Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-08-10 / 59. szám

1916 augusztus 10. TOLNA VÁRIKYE és a KÖZÉRDEK 3. Ho$y csinálnak rendet a német piacokon ? Általános a panasz, hogy minálunk a maximális árakat senkisem tartja be. Ha itt ott olykor olykor a ható­ság bele is nyal a darázsfészekbe, a termelők és a kofák retorzióval élnek, pár napig bojkottálják a piacot, a közönség semmit se kap s még örül, ha végre az elmaradt ve­vők visszaszállingóznak, ismét jóval emelve a maximálison felüli árakat. A manheimi magisztrátus másképpen járt el, a mint nálunk szokás. A mikor észrevette, hogy az ár­maximálástól megbokrosodott a falusi nép és beszüntette a behozatalt, nem tett semmiféle koncessziót, nem is szivta vissza az ármegállapítást, ha­nem a főkapitány a következő fal­ragaszt bocsátotta ki: „ . . . és amennyiben három nap alatt nem hoznak a piacra úgy és annyi élelmiszert, mint az ármeg­állapítás előtt és nem árusítják azt azért az árért, a melyet a város ta­nácsa megállapított, akkor a katonai parancsnoksággal egyetértőleg el­rendelem, hogy a katonák vezényel- tessenek ki a falvakra és tanyákra és azok szedik le a terményeket, szüretelik le a gyümölcsöt, szedik össze a baromfit és tojást, szóval mindazt, amit különben a termelők hoznának a piacra, ámde a katonák járandóságát és élelmezési költségét a termelők fizetik, illetőleg a maxi­mális árért eladott termékek árából nyernek kielégítést“. Persze ebből mi nálunk nagy al­kotmány és jogsérelem lenne, épp úgy, mint amikor Temesvárott Mackensen — a hatóságok megkér­dezése nélkül, maximálta a hús árát... Pedig az ördög vigye az ilyen sza­vakon nyargaló „alkotmányosságot“, a fő mégis csak az lenne, hogy egy­szer már az élelem uzsorának vége szakadjon. HÍREK. — Hadnagyi kinevezés. A király dr. Cservényt Gyula zászlóst, Cser- venyi Lukácsnak, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank főkönyvelőjé­nek fiát, az 51. gyalogezredben 1916. január elsei ranggal hadnagynak ne­vezte ki. Dr. Cservcnyi Gyula ugyan­ekkor a már előbb neki adott arany, nagy ezüst vitézségi éremhez meg­kapta a kis ezüst vitézségi érmet is. — Kinevezés. Kovács Sebestény Endre főispán Linka Károly vár­megyei dijnokot a tiszti főügyészi irodába ideiglenesen irodavezető he­lyettessé nevezte ki. — Előléptetés. A m. kir. pénz­ügyminiszter György Dénes tamásii m. kir. adóhivatali ellenőrt a VIII. fizetési osztályba főellenőrré léptette «Jő. —^ kitüntetett őrmester. Pauer János kocsolsi származású őrmester a 10. lovashadtáposztálynál a koro­nás ezüst érdemkeresztet kapta ed­digi harctéri szolgálataiért. Pauer János őrmester a háború kezdetén azonnal bevonult s először a szerb harctéren teljesített szolgálatot, hon- nét csakhamar a galíciai harctérre került. Bejárta Galíciát, Bukovinát, úgyszólván az egész orosz fronton tett szolgálatot és sokszor a leg­nagyobb veszedelmekből szerencsé­sen kivezette a reá bízott élelmezési osztagot. Legutóbb Lucknál szerzett érdemeket a kitüntetésre. Áthelyezések. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Kun Kálmán paksi állami polgári iskolai tanítót a putnoki állami polgári iskolához he­lyezte át és megbízta az igazgatói teendők ideiglenes ellátásával is; át helyezte továbbá Pelle László kis­martoni állami polgári iskolai rendes tanítót a paksi állami polgári iskolá­hoz, Molnár György makói főgim- náziumi tanárt pedig saját kérel­mére a dombóvári kir. katholikus főgimnáziumhoz. — írnok helyettesítés. A köz­ponti járási főszolgabiró Kovács Zol­tán dijnokot Báta községbe írnok- végrehajtónak helyettesül rendelte ki. — Német újságírók jönnek Szeksz&rdra. A magyarországi vi­szonyok alapos megismerésére ebben a hónapban illusztris német újság­írók jönnek hozzánk s látogatásuk során lerándulnak a Balatonra is s egyúttal megtekintik a Dunántúl na­gyobb városait. Utazási programm- jukban a következő dunántúli váró sok szerepelnek : Nagykanizsa, Pécs, Kaposvár, Szombathely, Sopron, Győr, Pápa, Fehérvár, Komárom, Szekszárd, Keszthely, Balatonfüred, Siófok. Reméljük, hogy mindenütt magyar vendégszeretettel várják azo­kat, akik megismerni jöttek bennün­ket és szép hazánkat. — Megengedi a lladitermény a malmoknak a vámorlést. A Hadi Termény r. t. ered-ideg a vele szer­ződéses viszonyban levő malmoknak eltiltotta a vámőrlést, vagyis nem engedte meg, hogy a malmok ma­gánfelek számára is végezzenek őr­lést. Ez intézkedés miatt több meg­keresést intéztek a Hadi Termény igazgatóságához és arra kérték : vál­toztassa meg ezt az elhatározását. A panaszkodók arra hivatkoztak, hogy a közönség nem szolgálható ki olyan precizen, ha a legnagyobb termőké pességü malmokat eltiltják a magán őrléstől. Felemlitették, hogy vannak olyan községek, amelyekben az ösz- szes malmok szerződést kötöttek a Hadi Termény r.-t.-gal és ennek kö­vetkeztében a lakosság kénytelen távolabbi községekbe vinni gaboná­ját raegőrlés céljából, ami rendkívüli időveszteséget és a mai fuvar mel­lett pénzveszteséget jelent számukra. A Hadi Termény r.-t. úgy látszik akceptálta a felhozott érveket és újabban a malmokhoz iutézett kör­levelében kijelenti, hogy Jelőbbi kör­levelének harmadik szakaszát módo­sítja, vagyis megengedi a szerződé­ses malmoknak a vámorlést, azon­ban kijelenti, hogy azt joga lesz a jövőben minden indokolás nélkül is megtiltsál. — Soinogymegye üdvözli Hin- denburgot. Somogymegye törvény- hatósági bizottsága Somssich Gyula gróf indítványára Tisza István gróf miniszterelnök utján a következő üd­vözlő sürgönyt juttatta el a muszka­verő Hindenburg tábornagyhoz : „So- mogymegye közönsége mai napon tartott közgyűléséből hazafias tiszte­lettel és lelkes örömmel üdvözli Nagy­méltóságodat a somogyi 44-es házi­ezredet is magába foglaló hadsereg illetékes tényezők közös megállapo­dása folytán történt élére állitása al­kalmából, azon meggyőződésének ad­ván kifejezést, hogy Nagyméltósá­godnak ellenségeink által rettegett kardja és a bölcs vezetése alatt összefoglalt német és magyar-osztrák csapatok egyöntetű, szilárd együtt­működése ellenségeink felett erőt véve, az európai nemzetek óhajtott békéjét mihamarább megfogja terem­teni. Makfalvay Géza főispán, elnök.“ — Batthyány Tivadar balesete. Batthyány Tivadar gróf tegnap lajta- ujfalusi birtokán nejével kocsikázott. Útközben a kocsi felborult. A gróf és felesége könnyebb zuzódásokat szenvedett. — UJ napidljas. A központi já­rási főszolgabírói hivatalhoz az al­ispán Kun Lídiát napidijassá ne­vezte ki. — A közigazgatási bizottság ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 9-én tartotta augusztus havi ülését Kovács Sebes- tény Endre főispán elnöklésével. — Jelen-voltak : Forster Zoltán alispán, dr. Éri Márton főjegyző, Steinfeld Béla h. árvaszéki elnök, Török Béla h. tiszti főügyész, Major Lajos kir. tanácsos, pénzügyigazgató, dr. Kra- molin Gyula h. tiszti főorvos, Tóth Henrik műszaki tanácsos, Padányi Andor kir. tanfelügyelő, Sigora La­jos magy. kir. állategészségügyi fel­ügyelő, Puly Iván gazdasági fel­ügyelő, örft’y Lajos, Bernrieder Jó­zsef, Fekete Ágoston, Sass László, Forster István. Elmaradásukat iga- zolták: Apponyi Géza gróf vbt. ta­nácsos, Schell József báró, Kardosa Kálmán dr., Sztankovácszky Imre kamarás, országgyűlési képviselő. — Dercsikai Husiár Ágost ha­lála. Megemlékeztünk már Huszár Ágost, Fejérvármegye egykori alis­pánjának haláláról. Most a derék, tiszteletben állott férfi elhunytáról a következő gyászjelentést vettük: özv. dercsikai Huszár Ágostné szül. nadasdi Sárküzy Vilma mint feleség, dercsikai Huszár Dezső és felesége simaházi Totth Ida, dercsikai Hu­szár Aladár és felesége vizeki Tal- lián Virginia mint gyermekei, úgy a saját, mint a megboldogult néhai nővérének özv. komonkai Korponay Jánosné szül. dercsikai Huszár Pau­lina leánya és unokái, továbbá az összes rokonság nevében is fájdalom­tól megtört szivvel jelentik, hogy felejthetetlen jó férje, a legjobb édes- atya, após és rokon nagyságos der­csikai Huszár Ágost nr aranysar- kanytus vitéz, a III. oszt. vasko- rona rend tulajdonosa, a Ferenc Jó­zsef rend lovagja, a vörös kereszt II. oszt. badiékitményes díszjelvé­nyének tulajdonosa, Fejérvármegye hosszú éveken át volt főszolgabirája, majd alispánja, a vármegyei törvény- hatósági bizottság virilis tagja, a sárbogárdi ref. egyház presbitere, a sárbogárdi vörös kereszt fiókegylet elnöke stb. stb. keresztyény türe­lemmel viselt kinos betegség követ­keztében áldásos áletónek 86-ik, bol­dog házasságának 53-ik évében 1916. évi julius 3ü-án d. u. 1 órakor az Urban csendesen elhunyt. A meg­boldogult drága halott földi marad­ványa 19l6. évi augusztus 1-én d. u. 5 órakor fog tíárbogárdon a „Huszár“ temetőben lévő családi sír­boltban a ref. egyház szertartásai szerint örök nyugalomra helyeztetni. Sárbogárd, 1916 julius 30. Áldás és béke Poraira ! — Feltámadt újságíró. Napok­kal ezelőtt megírtuk, hogy 'Rátkay István volt dombóvári postatiszt, tartalékos honvédbadnagy és újság- iró a bukovinai fronton «-.hősi halált halt. Családja a frontról visszatért sebesültektől csakugyan azt a hirt kapta, bogy a hadnagy élesett. A napokban azonban Archangelskből tábori levelezőlap érkezett Nagyvá­radra, Rátkay Kálmán tanár címére. A levélben Rátkay István hadnagy tudatja, hogy junius 18 án sebesü letlenül orosz fogságba került és a körülményekhez képest eléggé tűr­hető a sorsa. — A harctéren eltűnt tanitók államsegélye. A kultuszminiszter értesítette a kir. tanfelügyelőséget, hogy elvi jelentőségű döntvényt ho­zott a harctéren eltűnt tanitók állam­segélyének folyósítása tárgyábaD. A miniszteri döntés értelmében az államháztartás nagy érdekeire való tekintettel az eltűnt és nőtlen tanitók államsegélyét beszüntetik, amint nyil­vánvalóvá válik az eltűnés ténye, a nős tanítók államsegélyét azonban továbbra is folyósítják a tanító csa­ládjának. — A „Világ“ mozgóképszínház szombat és vasárnapi előadásokra is­mét felhívjuk a tisztelt mozilátogatók becses érdeklődését, hol kellemes szó­rakozásban bő részük lesz. , — Pályanyertes művész. Az Érdekes Újság 400 koronás kari­katúra pályázatán a 250 koronás első dijat Miklósi Ödön szekszárdi művész nyerte el. Karikatúrái iga­zán ötletesek és szellemesek. 13 pompás kép mutatja be, hogy: Ki­nek mit hozhat a háború ? így : Petár és társainak hosszabb szabadságot . . . alig várják a végét. A fehér cárnak fekete árnyé­kot (háttérben a fekete halál). Ni- kitának alkalmat a gombozás elsa­játítására. Különben ő nyugodt, hisz Montenegró meg van védve. Az ide­ges franciának egy flegmatikus drága barátot (ölelkező orosz, háttérben a japán majom). Györgynek a sok arany karikáért — vizkarikákat (sülyedő hajók örvénykarikákban). Ä (hit) szakadó csizmának (Olasz­ország) szorulást, vagy más szóval egy kis idegen forgalmat (rohamozó szuronyos magyar bakák). Áz ördög­nek egy kitűnő szervező erőt (Kitsche- ner). A portugálnak kevés dolgot és igy: yigan dudál. A görögnek keveset. Ö örül, hogy semleges ma­radhat. A magyarnak szép kövér libákat kis 60 koronákért. De azért éljen! Amerikának nyugodt lelkiisme­retet. Igen boldog, hogy embertár­sain, csekély erejéhez képest segít­hetett. (Dollárokon vígan pipázik.) Az Érdekes Újságnak sok előfizetőt. S végül a piktor arcképe jön, ezzel a kérdéssel: S a piktornak ? Erre a kérdésre a 250 koronás első dij oda­ítélésével a szerkesztőség adta meg a feleletet. A sok találó ötlet s pom­pás karikatúrák ezt méltán meg is érdemelték. — Halálozás. Vettük a követ­kező gyászjelentést: Alülirottak mély­sége fájdalomtól megtört szivvel je­lentik, hogy a forrón szeretett anya, anyós és nagyanya özv. Bitter Já­nosné szül. Grád Anna f. hó 2-án d. e. 5. órakor életének 71 ik évé­ben, hosszas szenvedés és a halotti szentségek többszöri ájtatos felvétele után elhunyt. A drága halott hűlt tetemeit f. hó 3-án d. u. 6 órakor helyezzük a boldog feltámadás re­ményében az apari r. kath. temető­ben a családi sírboltban örök nyu­galomra. Az engesztelő szentmise­áldozat folyó hó 4 én d. e 7 órakor fog az apari r. kath templomban a Mindenhatónak bamutattatni. A par, 1916. évi augusztus hó 2. Béke lengjen porai felett és áldott legyen emlékezete! Bitter Péter, Báter Já­nosné, Bitter Katica, Reiszner Ist­vánná, Bitter Károlin, Bitter Vilma, Dr. Bittér Károly gyermekei. Báter János, Reiszner István vejei. Vencel Mariska menye. Bitter József, Bitter Anna, Bitter Ilonka, Bitter Kálmán, Bitter Mariska, Báter Bariska, Bá­ter János, Báter Béla, Biter Kálmán, Reiszner Bála, Reiszner István, Reiszner László unokái. Ocskay János volt szekszárdi polg. iskolai tanár, utóbb újpesti polgári iskolai igazgató hirtelen elhunyt Budapesten, Kiválóan képzett nagy tudásu pedagógus volt. Az elhunyt­ban Kaminszky János p. ü taná­csos, helyettes p. ü. igazgató apósát gyászolja. — A vármegyei árvaszék ügy­forgalma julius hónapban a hátra­lékos darabokkal együtt 3350 volt. A beadványok száma 425 darabbal szaporodott az előző hónaphoz ké­pest, a hátralék fogyott 119-ceI, amely kedvező eredmény a fogalma­zói kar ügy buzgó munkássága és a hivatalos munkaidő önkéntes meg­hosszabbítása következtében volt csak elérhető. — Iparvágány. A budapesti köa- ponti tejcsarnok szövetkezet ujdom­bóvári tejgyüjtő telepéről az ujdom- bóvári vasútállomásig egy rendes nyomtávolságú (lóerőre berendezett) iparvágányra kért építési engedélyt

Next

/
Oldalképek
Tartalom