Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-04-13 / 30. szám

magok is fáradtak, kimerültek levéq, a meg- Ezokás és elíásulwág rezignált közönyösségével veszik akárhányszor használatba az ott taíált holmikat, melyeket néhol a hihetetlenül felszaporodott csirahordozó és betegségterjesztő patkányok ezreivel kell megosztaniok. Sót nem kell hinni, hogy csak a* ellenség részéről feuyeget a járványok veszedelme.

A hajléktalanná vált, szegény menekültek kétségbeejtő ryomorusága, földönfutó karavánjai nemcsak szennyes rongyaikat, de betegségeiket is végighurcolták szenvedéseik utján, messze benn Oroszlengyelországban pedig — (azon vidéket megjárt, komoly emberek szavahihető tanúsága szerint) — diadalmasan előretörő seregeink mintegy 150 kilométer olyan utat tettek meg, amelyet véges végig, szakadatlan láncolatban, a visszavonuló oroszok által felégetett és elpusztított városok és falvak menekülő lakosságának az utszélen kidőlt haldokló kolerabetegei, halottai s részben ezek hevenyészett sírjai szegélyeztek!

Heteken, hónapokon át ily viszonyok, ily külső körülmények között élve és küzdve, csak a legkörültekintőbb gondosság képes megőrizni a sereget és büszkén vallhatjuk, hogy az ezer rém mel fenyegetett világháború hadviselése talán egyik feladatát sem oldotta meg eddig oly fényesen, oly diadalmasan, mint azt, amely a járványok és fertőző betegségek veszedelmének az elhárítására és leküzdésére irányul 1 Kiváló érdeme van ebben a kitűnően elgondolt és megszervezett határszéli megfigyelőállomásoknak. Nagy kórház telepek, egész barakk városok ezek, melyek vegyes (katónai és polgári) vezetés alatt állanak, 3—4000 megfigyelendő katoDa befoglalására képesek, a fertőző-betegnek • bizonyultak ápolására külön osztályokkal bifnak és valóságos szűrőállomásai az-országba hazaözönlő sebesülteknek, akik közöl igy csak a fertőzósmentesek jutnak a bátrabbá országrészekbe. — A telepre vezetett vasút egyenesen a kórházban teszi le a beérkező katouaszállitmányokat s ott azonnal fertőtlenítve, megvizsgálva s megfelelően osztályozva lesznek. Egy-egy hosszabb lappangási időszakkal biró betegség csiinbordozói— kivételesen — átcsúszhatnak ugyan a szűrőkön, de egészben véve nagyszerűen beváltak és csakis így volt elérhető, hogy benn az országban az átsiklások révén elkerülhetetlenül behurcolt kolera-, hasi- Ó3 kiütéses hagymás- és bimlőesetek vagy szórványosak maradtak, vagy legfeljebb szükebbkörü, helyi járvánnyá nőttek, de mindenütt hamarosan ol- fojtatUlc és sehol valóban nagyarányú járvánnyá Dem fejlődtek!

De még künn a fronton és a front mögött, magában a hadseregben sem pusztítottak e bajok eebolsom (nemcsak aránylag, de abszolúte sem) oly méretekben, aminűket a régebbi háborúk sokkal, de sokkal kisebb seregeinek kellett elszenveduiök.

Ezt a valóban fényes eredményt — a katonaság testi ellenállóképességét fokozó jobb és gondosabb ellátáson és a széleskörűen alkalmazott, különféle védőoltásokon kívül — két tényezőnek köszönjük: a fertőtlenítésnek és a tisztaságnak.

A hadvezetőség egészségügyi igazgatása és a „Vöröskereszt“ érdeme ez, melyek vállvetve és egymás munkáját támogatva és kiegészítve dolgoznak ezen. A gözfertőtlenitő gépek és a tábori fürdősátrak, fürdőbódék, esetleg fürdőkocsik ott működnek a fronton, közvetlenül a tüzvonal mögött. Hosszabb állóharcok idején, vagy amint erre a harctér munkája mellett mód és alkalom kínálkozik, a lövészárok legénységét — váltakozó csoportokban és idŐBzakonkint megújuló sor rendben — megtisztítják a vakond-élet piszkától és szennyétől ; ruházatát a gőzfertőtlenitöbe helyezve féregmentesitik s ezzel a kiütéses hagymázt terjesztő veszedelmes parazitáktól (a ruhatetv éktől) megszabadítják, a katonák ped\g — mialatt ru házatuk a gőzben tisztul — hajukat géppel rövidre nyílják, arcukat megborotválják, majd meleg für dőt s utána fehérneműt és teát kapnak. Képzelhetni, micsoda feléledést, megujhódást jelent ez a beteken át sáros földön, porban, piszokban csuszó-mászó, füst, korom és vértől szennyezett hősöknek!? A háború igazságosan nivelláló, demokrata ereje nyilatkozik meg ebben, mely egyrészt a legkényesebb arisztokrata-aarjakat is közeli ismeretségbe hozza ugyan a csukaszürke bogárkákkal, de másrészt a hadbavitt cigánylegényt is úri kiszolgálásban részesíti.

