Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-06-19 / 49. szám

1916 junius 19. TOLNA VARMEGYE én a KÖZÉRDEK 3 — Hósi halál. Megemlékeztünk már Hay­pál Dezső hadapród-jelölt fővadász, Haypál Benő budai ref. lelkész fiának hősi haláláról. Erre vonatkozólag most a következő megható gyászjelentést vettük: „ Aki feltámasztotta Krisz tus Jézust a halálból, megeleveníti a ti halandó testeiteket is az ő ti bennetek lakozó lelke által. Róm. VIII. II. Meggyötört szivünk néma fájdal­mával jelentjük rokonainknak és barátainknak, hogv elsőszülött gyermekünk, a mi istenfélő és ember8zerető jó fiunk, a legpéldásabb hüségü gyermek és testvér, Dezsőkénk a cs. és kir. 24. vadászzászlóalj hadapródjelölt fővadásza, a harc­térről nyert értesítés szerint olasz földön a Monte Corbin erőd mellett 1916. május 30-án egy ellen­séges támadás visszaverése alkalmával golyótól szivén találva, hősi halált halt. 1897 november 3-án született. Érettségi vizsgája után 1915julius 15-én fegyverbe szólította a parancs és a halál mezejére vitte a kötelesség. Isten kegyelme adta, a népek fejedelmeinek és a gyülölségre nevelt né­peknek borzalmas harca tépte le szivünkről. — Boldogságunk volt az élete s örök fájdalmunkká tették halálát a halálokozó emberek. Olyan üde volt, mint a szeretettel gondozott kis gyermek, olyan becsületes és kötelességtudó, mint az élet küzdelmeiben tisztává nemesült férfi és olyau bé­kés, mint a világ szépségeiben gyönyörködő bölcs. Letépte a mi életünknek ezt a sokat Ígérő szép virágát a borzalmas háború vihara. Az emberiség hőseihez méltó munkás életet élhetett volna, — s „hősi halált“ kellett halnia. Rokonaink ! bará­taink ! és mindnyájan embertestvéreink! Óvjon az Isten titeket, óvjon mindenkit a mienkhez hasonló fájdalomtól! Úgy könyörüljön az isteni kegyelem a gyülölségben égő világon és úgy ve­zesse el a béke áldásának szépségei közé a harc­ban emésztődő népeket, mint ahogy hitünk sze­rint felemelte a mi fiunkat, romolhatatlan testbe öltöztette és az örök béke részesévé tette. Szi­vünk szent helyén őrizzük Dezsőkénk emlékét, ott, ahol az élet igaz értékei laknak: a fájdal­munk és a fájdalmakat enyhítő hitünk. Budapest, 1916 junius 10. Haypál Benő és neje szül. Far­kas Irma szülők, Haypál Béla, Erzsiké és Mar­gitka testvérek.“ — A szegény sorsú egyetemi hallgató'; szegény-alapja javára. A Tolnamegyei Takarék és Hitelbank Beöthy Zolt egyetemi rektor lelkes felhívására a harcterekről visszatérő szegénysorsu tudomány-egyetemi hallgatás segély alapja javára 100 koronát adományozott. — Két szói Király Ernő. Most ér­tesített bennünket a „Világ“ mozgóképszínház, agilis igazgatósága, hogy sikerült megnyernie egyetlen vendégjátékra Király Ernőt a buda­pesti király színház ünnepelt művészét, az egész ország dédelgetett kedvencét. A nagy művész egy irodalmi stilusu hangverseny keretében fog fellépni, melynek másik két főszereplője Kovács Andor és Balogh Böske lesznek. Bővebb értesí­tést a további közlemények és a falragaszok fognak nyújtani. — Értény község hazafias határozatai. Értény község képviselőtestülete f. hó 16-án tar­tott rendkívüli közgyűlésén, Bertics Pál főjegyző eddigi 300 korona drágasági pótlékát 600 koro­nára emelte fel, egyhangú határozattal. A had- bavonult Németh Árpád 19-ik honvédgyalogez- redbeli t. főhadnagy, adóügyi jegyző helyett ki­rendelt kisegitó fizetését 365 koronával felemelte. Az orosz hadifogságban lévő Pintér István kán- tortanitó helyettesének julius és augusztus hóna­pokra 160 korona tiszteletdijat szavazott meg. Ez alkalommal a képviselőtestület azt is elhatá­rozta, hogy a most dúló háborúban elesett értényi hősök emlékét megörökíti s e célra a piac téren — a felállítandó emlékoszlop elhelyezésére — a főjegyzői lak előtt, megfelelő területet jelölt ki. — Az ausztriai kórházakban fekvő be­tegek látogatása. Az ausztriai polgári kórházak­ban és egyéb polgári betegápoló intézetekben fekvő betegeket folyó évi junius 15-től kezdő- dőleg hozzátartozóik, illetőleg látogatóik csak ak­kor látogathatják, illetőleg őket a felügyelő sze­mélyzet csak akkor bocsáthatja be betegeikhez, ha orvosi bizonyítvánnyal igazolják, hogy a há ború kezdetétől számított időn belül himlő ellen sikeresen beoltattak, illetőleg ujraoltattak. E rend­szabály alól való kivételnek csakis különösen sürgős esetekben van helye (pl. ha haldoklókat idegenből odautazott hozzátartozói látogatnak meg) és pedig csupán az intézet vezető, illetőleg az ügyeletes szolgálatot tevő orvosnak kifejezett engedélyével. — Érettségi vizsga. A szekszárdi áll. főgimnáziumban foíyó hó 13-án tartották meg az érettségi vizsgálatot Kárpáti Kelemen tankerü­leti főigazgató elnöklésévei. A katonasághoz be­vonult tanulók már osztálybizonyitványuk alap­ján kikapták az érettségi bizonyítványt, igy most csak három tanuló tett érettségit: Milter János, Müller Konrád és Wallacher László. — Az aranyhaju Szflnksz. Megint egy ma­gyar film, megint nagy siker és sok elismerés. Mert valljuk be őszintéa. mi, akik szeretünk min­dent lekicsinyelni, ami nem idegen, el kell, hogy ismerjük a magyar filmek elsőrendű sikereit, nemcsak nálunk, de még a kü'földön is. Vala­hányszor magyar filmujdonság kerül bemutatásra, mindannyiszor ünnepe van a kinematográfiának. A szezon legnagyobb sikerű filmje lesz műsoron szerdán és csütörtökön a „Világ“ mozgóban : „Az aranyhaju Szfioksz“. A főszerepet a Nem­zeti színház kitűnő művésznője Márkus Emilia játsza. A többi szereplők is mind régi ismerő­sök igaz magyar művészek, akik játékukkal bi­zonyára elősegítik a nagyhírű színmű sikerét. Ezt követi egy sikerült humoros kép a „Ne le­gyen féltékeny“ cimmel. — Nyilvános köszönet. Konkolyi Gáborné Janya-pusztai lakosnő 30 drb tojást, 6 drb törül­közőt és egy csomó vászon-kötést adományozott a szeKszárdi Vöröskereszt kórház részére, mely adományért a fiókegyesület vezetősége legbálásabb köszönetét mond. — A mi halottjaink. Sándor István 44. gyalogezredbeli gyalogos,' szekszárdi lakos a harctéren szerzett betegsége következtében el­hunyt. Ugyancsak elhunyt Sima Móric 70. gya­logezredbeli gyalogos, felsőiregi lakos is a harc­téren szerzett betegsége következtében. Temeté­sük pénteken délután 2 órakor volt a székes­fehérvári csapatkórház halottasházából. ­— Elhunyt községi jegyző. Antal István Tolna község anyakünyvvezető és iktató-kiadó jegyzője hosszas szenvedés után, jobblétre szen- derült. Elhunytét bánatos özvegyén kívül, nagy- kiterjedésű rokonság gyászolja. — A község kép- viselŐ-testülete a következő gyászjelentést adta ki: ,.'Tolna község képviselő-testülete, elöljáró­sága és jegyzői kara a legbensőbb részvéttel és fájdalommal jelenti, hogy a községnek 20 éven át volt kiváló tisztviselője, illetve nagyrabecsült és szeretett kartársa tolnaregölyi Antal István ur, Tolna nagyközség anyakönyvvezető é3 iktató­kiadó jegyzője f. hó 17-én délelőtt fél 10 órakor, hosszas szenvedés utón elhunyt. A felejthetetlen halott földi maradványa folyó hó 19-én délután 4 órakor fog a tolnai róm kath. temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Tiszteletreméltó egyéni­ségének emléke felejthetetlen marad előttünk. Tolna, 1916. évi junius hó 17-én.“ — Huszonkét hónap múlva. Rieger Ist­ván 30 éves bonyhádi lakos a mogósitás napján 1914. aug 1-én bevonult ezredéhez Székesfehér­várra. Ott, rögtön beosztották az első menetszá­zadba és vitték az orosz harctérre. Hozzátartozói egyáltalán nem kaptak tőle semmiféle tudósítást. Még útközben sem irt. Viszatért társainak állítása szerint 1914. októberben résztvett a Stary-Sam- bor melletti ütközetben, hol állítólag lövést kapott, és eltűnt. Kétségbeesett hozzátartozói ezredénél, semleges külföldön érdeklődtek holléte iránt, de minden kutatás eredménytelen volt. Már egész biztosra vették, hogy elesett és valamely tömeg­sírban pihen. Két héttel ezelőtt 1916. május 29-én végre sajátkezüleg irt 2 lapot kaptak tőle hozzá­tartozói a Vladivosztok melletti Spaskol fogoly­táborból. A lap ápr. 2-án kelt. Tudatja, hogy egézséges és nagyon csodálkozik, hogy töbször irt haza de választ nem kapott. Szolgáljanak e sorok vigaszul azoknak, kik eltűnt hozzátartozó­ikat keresik. (g ly.) — Halálozás. Dr. Kiss Ernő vármegyei tiszti főügyészt és nejét szerepi Kelemen Brigittát lesújtó gyász érte. Margitka leányuk, az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának VI. oszt. tanulója, életének 16 ik évében, rövid szenvedés után elhunyt. A fiatal, szép reményre jogosító élet ellobbanása mélységes részvétet vált ki az egész szekszárdi úri társadalom szivéből. A teg­nap délután 4 órakor végbe ment temetésen ott volt városunk egész intelligenciája, szemében könnyel, szivében az igaz őszinte részvét mély érzésével, hogy a megtört lelkű szülők s a sze­rető testvérek mélységes gyászában osztozzék. — A temetési szertartást dr. Fent Ferenc apát­plébános végezte fényes segédlettel. A gyönyörű érckoporsót szebbnél szebb virágkoszoruk borí­tották. S a letört kis fehér liliom koporsójánál fehér liliommal a kezükben, egykori tanulótársai, barátnői álltak 'diszőrséget s kisérték utólsó út­jára, amely neki fény, megdicsőülés s az itt ma­radiaknak az örök, sötét gyász kezdetét jelenti. A mélyen sújtott család gyászjelentése a követ­kező : „Mély fájdalommal tudatjuk, hogy csalá­dunk szép kis virágszála, a mi kedves, áldott jó szivü Margitk'ánk, az Országos Nőképző Egyesület leánygimnáziumának VI. oszt. tanulója, ma reggel */* 6 órakor, tizenhat éves korában meghalt és hogy nekünk oly kedves holttestét, folyó évi junius hó 18-án délután 4 órakor fogjuk a róm. kath. egyház szertartásai sze­rint a felsővárosi temetőben örök nyugalomra elhelyezni, fehér leikéért pedig az engesztelő szent mise áldozatot folyó hó 19-én reggeli */*9 órakor fogjuk a belvárosi rk. templomban az Ur­nák bemutattatni. Szekszárd, 1916 junius 16 án. Dr. Kiss Ernő és neje szerepi Kelemen Brigitta szülei; özv. szerepi Kelemen Lászlóné szül. Till Erzsébet nagyanyja ; özv. szerepi Kelemen Gyuláné szül. Kucsor Julia nagynénje; Kelemen Andor unokatestvére; Kiss Ernő, Kiss István, Kiss Er­zsiké, Kiss Magduska testvérei.“ — A kir. tanfelügyelőség az elmúlt is­kolai évben 54 iskolát és 24 óvóintézetet vizs­gált meg 176 tanteremben. A 4-ik hadikölcsönre a vármegye tanítói és az ő buzdításukra a ta­nulók és ezek szülei összesen 1,638.980 koronát jegyeztek. A kárpáti falvak felépítésére a vár­megye iskolái 6115 korona 55 fillért gyűjtöttek. A közoktatásügyi miniszter a bonyhádi, báta- széki, dunafö’dvári és szekszárdi iparostanociskola 1—1 szorgalmas, jó magaviseletü tanulója ré­szére 50—50 kor. jutalmat engedélyezett. — Kabaré a fronton. A mi vitéz hon- védeink a tüzvonalban sem vesztik el jókedvüket ■ a tizenhetes honvédek jótékony kabarét rendez­tek a front mögött, a mely 2500 koronát ered­ményezett. — A főszereplők: dr. Pauncz Alex százados, a « Vértes nővérek» hadnagyok és Ács zászlós voltak. A két Vértes hadnagy, Vértes József volt szekszárdi polg. iskolai tanár, jelen­leg a székesfehérvári kereskedelmi akadémia igazgató-helyettesének, lapunk volt kiváló dolgozó­társának fiai. Az egyik áp rilis elsején nagy és kis ezüst vitéz8égi érmet kapott egyszerre, zászlós korában véghez vitt tetteiért. — Egyszer gép­puskáival egy perc alatt 371 olaszt lelőtt, más­kor meg kivágatta a saját drótakadályunkat s az olaszok háta mögé kerülve, pusztította őket. A trónörökös tűzte mellére az érmet. Többször megsebesült, volt orosz fogságban is, de haza­szökött. Ács zászlós az ezred poétája s kupié énekese, tolnatamásii fiú. A másik Vértes had­nagy meg egy fél millió hadikölcsönt gyűjtött össze. — Kincstári lovak használata. A hadva­zetőség megengedte, hogy a mezőgazdasági mun­kákra ideiglenesen kiadott kincstári lovak az aratás befejeztéig a gazdáknál meghagyassanak: a kifogásolt eltartás miatt a gazdáktól bevont lovak feljavítás után ismét kiadatnak megbízható birtokosoknak és a későbbi időpontban rendelke­zésre álló lovak ugyancsak ki fognak adatni és ily lovak katonai szolgálatra csak akkor vonatnak ismét be, ha ezt katonai szeupontok feltétlenül megkövetelik. — Gondatlanság. Kákonyi Ferencné kis- tengelici lakos múlt hó 31-én magára hagyta 8 éves Katalin nevű gyermekét. A kis leány tüzet rakott, ruhája meggyulladt és a kapott égési sebekbe még aznap délután a szekszárdi Ferenc közkórházban belehalt. Az anya gondatlanságáért feljelentetett a kir. ügyészségnek. — Dr. Miklós Sándor ügyvéd Szek- szárdon. irodáját Molnár Mór házába. Széchenyi-utca 169. szám alá helyezte át. — Változások a tábori posta magán, forgalmában. Tábori postai magáncsomagok az eddigi feltételekkel a 140, 166, 168, 187, 267, 300, 338, 344, 345, 349. és 513. számú tábori postákhoz is küldhetők, a 12, 13, 15, 19, 19—II, 22, 22—11, 22—III, 24, 25, 30, 31, 36, 50, 52, 54, 56, 57, 62, 74, 80, 86, 89, 100, 101, 102, 111, 118, 128, 130, 137. 141, 142, 144, 145, 156, 160, 163. 172, 174, 202. 204, j225, 227, 231, 251, 253, 254, 313, 355, 501, 502, 503 és 506. számú tábori postákhoz ellenben további intézkedésig nem vehetők fel. — Állatbetegségek. Zomba községben a takonykor fellépett, Hőgyészen az ebzárlat el­rendeltetett, Gindlicsaládon a lépfane megszüut, elhullott 1 drb szarvasmarha : Bátaszéken a sertés- pestis megszűnt, elhullott 26 drb sertés; Kocso- lán az ebzárlat elrendeltetett, Fürgédén a ragadós száj- és körömfájás fellépett, Mijssmiklósváron és Pincehelyen a lórühkór megállapittatott. ‘PATKÁNY- EGÉR HÖRCSÖG ÉsÜRGE IRTÓ PaosPtKTus (..6'IM * RAT1N LABORflTORlU’fi . * j 8u0AP£5T,Vll ROTTSNBILLER-UTCA 50

Next

/
Oldalképek
Tartalom