Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-20 / 6. szám

Előfizetési ár: Egész évre.................16 korona Fél évre .........................8 > Ne gved évre .... 4 * Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenklnf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: IS*——*Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztősé?: Bezerédj István-utca 5 szám. tde küldendők a lapot érdekló össze- küldemények. 3 Kiadóhivatal: Béri Balog Ádamutca 42 szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. * Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A vámunió és a mai Ipar.* Irt»: Száva)’ Gyula a debreceni kereskedelmi és iparkamara titkára. Előre vetik képüket a jövendők életének irány* dó óriásai: a fegyveres világszóvetségek és a munkás világgazdálkodási területek. Benne vagyunk az elsőben s belé kell jut nunk a másodikba. A Gondviselés így rendezte sorsunk, bogy történelmünk belekapcsolódjék a központi hatal­makéi)«, melynek magva, ereje, erkölcse Német­ország. A harctéren dicsőséges helyre küzdöttük fél magunkat, a síitnpátia Németország és Ma­gyarország között teljas. Ez a kö'csönös szimpátia mozgatja a gaz­dasági egységbe való sorakozás rugóit is és ked­vező tereket nyújt a rugók mozgásának az a begyökerezett magyar tudat, hogy Ausztriával való s immár félszázados gazdasági testvéreske- désünk a barátságtalanság jegyében áll. Mikor a német vámunió jelszava először tette nteg Útját a birodalmak felett magasan, az alatta levő népek (minden szakértő munka és számitgatás nélkül) őszintén, egyszerűen azt mond­ták : A vámunió csak jó lehet, mert a gazdái kodásnak életet, nagy területen mozgó biztosított eletet nyújt és pedig a világ lephatalinasabb nemzetének, a mi jó barátunknak oldalán. A vámuniónak tneg kell lennie üdrát. Ekkor jöttek — a gyáriparosok élén az ipargazdálkodási élet szakavatott tudósai és azt mondták : Akik a vámuniót akarják, nem tudják, mit beszélnek. Az unió kizárt dolog, államjogilag és gazdasági érdekeinket tekintve, egyformán le heteden. S folytak tanácskozások Budapesten, Bécs ben, Berlinben s akik arra elmentek és akik arról hazajöttek, egy összemosolygó tábort alkot Vak, melyből ilyen megjegyzések estek ki: — Rendben van. Eltemettük. Abszurdum is volt Es tényleg annak látszott, legalább erről az oldalról. Most egy éve még a bécsi cenzúra tö­rölte a „Neue Freie Presse“-bői Lánczy Leó ka ráCsonyi cikkét, mert a vámunióról volt szó benne. A nemzetközi küldötteknek is bizonyos ha tarok közé volt sziyátva szava. Annál szabadabban, szélesebben és hango­sabban folyt a tárgyalás abban az irányban, hogy a vámunió M.gysrország iparát teljesen tönkre tenné. Ekkor történnie kellett valaminek, amivel időben összeesik Matlekovits nagyszabású elő­adása az Országos Iparegyesületben. Jelen volt teljes megjelenő díszében a magyar gazdasági kormányzati és tudományos világ. Es a fényes, tudományos, nemzetgazdászati tanulmány, magas és örök igazságokat állapított meg, melyeknek veleje az volt, hogy a vámunió nem is lehetetlenség, nem is öngyilkosság. Csak vigyázatot és állammüvészi munkát igényel. És a Matlekovits előadása óta egészen meg­változott a szemek járása, a vélekedések nyil- vánulása. A vámunió megoldható, sőt talán meg­oldandó. Az általános szimpátiákat most már támo­gatja a magasabb szükségesség. Az elkerülbe tétlenség. • Ennek hangulata alatt bátorságot menthe­tünk, hogy megmondjuk, miben téves a mai ma gyár gyáripar vészharanghuzása és sötétlátása. A ma élő gyáripar egy részének, jó ré­szének, tényleg veszélyes versenyt támaszt a né­met ipar. • E tárgyra még visszatérünk. ÍG viszont hatalmas t. rü etet is nyit szá­mára « a mi kárt szenv. d északról, megnyerheti haszonban delröi, m rt a vámunió mai fogalma ban mar Bulgária és Törökország is benne van. Azonfelül : nem műiden ip: ragra káros a vámunió, esik egyesekre. M'Sokra azonban hasz­nos. így a nagy agrár érdekekre. Úgy speciali zalni az állatni védelmet nem lehet, hogy külön- külön minden iparágat megvédjen. Az iparter tuelés és a kapitalizmus egyik vállalkozási mun­kája. A kapitalizmus felhagy a munkával egy helyen (ahol a helyzet kedvezőtlen) s munkába fog másutt, ahol a helyzet kedvező. E mellett a történelmi álluuhivutás védelme alá eső magyar ipar nem tgy és ugyanaz azzal az iparral, ami ma Magyarországban van. A megvédendő magyar ipar az, amely jó részében még nincs is meg, ami azonban megjöhet, sőt a minek meg kell jönnie, A mai magyar ipar egy részének panasza a fenyegető veszély ellen jogos, bár részleges és önző. A panaszkodó ipar érdekelt. Csak egy kis reális része a megteremtendő „magyar ipar“-nak és saját érdekeltsége hangoztatásával nem jogo­sult egy nagyobb és általánosabb ipari fejlődés | megteremtését akadályozni. Kárpótlást kérhet csak magának olyan in­tézkedést, mely kártalanítja a helyzet rászakadó nyomásáért egyénileg őt, tűig a viszonyokhoz ké­pest átszervezkedik. Kis- és magánérdekek nem akadályozhat­ják a nagy és általános államgazdasági kialaku­lásokat. A gazdasági tudomány és államtuüvésael keresse ki a maga csendes napjait és bízza rá­juk a német vámunió megalkotását. ........ If —= ----­Tá virataink. A miniszterelnakséi sajtéasztályának hivatalos táviratai. Höfer mai jelentése. Budapest, január 19. Orosz hadszíntér A tegnapi nap csendben telt el. Ma a legkorábbi reggeli órákban a Cser novictól keletre fekvő határszakaszon Toporoutz- nál és Bójánál uj csata tört ki. Az ellenség újra számos hadoszlopot állított harcba és egyes he­lyeken négyszer egymásután intézett támadást, azonban a hősies védők mindenütt visszaverték. Egyéb nevezetesebb esemény nincs. Olasz hadszíntér- Ellenséges osztagok tá­madásait Lusernél és a tolmeini hidfőtő. északra visszavertük. Délkeleti hadszíntér. Virpazár megszállá­sánál csapataink, újabb beérkezett jelentés sze­rint, 20 acélágyut zsákmányoltak llöfer altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese A német nagy főhadiszállás jelentése. Berliz, január 19. A nagyfőbadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Az Yser arcvonalon egy kis német osz­tag benyomult az ellenséges lövészárokba. Egy gépfegyvert zsákmányoltunk Liliétől nyugatra egészen a Sommetől délre terjedő vidékig mind­két oldalon élénk robbantási tevékenység volt. Éjjel ellenséges repülők bombákat dobtak Metzre. Ez ideig csak anyagi kárról étkezett jelentés Reggel felé egy ellenséges regülőgép Thisucourt tói délkeletre lezuhant. A benn ülők közül az egyik meghalt. Keleti hadszíntér. Semmi újság. Német j repülőrajok támadást intéztek az ellenség raktár- helyiségei és a tarnopoli repülőtér ellen. Balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. A legfelsőbb hadvezetőség Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozói részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeménye zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be r. Iolnameggei Takarék' és Hitelbankhoz : Szuprics István zenekara Fadd K 23" — Dunaföldvári Járási Takarék és Hitelbank „ 20'— Összesen : K 43*— Eddigi gyűjtésűnk: „ 18291*56 összesen : K 18334‘56 HÍREK. — Kulin Sándor kitüntetése. A király Kulin Sándor budapesti kir. főügyészhelyettesnek, a kaposvári kir. ügyéssség volt vezetőjének, kit itteni szolgálata idejéből : nálunk is sokan ismer­nek, a III. oszt. vaskoronarendet adományozta. — Német vaskereszt. Junkovich Bésán Endre 7. közöshuszárezredbeli főhadnagy, duna szekcsői és giczi földbirtokos neve már másodszor szerepel a kitüntetettek lajstromában. A bátor főur ezúttal vitézsége elismerésül a német vas­keresztet kapta. — Ezüst és arany vitézségi érem. Cser­vény i Gyula, az 51-ik cs. és kir. gyalogezred kadettja, Cservén )i Lukácsnak, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank főkönyvelőjének fia, már több ízben adta tantijeiét hősi magatartásának. Ezért az ivangorodi ütközetek alkalmával már kitüntették az I ző osztályú vitézsógi éremmel, amig most a Baranovic melletti ütközetben tanú­sított hősi magatartásáért az arany vitézség! ér­met is megkapta. Itt említjük meg, hogy Cser- vényi Lukács főkönyvelőnek Kálmán nevű fia már régebben orosz fogságba jutott. Hollétét azonban nem tudják. — Zenés takarodó. Az itt állomásozó ka­tonaság Montenegró kapitulációjának örömére teg napelőtt este zenés takaródét rendezett. A zászló- diszt öltött városban százával kisérte a közönség az utcákon végig vonuló katonaságot, amely száz meg száz lampiont tartva kézben a közönség lel­kes éljenzése közt járta be a város utcáit. — Kitüntetett zászlós. Éri László zászlóst, dr. Eri Márton vármegyei főjegyző vitéz fiát az első osztályú ezüst vitézségi éremmel tüntették ki, ami érdekes már csak azért is, mert e szép kitüntetést fogságba jutása után nyerte el, ami szokatlan dolog s éppen az ő hősies magatartá­sának a legkiválóbb bizonysága. A kitüntetés megtörténről Gruber János 44. gy. e. főhadnagy, század parancsnok a következő levéllel értesítette a derék zászlós édes atyját, dr. Éri Márton vár­megyei főjegyzőt : „Örömmel tudatom, hogy ked­ves Laci fiadat, a 18. hadtestparancsnok az I. oszt, ezüst vitézségi éremmel tüntette ki. Vég­telenül örülök, hogy e valóban derék katona méltó kitüntetését megkapta. Ezzel be van bi­zonyítva kiválósága i az, bogy önhibáján kívül ke rült fogságba. Gräber János 44. gy. e. főhadnagy.“ — A pécsi háziezred fldvüzése. Nendtvich Andor polgármester a város közönsége nevében táviratilag üdvözölte 52. gyalogezred 2. zászló- alját, a vasárnapi Höfer-jeienté? szerint az olasz harctéren az Osiavija melletti templom domb el­foglalásának sikeréért, melynél majdnem ezer fogoly és nagy zsákmány jutott kezükre. — Kataszteri felmérési munkálatok vár­megyénk területén a folyó évben a dombóvári járásban Csibrák és Mucsi, a völgységi járásban Czikó, Grábóc, Mórágy, Mőcsény és Szálka köz ségben fognak, mindenütt folytatólagosan vé­geztetni. MT Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralék osősszeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom