Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-08-03 / 58. szám
*XXVI. (XII.) évfolyam. 58. szám. Szekszárd, 1916. augusztus 3. Előfizetési ár: Égési évre .............16 korona Fé l évre...................8 » Ne gyed évre .... 4 » Egy szám ára ... . 16 fillér Hirdetési árak: •veréü hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt- lér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkint egyszer: csütörtökön. Telefon szám: Főszerkesztő: 18. — Felelős szerkesztő: 24 — Kiadóhivatal: 11. Szerkesztőség: Bezcrédj István-utca 5 szám Me küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám Az előfizetési pénzek és hirdetések ide < Küldendők. Néptanítók, kt az előfizetést egész évre előre bekül* dik. 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főraunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. j Laptulajdonosok a szerkesztők. A második évforduló. (m ) Csak két éve mult a napokban. Két esztendő! Alig egy szempillantása a sebesen tovatűnő időnek. Rövid arra, hogy tetté érlelje a gondolatokat és csalódással fizessen a reményekért. Rövid arra, hogy eredménnyel koronázza küzdelmeinket és elpusztítsa alkotásainkat. Két esztendő ! Nem teszi férfiúvá az ifjutjés törődöttebbé az aggastyánt. Arasznyi idő csupán, alig vesszük észre múlását máskoron. De ez a két esztendő a népek történetében évtizedeknek és századoknak reményeit és csalódásait, örömeit és szenvedéseit, küzdelmeit és sikereit, életét és halálát egyesíti magában. Ez a két esztendő olyan, hogy hozzája foghatót egyetlenegy nemzetnek története sem mutathat föl. Életre-halálra máskor is harcoltak a népek; nagy nemzetölő, fajirtó katasztrófák fekete betűivel a történelemnek egyéb lapjain is találkozunk ; a vérnek hömpölygő folyama nem is épp ritkán sodorta magával a kultúra maradandóknak szánt alkotásait a semmiségnek tengerébe. De a régi harcok csak részletesek voltak, ha itt dühöngtek is, amott nem akasztották meg 'a béke müveit és a haladásnak szerves menetét. A múltnak háborúi időben ugyan tovább tartottak, de pusztitó erejük össze sem hasonlítható a mostani világháborúval, melynek irtóztató súlya ránohe- zül az egész világra. Elsősorban a harcban álló nemzetekre, de nagyon érezhetően azokra is, amelyek a hadviselő felek üllője és kalapácsa közé ékelődve szintén aggódnak létükért. Ez a soha el nem mosódó nevezetes* sóge ennek a két esztendőnek, melynek most a múlt hó 25-én volt a második fordulója. Akkor történt a szakítás az orgyilkos szerb néppel. 28 áu következett be a formális hadüzenet, mely aztán lavinaszerűen gördült vé gig egész Európán. Julius 29-én robbantották föl a szerbek a zimonyi hidat, a nemzeteket összekötő kapocsnak eme szimbólumát. Azóta . . . Hogy mi minden történt azóta, annak leírásához emberi szó, emberi toll elégtelen. Hisz ha a mennydörgéstől kérnénk kölcsön hangot s a ▼illámtól színeket: amazt tnlharsogja az ágyaknak rettentő szava, emennél véresebb és véresebb az ezernyi seb, mely most Európának, Ázsiáuak és Afrikának testén tátong. Azóta megindult, de egy pillanatra meg nem állt a nagy népvándorlás, melynek orkánszerü hatalma tövestül csavarta ki a béke fáját, földrészeket tett pusztasággá, városokat romhalmazzá, fölkorbácsolta a tenger hullámait és sírba temette az embe rek millióit. Egy óriás malomkerékké lett ez a két esztendő. A vér patakja hajtja, széles garatján föltartóztathatatlanul rohan le minden, ami mindennél drágább kincse az emberiségnek. Ez a malomkerék nagyon magasra emelte, de egyben nagyon mélyre is sülyesz- tette az emberiséget. Magasra emelte mert napirendre juttatta a tetterőnek és kőtelességérzetnek, az áldozatkészségnek és türelemnek csodáit, mert az emberi