TOLNA VARMEGYE a KüZÉKDg-K

Nyári időben persze a szabadban is fürdeamikor csat lehet s egy egy folyó mentén az ilyen ftirdőzéseket a két partról farkasszemet néző ellenség kölcsönösen respektálni szokta, nem zavarva egymást abban.

így folyik a bare a fertőző betegségek és különféle paraziták serege ellen a tisztaság fehér zászlaja alatt, mert hiszen a piszok minden ragálynak a legerősebb szövetségese.

A sajnos, mégis felmerülő gyanús betegeket természetesen mielőbb és lehetőleg elkülönítik és a tábori kórházak fertőző osztályaiba utalják.

A legközvetlenebb veszedelmek azonban mégis csak a fegyverekből és a rombolás, pusztulás azon őijitő fergetegéből törnek a-katonára, mely a nagykaliberü lövegek torkából kél szárnyra. Balesetszerü véletlenek is utolérhetik ugyan, ámde bizonyos, hogy a hatalmas, nehéz mozsaraknak hihetetlen tökéletességű romboló ereje, mely Lüttich páncéltornyainak összezuzásával lepte meg a világot, valamint azok a nagy terjedelmű föld és sziklaomlások, melyek hegyek csúcsait faragják le 8 omladékaikkal egész szakaszokat temetnek el és büszke erődítményeket valósággal elsöpörnek a védőkkel együtt; továbbá ' a harcolókra zúdított maró folyadékok és a lö- ! vészárokba fecskendezett petroleum, melyet azután gyujtóbombák odalövésével lángba borítanak, az iszonyatos égési sebek etb. : mindezek elsősorban fenyegetik a harcost és méitó, sőt diadalmas versenytársai a járványos betegségek emberirtó mun kajának.

A nagy gránátok pedig ■— végzetes hatások vérfagyasztó' hirtelenségeivel — sokkal inkább megrázzák a katona lelkét (még a sebesü- letlentil maradiakét is), mint a betegségek alattomos, csendes gyilkoló ereje. Ezért olyan gyakori az idegshok és elmebaj; mert a gyengébB, már előzetesen beteges-, degenerált idegrendszer az ágyú- és gránátvihsirok tombolásában helytállni képtelen és könnyen egyensúlyát veszti.

És alig kel! nagyobb dicséret és jobb bizonyíték a magyar faj, a magyar nép életrevalóságára, mint a világháború azon sokszoros tapasztalata, hogy a mai • csaták éppen ezen őrjítő, észbontóan lármás pergőtüzét t% mi csapataink, üreg magyar népfölkelőink a legjobbun tűrik, a legkeményebben állják, aminthogy az elszánt, makacs kézitusákban is legrátermettebbeknek bizonyulnak. Ez. az, ami még a németeknek is imponál, pedig ők sem az utolsó legények, ha helytállni és.ütni kell!?

De vegyünk bücsnt az egészségveszedelmek és sérülések szomorúan gazdag sorától és keressük a megnyugtatót, a vigasztalót, amiben ugyancsak nem szűkölködünk. Nézzük, minő segítség, milyen gondozás vár a hősre, ha honvédő munkája közben baj éri ? !

A sokszor eldugott helyeken, bokrok alján, bozót között, árok vagy erdő mélyén lerogyó sebesültek megtalálása, felkutatása az első feladat, nehogy tehetetlenségökben ott vesszenek. (Hiszen egy hideg téli éjszaka a lábain esetleg könnyebben sebesült embert is megölheti, ha künn marad!?

E tekintetben kitűnő szolgálatot teljesítenek a jól idomitott „sanitáts-kutyák“, melyek a szerencsétlenek nyomára vezetik az egészségügyi őrjáratot, hogy a sebesültet a segélyhelyre szállíthassa.

Ez a szállítás mindig nehéz, de rossz terep- viszonyok mellett néha rendkívül súlyos, nagy önfeláldozást igénylő feladat: az olasz harctér sziklái között például számtalanszor csak sátorlapokon tudják ezt eszközölni és egy sebesült szállításához nyolc ember is szükséges.

A segélyhelyen — vagy még hátrább, a kütözőbelyen, a dandár vagy hadosztály egész- ségügyi intézeténél — megkapván azután az első, illetőleg második szakszerű kötést vagy más se. bészi ellátást és netáni sürgős, operativ segítséget is, innét a már nagyobb műtétek nyugodt eszközölbetésére is berendezett tábori kórházba kerül, ahonnét — állapota szerint — a neki megfelelő intézetekbe •— fokozatosan — még hátrább továbbitják.

A front mögötti hadtápterület folyton javítgatott utain minden rendelkezésre álló jármüvet felhasználnak, hogy a betegek és sebesültek minél hamarabb jussanak az igényelt, nyugodtabb ápolás színhelyére.

