Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-01-25 / 7. szám

4 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. január 25. — Vitézség! érrui. Steinberger Sándor Steinberger József tolnai kereskedőnek tüzér fia, aki mint a 12-ik tábori tüzérezred szakaszvezetője a deli karc8téren van (mig másik két testvére az északi harctéren küzd), a vitézségi éremmel ttintettetett ki. Steinberger ütege szeptember 10 én éjjel fél 12 órakor ment át a Drinán és reggel 1 órakor kezdte meg a tüzelést a szerbekre, akik azt élénken viszonozták, erős shrappnel- és gránát- záport znditva a n.ieinkre, akik kénytelenek voltak fedezékekbe vonulni. Az ellenség gyalog­sága nagy erővel nyomulva előre, ütegünk kapi­tánya felszólította az altiszteket, hogy kinek volna bátorsága az ágyukkal a tüzelést megkezdeni a schrappnel-tüzben ? Steiubergcr és egy másik szakaszvezető vállalkoztak a veszélyes feladatra, ketten megkedték a tüzelést és pedig oly sikerrel, hogy a szerbeket csapataink délután fél 3 órakor visszaverték, 2 ágyút, 3 gépfegyvert és számos fegyvert elvettek tőlük. Ez alkalommal a szerbek közel 700 halottat vesztettek. Steinberger ez el­szánt tettéért a vitézségi érmet kapta. — Értesítés. A Szekszárd városában fel­lépett kanyaró betegedés miatt, a magán elemi iskolában a tanítást bizonytalan időre besziin- tettette Tolnavármegye alispánja. — A Vöröskcrest Egylet bálaszéki fiókja részére újabban a következő adományok folytak be: Bálaszéki kerületi Takarékpénztár 50 kor. Romaisz Ferenc 40 koronát. A nemes szivu ada­kozóknak ezúton mond hálás köszönetét az egylet nevében Pongrdcz, pénztárnok. — Szily László meghalt. Baranyavár- megyének nagy halottja van. Nagyszigeti S:ily László Baranyamegye volt alispánja tegnap reggel gödreszentmártoni birtokán hosszas betegeskedés után elköltözött az élők sorából. A vármegye régi urainak tipikus képviselője volt az elhunyt. Azoknak a régi magyar gentry családoknak sarja, akik a vármegyében és a vármegyének éltek s a hivataloskodást nobile offciumnak tekintették. Alispánsága a vármegye kulturális történetében igen jelentős határkövet állított fel. Igazságszere- tete, a nép jólétének emeléséért hevülő igaz magyar szív, a tisztviselők érdekeit mindenkor szem előtt tartó figyelem, a hivatalában minden kor tanúsított pontos lelkiismeretesség tették azzá az emberré, a ki a Vas Gereben féle alis­pánoknak méltó mása volt. — Honosítás — elbocsátás. A vármegye területén az elmúlt 1914. évben honosíttatott 1 (Engel Dávid simontornyai lakos Galíciából), az állam kötelékéből elbocsáttatott 6, (Klein Gáspár Bonyhád, Witawszky Paula Váralja, Schmidt Antal Tolna, L&winechegg Károly Tolna, Pollák Zsigmond Bonyhád, Kaufmann Jakab Sirnon- tornya), állampolgárságát elvesztette 6 egyén és pedig : Frankfurter Manó Bonyhád, Lörvi Janka Bonyhád, Bruckner Henrik Bonyhád, Vaszari József Tolna és Rhein József Szekszárd, Pirnitzer Sándor Paks, mely két utóbbi már évekkel ez előtt meghalt. — ,,TiIág*‘ mozgóképszínház. SzerdáD és csütörtökön óriási szenzáció: Rókámból II. (Rókámból hőstette) 4 hosszú felvonásban. Aki az ehő részt látta, el ne mulassza ezt ismét meg­nézni, mely folytatása ugyan az első résznek, de azért mind a két rész egy külön, befejezett darab s igy aki az első részt nem is látta, ha most nézi végig , Rókámból“ hőstetteit, óriási élvezetet fog nyújtani bárkinek is. Ezenkívül: ,,Gribouilette mint gépirónö“ vígjáték. — Adományok. A szekszárdi Vörös-Ke­reszt Egylet javára Wosinsky István dr. pápai gróf Balfról 504 koronát, Döbrüküz község pe­dig 100 koronát adományozott. — Kocsitábor Szekszárdin. A katonaság céljaira megvásárolt lovakkal és szekerekkel a kirendelt fuvarosoknak csütörtökön reggel kellett a vásártéren jelentkezniük Ami meg is történt. Az indulásra azonban a parancs még nem érke zett meg és a kirendeltek azóta hóban, fagyban, esőben kint táboroznak a vásártéren, egy kis ize- litőt és szoktatást kapva a háborús élethez. A szekszárdi lakosság ló szeretetét jellemzi, hogy ■ sok gazda önként fel»já lotta a tőle megvásárolt lovak etetését és otthon való eltartását, csakhogy a lovak az éhségtől és hidegtől el ne pusztul­janak. A parancsnokság azonban csak elvétve fogadta el az ily ajánlatokat. Mint értesü'Unk, a vidéken már január 16 ika (jta a szabadban tá­boroznak a lovak és közülük több el jis hullott. Itt említjük meg, hogy a kirendelt szekszárdi fuvarosok közül többen házsirtoskodtak a parancs­csal szemben, amiért persze katonásan elbántak velők, többen pedig jelentkezés helyett szépen otthon maradtak, amiért természetesen kijár a büntetés. — Halálozás. Diizs Dániel Öcsény község főjegyzője, mint őszinte részvéttel értesülünk, va sárnap éjjel néhány napi betegség után elhunyt. Dúzs a vármegyei községi jegyzői karnak egyik legkitűnőbb tagja volt. Hivatását komoly köle- lességlildással, a legnagyobb rendszeretettel vé gezte, a község lakóssága iránt mindenkor elő zékeny volt és kedves modorával általános nép­szerűségnek örvendett. 35 év óta ál t Öcsény köz­ség szolgálatában, az idén nyugdíj ba készült. Halála széles körökben őszinte részvétet kelt. El­hunytét neje szül. Bull Anna gyászolja. Temetése szerdán délelőtt 11 órakor megy végbe. — Jóváhagyott vármegyei szabályren­delet. A földmivelésügyi miniszter a szarvas- marha, sertés és juhtenyésztésről alkotott vár megyei szabályrendeletet csekély módosítások el­rendelésével, jóváhagyta. — Köszönet a 44-csekiöl. Tábori postával a következő sorokat kapta Szerkesztőségünk : Tekintetes Szerkesztő ur! Kérem közölni az alábbiakat : „A 44 ik gyalogezred• 9. századának legénysége nagy örömmel vette Tolna és Somogy - vármegyék nemesszivü közönségének karácsonyi ajándék csomagjait. A messze idegenben harcoló katonáink iránt érzett szeretetnek e megnyilvá nulása buzditólag hatott reánk s erőt és lelkese­dést ad további nehéz küzdelmünkhöz, melyek ben ezredünk dicsőségét — mint eddig is — növelni fogjuk. Fogadja a nemeslelkü, hazafias közönség a 9. század legénységének őszinte kö­szönetét. Orosz Lengyelország, 1915. január 2. Dr. Gauser Rezső t. hadnagy, századparancsnok.“ „Kelt 1915. év január 1 én Orosz-Lengyel- országban, a swarmliniában. Tekintetes Szerkesztő ur ! Azon tiszteletteljes kéréssel fordulunk önhöz, szíveskedjen alábbi sorainkat lapja legközelebbi számában közölni azon jószivü höÍgyikékkel, kik a királyért és hazáért hősiesen küzdő vitézeink karácsonyára cigarettát ajándékoztak : „Kedves Nagyságtok ! Azon finom cigarettákért, melyet Baját fáradozásuk által készítettek, hálás köszö­netét nyilvánítja a K. u. K. luft. Reg. No. 44 Maschinen gever abteilung No 1. Bedinungsz mnnesaftja. Zádori Imre.“ „Mi alulírottak azon kéréssel fordulunk a tekintetes Szerkesztőséghez, hogy szíveskedjen lapjában alábbi sorainknak helyt adni: „Szívélyes köszönet a harctérről. Szeretett szekszárdi közön ség. Ali hálás köszönettel fogadtuk azon ajándé­kot, melyet Önök a szent karácsony megemléke zésére áldott kis kezeikkel nekünk elkészítettek, nagy örömmel élveztük annak tartalmát, hogy a jószivü közönség is gondol reánk. Örö nünkbe, boldogságainkba a lövészárokban és a gránát záporban igy hangzott a három felkiáltás: éjen a király, a haza és a szekszárdi jószivü hölgy­közönség. Fogadják őszinte, hálás köszönetünket. Maradtunk mély tisztelettel, 44. gyalogezreg 15. század IV. szakasza. Isten velük. Kárpátok. I). J.u „Azon szives jószivüség, amelyet irántunk Tolna- és Somogy vármegye közönsége tanúsított, mindig emlékezetünkben fog maradni és fogadják érte hálás köszönetünket ..........1915 január 1 én. Cs . és kir. 44. gyalogezred, 10. század legénysége“. Szekszárd város polgármestere a következő tábori hvelezőlapot kapta: „Nagyságos Uram! Bocsánatot kérünk, hogy ezen sorainkkal alkal­matlankodunk, de kötelességünknek tartjuk, hogy nagyságodnak szives fáradozásáért és Tolnavár megye közöncégének hálás köszönetét mondjunk azon jótéteményekért, melyeket nekünk a harc térre méltóztattak karácsonyi ajándék ul küldeni. És Ígérjük, hogy továbbra is, úgy mint ez ideig, a királyért és hazánkért hősiesen és vitézül fogunk harcolni...........1915. január 1. Mély tisztelettel maradu nk : Doszpod József őrmester, Farkas István zugsfiihrer, Ifi Ferenc zugsflihrer, Sallai Lajos káplár. Szalai János őrvezető, Schromeis Károly őrvezető, 44. gyalogezred 5. század.“ — Elment a regiment után. A háború romantikájának egy meghatóan egyszerit és éppen közvetlenségével megkapó részlete játszódott le a fehérvári 69 esek laktanyájában. Útra készen állott a 69-esek egy százada. A parancsnok már az indulásra vonatkozó intézkedéseket tette, mikor két menyecske állott elébe. Az egyik egy tarta lékos szakaszvezető, a másik egy népfelkelő közlegény felesége : — Jelentjük alássan — kezdték a szót a menyecskék forsriftosan, a mi hitös urunk megy a századdal a harctérre. Mit csináljunk itthon nélkülük ? Tessen minket is elvinni a csatába ; ha verekedni nem is, de más hasznos dologra jók leszünk. A parancsnokot meglepte az asszonyok kérése. Uirtelenében nem is tudta, mit mondjon nekik. Megkérdezte a felsőbbséget. Ott aztán úgy döntötték el a dolgot, hogy ha a menyecskék mindenáron részt akarnak ■ venni a háborúban, hát menjenek a század egész- ségügyi osztagával. Es egy óra múlva már ment is a századdal a két hőslelkü magyar menyecske. — A háború önkéntesei. Ferencz Gyula és Budai István 19—20 éves szekszárdi fiuk, a háború kitörésekor önként jelentkeztek besoroz tatásuk végett. Mindketten a kaposvári 44. gyalog­ezredhez lettek beosztva és az északi harctéren küzdöttek. Már több ütközetben vettek részt s most vesszük tudomásul, hogy Ferenc Gyula még 1914. évi október hóban Tulkánál mogsebesülve az oroszok fogságába jutott és jelenleg Moszkvá­ban van a hadikórházban ápolás alatt. Budai István pe'dig súlyos sebe következtében a harc­téren hősi halált halt. — Baka nóta. A magyar természet minden bajban és szenvedésben tud vig is lenni s a magyar baka az, aki minden bajára farag egy- egy sikerült baka nótát. Mikor a hosszú mene­telések után minden lépésnél tiz kilogrammal lesz nehezebb a bornyu, valakit csak meg kell enni a fenének, aki ezt a szerszámot a bakák nagy szomoruzágára kitalálta. Hát erre jó ez a baka nóta. »Ügye ttiög a fene a mészáros báróját, Mért vágta rövidre gyönge bornyu lábát.-Gyönge bornyu lába nem ér le a sárba, Föleszi a fene a honvéd hátára.« — Hősi halál. Gáli Gyula nyomdász, Gáli Gyula szekszárdi magánzó fia, az északi harctéren múlt évi november 19 én egy ellenséges golyótól fejen találva, hősi Laláit halt. Silling István tartalékos zászlós, szekszárdi m. kir. "adótiszt is elesett s mint egyik bajtársa irta, január 7-én temették el. — Egyenruhákat, libériákat és polgár ruhákat jutányos áron készítek, valamint anyagokból állan­dóan nagy raktárt tartok. Mutschenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — A hőgyészi vásáron, mely folyó hó 27 ikén lesz, az állatorvosi teendőket Osokonay Árpád gyönki, Ginther András teveli és a zombai körállatorvos, — a Felsőiregben február 1-én tartandó országos vásáron pedig Pelczmann Adolf járási in. kir. állatorvos teljesíti. A felsőiregi vá­sárra a hasított körrnü állatok felhajtása betilta tott (a k eszi bel máj őri ragadós száj- és köröm­fájás miatt.) — Pincétől vaj lás. özv. Ruzsinka Jánosné baranyavülgyi tanyájának padlásajtóját ismeretlen tettesek feltörték, igy bejutottak a pincébe s onnan 8 zsák krumpliját el'opták. A most már napi­renden levő pincetolvajlások ellen az intézkedések illetékes helyről megtétettek. — Folytatólagos kimutatás a helybeli kóházak- ban ápolt katonák karácsonyi ajándékáról. Termé­szetben adakoztak : Báró Schell Józsefné 16 darab inget és 16 darab alsónadrágot, özv. Hánzély Györgyné 6 inget és 36 zsebkendőt, Száváid Oszkárné által 4000 darab ciga­retta, sok dohány és hüvely, Leopold Gusztávné és Leopold Lajosné 1000 darab szivar, Szeghy Sándor 250 szivar és szipka, 10 lifer bor, Antal Pál 51 liter bor, Fejős Imréné gyümölcs, Wilhelm Ede 2 üveg bor, özv. Spuller Istvánná 10 csvmag sütemény, I liter rum, 1 csomag thea, Obernig 1 üveg bor, Zahratkáné 10 liter bor, 2 kalács, alma, Singer Viktor 1 tucat pipa, Reichl Sándorné 6 üveg bor, 4 üveg befőtt, dió, dr. Haypál Sándorné 2 kalács, alma, Kaszász Sándor karácsonyfadísz, Garay drogéria 6 tucat bajusz­pedrő, Steiiszdörferné 12 liter bor, Wágner Károlyné 2 üveg bor, 2 kalács, Wolf Arnoldné 6 üveg bor, Kenézyné 6 üveg befőtt, 4 üveg bor, Tóth Gyuláné 6 üveg befőtt, 3 üveg bor, dió, alma, Perlaky Józsefné sütemény, alma, Radó Aladárné 5 pipa, 6 szappan, Hoffmann Sándorné 1 kiló szaloncukorka, Mayer János vaskereskedő 25 üveg bor, 6 liter mandula, 100 cigaretta, 50 papírzacskó, Antal Pátné 300 cigaretta, Forster Zoltánná 100 darab alma, Pirnitzer Béláné 10 liter bor, Mayer Gyuláné 5 üveg bor és süte­mény, Halász Gézáné dió és alma, [ankovitsné Honáth Györgyike 2 üveg bor, 2 kiló dió, Albersz Rezsöné 6 liter bor, Tóth Károlyné 12 üveg bor, 1 kosár dió, 1 nagy do­boz piskóta, Molnár Józsefné 3 üveg bor, Pesthy Pálné 5 üveg bor, 2 mákos kalács, 1 tál sütemény, Schneider Já­nos 5 üveg bor, özv, Simon Gyuláné dió és alma, Bajó Istvánná 1 hósapka, 1 érvédő, Bajó Pálné 80 darab po­zsonyi kifli, 2 tál pogácsa, Zarubay 30 liter bor, Kliegl Lajosné 2 üveg befőtt, 100 cigaretta. Puskás Ferencné füstölt hús és sütemény, Szeghy Sándorné gyümölcs, süte­mény, karácsonyfadisz, Kovács Károlyné sütemény és gyü­mölcs, Rudolf Ferencné 1 üveg befőtt, 1 üveg bor és gyü­mölcs, Kamarásné 6 üveg bor, Slesinger Ignác 2 doboz

Next

/
Oldalképek
Tartalom