Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-18 / 14. szám

19 i 5 február 18 3 Döme István 1 arany gyűrűt, Kosaras Róza 1 ezüst láncot, Neuwirth Rezső 1 arany gyűrűt Szabó Etel 1 ezüst gyűrűt, N. N. 2 ezüst tárgyat, N. N. 2 koronát, Bese Mária 1 ezüst gyűrűt, — Személyi liir. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos hétfőn Szekszárdiba érkezett, ahol részt vett a Gazdasági Egyesület igazgató-választmányi ülésén, másnap a Hitelbank közgyűlésén elnökölt és szerdán visszautazott Hőgyészre. — Kitüntetés a harctéren. Grünhut Ja­kab és Binder József bonyhádi lakosok, a 44 ik gyalogezred 14. századbeli őrmesterek az orosz­lengyelországi harctéren, az ellenség előtt tanú­sított bátor magaviseletükért a II. osztályú ezüst vitézségi éremmel lettek kitüntetve. — A megyéspöspök képviselete. Forster Zoltán alispán felkérte Zichy Gyula gróf megyés püspököt, hogy a tolnavármegyei gazdasági intéző- bizottság munkálataiban vegyen részt. A megyés­püspök az intéző-bizottságban személyes meg­jelenésében állandóan akadályozva lévén, kép­viselőjéül Fent Ferenc dr. szekszárdi apát- plébánost küldötto ki. — Nyugdíjazás. Laky Otmár vármegyei árvaszeki jegyző, tiszteletbeli árvaszéki ülnök nyugalomba vonult. Több mint 3 évtizeden át szolgálta a vármegyét odaadó buzgósággal és tá­vozását sajnálattal látjuk annyival is inkább, mert nyugalomba' vonulásával egyúttal távozott is körünkből, Temesvárra tevén át lakását. Meg­üresedett állása a március elején tartaudó vár­megyei közgyűlésen fog, pályázat kizárásával, be­töltetni. — Sztankovánszky Imre dr. kérelme. A kölesdi kerület népszerű képviselője dr. Sztan kovánszky Imre cs. és kir. kamarás, üdülés céljából egy svájci gyógytelepre utazott. Köz­életünk e buzgó férfiának a jelen körülmények között távozni a hazából kétszeresen fájdalmára esik, mert hazájáért érzett aggodalmai a távolban csak fokozódhatnak, és mert a vigaszt nyújtó hazafias közremunkálás és közéleti tevékenység az érintkezés hiánya és a távolság miatt reá nézve egy időre lehetetlenné vált, különösen ne­hezére esik az, mint lapunkhoz intézett levelében Írja, hogy távolléte következtében nem áll mód­jában az, hogy a hozzá fordu'ó ügyes-bajos em­bereknek, mint azt eddig oly szívesen tette, ren­delkezésükre álljon. Svájci tartózkodási helyén csak nyitott és cenzúrázott postái kaphat Sztankovánszky Imre dr., amire lapunk utján hívja fel barátai, választói és a nagy közönség figyelmét. — Elhalasztott bevonulás. Az 1878—1882. évig terjedő időben született népfólkelők, akik fegyveres szolgálatra alkalmasnak találtattak, f. évi márc us 1-e helyett f. évi március 15 ikére tartoznak bevonulni. — liindenburg magyar parancsai. A leglelkesebben szárnyalóak azok a levelek, amiket magyar fiuk Írnak Hindenburgnak, a fogalommá vált legendás vezérnek seregéből. Tudnivaló ugyanis, hogy Hindenburg hadseregéhez sok magyar katona, magyar honvéd, tüzér és huszár van beosztva. Egy hozzánk került levélből aztán olyan intézkedéséről értesülünk a kiváló hősnek, ami többet beszél maga helyett minden régi gravá mennél, immár elfelejtett panasznál, mert az emberi bölcsességet, az okosságot jelenti. Hindenburg ugyanis két nyelven jelenteti meg a napiparancsait. Az első természetesen a német, párhuzamusan azonban ott van mellette ugyanaz a szöveg magyarul. Nem udvariassági tény ez (szívesen elhisszük, hogy háborúban fölösleges teher az udvariaskodás), csak értelmesség. Hin­denburg mint első hadvezére a világ legnagyobb és legmodernebb háborújának, minden fejtörés nélkül kitalálta a módját, ho y értse meg a pa­rancsait minden katona. Magyarokat is vezérel, hát velük magyarul beszél. Ennyi az egész. — A föidmivclésiigyi miniszter intézke­dése a rézgáilc ügyében. A földmivelésügyi m. kir. miniszter táviratilag utasította a kerületi szőlészeti és borászati felügyelőséget, hogy „a rézyálic megrendelések láttamozásámál szigo­rúan ügyeljenek arra, hogy a megrendelt mennyiség ne legyen több a szőlősgazda sa ját szőlejében felhasználandó tényleges szük­ségletnél. Kataszteri holdanként 15 kilogramm­nál és egy megrendelőnek 15 inét er mázsánál. Többet a felügyelőségek nem igazolhatnak.11 Ez alkalommal azt is közöljük, hogy aki a szek­szárdi szőlészeti kerületben rézgálicot akar íratni, a megrendelő-ivet a pécsi szőlészeti és bórái szali felügyelőséghez küldje be, mert e kerület ügyeit most ott intézik el. — Adományok. A szekszárdi Vöröskereszt nek adakoztak : Vay Ferenc (Decs) 10 koronát, Berekali Jánosné (Decs) 50 koronát, báró Schell Józsefné (Katalin puszta) 100 koronát. — A Vörös Félhold részére újabban ! a következők adakoztak : Dr. Gotlieb Salamon 10'— Dr. Spányi Leó 10'— Dr. Gruberné Szigeth Margit 3'— — Jegyzőválasztás. A Dűzs Dániel őcsényi vezető jegyző elhalálozásával megüresedett jegy­zői állás folyó hó 13-in töltetett be. A községi képviselőtestület egyhangúlag Kardos István al- sónánai községi jegyzőt választotta meg, aki a megyei községi jegyzői karnak egyik régi kipró­bált érdemes tagja. — Signum lau dis. Dr. Jacobi Olivér budapesti ügyvéd, ifj Leopold Lajosné testvér­bátyja mint volt tartalékos tüzérhadnagy, a há­ború kitörése után nyomban szolgálatra jelent­kezett és kezdetben az északi harctéren vett részt, ahol megsebesült. Felgyógyulása után a kárpáti harcokban másodszor is megsebesült és az ellenség előtt tanúsított vitézségének elisme réséül főhadnagygyá léptették elő és 0 Felsége a signum laudissal tüntette ki. — Léghajó posta. Nagy Ignác szekszárdi kisbirtokos József nevű katona fiától léghajó- póstával cenzúráit levelezőlapot kapott Przemysl- ből, melyben tudatja, hogy jó egészségben van és tisztelteti testvéreit és az „onokákat“ vagyis a rokonokat. — Ugyancsak ilyen üdvözletét és izenetet küld szüleinek Hollendus Ferenc szek­szárdi, — Mihály Illés nagyszokolyi az oda való Tóth Jánosnak, — Gebert István a feleségének és szüleinek bonyhádi és Hoffmann Ádárn a szü­leinek bonyhádi vitézek. Ezt az üzenet közvetí­tést a legnagyobb készséggel teljesítettük. — A 20,000 koronás adó. A szekszárdi kir. pénzügyigazgatóság a Tolnamegyei Gazda­sági Egyesülettől szakvélemón t kért arra nézve, hogy a megye területén levő egyes községek ha­tárában levő földeknek és pedig a kis-, közép és és nagybirtoknak mennyi lehet katasztrális hol­danként az átlagos haszonbérjüvedelme. A Gaz­dasági Egyesület igazgató-választmánya Széchenyi Domonkos gróf elnöklésével héttőn délután tar­tott ülésében foglalkozott ezzel a kérdéssel és a pénzügyigazgatósághoz kimeritő választ intézett. Nehéz muuka volt a feltett kérdésekre pontosan válaszolni, mert igen sok olyan birtok van, a mely egyáltalán még soha bérbe nem volt adva és mert különben is a bérösszeg a legkülönbö­zőbb és szétágazóbb, amelynek nagysága számos mellékkörülménytől, a bérbeadás időpontjától és egyéb legeltérőbb viszonyoktól függ. Egy-egy kát. hold után a bérösszeg váltakozik 18 és 120 korona között, az utóbbi természetesen kisebb kerti gazdaságokra vonatkozhatik csupán. Ez a kimutatás tehát megközelítőleg sem lesz alkal­mas arra, hogy főleg az elmúlt évnek annyira hullámzó árkonjunkturái között (hisz a gazdasági termékek miként való értékesítése az elmúlt év­ben a gazdákra nézve rendkívüli jelentőséggel birt) megközelítőleg is tájékozásul szolgáljon a földbirtokosok jövedelmét illetőleg. — A vallo­mások lesznek első sorban irányadók. Olyan rendkívüli időket élünk és az államnak nem­zet fentartó feladatait szolgálja a közszükség­let által követelt hadiadó, hogy éppen az intelli­genciának és vagyoni jólétnek magaslatán álló ama társadalmi osztály, amely ezen adónem által érintve van, nemcsak a gazdákról beszélünk, hanem az összes foglalkozási ágakról — be­fogja bizonyítani hazafiságát és áldozatkészségét azzal, hogy ezen a jövő adókiszabást illetőleg praeeedensül úgy sem szolgáló kivételes alka­lommal teendő, a helyzetnek és tényleges jöve­delmi viszonyoknak megfelelő vallomásával fogja előmozdítani az állam különben is megapadt be vételi forrásainak emelését és az óriásilag meg­növekedett közszükségleteknek kielégithetését. — A Gazdasági Egyesület ülésén részt vett Kovács láebestény Endre főispán is, aki többszöri alapos felszólalásával lényegesen hozzájárult a vitás kér dések tisztázásához. — Tengeri-rekviríilás. A közélelmezés és állattenyésztés biztosítása szempontjából a ten geri rekvirálása is be fog következni. A fbld- mivelési miniszter a gazdák helyzetén könnyíteni akar azzal, hogy folyó évi március 1 ig határ időt tűzött ki a tengeri készletek önkéntes be jelentésére és az igy önként bejelentett tengeri készletek árát, igénybe vétel esetére, közönséges és lófogu, vagy kevert tengeriért métermázsán ként 22 koronában, a csinkvantin, fiorentini, putyi és fehér gömbölyű tengeriért métermázsánként 30 koronában állapította meg. Ha az ily készle­tek átvétele áprilisban vagy májusban történik, a közönséges és lófogu, vagy kevert tengerinél ha vönként 1 korona, a többieknél havonként 50 fillér többlet jár az eladónak. Az átvétel kész- pénzfizetés mellett fog történni. Ezt azért hozzuk a gazdaközönség tudomására, meri az itt meg­állapított árak az eddigi maximális tengeri árak­nál magasabbak. A készlet bejelentését az illeté­kes községi elöljáróságnál kell eszközölni. TOLNAVARMKGYE éa a KÖZÉRDEK — A képviselői mandátumok meghosz szabbitásu. Értesülésünk szerint a kormány komolyan foglalkozik a képviselői mandátumok meghosszabbításának kérdésével. Előreláthatólag annak idején törvényjavaslatot fog benyújtani a mandátumoknak fél esztendőre vagy egy esz­tendőre való meghosszabbításáról. Kétségtelen, hogy alkotmányjogi szempontból nem helyes, ha az országgyűlés a mandátumot maga magának meghosszabbítja, de ép olyan nyilvánvaló, hogy mikor az általános védkötelezettség alapján a nemzeti társadalom óriási része a harctéren van, általános választásokat megjelenni nem lehet. A háború olyan vis major, amely a mandátumok meghosszabbítását igazolja, mivel az ország al­kotmányos ellenőrzés nélkül nem maradhat. A kormány, noha a meghosszabbítás meghatározott terminusra fog is szólni, az uj terminus végpont­ját be nem várván, a Ház feloszlatására nyomban előterjesztést fog tenni a királynak, ha a háború befejeztével az uj választásokat a viszonyok meg­engedik. Az ellenzéki vezérek a kormány által tervezett megoldáshoz hozzájárulnak. — Hősi halált halt az északi harctéren Chyrownál, október 16 án Steiner Ferenc, a 17. honvéd gyalogezred törzsőrmestere, Steiner István vármegyei ajtónálló fia, 25-ik évében. A derék vitéz, az I. osztályú vitézségi éremmel tiintettetett ki, mely azonban már nem találta életben és melyet az ezred parancsnoksága tábori postával, a következő levél kíséretében küldött meg az elesett hős atyjának: „Az északi harc­téren hősi halált halt fiának adományozott I. 03zt. vitézségi ezüst érmet megküldöm. Vigasztalja Önt az a tudat, hogy fia a hazáért a legneme­sebb céi szolgálatában hősiesen küzdve halt meg.“ — Áldozzunk kegyelettel az elesett fiatal hős emlékének. — A katonák köszöneté. A m. kir. 8/III. népfölkelő zászlóalj parancsnoksága Forster Zol­tán alispánhoz a következő átiratot intézte : Nagy­ságos Alispán Ur! Tolnavármegye közönsége nagylelkű adakozásaiból vett ajándéktárgyak egy része zászlóaljam tisztikara és legénysége között került kiosztásra. Boldog érzés töltötte el mind­nyájunk lelkét, mert láttuk, hogy az otthonlevők mily szeretettel g ndolnak hadbavonult testvé­reikre. Fogadja alispán ur és Tolnavármegye nemes közönsége hazafias áldozatkészségükért legőszintébb köszönetem kifejezését. Külön feje zem ki zászlóaljam köszönetét a szekszárdi höl­gyeknek, kik közreműködtek, hogy zászlóaljam­nak egy örömteljes napja volt a mostani nehéz viszonyok között. Tisztikarom hálája és szeretete jeléül néhány virágot küldöttem Alispán ur becses címére és kérem azokat a hölgybizottság tagjai között kiosztani és mellékelt iratot ugyan­ezen bizottságnak kézbesíteni. Újólag hálás kö­szönetét mondok Tolnavármegye közönségének. Éljen a király ! Éljen a haza ! Isten áldd meg fegyvereinket ! Fehértemplom, 1915 február 14. Bronislav Vosek. — A szekszárdi hölgyekhez intézett irat a következő : Szekszárdi Hölgyek ! Végtelen örömet szereztek kedves ajándékaikkal zászlóaljam tisztikara és legénységének. Kedve(s kötelességet teljesítek, mikor ezen ajándékokért leghálásabb köszönetemet fejezem ki. Szeretetünk és hálánk jelőül fogadják ezen néhány virágszá­lat oly szeretettel, mint amilyennel azokat Önök­nek átadjuk és kérjük gondoljanak továbbra is szeretettel hadbavonult fiaikra és testvéreikre. Fehértemplom, 1915 február 15. Bronislav Vosek. — Adomány. A szekszárdi hadbavonultak családjainak segélyezésére Ilirschfeld Ármin 10 koronát adományozott, amiért köszönetét mond a jóléti bizottság nevében Dicenty Lajos alelnök. — Minden hiába! Ez a cime annak a pompás 4 felvonásos vígjátéknak, mely a Világ mozgó csütörtöki műsorának kiemelendő sláger­darabja lesz. Finom pikantéria, ötletgazdaság és jóizü humor párosulva mind azzal, h»gy a mozi­technika és az ügyes kihasznált helyzetkomikum egy filmvigjátékban nyújthat: ezek ezek a tulaj­donságok jellemzik a darabot. Semmi kétség, hogy a publikum nagyszerűen fog mulatni a víg­játék kacagtató ötletein. A mősoron szerepel még a „Börzeláz“ c. nagyhatású Amerikai dráma és az „Ulánusaink“ c. aktuális katonai film. — Meder-felIszapolíis. A szekszárd—bátai ármentesitő és belvizszabályozó társulat által ter­vezett, a szekszárdi határban levő Holt-Sár és Fehér Sár medrének feliszapolását célzó vízmüvek engedélyezését a kir. folyammérnöki hivatal java­solta. Az engedélyezett munkálatok a következők: a) iszapoló és száritó csatornák ; b) medertöltés és vezértöltések ; c) dülőutak áthidalása. — Az engedélyes köteles a munkálatok kiviteléhez és a felsankoláshoz szükséges ingatlanokat megszerezni, vagy azokra a szolgalmi jogot biztosítani, úgy­szintén legkésőbb 10 év múlva az engedélyezett csatornákat behúzni (megsemmisíteni), a tölté seket elteríteni és a vizimüvek megszűnését a vármegye alispánjánál bejelenteni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom