Tolnavármegye és a Közérdek, 1916 (26./12. évfolyam, 1-79. szám)

1916-03-27 / 25. szám

1316. maicius 27. TOLNAVARMEGYE és a KOZERPFK — A Lymburg-Styrum alapítványok fel- ügyelőbizottsága ma tartott Illésében az elhalálo­zás következtében megüresedett menházi tagsági hely f. évi ápr. l ei hatálylyal Egerer László paksi lakosnak adomáuyoztatott. — A segély iránt beadott kérelmek figyelembe nem voltak vehetők, mert « Lyuburg Styrum grófné alapít­vány még nem érte el azt az összeget, mely a segélyezések folyósításához szükséges. — A szekszárdi állami főgimnázium má­sodik háborús délutánját március 28 in, ked­den tartja meg a helybeli mozgószinház helyisé­gében. Ez a második háborús délután az első — úgy anyagilag, mint erkölcsileg oly szépen sike­rült háborús délutánhoz hasonlóan — egy vetített képekkel kisert ielolvasasásból, több szavalatból, ének- és zeneszámokból fog állani. A felolvasás­ban Németh Gyula helybeli ág. ev. lelkész a fronton alkalmazott védelmi berendezéseket és a támadó fegyvereket fogja ismertetni. Kezdet pont 6 órakor, belépti-dij felnőtteknek 1 K, tanulók­nak 50 fillér. — Nyugdíjazás. Olvasóink bizonyára em­lékeznek arra a feltűnést keltett hirre, hogy a cyitrai törvényszék elnöke, Hazslinszky Géza kolerabacillust akart szerezni a budapesti élet­tani intézettől, s a dolog a rendőraég elé ke rült. A dolognak nem lett folytatása, csak követ­kezése, amennyiben Hazslinszky hat heti szabad­ságot vett s ennek letelte után nyugalomba vo­nul. Amint Nyitráról jelentik, a nyugdíjazás iránti kérvényt már be is nyújtotta. — Honfoglalásl sírok. Néhány nap előtt a 17. honvédgyalogezred pótzászlóalja Székes fehérvár határúban lövészárok-gyakorlatot tartott. Ásás közben csontvázak bukkantak föl, amelyek­nek elhelyezése mindjárt sejtette, hogy itt régi, sok évszázados temetőt derített napfényre a vé letten. Egy teljesen ép csontváz mellett teljes lócsontvázat, kengyelvasakat, zablákat, vascsatto- kat s más értékes tárgyakat találtak, amelyek­ből aztán kétségtelenül megállapították, hogy honfoglaló őseink temetkeztek ezen a helyen. Több sirt tártak fül, mignetn az egyik csontváz •mellett meglelték őseink legdrágább fegyverét, a kardot is. Ez a kard úgynevezett „nyugati ka- rolingkori kard“, nem velük hozott magyar kard, hanem valami kalandozásból eredő hadizsákmány. Ez a kard hasonmása a Prágában őrzött állítólag Szt. Istvánnak tulajdonított kardnak- A székes- fehérvári muzeuin igazgatója lépéseket tett úgy polgári, mint a katonai hatóságoknál, hogy e hely további bolygatás alá ne kerüljön, mert itt tudományos kutatást fognak végezni. — A Dunaföldvárott felállítandó Hadi Árvák Otthonára újabban a következő adomá­nyok érkeztek a Dunaföldvári Járási Takarék- és Hitelbankhoz: Budapest székesfőváros tanácsa 300 korona, Takarékpénztár (Bonyhád) 100 K, Központi Takarékpénztár (Mezőtúr) 25, Községi elöljáróság (Németkeér) 20, í’rey Tivadar járás- biró (Dunaföldvár) ötödizben. Boromisza István (Kalocsa), Kurz Vilmos árvaszóki elnök (Szek- szárd), Rajczi János (Nagyvejke) 10—10 korona, Községi elöljáróság (Ujfehértó), Községi elöljáró­ság (Fegyvernek) 5—5 K, Major Károly (Mucsi) 3 korona. Mely adományokat köszönettel nyug­tázza Dr. Lévai Dezsővé, egyl. eluök. — A fémtárgyak rekvirálását elhalasz­tották. A honvédelmi miniszter 5 077/20. b. ein. 1916. szám alatt rendeletet adott ki a fém tárgyaknak hadicélokra igénybevétele tárgyában. A rendelet igy szól: Az 1915. évi szeptember hó 25-ről kelt 131462/eln. 20. b. számú rende- tetem (1 a M. K. L. 1915. évi 20. számában) 3-ik §-a utolsó bekezdésében a most idézett rendeletemmel hadicélokra igénybevettnek ki­jelentett fémtárgyak igénybevételére, illetőleg a birtokosok szabad rendelkezésre vonatkozólag megállapított határidőt 1916. julius 31-ig kiter­jesztem. E rendelet hatálya kiterjed a magyar szent korona országainak egész területére. — Szekszárdi vetőmag Montenegróba. A napokban két jóképű 17-es honvéddel talál­koztam a piacon, akik sorba nézegették az áru- sitó asszonyok kosarait. „Mit keresnek, vitézek?“ Kérdem. „Keit magvakat“, mondják. „Aztán kinek?“ — A századparancsnok urunknak! — „Hova?“ — Hát Montenegróba! „Olyan mesz- szire ?“ Még annál is messzebbre. Itthon vagyunk szabadságon és a főhadnagy ur, aki szekszárdi fi, megkért, hogy vigyünk neki magokat, mert kerti vetemónyeket akar termelni a század ré szere. ... A két vitéz már vifsza is utazott abba a girbe-görbe országba, a jóféle kerti magvakkal, melyek ott a messze távolban bizonyosan dús termést fognak hozni. — Állami vásárlás. Az állam m&vásárló bizottsága a Képsőmávészuók Egyesületének a Nemzeti Szalonban rendezett kiállításán Apponyi Sándorod grófné: Aratás után cimü festményeit megvásárolta a Siépmiréezeti Museum számára. — Nem kell folyamodvány. A. hon­védelmi miniszter utasította a pótzászlóaljakat, hogy :x szabadságolásokat, amennyiben a szolg.á lati viszonyok megengedi*, a legtágabb keretek­ben engedélyezzék. Ez utasítás következtében a 17-ik honvédgyalogezred pótzászlóalj parancsnok sagának megkeresésére az alispán elrendelte, hogy a lakosság, kiknek hozzátartozóik a pótzászióalj keretébe tartozva, jelenleg katonai szolgálat­tételre bevonullak, ezeknek mezi gazdasági mun­kák elvégzésére leendő s>abadsigolás,v céljából kérvényeket De nyújtsanak be, a községi jegyzők pedig utasittatiak, hogy az ilyen tárgyú kérve nyék kiállítását ne vállalj ik é* véleményező ja­vaslattal ne záradékolják. — A kérvény Írása azért tiltatott be, mert teljesen felesleges munkát ad úgy a polgári, mint a katonai hatóságoknak ; az ijjető bevonu’taknak rapporton kell szabadsá gért jelentkezniük és azt meg is kapják. — Az alagút. Óriási érdeklődéssel várják a közön­ség minden rétegében az e heti nagy filmszenzációt »Az alagutat« Bernhardt Kellermann hihetetlen népszerűségre wert tett utópisztikus müvét. Hiszen oly felvételek szem­lélésére van kilátásunk, melyek irodalmi, művészi és techni­kai azemponlból a kinematográfia történetének mindig fon­tos és nagy eseményei lesznek. Alkalmunk lesz a kiváló moziszinészek legfényesebb alakításaival, a tnoziirodalom legsikerültebb alkotásaival megismerkedni. Belebocsájtkoz- zunk ennek a kolosszális filmnek a részletes ismertetésébe ? Mondjuk el minden szépségét, kiválóságát? Hosszadalmas munka volna ez 1 Az alagutat mindenki meg fogja nézni és mindenki el fogja ismerni azt, hogy ez a film a kine­matográfia legsikerültebb és legnggyobb méretű produk­ciója. Ami rendelési munkát ezen a filmen láthatunk, az valami hihetetlennek tetsző ügyesség. Micsoda emberi ener­gia kallett ahhoz, hogy ezernyi ember szereplését a filmen oly annyira hiteltkeüö módon mutassanak be mint életet, mint valóságot. A szereplők remekelnek; Mac Allan tökéle­tességében elevenedik meg előttünk Fridrich Kayssler ala­kításában, Lloyd Ethel szerepében Fritzy Kassari igazi mil­liomos leány, Lloyd Georg szerepében Herman Vallentin hiteti el velünk, hogy ő a legbefolyásosabb pénzember. A többi szerepeket a tömegek és a gépek játszák s ezek fölött és mögött állnak a film főszereplői, akik e hatalmas alkotást diadalra viszik. A .jegyekről jó lesz előre gondos­kodni, melyek a Molnár-féle