Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-03-01 / 17. szám

1915. március 1.

Takarékoskodjatok a kenyérrel, hogy ellenségeink kaján reménye szégyenné váljon.

Legyetek tisztelettel a mindennapi kenyér iránt. Akkor mindig lesz belőle nektek, akár meddig tart is a háború. Erre neveljétek gyermekeiteket.

Ne vessetek meg egy darab kenyeret sem azért, mert már nem friss. Ns szeljetek egy karéjjal se többet a kenyérből, mint amennyit éppen enni akartok.

Gondoljatok mindig katonáinkra, akik solc^ szór az őrhelyen, vagy a lövészárokban boldo gok volnának, ha tarisznyájukban volna a ti el- prédált kenyérdarabkátok.

Egyék mindenki liadikenyeret, éppen úgy táplál és épen úgy jól lehet vele lakni, mint a másikkal.

A krumplit mindig bámozatlanul héjában főzzétek. Ezzel sokat spóroltok. Az előzőleg nyersen hámozott krumpliból sok ennivaló rész elpocsékolódik.

Ne dobjátok szemétre az ételhulladékokat. Gyüjtsétek össze, jó lesz takarmányait. Hí ma gatoknak nincs lábasjószágotok : adjátok a takar máuyanyagot annak, akinek van.

Ezek a legprózmbb dologról, itt ott szinte költői lendülettel megirt gyakorlati tanácsok, kell, hogy Magyarország népeinek is minden ró tegében elterjedjenek s e komo'y, nagy időkben mindenkinek szinte vérébe oltódjanak.

Ezekhez az ércbevésni és minden iskolában megtanítani való szavakhoz, a mi, speciális viszonyainkhoz képest még a kővetkező jóindulatú tanácsokat függesztjük :

Szoktassa mindenki magát és családját a kukoricaliszt használatához. Ebből is lehet Ízletes ételt tő ni. Csak tudni kell a módját. Gazda- asszonyaink tanulják el egymástól a készítés titkait.

Lélekbe Írott törvény legyen, hogy gabonát a forgalomtól elvonni : hazaárulás !

Jó, ha egyes tehetősebb vagy előrelátóbb családok még kellő időben zsákszámra raktároztak el lisztet éléskamráikban. Ámde akiknek ilyen Jiszttai talékjaik vannak, ne kövessék el azt a kapzsiságot és lelkiismeretlenséget, hogy bár odahaza van elegendő lisztkészletük, mégis a holtokban vásárolnak.

Ezzel, hogy nem az otthon való lisztet használják, csökkentik a forgalomban lévő mennyiséget s valósággal kiveszik a szegényebb nép szájából a kenyeret, akik kizárólag csakis a boltokban való vásárlásra vannak utalva.

Ne csak az imádság tartson teliát fenn minket, hogy add meg Uram a mindennapi kenyerünket, hanem érős akarattal magunk is arra tőre kedjiink, hogy mindenkinek meglegyen a mindennapi kenyere.

Ilyenképpen minden tümegé.hség nélkül meg fogunk élni aratásig.

— Adakozzunk a Vöröskereszt Egyletnek ! Scgitsiik a hadbavonuitak családjait és az elesettek hozzátartozóit!

vágta, könnyű lovasaival nap-nap után rajta csapott és háborgatta őket, 50—60-at levágva közülök. Két nagyobb ütközetben Pápánál és a Balatonnál meg is verte erősen őket. Ha pedig Páifi és Eabutin zsákmányolni, égetni kezdtek, akkor Ausztriába, Styriábaés a rác falukra küldött Bottyán néhány ezredet és ezek a kölcsönt tízszeresen visszaadták.

Rabutin Budáról Fehérvárnak szállt, melyet könnyen bevett, onnan Simontornya felé vonult február elején azon reményben, hogy ő is majd úgy tud vele elbánni, mint 2 évvel azelőtt Bottyán. Már útközben Táczon, Enyin- gén, Polgárdin »rajta ütnek az porták, fogják, vágják őket* ; mig Simortornya alá érve előbb egy parlamentairt küld a várba, kit azonnal börtönbe vetnek s azután ostrommal próbálja azt bevenni. Fáradozása sikertelen volt, mert 70 embert elvesztvén, kénytelen visszavonulni.

Simontornya ezután a tavaszon újra igen megerősittetik úgy az itteni, mint a Balatonig húzódó Sió vonali sáncok kijavíttatnak, mint melyek nagy hadászati fontossággal bírnak. Magában a várban prófuntház és puskapormalom állittatik. Bottyán írja 1707. jun. 15-én: »Éjjel-nappal készíttetem Palotán, ÉimonTörnyán a puskaport«1). Állandó helyőrsége egy század gyalogos hajdú Horváth Ferenc kapitány alatt és egy század lovas Zana György ezredes alatt.2) Ez utóbbiak őrizték a Dunaföldvár—Paks és Pécs—Mohács—Eszék felé eső vonalat; számuk 100 lehetett. így folyik le folytonos éber őrködés és vakmerő portyázások közt az idő és bizony megérzik a fáradalmakat a vitézek maguk is, de meg a hosszas használat alatt kopik

>) Századok 1879. 477. .1.

2) Századok 1880. 150. t

TOLNAVÁRMEGYE ős a KÖZÉRDEK

____VÁRMEGYE.

— A tisztviselői nyugdíjalapra felügyelő : választmány ülése. A tisztviselői nyugdíjalapra i felügyelő választmány fel>ruár26-án Förster Zoltán alispán elnöklésével ülést tartott, amelyen jelen voltak Török Béla Kúra Vi'mos kir tanácsos, dr. Leopold Kornél, Kill József bizottsági tagok és Száváid Oszkár előadó. Ez alkalommal Laky Ottmar t. b. ülnök nyugdiját 3752 koronával, Eácz István v. ni. kapuör nyugdiját 1540, özv. W'éher Henrikné özvegyi nyugdijat 360 és özv. Lengyel Fvrenené özvegyi nyugdiját 480 koro

I nával megállapították s Doni Zsigmond iroda segédtisztnek dijnoki minőségben eltöltött idejét nyugdíjjogosultságába beszúrnilották.

— A vármegyei községi jegyzői nyugdíj- választmány február hó 27-»n dr. Eri Márton vármegyei főjegyző, dr. Kiss Ernő, Kurz Vilmos, Szepessy Kálmán és Furih Adolf választmányi tagoknak és Szévald O-zkár tb. főjegyző előadónak, a számvevőség részéről Csernyánszky Béla számvizsgáló részvételével ülést tartott. Ez alkalommal a törvényhatóság elé terjesztett javaslatok

a következők : 1. Halmay Tivadar medinai jegyző ! 19l5. évi ápr 1 tői 3800 koronával; 2. Várkonyi István bátaszéki jegyző ugyanez időtől fogva j 1120 koronával; 3. özv. Takács Gyulám; 1914. dec. 24 tői 831 koronával ; 4. özv. Duzs Dánielué Í915. jan 25-től 1900 koronával; 5. özv. Uzner Jakabné 1914. április 4 töl 220 koronával nyug- dijaztassék. 6. özv. Iíjboz Jánosáé „Károly“ fia nevelési járuléka 24 éves korig folyósittatott. 7. Goosz Hermann volt dkümlődi segódjegyző eltávozás folytán a nyugdíjintézetből töröltetett. 8. Tliuri Sándor dunaszentgyörgyi II. jegyzőnek Komárom vármegyében eltöltött szolgálati ideje nem számiitatott be. 9. Fuggerth Károly paksi jegyző nyugdíjhátraléka 1915. évben egyenlő havi részletekben vonatik le. 10. Luvászy Gáb r nagy- mányoki körjegyző kérelmének hely adatott. 11. Tarisznyás Gergely dunaküinlődi segédjegyzö kérelme a nyugdíj kirovás helyesbítése tekinteté ben tel jesittetett. 12. Ludvig József nagyszékely! jegyző 1915. év január 1 tői a nyugdijjárulék fizetése alól felmentetett. 13. Ilalmosi Emil ka laznói jegyző újabb fizetése után a nyugdijjáru lékok kirovattak. 14. Bartos Elemér kisszékelyi »jegyző a nyugdíjintézetbe felvétetett. 15 Gungl József faddi jegyző kérelmének, hogy a nyugdíj kirovás helyeshittessék, hely adatott.

a ruha, erősen ‘ toboroznak s az újoncoknak nincs felszerelés. Panaszkodik is emiatt Horváth Ferenc várkapitány egy levélben gróf Bercsényi Miklósnak, mely sorokat érdekesnek tartjuk szó- szerint közölni.*)

Méltóságos Fő Generális!

Nekem nagy Kegyelmes Uram 1

Az mely mundért Exciád gratiájából Dunán túlról hoztam, azt lovas-compániamra kiosztottam ; és mivel Exciád parancsolatjából én a Compániát most is szaporítom: vannak ollya- nok is, a kiknek semmi mundérjok nem jutott, mivel azulta egynéhány is Íratta be magát. Azt is alázatosan jelentem Ngodnak, hogy miulta Isten Simontornyát kezünkhöz adta : annak már két esztendeje elmúlt, azulta semmi fizetést a compá'üám nem precipiált ezen egy mundéron kívül, se téli quártélya nem volt, hanem mind télen-nyáron egyaránt kell szolgálni; legszélsőbb praesidium lévén (Dunántúl) Simontornya: szüntelen való portázással és passusok őrzésével kelletik ezen darab földet oltalmaznunk. Kérem annakokáért alázatosan Exciádat; mél- tóztassék fizetésünk felől is kegyelmes disposi- tiót tenni; igazsággal irom Exciádnak : olly szegény a katona, hogy a mundérját sem tudja mivel megvarratni. Ha már médiumot nem ad- hibeálhat Exciád : bárcsak valahonnand kiváltképpen Baranya vármegyééül készpénzül téli quártélyunkat e’kolválnák.

Korvinyi János Hadi Fő Mustramester Uram amidőn az elmúlt nyáron a compániámat meg- mustráita: Fő és Vice Hadnagyaimnak s Zászlótartómnak valami kevés selyemposztót adott,

de én teljességesen mind innend s mind túl a | -------------3) Thaly, Rákóczi Archívuma IX. kötet.

3

HÍREK.

Aranyat-Vasért.

Az „Aranyat Vasért“ mozgalom javára a Tóin »megyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak :

Taksonyi Juli 1 ezüst gyűrűt,

Tatai Juli 1 arany gyilriit,

/témán luli 1 arany gyűrűt,

Fodor Rozi 1 ezüst kanalat,

Tatai Erzsi 1 ezüst gyűrűt,

Dorogi Pálné 1 arany fülbevalót,

Simon Lajosné 2 ezüst lülbevalót,

Mészáros Bözsike 2 ezüst tárgyat,

Szabó Rózsika 1 ezüst láncot,

Spitzer N. 1 ezüst gyűrűt,

Spitzer N. 1 arany gyűrűt.

Tánhoííer István icadett 2 koronát,

TánhoHer István kadett 2 koronát,

Körmendi Anna 1 ezüst gyűrűt,

özv. Szegedi Istvánná 1 arany keresztet és arany

gyűrűt,

Szabó |uli 1 ezüst lülbevalót,

Rencz Andrásné 2 koronát,

Pukk [ánosné 2 koronát,

Horváth Szabó Erzsi 1 ezüst gyűrűt,

Steiner Rozi 1 arany fülbevalót.

— Személyi hír. Forsler Zoltán alispár. néhány nap éta a betegágyat őrsi, miért is Éri Márton dr. főjegyző látja el az alispáni teendőket.

Dunán a nélkül maradtam. Kérem eziránt is ! alázatosan Exciádat mint Kegyelmes uramat Méltóztassék Fizető-Mester uramnak committálni, j hogy énnekem is mint más kapitányoknak a | posztómat és más requitátumokat kiadja.

Semmi uj hirekrül nem tudom Exciádat tudósítanom: hanem a Dráva vize annyira megáradott a napokban, hogy régtül fogva nem : emlékeznek a mellette lévő lakosok, hogy ollyan | nagy lett volna. Ezek után adja Isten.

Datum Simontornyiae die 26 Novembris anno 1707.

Excellentiádnak alázatos szolgája Horvátth Ferencz Simontornyai Kapitány m. k.

P. S. Hattyúkat is (a Sió berkeiből) Föl- séges urunk számára hetet elküldöttem; Isten jövendőt adván érnünk, -Exiád számára is fogok szerezni.

Kívül: Bercsényi czimzete, Újvár vei ibi ubi.

(P. H)

A compánia szaporítás egy kis panaszra is adott alkalmat, a mint Szekeres István ezredes, ki 9 hónapon át Buda és Fehérvár között portyázott, panaszolja egy 1707. oktb. 11-én Bercsényihez irt levelében, hogy »Horváth Ferenc simontornyai commandáns magához való hitegetéssel megfogyasztotta a hadait és Cor- vinyi főcomiszarius uram 50—60 főnyi beszökött emberét bemustrálta.« Ezek nem simon- tornyaiak, hanem uzoraiak, pincehelyiek és dombóváriak voltak. ~~

Bottyán tábornok a dunántúli dicsőséges hadjárat után a Vág vidékére teszi át működése szinterét, mig itt a vezér Eszterházi Antal tábornok lesz, aki csakhamar ugyancsak példáját adja vitézségének. Folyt. köv.