Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-25 / 16. szám

2

előbbre haladtak. Az utóbbi napok harcaiban több száz foglyot ejtettünk. Különben nincs ne vezetesebb jelenteni való.

Keleti hadszíntér: Az ellenségnek Grodnó ból ellenünk intézett újabb előretörését könnye dén visszavertük

Augusztovtól délkeletre az oroszoknak teg nap két helyen sikerült a Bohron át előrejutniok. Sztabinnál az ellenséget ismét visszavertük. — Krasnybor táján még folyik a harc.

Prasznysznál 1200 hadifogoly és 2 ágyú jutott a kezünkre.

Skiernievicétöl keletre az oroszoknak egy éjjeli támadását visszavertük. — .1 legfőbb hűd- vezetőség.

VÁRMEGYE.

Jegyzői nyugdíj-választmányi ülés. A

küzségjegyzői nyugdíjalapra felügyelő választmány f. évi február hó 27-én délelőtt 10 órakor a vármegyei székház kistermében Förster Zoltán alispán elnöklésével ülést tart. Tárgysorozat: 1. Goosz Hermann volt dúnakümlődi jegyzőnek a ! nyugdíjintézetből kihagyása. 2. Thury Sándor dunaszentgyürgyi 11. jegyzőnek kérelme Komárom ! varmegyében eltöltött szolgálati idejének beszarni j tása iránt. 3. Fuggerth Károly paksi jegyzőnek nyugdíj jói ulek lefizetésére halasztás iránt. 4. Lo- vászy Gábor nagymáuyoki körjegyzőnek nyugdíj beszámításra megállapított kezdőidejének módosítása iránt. 5 Tarisznyás Gergely danaszent györgyi segédjegyző kérelme nyugdíj kirovás helyesbítése iránt. Időközben beérkező tárgyak.

A harctéren megvakult katonák

segélyakciója részére folytatólagosan adakoztak:

Tauszig Adolf

K

2-—

Ferencz küzkórház orvosi ebédlője

12-50

Lausclmiann Ödön

4-—

Dr. Rubinstein Mátyás

6 —

összesen

K

24 50

Eddigi gyűjtésűnk

t*

717 —

összesen

K

741 50

Háború és kertészet.

Nemcsak azok szolgálják a hazát, kik az ellenséggel küzdenek, hanem mindannyian, akik itthon maradtunk s otthonunkat, kicsi vagy nagyobb Kertünket élvezzük.

A háborús események folytán tavasszal lényegesen kisebb lesz a züldségnemüek s igy minden féle friss főzelék behozatala. Ez annál súlyosabban fog érinteni bennünket, mert hiszen akkorára a konzerv- és hüvelyes főzelékek, valamint a. rizskása a hadbanállők nagy fogyasztása folytán nagyjában elfogytak.

Hazafias munkát végzünk tehát, ha az élelmiszereket hhetőleg szaporítjuk. Mindenki, akinek kertje és alkalmas berendezése (Uvegháza, melegágya) van, kötelességének kell, hogy érezze, hogy ezeket főzelék termelésre már jókor kihasználja.

Nemcsak, hogy önmaga jut ezáltal friss főzelékhez, amelyet különben drága pénzen kel lene vásárolnia, hanem még vásárra is küldhet, amiáltal a közélelmezéshez hatásosan hozzájárulhat.

A következő főzeléket lehet már mostan bevetni: kelvirág, kel, kaiarábé, saláta, nyári- endivia és hónapos retek. Ezek a züldségnemüek meleg, félmeleg üvegházakban és melegágyakban jól tenyésznek.

Sárgarépát, petrezselymet, hagymát, fekete- gyökeret, parajt kedvező időjárás esetén már február hónapban szabad földbe lehet veteni.

Ha a borsót januárban faládikába ültetjük márciusban már bátran kiültethetjük a szabdba.

A kelvirág, káposzta és kel áttelelt palántáit márciusban kiültethetjük a szabad föld barázdáiba.

Burgonya könnyen csíráztatható és a kert védett helyeire kiültetve hamarabb használható.

Hogy lehetőleg korán nagymennyiségű zöldséget termeszthessünk, főleg a meleg ágyakra kell különös súlyt fektetnünk.

Nagyonkevés befektetéssel itt nagy eredményt érhetünk el még kiskertünkben is. Akármilyen egyszerű deszkaláda ablaküveggel és elegendő ló és tehén trágyával (amely továbbra u földünk előnyére válik) megfelel ennek a célnak. Az ablaküveg helyett szükség esetén olajos vagy zsíros papírral bevont fakereteket is használhatunk.

Kertecskénk vagy kis földünk, mely eddig csak örömünkre szolgált, járuljon hozzá most családunk és ha lehet embertársaink,, megélhetésének megkönnyítéséhez. •

Előrelátó beosztás, szeretetteljes gondosság itt szép eredménynek eléréséhez vezet.

Felvilágosítással és tanácsosai mindenkor szivesen szolgál a *Noí segély a háborúban» Guiimölcs és főzelék félék alosztálya. Wien IX. Boltzmanngasse 12. Budapest II. Ákos-utc 16.

JTOLN A VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

Aranyat-Vasérf.

Az „Aranyat-Vasért“ mozgalom javára a Tolnamegyei Takarék és Hitelbanknál folytatólag a következők adakoztak :

Geisz Viktorné 1 ezüst amulettet.

B. K. 2 nranyfülbe»alót,

Mihók Györgyné (Kassa) 1 aranygyűrűt,

Grósz Erzséget l aranyfülbevalót,

Horváth |u!i 1 aranygyűrűt,

N. N. 1 ezüstgyürüt,

N. N. 2 ezüst fülbevalót és törmelékeket,

Hőrich Ferencné I ezüst órát,

Simon örzse t aranygyűrűt,

Tokaji Rozi 2 ezüst fülbevalót,

Szűcs Juli 1 ezüstgyürüt,

Fehér Ferenc 1 ézüstgyürül,

Nagy Tamás 1 ezüstgyürüt,

Bátaszenről:

Berényi Zsigmotui 2 koronát,

Özv. Góbéit Jánosné arany és ezüst törmeléket, Jednakovics Teréz és Maris 2 aranygyűrűt,

Ligeti Évike 1 aranygyűrűt,

Purth Adolf és neje arany gyűrűket és törmelékeket,

Vizner Rezső és neje ezüst törmelékeket,

Öllé Mihály és neje ezüst érmeket és arany karperecét,

Pécsi István 1 arany fülbevalót,

Kovács lulianna 1 ezüst fülbevalót.

Mészáros Julianna 1 aranykereszlet,

Schwarcz Ferenc 2 ezüst fülbevalót,

Posivács Ferenc 2 ezüst fülbevalót,

Takács Kati 1 ezfisttülbevalót,

Budai Erzsi 1 ezüstgyürüt,

Fráy Erzsi 1 ezüst fülbevalóit Kuti |uli 1 ezüst fülbevalót,

Lendvai Agnes 1 aranygyűrűt,

Kocza Rozália 1 ezüstgyürüt,

Fülöp Örzsi 1 ezüstgyürüt,

Baka Terus 1 arany fülbevalót,

Görbéi Juli 1 ezüst fülbevalót,

Ferdinád Mancika 1 arany fülbevalót,

Szűcs Rozi 1 ezüstgyürüt.

Simon Örzse 1 ezüstórát,

Zsidi Aranka 1 arany keresztet,

Újvári lulianna 1 ezüst fülbevalót,

Kossá lózseíné 2 koronát,

Biróyné Papp Sárika 6 ezüst késnyelet,

Simon Ili 7 arany és ezüst tárgyat,

Simon Vera 1 ezüst emlékérmet,

N. N. arany fülbe* alót és gyüríit,

Deák János 1 ezüstgyürüt,

1215 február 25.

IMnintltiló katonák búcsúztatása.

Lélekemelő ünnepély folyt le f. hó 18-án a zsidótemplomban, ahol dr. Rubinstein Mátyás a hadbainduló zsidóhitü katonákat búcsúztatta, a következő magasszárnyalásu, hazafias beszédet intézve hozzájuk :

Istennek a lélekben honoló gondolata vezérelt benneteket ide, katonák, testvéreim. E gondolat nem kívülről plántáltatott eredendőleg a lélekbe, e gondolat magából a lélekből fakadt, magának a léleknek őseredeti hajtása. A tninden- 8égből a mindenhatóság kep«ete szűrődött az emberi lélekbe. Az ember latta a tündöklő égitesteket, a végtelenbe nyúló hullámos tengert, az égbekapaszkodó hegyóriást s mindenhatóságot sejtett azok mögött. Egy inindenli itó kéznek kellett azokat létrehoznia, egy mindenható kéznek kell azokat kormányoznia, igazgatnia. A mindenhatóság képzetéhez társult, mint árnyék a fényhez, a saját én gyengeségének, gyarlóságának érzete, s e kettő hozta létre, szülte a lélekben Isten gondolatát, Isten Hitét.

Albö cseskedés azért az, a lélek igaz, mély üsmerete nélkül való okoskodás, mely Istent ki akarja zárni a lélekből.

Válságos pillanatokban, nagy megrendülések idején, mikor a lélek magára van hagyatva, mikor hétköznapi benyomások torzító hatása alól felszabadul, mikor feltárul a maga igaz mivoltában, gyöngesége érzetében Istenhez, a Mindenhatóhoz menekül az ember oltalomért, segítségért.

Véres csatamezőre vagytok indulóban, kedves testvéreim, ahol öldöklő fegyverek mérik össze szörnyű erejüket s ti szükségét éreztétek annak, hogy mielőtt a nagy útra elindultok, Isten színe elé járuljatok, a Mindenható elé s esdekeljetek hozzá irgalmának, kegyelmének a nehéz vállal kozásban felettetek való őrködéséért, virrasztásáért.

Isten kegye kísérni fog benneteket utatokon.

Az erényt gyakorlót nem hagyja el az Isién.

Mátyás ellen Garai László, nádor Újlaki Miklóssal és az eltántorodott Szilágyi Mihálylyal 1458 jul. 26-án, mely szerint a 3 sértett föur egymásnak segedelmet Ígér bármiféle bajában, bárki részéről történjék is bántódásuk. Másnap már megtudja ezt a király és megteszi intézkedéseit, melyek már &£ országos történet lapjaira tartoznak. Nemsokára Mátyás király halála után Garai Jobbal kipusztul eme gyorsan elhatalmasodott nemzetség és a birtok a koronára száll.

A következő várúr Gergelylaki Buzlai Mózes judex curiae, akinek a var mostani alakját köszönjük. Ő alapjából újra építtette a várat, vagy pedig, ha nem is 5 kezdte, de ö fejezte be az építést, amit a donjon földszinti kosaras- rácsu ablakának felső részén lévő 1510. évszámból következtetünk. Ugyarcsak erre vall egy címeres felirásos tábla a felvonó hid felett 1518. évszámmal, melyből a cimert ágyulövés kitörte, de töredékét közel a várhoz 30 evvel ezelőtt megleltem. Ez egy egyfejü sast abrázol, mely jobbra néz es jobb karmában egyenes kardot tart, mely rézsut van a hason és mellen átfektetve, keretül pedig egy sárkány szolgálna oly formán, hogy teste a pajzs jobb oldalán és jobb felső szögletén köríti, mig fönt a fej balfelül és lennt a farok szolgál keretül. Sajnos, hogy a mi címerünkön eme sárkánynak csak töredéke van meg és pedig 2 lába és lennt a farok, a fej és test letörött. így is biztosra vehető, hogy a sárkányrend jelvényét látjuk benne, amely szép rendet egyházi szervezettel még Zsigmond király alapította, de később világivá válván I. Ferdinánd megszüntette. Kár, hogy ez egyetlen magyar lovagrendünk nem lett újra életre keltve. Ál a a Sztárayak, Rad- vánszkyak, Joován Joosok, Berzevicziek stb.

címere mutatja, hogy valamikor eme illusztris rendnek tagjaihoz számítódott egy ősük.1

Buzlai Mózes nagy gazdagságát hirdeti azon adomány, melyet 1518-ban tett az által, hogy ide telepítette a dominikánus barátokat, adományozván nekik 1000 drb. juhot, 100 lovat, 25 ökröt, 25 tehenet és sok pusztákat, réteket és szőllőket. Mily nagy culturális munkát végeztek volna itt a szerzetesek,, ha közbe nem jönnek az országot fenyegető török hódítások. Buzlai után Martonossi Pesthieni Gergely judex curiae kapja donatióban a várat, de, mint János király, nem sokáig élvezheti hatalmát, mert 1543 ban Szulejmán szultán Siklóst és Pécset bevevén Buda felé való útjában, az erős Simon- tornyát is birtokba vette.

■#

Felismerte fontos fekvését a török, ameny- nyiben a Siklós—Pécs-felőli ut Buda irányában erre vezet a Kapós-völgyön áltál és itt találkozik az Eszék—Bátaszék felől jövő Duna— Sió-völggyel, — s mint hadászati pont praedes- tinálva van ezen útvonal védésére. Az eddigi várkastély lassanként fontos erőddé alakittatik és a 143 évi török uralom alatt innen kormányoz egy bég egy egész szandzsákságot, amely 4 nahiére oszlik és pedig maga a simontornyai nahie 78 falu (4—60 házig egyenként), az end- , rédi 17 falu, ozorai 9, tamásii 8, összesen 102 falu az 1571-iki összeírás szerint. MagaSimon1 Címerünk nem egészen egyezik a Bárczay O. Heraldikájának 742. lapján lerajzolt Buzlai cimerrel, mert azon nincs kard. a sas balra néz és a pajzsot nem köríti a sárkány. Lehet hogy a mienk 1505 után készült (mely évbeli i a Bárczay közlötle pecsét) s akkorra már változott a címer.

A meghatározást Dr. Kämmerer E.-nek köszönhetjük. Az eredeti, birtokomban lévő márvány cimert a vármegyei múzeumba küldöm.

tornya 2 városrészből áll a váron kivül éspedig Gáspár- város 27 ház és Szt. György-^áros 20 ház. A var természetes erősségét képezi a Siónak több ágú medre, mely néhol 30—40 lépésnyi* másutt meg nagy nádassá szélesedik; belülső felén erős fonott vesszősövény van, melynek egész kÖrülete 2000 lépést tesz ki. Ezen viz- meder ma is mindenütt kinyomozható.

A belső vár — a régi várkastély — négyszegletes kőfallal vétetik körül, melynek csúcsain egy-egy gömbölyű bástyatorony emelkedik. A fal nyomait már nem látni, hanem 2 bástyatorony helye meghatározható és pedig a déli saroknál levő a régi urodalmi orvosi ház kertjében volt, hol sok téglát lelni iríost is, a nyugoti pedig a nagyvendéglővel szemben éjszakra álló (Lukács-féle) ház homlokzata táján, ahol építéskor 3 méter mélyen öles, szétpusztithatatlan alapfalakra találtak. A várnak itt volt a főbejárata és Fehérvári-kapunak hívták, mivel erre vezet az ut Székesfehérvárra, ide a Sziget nevű külváros, vagyis a török-időben épült kis erőd felől egy 200 lépés hosszú hídon lehetett a külvárosból (Sziget) a kapuhoz jutni a mocsarakon keresztül; (ez a mostani állami ut az urodalmi kastély felé) ezen vonult be 1686-ban Badeni Lajos, mikor Buda visszavétele után a török az országból kifizetett*

A vár fontosságához mérten mint végvár állandó katonai őrséggel is birt, melynek létszáma csekély változással mindig ugyanaz és pedig:

1. Musztahafizok (janicsár) egy dizdár (várparancsnok) és egy khalib (számvevő tiszt) összesen 36 ember;

2. Topcsik (tüzér) 7—10 ember;

3. Ulufedzsik (lovasság) 44 ember és egy aga (főparancsnok);