Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-01-17 / 5. szám

2 *S19iaa-jár 17 csekély anyagi kárt állapítottunk meg. A harc- vonalon helyenként élénk tűzharcok és robban­tások voltak. Keleti és balkáni hadszíntér. A helyzet változatlan. .4 legfelsőbb hadvezetőség. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozót részére. A báró Schcll Józsefbe úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz : Elter János Bátaszék K 20'— A bátaszéki máv. vendéglőben talált r 10— összesen : K 30 —­Eddigi gyűjtésünk : 18261 56 összesen : K 1829P56 Garay Ákos képkiállltása. Nagy gyönyörűséggel szemléli laikus és a legdisztingvaltabb müérzékü szakértő is azt a szépséges kiállítást, amely a honvédelmi minisz­ter képviselőjének jelenlétében e hó lü-én nyílt meg Budapesten, a Könyves Kálmán müintézet j kiállitásj termeiben A mi közkedvelt művészünk Garay Ákos I és Hanti Nándor 3 termet töltöttek meg hábo­rús rajzaikkal, melyek méltó feltűnést keltenek. Hanti távolabb áll tőlünk, de Garay Ákos szivünkhöz nőtt vagy inkább onnan nőtt ki, igy az ő kiállításáról szólunk leginkább. Gyönyörű rajzai inkarnációja a rajztudás- j nak s a magyarságnak. Nincsen még egy pikto- i runk, aki jobban megértené a magyar parasztot, ; a nép leiké’, a délibábos puszta csendjét, az el- j nérnnló nótát, a kialvó pásztortüzet, a magyar í pásztorélet lassan kivesző poezisát. Lovat, ma- j gyár huszárt senki sem tud úgy ma megrajzolni, mint Gatay, ki leikéből lebelli az ő pompás lm szár alakjait, amelyek élnek, vágtatnak s a mű­vészt is magukkal repítik a — halhatatlan­ságba . . . A fővárosi lapok mind — de mind a leg­nagyobb elismeréssel'szólnak ez istenáldotta ma­gyar művész tehetségéről, elbalmozzák a legdi- csérőbb kedveskedéssel, nem is gondolva meg, hogy ez a magában külön életet élő müvész- lélek annyit sem törődik a dicsérettel, mint egy kiszáradt, festék tubussal. Garayt Kozma Andor, a jeles poéta jellemezte előttem a legtalálóbban : Egy ember Magyarországon, aki nem tudja a saját — értékét . . . De én sem folytatom ilyen tónusban, mert a derék művészt még örök ellenségemmé teszem, Ösak helyre akarok valamit igazítani. A fővárosi lapok — talán hogy nagyobb reklámot csináljanak, azt is kiemelték, aminek a művészethez semmi köze, bogy t. i. a háború ki­törésekor Garay önként bevonult katonának és a hetes huszárokkal számos ütközetben részt vett. Tudom, hálás lesz érte, ha inegirom, hogy ez a kis reklám ily alakban nem felel meg a valóságnak (") hajdanában volt ugyan tényleges katona s mivel újabban besorozták, lesz is, de a harctéren voltaképpen, mint piktor vett részt. Összeköttetései révén az I. lovashadosztály Di­visions Staabjához osztották be, katonarubás szem­lélőnek. Legfeljebb egyszer keveredett csak tűzbe, Homonnáná), de akkor is csak a magyar művé­szetért küzdött egy szál — plajbászával. Hanem ez az egy ütközet is elég volt arra, hogy olyas dolgokat lásson meg az ő sajátos magyar művész-szemével, amiket még hadvezérek se. látnak meg az egész hadjárat alatt, a — huszáraikét. Háborús rajzai ezért keltenek olyan óriási hatást. Lesi is a közönség a lapokat, a hova rajzolni szokott. így tűnt fel a trónörökösnek is, akit Garay ■ őshumorával jóízűen megnevettetett, a Borsszem •Jankóban megjelent egyik rajzával. Két vonat ablakából katonák néznek ki. Ott oroszok, itt magyarok. Az orosz fogoly mintha azt kérdené : hova-hova? A magyar huszár büszkén csak ennyit kiált utána: megyek az — ides apádért! A trónörökös akkor, a lapok szerint olyas formát mondott, hogy szerezzék meg számára azt a képet. A művész erre nem tudva, hogy igaz e a lapok hire, szerényen tudakozódott s a kedvező felvilágosítások után önként ajánlotta fel trónörö­kösünknek aZ említett rajzot. A múlt vasárnap már meg is jött a felelet. A trónörökös udvarmestere utján szép szavakkal köszönte meg a figyelmet, sőt, amint én egészen jó budapesti forrásból tudom, megmutatta a képet az öreg királynak is . . No ennél már igazán nem érhette nagyobb kitüntetés Garay páratlan művészetét. Udvar­képes lelt . . . De ami fű: őseredeti szinmagyarsága tette azzá! B. tj ln a vakmegye 4* a közérdek HÍREK. Carmen lugubre. Dr. Bodor Aladárnak, hitvese megrendítő tűzhalála alkalmából. Hazád véded s házad összeomlott, Nincs már szépsége, benne üde báj S 'amit tökélyül Isten összehordott: Romja felett kis fiad sirdogál. Jó anyját hivja, hisz most apja sincs, A két kis szeme tétován mered, — Ne csak égre nézz, rája is tekints S érezd, hogy együtt szorítjuk kezed ... Bodnár István. — Katonai kitüntetés. Müller Imre zász­lóst, dr. Müller János bonyhádi ügyvéd fiát, az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a II. oszt. vitézségi éremmel tüntették ki. — A miniszter köszöneté. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi állami polgári fiúiskola javára tett Nouák-Forsler-íé\e 300 és a Kurz Lenke-féle 200 koronás jutalomdij alapít­ványáért köszönetét fejezte ki az alapítóknak. — Kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bécsi Elemér götbői állami elemi isko­lai tanítót jelenlegi állomáshelyén igazgatónak nevezte ki. — Katonai kinevezések. A király Bállá Károly 44 gyalogezredbeli zászlóst, az I-ső osz­tályú vitézségi érem tulajdonosát, Bállá Sándor szekszárdi róm. kath. tanító fiát és Bápay Gyula zászlóst, az Első Hazai Bank tisztviselőjét, nad- nagyokká, Nádor István orvosnövendéket, 44 es gyalogezredbeli szakaszvezetőt, Nádor Imre városi jegyző fiát pedig hadapródjelültnek nevezte ki. — Nemesszí vü adományok. Fried Bernát és Fiai simontornyai bőrgyáros cég 500 koronát küldött Simontornya község elöljáróságához, a bevonultak családjai résiére. — Pillich Ferenc simontornyai gyógyszerész a simontornyai Vörös­kereszt Egylet kórháza részére kiszolgáltatott gyógyszerek árát, 701 koronát elengedte, illetve ezen összeget adományozta a kórháznak. E nemes adományokért ezen az utón mond köszönetét az elöljáróság. t — A fölmentettek behívása. A fölmen­tett tartalékosokat, amennyiben a harminckette dik évet még nem töltötték be, legnagyobbrészt rövid időn belül be fogják hívni. Erre az intéz­kedésre az adott okot, hogy az idősebb korosz­tályhoz tartozó, a népfolkelői pótszemléken al­kalmasnak talált népfelkelők közül közérdekből való nélkülözhetetlenség címén igen sokan föl- mentést kértek. A honvédelmi minisztérium a már közölt leiratban is figyelmeztette az ajánlásra jogosult közigazgatási hatóságokat, hogy nélkü­lözhetetlenek fölmentésénél az idősebbek fognak először előnybe1 részesülni. Ennek az elvnek a megvalósításaképpen történik most meg az egyes fölmentettek behívásai — A közhivatalok, pénz­intézetek, a hadsereggel szerződéses szállítói vi­szonyban álló vállalatok, amenyiben újabban be­sorozott, idősebb korosztályú alkalmazottaik föl­mentését kérik, fiatalabb korosztályú felmentett aikalmazottaikról le kell mondaniok. Értesültünk arról is, bogy a honvédelmi miniszter kontingen­tálta a vidéki pénzintézeteknél a fölmentettek számát. A legnagyobb vidéki pénzintézeteknél a 4, a középnagyoknál 3, a kisebbeknél 2, tiszt­viselőt lehet fölmenteni. Ha egyéb vállalatok föl­mentett alkalm izottainak számát is kontegnálni fogják-e arról tudomásunk még nincs. De na­gyon valószínű, hogy bamarossan erre vonatko­zólag is történik intézkedés. — Visszaállítják a vasárnapi munka­: szünetet. Harkányi János báró kereskedelem j ügyi miniszter — mint értesülünk — megfon­tolás tárgyává tette, hogy a vasárnapi munka­szünetet visszaállítsa. Az ufóbbi időben úgy az iparvállalatoknak, mint a kereskedőknek sikerült a termelést és a forgalmat akként szabályozni, hogy a vasárnapi munkára nagy általánosságban már alig van szükség igy nincs sémi akadálya annak, hogy a vonatkozó törvények és rendele­tek előbbi intézkedései visszaállittásának. — Kévbérlet. A Gerjen—íoktői révet Barta Benő gerjeni birtokos vendéglős vette ki évi 1060 koronáért. Aj . t tettek még Szuprits V gvbirtokos koronával, Beda Má­tyás 1050 koronával. — Panasz a hivatalos táviratok soka­sága ellen. A belügyminiszter kiadott rendelete szerint a fontos és sürgős távilatoknál mutatkozó késedelmet okozó távirattorlódások főként arra vezethetők vissza, hogy hivatalos táviratok adat­nak föl nagy számban oly ügyekben is, melyek rendes hivatalos iratváltás utján megfelelően ei- intézhetők volnának, továbbá, hogy a föladott táviratok‘szövegezése rendszerint hosszadalmas és terjengős. Fölhívja ennek folytán a miniszter az alispánokat, hogy a hivatalos táviróforgalom le­hető csökkentése érdekében a táviratot csakis a halaszthatatlanul sürgős ügyekben vegyék igénybe s emellett különös gondot fordítsanak arra is, hogy a táviratok szövege lehetőleg rövid legyen. — A járási főszolgabírók és községi elöljárók hasonló értelemben utasítandó!?. — Tisztaság és rend az iskolákban. Kovács Sebestény Endre főispán, mint Tolna­vármegye közigazgatási bizottságának elnöke, a következő határozatot adta ki: «A közigaz­gatási bizottság felhívja az összes községi elöljáróságokat és az elsőfokú közegészségügyi hatóságokat és közegészségügyi közegeit a népoktatási intézeteknek fokozottabb mérvű megvizsgálására, főleg a meszelés, súrolás, a fertőtlenítés, szellőztetés, egészséges ivóvíz stb. szóval a kifogástalan rend és tisztaság fentar- tásával járó közegészségügyi teendők pontos végrehajtásának ellenőrzésére azzal, hogy a mennyiben olyan hiányt állapítanának meg, melynek megszüntetése a megadott helyi viszo­nyok közt is lehetséges, de nemtörődömségre, gondatlanságra vagy hanyagságra vezethető vissza, ez esetben bárki is legyen a hibás, teljes szigorral járjanak el és ide is tegyenek jelentést. — A községi és járási orvosok az iskolák és ovódák megvizsgálásakor figyelmü­ket erre terjesszék ki és ha tisztátlanságot stb. tapasztalnának, ide nyomban jelentsék be. — Az iskolák és ovódak padlóit olajjal kenessék be, mi á tisztaságra és egészségre okvetlenül szükséges, ez különben már el is lett rendelve.» — Közgyűlés. A Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó 1916 évi január hó 23 án délután 2 órakor saját helyiségében rendes évi közgyülést- tart. Tárgysorozat: 1. Elnöki jelentés. 2, Pénz­tárnoki jeientés. 3. 1916. évi költségvetés előter­jesztése. 4 Önkéntes kölcsönkötvényeinek kisor­solása. 5. Esetleges indítványok (melyek 8 nap­pal előbb benyújtandók az elnöknél). 6. Tiszt- ujitás. — Határozatképtelenség esetén a rendes évi közgyűlés január 30-án délután 2 órakor tar- tátik meg. — Aki nem könyrelteti el a gyerekeit. Bedegi Bertalan közismert kaposvári füszerke- reskedő, akinek a fő-utca végén van boltja, gondolt egy nagyot és merészet s beadványt intézett a kultuszminiszterhez, ame'y a maga humoros egy­szerűségében igy szól: ,,A nagy méltóságú m. kir. felelős vallás- és közoktatásügyi minisztériumhoz, Budapest. Alulirótt tisztelettel kijelentem, hogy 1915. év december 27-én született ikergyermeke - imet a m. kir. anyakönyvi hivatalnál nem köny- veltetem el, mert nem akarom, hogy bárki és bármily jogcimen zsarnoki uralmat gyakorolhas­son valaha felettük. A már Vízváron elkönyvelt János, József és helyben Gizella, Katalin gyer­mekeim felett sem ismerem el a in. kir. és tör­vény uralkodását. Kaposvár, 1916 január 8. Tisztelettel Bedegi Bertalan, a „Egyenlőség, Világszabadság és Istennek országa vezérlője.,, . —j Utazás Szerbiába A belügyminiszter távirati rendelete közli, hogy a hadműveleti te­rületen való utazási engedélyekről kiadott 40.500 — 19.15. B. M. számú körrendeletben felsorolt ható • ságok helyett a Szerbiába való utazásra enge­délyt ezután a Belgrádban székelő cs. és kir. ka­tonai főkoi'inányzóságtól kell kérni, amely a fő­szolgabírói, illetőleg rendőrkapitányi hivatal írás­beli ajánlása alapján adja meg az engedélyt. Egyúttal közli a belügyminiszter, bogy a szerb hitár átlépése nemcsak mint eddig Zirnony, Keve- vára és Szemendria községeknél, hanem Jagoái- nánál is meg van engedve. — A kormány az erkölcstelenség ellen. Sándor János belügyminiszter leiratot intézett valamennyi törvényhatóság első képviselőjéhez, melyben felhivja a törvényhatóságok első tiszt­viselőinek figyelmét a prostitúcióra, meghagyván, hogy a szokott felügyeletet és vizsgálatokat a legszigorúbban tartsák meg. Elrendeli egyben, hogy az alispánok, illetőleg polgármesterek ki­sérjék fokozott figyelemmel a háború idején fel­szaporodott éjszakai mulatóhelyeket, amelyek kö­zött sok a kétes és rosszhirü. A rosszhirü mula­tókat, korcsmákat, lebujókat be kell csukui. A kéteshirüeknél pedig korai záróra elrendelésével lehet célt érni. — A petróleum ára. A kereskedelemügyi miniszter 86.175—916. számú rendelete folytán a központi járás területére a kőolaj ára kilo­grammonként 66 fillérben, literenkénti ára pedig 56 fillérben állapíttatott meg. ‘ -~Á

Next

/
Oldalképek
Tartalom