Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)
1916-04-27 / 34. szám
4 TOLNA VARMEGYE éa a KÖZÉRDEK 19-6 április 27. TÖRVÉNYSZÉK. A csődbe jutott Paksi Takarékpénztár bünpöre. F. hó 26-án kezdődött a szekszárdi kir. törvényszék, mint büntető biróság előtt a csődbe jutott Paksi Takarékpénztár igazgatósági és felügyelőbizottsági tagjai ellen megtartott főtárgyalás. A biróság tagjai: Kövessy Ödön kir. táblai bíró, mint tanácselnök, Fejős Imre és Kovács Károly törvényszéki bírák ; pótbiró Vachter Károly, jegyző: Dr. Gaál Dezső. A vádhatóságot dr. Kozacsek József kir. ügyész képviseli, a vádlottak közül pedig az elsőrendű vádlott Bún Lajos vezérigazgató, védője : Dr. Walter Károly budapesti ügyvéd, Deutsch Ábrahám és Steiner Dániel, vádlottak védője Dr. Weisz Ödön budapesti ügyvéd, Vetter Márton volt pénztáros részére hivatalból kirendelt védő Dr Miklós Sándor szekszárdi ügyvéd, Hanoi Ferenc volt igazgatósági tag védője pedig Dr. Spányi Leó szekszárdi ügyvéd, a többi vádlottak valószínűleg csak a tárgyalás további folyamán vallanak védőt. Vádlottak: Bún Lajos, Vetter Márton, Deutsch Ábrahám, Schneppeldt János, Beehr Jakab (közben elhunyt) Wayer Antal, Popovits Gyula, Szenlpétery József, Szeip Gyula, Steiner Dániel, Hanoi Ferenc, Döme István Kurc István, Kiss Pál, kik a csődbe jutott Takarékpénztárnak részben igazgatósági, részben pedig felügyelőbizottsági tagjai voltak, Vetter Márton pedig pénztárosa. A lővádlott Bún Lajos azzal van vádolva, hogy kezdetben mint helyettes vezérigazgató, Vetter Márton pedig, mint cégjegyzésre jogosított pénztárnok az 1912 évi február hó 12 én elhalt Bún Gusztáv, vezérigazgatóval együtt a Paksi Takarékpénztár vagyonának kezelésével, gondozásával és felügyeletével megbízva, ezen minőségükben és azon célból, hogy maguknak és a Magyar Olajipar rt. budapesti cégnek jogtalanul vagyoni hasznot szerezzenek, a Paksi Takarékpénztárnak, melynek érdekeit előmozdítani kötelességük volt, közösen tudva és akarva közel 400,000 korona vagyoni kárt okoztak. Bún Gusztáv, Bún Lajos és Vetter Márton a Magyar Olajipar rt.-nak az igazgatóság hozzájárulása nélkül rengeteg váltókölcsönöket nyújtottak. így 1904-ben 9000 koronát, 1915-ben 7 tételben 121200 koronát, 1906 évbe 8 tótetben 138,000, koronát 1907-ben pedig 18,b00 koronát, továbbá Bún Guzstáv és Vetter Márton az igazgatóság tudta nélkül beleegyeztek abba, hogy a Magyar Olajipar r.-t. részére a Magyar Országos Központi takarékpénztár által uyujtandó 140.00 korona kölcsön erejéig bekebelezendő zálogjog a rangsorban megelőzze a Paksi Takarékpénztár javára ugyanez ingatlanra 240.0000 korona kölcsöntőke erejéig bekebelezett zálogjogot, mely rangsori elsőbbség a Paksi Takarékpénztár hátrányára telekkönyvi- leg keresztül is vezettetett; Bún Gusztáv, Bún Lajos és Vetter Márton a Paksi Takarékpénztár nevében 1907 február hő 22-én az igazgatóság tudta nélkül készfizetői kezességet vállaltak a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál a Magyar Olajipar r.-t. által felvett 140,000 koronás tartozásáért, azonkívül a Paksi Takarékpénztár az intézetnek a Magyar Országos Központi Takarékpénztárnál levő folyószámlájából 1917 évi március 12-én Bún Gusztáv és Vetter Márton Bún Lajos kezéhez 50,000 koronát, 1907 évi április 4-én pedig Bún Gusztáv és Vetter Márton 300000 koronát Bún Gusztáv kezéhez utalványoztak ki és ezen összegeket Bún Lajos és Bún Gusztáv a budapesti intézettől sajátkezüleg felvették és nem fizették be a Paksi Takarékpénztárnak és a Takarékpénztár javára el nem számolták, • azonkívül Bún Gusztáv és Bún Lajos számos nagy összegű váltó értéket vettek fel, amelyek között szerepelnek 2 drb. 16,000 koronás, három 18.000 kor., egy 17200 kor., egy 21000 koronás, egy 25,000 koronás, egy 27,000 koronás, egy 35.000 koronás, egy 42,000 koronás, egy 89,500 koronás, egy 90,000 koronás tétel stb. A vádirat vádat emel továbbá Bún Lajos elsőrendű terhelt ellen, a büntető törvénykönyv 415. §-ának 1. pontja szerint minősülő csalárd bukás büntette miatt azért, mert egyrészt [azon célból, hogy a Paksi Takarékpénztár hitelezőit megkárosítsa, másrészt pedig azért, hogy a Paksi Takarékpénztár részvényeseinek osztalékot, igazgatósági és felügyelő-bizottsági tagjainak pedig jutalékot jogtalanul fizethessen, a Paksi Takarékpénztár könyveit hamisan vezették azáltal, hogy jogtalanul folyószámlát nyittattak Bún Gusztáv névre, ezen folyószámlán Bún Gusztáv terhére jogtalanul beírattak 64,643 koronát és ezen hoholt követelést a Paksi Takarékpénztárnak 1911. évi mérlegében vagyon gyanánt vették fel és ezen valódinak feltüntetett mérleg alapján még 1912. évben megtartott közgyűlésen 18,000 korona osztalékot és 1757 korona jutalékot fizettek ki; — azonkívül a vádirat vádat emel Bún Lajos elsőrendű és Vetter Márton másodrendű terhelt ellen csalárd bukás büntette miatt azért, mert azon célból, hogy a Paksi Takarékpénztár hitelezőit megkárositsák, egyes betevőknek kifizetéseket eszközöltek, avagy engedmény utján követeléseket átruháztak. A gondosan megszerkesztett vádirat ezután részletesen felsorolja az ilyen módon kifizetett összegeket. A többi terhelt mint igazgatósági és felügyelő-bizottsági tag azzal van vádolva, hogy a Paksi Takarékpénztár fizetésképtelenségét gondatlan üzletvezetés és rendes üzletköréhez nem tartozó üzletek által idézték elő s hogy a mérleget nem pontosan és nem gondosan állították össze és vizsgálták meg stb. A nagyszabású bünperben a tárgyalás szerdán reggel 9 órakor kezdődött és a szokásos alakiságok elintézése után Bun Lajos elsőrendű vádlott kihallgatásával kezdődütt, aki a biróság által hozzá intézett kérdésekre azzal válaszol, hogy ő az ügyekről tudomással nem bir és hogy mindenben édesatyjának befolyása alatt állott, akivel neki szembe helyezkednie nem lehetett. Az egész délelőtt az ő kihallgatásával telt el, a tárgyalást, amely előreláthatólag hosszú időt vesz igénybe, tekintettel a terheltek és tanuk nagy számára, csütörtökön reggel folytatják. Nasy erdőt, nagy birtokot készpénzzel veszek. Közvetítőt díjazok. Részletes leírást a kiadóba Sz. Gy. címre kérek. Bencze Mihály Z3 hutásó elvállal mindennemű kut- munkát, u. m. ui kutásást, alárakást, tisztogatást és kut- kerités készítését. — Bővebbet lakásán Szekszárd, Alkotmány-utca 240. szám. 750. tlkvi 1916. szám. IE3jxd.etmény. Rézgállc hiányában! Permetezzünk Kénmáíial és Hypermangannal. Ezek nem újak, már régen elismert, hogy a rézgálicot pótolja, ebben még csalódás nem érte a szőlős gazdákat. Kapható: Garay drogéria Szekszárd. Kisdorog és Tabód községeknek telekkönyvi betétei az 1886. évi XXIX., az 1889: XXXVIII. és az 1891: XVI. törvénycikk értelmében elkészíttetvén és a nyilvánosságnak átadatván, ez azzal a felszólítással tétetik közzé: 1. hogy mindazok, kik az 1886; XXIX. t.-c. 15. és 17. §-ai alapján — ideértve e §-oknak az 1889: XXXVIII. t.-cikk 5. és 6. §-aiban és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §. a) pontjában foglalt kiegészítéseit is — valamint az 1889: XXXVIII. t.-cikk 7. §-a és az 1891: XVI. t.-cikk 15. §, b) pontja alapján eszközölt bejegyzések érvénytelenségét kimutathatják, e végből törlési keresetüket, azok pedig, akik valamely tehertétel átvitelének az 1886: XXIX. t.-cikk 22. §-a, illetve az 1889: XXXVIII. t-c. 15-ik §-a alapján való mellőzését megtámadni kívánják, e végből kereseíüket hat hónap alatt, vagyis, 1916. évi november hó I. napjáig bezárólag a telekkönyvi hatósághoz nyújtsák be, mert az ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után indított törlési kereset annak a harmadik személynek, aki időközben nyilvánkönyvi jogot szerzett, hátrányára nem szolgálhat; 2. hogy mindazok, akik az 1886: XXIX. t.-cikk 16. és 18. §-ainak eseteiben — ideértve az utóbbi §-nak az 1889: XXXVIII. t.-c. 5. és 6. §-aiban foglalt kiegészítéseit is — a tényleges birtokos tulajdonjogának bejegyzése ellenében ellentmondással élni kívánnak, Írásbeli ellentmondásukat hat hónap i alatt, vagyis 1916. évi november hó I. napjáig bezárólag la telekkönyvi hatósághoz benyújtsák mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő letelte után ellentmondásuk többé figyelembe vétetni nem fog; 3. hogy mindazok, akik az 1. és 2. pontban körülirt eseteken kívül a betétek tartalma által előbb nyert nyilvánkönyvi jogaikat bármily irányban sértve vélik, — ide értve azokat is, akik a tulajdonjog arányának az 1889: XXXVIII. t-c. 16. §-a alapján történt bejegyzését sérelmesnek találják, e tekintetben felszólalásaikat tartalmazó kérvényüket a telekkönyvi hatósághoz hat hónap alatt, vagyis 1916. évi november hó I. napjáig bezárólag nyújtsák be, mert ezen meg nem hosszabbítható záros határidő eltelte után a betétek tartalmát csak a törvény rendes utján és csak az időközben nyilvánkönyvi jogokat szerzett harmadik személyek jogainak sérelme nélkül támadhatják meg. Egyúttal figyelmeztetnek azok a felek, akik a betétek szerkesztésére kiküldött bizottságnak eredeti okiratokat adta* át, hogy amennyiben azokhoz egyszersmind egyszerű másolatokat is csatoltak, vagy ilyeneket pótlólag benyújtanak, az eredetieket a telekkönyvi hatóságnál átvehetik. A bonyhádi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóság, 1916. évi április hó 17-én. RUZICZKY, kir. járásbiró A rendkívüli viszonyok és magas gabonaárak miatt minden gazdának érdekében áll, hogy jégkárok ellen mielőbb biztosítson. Intézetünk a legmesszebbmenő kedvezményeket nyújtja feleinek, kik állandóan nála biztosítanak. Az a célunk, hogy a jégbiztosítást a kisebb gazdák részére is könnyebben, kevesebb anyagi áldozatok árán hozzáférhetővé tegyük, miért is a biztositási-dijak, mint a múlt évben a legcsekélyebb összegben vannak megállapítva. A biztosítási árak ellenben jelentékenyen felemeltettek. Búza szalma nélkül métermázsánként 38 kor, Rozs „ „ „ 30 99 Kétszeres „ 32 99 Árpa „ „ (takarm.) * 24 99 Zab » n n 25 99 Kukorica (magyar) 25 r> Kukorica cinquantin 28 99 Dohány 60 99 Homoki bor 60 99 Hegyi bor 80 99 Már 2000 koronát meghaladó biztosítások külön szerződés tárgyát képezik. A díjösszeg aratás után, tehát októberig fizethető. Tolnamegyei Takarék és Hitelbank a Phönix biztositó társaság főügynöksége Szekszárdon. Szekszárd, 1916. Molnár-féle Nyomdai Műintézet és Szab. Iróalzatgyár Részvénytársaság nyomása.