Egész automobilpark áll a betegszállítás l rendelkezésére, melyeknek közismert gyorsasága

1916 április 13

óriási időnyerést jelent s melyek gyorsasága által mintegy megsokszorosítva magukat, sokkal nagyobb teljesítőképességet bírnak felmutatni.

Régebbi időkben, midőn a háborúk nem vettek oly embertömegeket igénybe és néhány hónap alatt le is zajlottak, a legtöbb katona, ha egyszer megsebesült, búcsút is vehetett a harc- mezőtől : abban a háborúban aligha került többé tűzbe, mert mire felgyógyult, már a béketárgyalásoknál tartottak.

Ámde most másként áll a dolog!

E világháború hadviselése igen sok harcost igényel, minden emberre szükség van, a sebesültek gyógyulását alig várják, sürgetik és minden eszközzel siettetik és —- csak szerény, személyes tapasztalataim közben is — tucatszámra akad olyan katona, aki ismételten, 2—3 Ízben is sebesülve vagy megbetegedve és felgyógyulva, újból visszatért a harctérre.

Ily körülmények között és azt is figyelembe véve, hogy a harcképes3ég mielőbbi 'helyreállítása érdekében minő fonto3, hogy a sebesült minél hamarabb szakértő orvosi kezekbe és célszerű ápoláshoz, kezdéshez jusson: az automobilok által képviselt szállítási gyorsaság meg fizethetetlen értékű és ugyanazon, egyszer már kidőlt katonaanyag újbóli felvonultathatásának

— a mái orvostudomány eredményesebb munkája mellett — egyik elsőrangú tényezője.

De felhasználják betegszállításra még a szánautókat, mindennemű vizijármüvet, külön kórházhajókat is rendeznek be, sőt — egy-két beteg szállítására — kisebb mérvben még viziautók is használatban vannak.

Az automobiloknak azonban — költséges voltuk és ebből folyó korlátozottságukon kivül — egy hátrányok is van, t. i., hogy töinegszállitásrá nem alkalmasak. ......

Ezen célra a vasút - még pótolhatat}áü és; emeli értékét, hogy nagy befogadóképességével a. betegek kényelmes elhelyezését, időjárás.’elfeni védelmét és jelentékeny gyorsaságot egyesít, nrány- lagos olcsóság mellett.

Már a rögtönzött tábori vasutak is jól felhasználható eszközei a sebesültek hátrább helyezésének, de a vasúti sebesültszállitás helyes példáját a külön e célra egybeáliitott 03 berendezett sebesült szállító vonatokon láthatjuk, melyek a függő rendszerű, kényelmes ágyakkal ellátott betegkocsikon kivül minden szükségessel, konyha-, fürdő- és mütőkocsival is fel vannak szerelve, kellő orvosi- és ápolószemélyzettel rendelkeznek és egyszerre több száz beteget szállíthatnak.

A „Vöröskereszt“ és más testületek, pl. a máltai lovagrend kórházvonatai pedig — melyeket a hadvezetőség rendelkezésére bocsájtottak

— szinte már felesleges luxusnak minősíthető berendezésekkel dicsekedhetnek.

Meg kell emlékeznem pár szóval a — már emlitett — tábori kórházakról is. .Megfelelő számú orvosi- és ápolószemélyzettel ellátott, kocsikra csomagolt, minden szükségessel bővelkedő, mozgó kórházi berendezések ezek, melyek a parancsnokság által kijelölt területen hamarosan leszerelnek, berendezkednek és üzembe lépnek; fordított szükség esetén pedig (betegállományuk kiürítése és továbbítása, illetőleg a szállitásképtele- nek visszahagyásával) ópoly gyorsan felszedik sátorfájukat, csomagolnak és odábbállanak. Egykét óra alatt le- vagy felszerelhetnek. Ha alkalmas épületek állnak ott rendelkezésre, elsősorban ezeket foglalják le s azokban állitják fel a kórházat, ilyenek hiányában azonban a különféle rendszerű, célszerűnél-célszerűbb, hordozható és egybeállitható barakkok és sátrakat veszik elő s azokban ütik fel tanyájokat.

A jó birnévnek örvendő Döcker-féle barakkok-, hullámos pléh- és deszkabarakkokon kivül, szilárd vázakra szerelt, vízmentes ponyvasátrak is szerepelnek, melyek legjavát az egymástól mintegy fél méternyi távolságban kifeszitett, kettős ponyvafallal biró és így még téli hidegben is egészen jól füthető fajták képviselik. A tábori kórházaknak nagyobb számú, jó vaságyai vannak ; midőn azonban az elég sűrűén előforduló, véresebb napok hirtelen sok ezer sebesültöt sodornak össze bennük, bizony nem mindenkinek juthat rendes ágy és a rögtönzött állványokra —- esetleg a puszta földre — vetett szalmazsákkal is be kell érni! ?

.A háborús szükség által sarkalt emberi értelem fokozott termelő-energiája különben na- í ponta uj és uj módosításokat, tökéletesítéseket

Hazafias háborús zenekép. Zenéjét szerzé Lehár Ferenc