Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-25 / 16. szám

XXV. rxi.) évfolyam 16. szám Szekszárd, 1915 február 25 Előfizetési ár: Egész évre ...................16 korona Fél é vre.........................8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések ide küldendők. Néptanítók, ha az előfizetést egész évre előre be­küldik, 8 korona. Főszerkesztő: Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. A mozurl tó és a Kárpátok. A világ nagy evolúciója, a szentirás szerint mondjuk : özönvíznek — a termé­szettudományok nyelvén: a föld korsza­kainak egyike, a : diluvium, többek között két hatalmas természeti csodát teremtett a vén Európában: az ősz fejű, fenséges Kár­pátokat s fent, tőlünk északon, a hatalmas maznri tavakat. Ma világtörténeti jelentősége van mind a kettőnek. Igaz, hogy a titáni kéz, a hatalmas ököl ma sem hiányzik hozzá, hogy ezt a két nevet egy földrengető pőröly-csapással kitörölhetlenül belevésse az emberiség örök emlékezetébe. Hindenburgnak hívják azt az újkori félistent, akinek acél-ököl sujtásától. már is megingott a muszkaóriás. Két hatalmas csapással egyszerűen, de felséges nagy- szerűséggel kiütötte a sokat emlegetett agyag-lábat a muszka medve alól, úgy, hogy beleszédült a gall kakas s kinosan vicsorgatja a foga helyét a veszettségig dü­hös angol bulldog is. Minden idők hadi tudományának is­kolai leckéje lesz a mazuri tavaknál vég­hez vitt katonai zsenialitás. Százharminc- ezer muszkának viz alól felbugyborékoló halálhörgése s az utóbbi óriási diadal a maga százezer foglyával, 300-nál több zsák­mányolt ágyújával netovábbja a tervező hadvezéri leleménynek, a vasöklü kivitel utólérhetlen energiájának. Nem csoda, ha ilyen fényes diadalok láttára diadalmámorban úszik a világ be­csületesnek megmaradt része, ha a dühtől tombolnak a gazok, a tőrvetők! De ússzék bár hetekig fényárban Ber­lin és Budapest, minden ünneplő külsőség, minden egekig világitó fénysugár kevés tisztelet ennek a hatalmas katona-zseninek a megünneplésére. Nevének legkisebb betücs- kéje nagyobb fényt szór az egész világra, mint a kerek .föld összes ivlámpái, mert az ő diadala az — örökigazság fényes győ- zedelme. Bárhogy ünnepeljük is azonban ezt a zseniális hadvezért, nem szabad megfeled­keznünk hü -munkatársairól, acélizmu ka­tonáiról, a germán őserőről, de arról az emberfeletti munkáról sem, ami a — Kár­pátokban folyik. A mi hős legendánknak, a magyar Nibelung éneknek is megszületett a tár­gya, csak a költőnek kell még megszü­letnie, aki örökéletü versekbe szedje a mi hőseinket és mártírjainkat. Lóról leszállott legendás huszárok, de­rékig érő hóban és sárban is szárnyakon repülő gyalogos katonáink a ti nevetek is ott ragyog a világtörténelem nagy arany­könyvében ! A csodálat kevés, hogy rátok néz­zünk. Áhitat, imádság illik hozzátok, mert minden átlőtt mellű, elfagyott lábú hős­ben lehetetlen észre nem venni az Isten hatalmas erejét, amelyben önmagát mu­tatja meg s azt az áttörhetlenül erős paizst, amely feltartja gaz ellenségeink halálos csapásait, amellyel megcsufolja s futásra kényszeríti a Dávidokra tört Góliátokat! . . . Mazuri tavak, fenséges Kárpátok, — tartsanak bálványimádónak — leboru­lok előttetek, mert a ti nagyságtok, termé­szeti fenségetek mellett csodálni tanultam a mi hőseink vas karját, acél izmát, láb­inaiknak meg nem rokkanó erejét, amelyek ha lassan is, de hű kitartással visznek, minden nap előbbre visznek a — biztos győzelem felé ... B. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Mnden nap több-több orosz fogoly. Budapest, február 24. A lengyelországi és galíciai arcvonal zajos az élénk ágyuharcoktól. A helyenkinti csatározá­soktól eltekintve, nyugalom van. A kárpáti hely­zet általában változatlan, A legfelső Sün mellett tegnap lefolyt liarcokbau egy mugasUltot fog­laltunk cl és az ellenség öt tisztjét és cggszáz- kilencoenmjolc főnyi legénységét elfogtuk. A voloci nyeregtől északra az ellenség felhasználta az erős hóvihart, megkísérelte, hogy makacs tá­madással csapatainktól megszállott állásokig jus­son. Az előretörést, az ellenségnek súlyos vere­ségeket okozva, visszavertük és háromszáz oroszt elfogtunk. A Dnyesztertől délre a harcok mére­tekben és kiterjedésben mindig növekednek. — Höfer. Német sikerek. Berlin, február 24. A nagy főhadiszállás jelenti : Nyugati hadszíntér: Perthes környékén a Champagneban a franciák tegnap délután két gyaloghadosztállyal támadtak. Több helyen köz­vetlen közelből való elkeseredett harcok fejlőd­tek ki, amelyek mind a mi javunkra dőltek el. Az ellenséget súlyos veszteségei mellett állásaiba visszavetettük. A Vogézekben Stossweiertől nyugatra Sul- zern és Ampersbach ellen irttézett támadásaink A slmontornyai vár rövid története. * Irta és a Simontornyán állomásozó XII-ik cs. és kir. huszár­ezred tiszti kaszinójában 1911. február hó 10-én felolvasta: Dr. Kiss István, tb. megyei főorvos. A mostani, elég jó karban tartott romokat tekintve, csak hozzávetőleg szólhatunk a hajdani erősség alakjáról és nagyságáról. Fő jellegét a még fennálló donjon adja meg, mint minden középkori várunknak és ez, a maga tágas lovagtermével, faragott kő ablakkereteivel, ko­saras ablakrácsával s szépművű vasajtajával, a XV—XVI. század építészetét dicséri; hozzá­csatlakozik a melléktorony a felvonó híddal és az udvar felőli szárny, eredetileg 2 nagy bolt­íves teremmel és a köztük elhelyezett szép lépcsőház. A belső udvart kerítő 1 és fél méter széles és 4 méter magas fal éjszak felől romok­ban látható. Hazánkban IV. Béla király kezdte a vár építéseket szorgalmazni, mert a tatárdúlás azon tanulságot adta, hogy csak az ily, természet által és mesterségesen megerősített helyek álla­nak ellent egy nagyobb megtámadtatásnak, mint Pannonhalma, Esztergom stb. és a Duna vonal megerősítését a Johannita lovagrendre bízta. Ekkor épül az erős Lika vára s telepednek meg a lovagok Székesfehérváron, adományul kapják a Simontornyával határos gyánti uradalmat. Simontornya első gazdája, kitől neve is ered, Salamon fia: Simon, judex curiae, ki a XIII. század vége felé Mojs fia, Mojssal hűtlen­* Kúlforrásaim : Az 1907. évi Garay-naptárban közölt rövid ismertetésben jelzett forrásokon kivül, főleg a Rákóczi korira vonatkozó idevágó irodalmat, Thaly Kálmán műveit, a «Századokéban s hírlapokban megjelent cikkeket és a Rákóczi Archívumot (Kiadta: Thaly K.) használtam fel. Néhány adatot fa. Kämmerer Ernő barátomnak köszönök. ségbe keveredik és birtokát elveszti. Bizonyára ő építtette, kezdetben csak fából, a tornyot, az akkori kiterjedt mocsarak közepette lévő szige ten s ezt erősítették későbbi gazdái valóságos rablóvárrá, melyet rettegett a vidék. Az akkori erkölcsöknek megfelelőleg a várurak, illetve várkapitányaik ki-kirontottak a védtelen szom­szédságra, főleg ha avval valamely nem kedves urnák tehettek kárt. így volt 250 évnél tovább. Simontornya is több gazda kezén is szerepelt ilyen dicstelen küzdelmekbén. Rendes zsoldos katonaság akkor még nem lévén, a felfegyver­zett várjobbágyok és belső cselédség szolgál ilyenkor úgy a támadás, minta védelem céljaira. Károly király alatt, mint korona birtokra szemet vet Hensch fia : János, óvári és palotai várkapitány és hűséges szolgálatai jutalmául kéri Simontornyát, meg is kapja és 1324-ben úgy szerepel itt, mint 12 község gazdája, melyek főleg Veszprém- és Fehérmegyére terjednek. — Már Nagy Lajos uralkodása elején a hatalmas Laczkfi oligarchák bírják, kik hol Kerekegyházá­ról, hol Csáktornyáról, hol Simontornyáról írják magukat. Az erőszakosságok ezek alatt több­ször előfordultak, főleg a gyánti szőlőhegyi és községi lakosokkal szemben, akiket meg­támadni és kirabolni valami virtus lehetett. — Természetesnek találhatjuk ezt, ha tekintetbe vesszük, hogy Gyánt akkor a Johannita lovag­rend tulajdona úgyis mint német, úgyis mint papi birtok, főleg közvetlen közelsége miatt, nagy szálka lehetett a simontornyaiak szemében. Már ez időben annyira megerősödhetett a vár ótalma alatt a község és Nagy Lajos ipart és földművelést pártoló politikája itt annyira megtermetté gyümölcseit, hogy 1377-ben vásár- tartási jogot kap és címerrel megajándékoztat- ván, városi (oppidum) rangra emeltetik. A nagy király halála után a Laczkfi család élő tagja nyiltan résztvettek a Palisnai Horváth János- íele árulásban és Nápolyi László pártjára állott- tak, kitől ifj. Laczkfi István magyarországi hely­tartói címet is fogadott el, azonban Zsigmond király Kőrösudvarhelyre országgyűlést hirdet­vén, kibékülés ürügye alatt, a 3 Laczkfi, u. m. István, Dénes és Dénes fia István, meghivatott és ott, dacára, hogy királyi hitlevél védelmezte volna őket, Garai László áltál meggyilkoltattak. Ezután a Kanizsai testvérek kezére jut királyi donatióként a vár és tartozéka. Ezen előkelő állású 3 ur, János esztergomi érsek, Miklós kir. tárnokmester és Kristóf kir. ajtón­álló már 23 községet bir tartozéka gyanánt és egy 1401-ben kelt birtokösszeirás Simontornyá- nak egyik részét Szigetnek nevezi. Ez a mos­tani uradalmi park es kastély helye lehetett, mely ma is 3 oldalról vízzel es mocsárral van körülvéve és a török időkben mint külön erős­ség szerepelt, ugyancsak Szigetnek emlittetik a kuruc időkben való ostromkor is. A régi atrocitások eme urak alatt ép úgy folytattattak, mint az előtt s azért emeltek pa­naszt a szekszárdi conventnél, hogy 1405-ben a 2 simontornyai várkapitány, uraiknak paran­csára Gyántra üt és főt. Miklós plébánost ki­rabolja, Balázs jobbágyát elzárja. Határsérté­sekből eredő torzsalkodások voltak ezek. A Kanizsaiak elcserélik Sárvárért Ozorai Pipóval, ahogy a firenczei származású Scolavi Fülöpöt nevezték, aki főleg pénzügyi téren tett nagy szolgálatokat Zsigmond királynak. Országos fontosságú esemény színhelye lesz Simontornya a Garaiak alatt, kik királyi donatióként kapják s egyik kedves tartózkodó helyükké teszik, szép fekvése és Budához való közelsége miatt. Itt szövi az összeesküvést Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom