer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlin, szeptember 27. Rupprecht bajor trónörökös hadcsoportja : A Sommetól északra a csata folytatása tegnap ismét szerfelett erős tüzérségi és elkeseredett gyalogsági harcokra vezetett. Thiep váltnál az arcvonal előreszögelése elveszett. Courcelette mindkét oldalán többszörös veszteségteljes visszave tésa után végül az ellenség terepet nyert. Ettől keletre visszautasitottuk. Az ellenség szeptember 2ö-iki sikerét Gueudecourt falu megszállásán kivül nem használhatta ki. Heves támadásait Les Bocus-Re és a Morváitól bezárólag Bouchavernestől délre elterjedt harcvonalrészen részben kézitusában véresen visszavertük, A Sommetól délre francia kézigránáttámadás Vermandovillersnél és Chaulnes- nál meghiúsult. Légi harcban tegnap és tegnapelőtt a Sjmtnenál hat ellenséges repülőgépet, a Ch’*mpagueban ezen felül tegnap még egyet lelőttünk. Keleti hadszíntér. Berlin, szeptember 27. Lipót bajor herceg vezértábornagy harcvonala: A helyzet változatlan. Károly főherceg lovassági tábornok harcvonala : A Kárpátoktól északra nem volt jelentőségteljes esemény. A Ludova-szakaszban lefolyt újabb harcok az ellenség egy veszteségteljes kudarcával végződtek. Erdélyi harctér : A Nagyszebennél lefolyt támadásaink jól haladnak előre. Balkáni hadszíntér. Berlin, szeptember 27. Mackensen vezértábornagy hadcso portja: Léghajók és repülőgépek támadásait Bukarestre megismételtük. Macedóniai harcvonal: Szeptember 25 én a Prespa tótól keletre újabb előnyöket küzdöttünk ki. Florinától keletre ellenséges támadásokat visz- szautasitottunk. Tegnap a bolgár csapatok Kajmakcsalánál a támadásra készülő ellenség ellen előretörtek, visszavetették és üldözték őt és két ágyút, több gépfegyvert és aknavetőt zsákmányoltak. Ludendcrrf, első főszállásmester. LEGÚJABB. A „Bremen“ Amerikába érkezett. Berlin, szeptember 27. Lohmann Alfréd, a brémai Óceán- járó Társaság igazgatója táviratot kapott, hogy „Bremen“ tengeralattjáró kereskedelmi hajó Schwartzkopf kapitány parancsnoksága alatt a Connec- ticut-állam partján lévő New-London kikötőjébe érkezett. Ilincs liszt Szekszárdim. Szekszárd városa részére, mióta az uj gazdasági idény megkezdődött, olyan kis mértékben utalják ki a lisztet, hogy máris állandóan nagy a liszthiány. A Haditermény itten j kirendeltsége a legnagyobb előzékenységgel áll a lisztellátás tekintetében a város rendelkezésére, de nem utalhatja ki az ezen célra kijelölt gőzmalmokból az ottlevő lisztet, mert a gőzmalmoknál való rendelkezés az ő hatáskörébe tartozik ugyan, de az egyes községek részére kiutalandó szükségletet a vármegyei alispán, illetve a belügyminiszter állapítja meg. Szekszárd város lisztszükségleténél nem hagyható figyelmen kivül, hogy a 16000 főnyi lakosság túlnyomó része, legalább 9/io-ed része nem foglalkozik gabonatermeléssel él igy lisztszükségletéről csak közvetlen bevásárlás utján képes gondoskodni • Az itteni lakosság legnagyobb részbon szőlőműveléssel foglalkozik és csak a legminimálisabb töredék termel búzát. A lakosság sorában a lisztszükséglet tekintélyes hányadát a városunkban nagy számban levő köz- és magántisztviselők, iparosok, kereskedők, s a szőlőtermelőkön kivül a munkásosztály, azonkívül az ittlevő két nagy kórház, vendéglők, pékek stb. igénylik. Szekszárd város tényleges havi lisztszükségletét hozzáértők számítása szerint a lsgmérsékeltebb alapon I