lelek mélyen szunnyadó energiáknak nemes arányát szemkápráztató mennyiségben hozta napvilágra, mert szinte hétköznapivá, szürkévé tette az emberi lélek legszebb egyenruháját, a hősiességet. De mélyre le is sülyesztette, mert soha annyi átkos hazugság nem tombolt még a világtörténelem színpadján, mint e két évben, soha az emberi nyareségvágy, az auri sacra fames, oly végzetes bűnökre nem ragadta még az emberi lelkiismeretlenséget, mint az élelmiszeruzsorásoknak, az árfelhajtóknak, a posztócsalóknak, a katonaszabaditóknak mostani két esztendejében. Bűn és erény, gonoszság és lelki nagyság, hősi bátorság és örökké szégyenletes gyávaság, esze-veszett kapkodás és higgadt bölcsesség, végzetes balfogás és mámoritó siker, Höfir mai jelentése. Orosz hadszíntér. Budapest, augusztus 2A helyzet változatlan. Kelet-Galiciában, Bucactól délnyugatra Wis- niowciknál és Brodytól délre, délnyugatra és nyugatra több, részben erős orosz támadás összeomlott. Az ellenség összes erőfeszítései, hogy a legfelsőbb Turya és Rovnoból Ko- velbo vezető vasút közt a szövetségesek arcvonalát áttörjék, az ott harcoló nimet és osztrák-magyar csapatok ellenállásán szintén megtörtek, ▼égül ugyanez a sors érte az ellenség több erős előtörését a Stochod könyökben Kaszotvkánál is. Olasz hadszíntér. Budapest, augusztus 2. A helyzet változatlan. A Dolomitokban a Sies nyeregtől keletre két olasz század támadását visszavertük. Délkeleti hadszíntér. Budapest, augusztus 2. Lényeges esemény nem történt. Hiifer altábornagy, a vezérkar főnőkének helyettese. Események a tengerenBudapest, augusztus 2. Elsején fél nyolc órakor reggel 14 nagy olasz harci repülőgépből álló raj Piranon át betöri Istriába. Ban- field sorhajóhadnagy Triesztben tengeri repülőgépre szállott, egész Is trián át üldözte az ellenséges repülő- géprajt. Fiume fölött 2700 méter magasságban utólérte annak a 7 Caproni gépből álló zömét és lelőtt egy nagy harci repülőgépet Vezetője meghalt, két megfigyelőjét elfogtuk. Banfield repülőgépe sértetlen maradt. Flottaparancsnokság. A német nagy főhadiszállás jelentése. Nyugati hadszíntér. Berlin, augusztus 2. Az ellenség az est folyamán a Sorométól északra igen jelentékeny etőkkel, de eredmény nélkül támadta meg a Maurepastól a Somaiéig tér- i gyógyíthatatlan léhaság és öröklött 1 komoly kötelességtudás, elbizakodottság és győztes kitartás, gyász és lelkesedés, aggodalom és reménység, siralom és diadal : ezeknek váltako zása a most lefolyt két esztendő, mely nagyofibakká tette az embe reket erényeikben, nagyobbakká bűneikben. Itt állunk a határmesgyén, mely a második évet elválasztja az elsőtől. Ha valaha, most mondhatjuk el méltán, hogy megfogyva bár, de meg nem törve lépjük át a határt, abban a szent bizodalomban, hogy a mi a mostani évfordulón még küzdelmes jelen, az a legközelebbin már csak dicsőséges múlttá válik, s ami most még bensőséges reménnyel várt jövendő, azt vigasztaló jelenné fogja változtatni a magyarok Istene. jedő szakaszt. Ezt megelőzőleg már délután a Monacu-i major ellen rész- ; leges vállalkozásával német zászló- á*Jj*U*«gyor& előretörése következtében kudarcot vallott. A maricourt— clery i országúton egész árkunkig nyomult elő, amely itt már a föld szinével teljesen egyenlővé van téve. Az ellenség veszteségei ismét jelentékenyek. A Sommetól délre Beloy- nak és Estréesnól helyi harcok zajlottak le. A Maastól jobbra Thiau- mont erődtől északnyugatra és nyu gatra előhaladást tettünk. Elfoglaltuk Sourille erődtől északkeletre a hegysort és az ellenséget az erdős hegységben, valamint a Laulée er- dőcskében jelentékenyen visszaszorítottuk. Sebesületlen foglyokban 19 tisztet és 923 főnyi legénységet, azonkívül 14 géppuskát szállítottunk be. Azokat az angol járőröket, amelyek az Ypern—Armentieresi szakaszon különösen élénk tevékenységet fejtettek ki, mindenütt visszavertük. Keleti hadszíntér. Berlin, augusztus 2. Az arcvonal északi részén nem volt különös esemény. — Pinsktől északnyugatra az oroszok fokozott erőkkel megismételték vállalkozásukat a Nobel tó mindkét oldalán és azokat Lubieszow vidékére is kiterjesztették (a Stochod vidékére). Ezeket könnyűszerrel visszavertük. Az ellenség többszörös támadása a Stochod ívben (a kővel—rovnói vasúttól északkeletre) már zárótüzünkben teljesen összeomlott. Witonitz es a Turya között az ellenség tekintet nélkül nagy veszteségeikre, újra meg újra támadott állásaink ellen. Minden erőfeszítésük eredménytelen maradt. — Bothmer gróf tábornok hadseregénél az ellenség részleges támadásai a Winiowciktól nyugatra fekvő vidékén (a Strips mellett) és We- leszniownál (a Koropiec mellett) meghiúsultak. Balkáni hadszíntér. Barila, augusztus 2. A helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség. LEGÚJABB. Elfogott tengeralattjáró. Budapest, augusztus 2. A Giacinto Ullino nevű olasz tengeralattjárót az Adriai tenger északi részén hatalmunkba kerítettük és majdnem teljesen sértetlenül Pólába vontattuk. Három tisztből ég tizennyolc főnyi legénységből álló egész személyzetét sebesiiletlenül elfogtuk. Hajóhadparancsnokság. Megyei közgyűlés. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága szombaton, julius 29-én tartotta nyári rendes közgyűlését, Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével, a bizottsági tagok csekély érdeklődése mellett, ami a nagy dologidővel magyarázható. A főispán a gazdákhoz. A főispán megnyitó beszédében elismerésének és hálájának adott kifejezést a vármegye gazdaközönsége iránt azért a kiváló teljesítményért, melyet az aratási időszakban ismételten tanúsított. Dacára a nehéz időknek, a munkás k**ek nagy hiányának, gazdáink oly szorgalmat fejtettek ki, hogy fennakadás sehol sem állt be. Köszönhető ez nagyrészt a kormány hathatós segítségének, úgyszintén annak is, hogy a köz- igazgatási hatóságok buzgón támogatták a gazdákat nagy munkájok- ban. De mindez intézkedések nem lettek volna hatékonyak, ha vármegyénk közönsége nem a nála megszokott nyugalommal, okos beosztással és fáradhatatlan kitartással végezte volna teendőit. Népünk komolysága, megfontoltsága, szorgalmas munkabírása alapján bizton remélhetjük, hogy meg fogunk felelni az irántunk támasztott követelményeknek itthon, épen úgy, mint megfeleltek és megfelelnek katonáink a különböző harctereken. (Éljenzés.) Elismerés a munka- bizottságnak. Megemlékezik a munkabizottság közreműködéséről is, melyet alkalma volt közelről szemlélni és köszönetét mond az alispánnak, mint a munkabizottság elnökének, Hortobágyi Ágoston főhadnagy beosztott tisztnek és Schulth'isz Rezső előadónak a kifejtett nagyfokú munkásságért és sikeres működésért. De bár mi is valamennyien megtettük kötelességünket, mindez hiába való lett volna az isteni Gondviselés kegyelme nélkül, mely oly kedvező időjárást adott az aratásra, ez csak erősítheti bizakodásunkat sorsunk jövő alakulására vonatkozólag, mely bárminő legyen is : egyetlen igaz támaszunk mindenkor az isteni Gondviselésbe vetett erőz hit. (Általános tetszés.) A termés felhasználása. Ma már a kedvező időjárás foly tán a cséplés derekán vagyúuk és ha ennek eredménye még számszerűleg meg nem állapítható is, az kétségtelen, hogy az aratás gyümölcseivel okosan és takarékosan kell bánnánk. Ebben a nagy háborúban a népeket elválasztó országhatárok eltűntek és nekünk hú szövetségeseinkké A harctér eseményei. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai.