könyvkeresltedésb e válthatók. — Elmozdított tanító. A pécsi egyház­megye tanügyi hatósága a uagyvejkel ró in. kath. kántortanitótól a tanítói megbízást visszavette, őt az iskolából kitiltotta, a tanítói lakból kilakol­tatta és mint közveszélyes embert a községből eltávolitandónak mondotta ki. A tanító azonban az egyházi hatóság rendelkezésének ellenszegült és, mint értesülünk, néhány hívet szerezve magá­nak, ezek segélyével a hitélet terén is folytatja dacoskodását. —- Szomorú dolog, hogy ily nehéz időkben is ily áldatlan viszonyok lehetnek egy faluban. — Halálozások. Fercncz József, Szekszárd város végrehajtója, hosszas betegség után folyó hó 23 án hajnalban életének 60-ik évében elhunyt. Temetése folyó hó 25-én d. u. 4 órakor volt a halottasházbói. — Halálát özvegye, testvérei és rokonai gyászolják. Mezei] Pál kutasi ref. lelkész és neje, Dőczy Margit mély fájdalommal jelentik, hogy egyetlen fiuk, Mezey Pál, a 19-ik honvéd gyalogezred zászlósa, Kelet-Galiciában 21 éves korában hősi halált halt. Holtteste az ellenség kezébe került, az temette el ismeretlen sírba I Az elesett ifjúban Dőczy József tolnaváraljai lelkész unokáját siratja. — Elhalasztott felmérés. Cikó és Mócsény községek kataszteri részletes felmérése a jövő évre elhalasztatott. — A Fehér és Tolna vármegyei helyi érdekű vasat részvénytársaság március hó 30 án déli 12 órakor Budapesten, a társaság hivatalos helyiségében, V. Mérleg-utca 3 sz alatt tartja XIX. évi rendes közgyűlését. Napirend: Az igazgatóság jelentése a lefolyt üzleti évről és az 1915 évi zárszámodások előterjesztése. A felü gyelő-bizottság jelentése az igazgatóság zárszá­madásairól és tiszta jövedelem hováforditását tárgyszó indítványról. Határozathozatal a fenti tárgyában, továbbá az igazgatóság és felügyelő- bizottság részére a felmentvény megadása. Igaz­gatóság választása és tiszteletdijának megállapí­tása. Felügyelő bizottság választása és tisztelet­dijának megállapitása. MindeD 20 részvény egy egy szavazatra jogosít. Az alapszabályok 29 §•* gyakorolható, ha a részvényesek részvényeiket & le nem járt szelvényekkel együtt A Pesti Magyar Kereskedelmi Banknál (Budapest, V. Fürdő-utca 2 sz.) legkésőbb három nappal a közgyűlés előtt letéteményezték. Ezen kötelezettség alól csupán a fenti szakaszban említett hatóságok vannak felmentve. A közgyűlést igazgatósági ülés követi. — A bonyhádi ifjugág előadása a Vörös- k»reszt javára. Szombaton, március 25 én este jótékonycélu előadást tartott a bonyhádi ifjúság, hogy növelje a Vöröskerest pénztári alapját. A kiválóan sikerült előadás műsora a következő volt: Prológ, előadta : Vojnieh Aladár. 1. „Egyszer volt“ dal, előadta a tőgimnáziumi zenekar. Í5. „Imádkozik a király“, melodráma, szavalta Berde Margit, zongorán kísérte Zavaros Elemér. 3. „Magyar dalok“ énekelte Strott Gyula. 4. Dialóg előadták Pirkner Elza és Vojuich Aladár, i. „Ima“ és „Fohász“ énekelte a főgimnáziumi énekkar. 6. XII. sz. Vonósnégyes Mozart W-től előadták Genersich Tivadar, Zavaros Tibor, Ugrósdi László és Limbacher Zoltán. 7. Aktuális versek szavalta Holländer Bella. 8. Virágfakadás, vígjáték, szereplő személyek Zavaros Tibor, Lehmann Ilona, Schall Zuzsi, Boór Aladár, Béldi Béla, Pirkner Elza. — Felülfizetések nyugtázása. A főgimná­zium folyó hó 17 én taitott háborús délutánja alkalmával felülfisettek : Bájó Schefi József 20 K, Kovács Sebestény Endre főispán 18 K, Leopold Kornél dr. 7 K, Kramolin Gyula dr. 5 K, Szabó Ferencné 2 K, Rubinstein Mátyás dr. 2 K, Reicht Sándorné 2 K, Fábián dr. 1 K, N. N. 1 korona. Azoukivül még többen, kiknek neveit a pénztár­nál meg nem állapíthattuk, kisebb nagyobb ösz- szegekben 3 korona 80 tűiért fizettek felül. — A háborús délután tiszta jövedelme 374 korona 30 fillér volt. Hálás köszönettel a főgimnázium igazgatósága. — Dunai áruforgalmunk Bulgáriával és Romániával. A M. kir. folyam és tengerhajózási r. t. és az Első cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság Bécs, Pozsony, Budapest, Vukovár, Újvidék, Zimony, Bázisú és Orsóvá állomásai március 27-től kezdődőleg fuvarlevelenként legalább 5000 kg. összsúlyú küldeményeket a) Bulgáriába rendelve, Vidin, Lom, Somovit, Sitstow és Rustsuk, b) Romániában rendelve T. Severin, Calafat, Corabia, T. Magurele és Ciurgiu állo­másokra elszállítás végett ismét el fognak fogadni Giurgi alatti állomásokra szállítmányok egyelőre nem fogadtatnak el. Kitűnő karban levő pianínó eladó. Megtekinthető Széchenyi utca 164. szám alatt. — A lenmag és kendermag maximális ára. A kormány 823/1916. M. E. szám alatt kiadott rendeletével az 1916. évi termésből szár­mazó lenmag és kendermag maximálási árát métermázsánkint 100 koronában állapította meg. Az előző évi termésekből származott lenmag- és kendermagkészletekre vonatkozólag érvényben álló intézkedéseket a rendelet nem érinti. A múlt évben a lenmag maximális ára 56 K, a kender­magé pedig 54 K volt. — Kétségtelen, hogy az idén azért állapítottak meg magasabb árat, hogy a gazdákat termelésre serkentsék. — Különben a 100 koronás ár. a mostani jegyzések nivójan mozog. — A simontornyai országos vásáron, mely április 4-én lesz, hasított körmü állatok az gar és Tolnanémedi községekben uralkodó raga­dós száj- és körömfájás miatt fel nem hajthatók. — Állatbetegség. Szálkán a lépfene fel­lépett. PÉNZINTÉZETEK. A Pénzintézeti Központ. A hivatalos lap március 21 iki száma a pénzügyminiszter, Felhivás-it közli, melyben fel­hívja a magyarországi pénzintézeteket, amelyek a Pénzintézeti Központba mint alapítók belépni kívánnak, hogy közjegyzőileg hitelesített belépj nyilatkozatukat, a bárom utolsó évre vonatkozó mérlegek és közgyűlési jelentések kíséretében, a pénzügyminisztériumnak legkésőbb május 1 ig küldjék be. Ezzel egyidejűleg a Postatakarék­pénztárnál az átveendő üzletrészek névértékénok 10 százaléka befizetendő. Azok az intézetek, amelyeknek belépési nyilatkozatát a pénzügyminiszter elfogadja, érte sitést kapnak arról, hogy az alakuló közgyűlésen gyakorolható szavazati joguk szempontjából saját tőkéjük milyen összeggel fog tekintetbe vétetni és hogy a tagok melyik kúriájába fognak ba- osztatni. Azok az intézetek, melyeknek belépési nyilatkozata nem fogadtatik el, a postatakarék­pénztárnál befizetett összeget visszakapják. A bankszerü ügyletekkel foglalkozó önálló szövet­kezetek felvételi kérelmüket a Pénzintézeti Köz­pontnál csak a megalakulás után terjeszthetik «14. Eszel a felhívással kapcsolatban a pénzügy­miniszter az alapító gyanánt eljáró kormány nevében közli a Pénzintézeti Központ alapítási tervezetéi. E szerint a Központ tagjai lehetnek a részvénytársasági alapon működő pénzintézetek, a pénzügyminiszter engedélyével a községi, illetve városi takarékpénztárak, osztrák és egyéb külföldi intézetek magyarországi fiókjai, bankszerü ügyle­tekkel foglalkozó önálló szövetkezetek, kt'öz törvényen alapuló pénzintézetek és végül a ne. kir. álUmkicestar. Az üzletrészek A és B sere zataak. A B üzletrészeket, melyeknek essz mennyisége 100 millió K, a* államkincstár veszi át, mig az A sorozatot a pénzintézetek kapják. Egy-egy üzletrész névértéke 4000 K, 250.00# K t *eg nem haladé saját tőkével biré intézetek

Next

/
Oldalképek
Tartalom