Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-15 / 13. szám
4 TOLNAVARMEGYE és a KÖZÉRDEK 1915. február 15. — Prehál Henrik halála. A szekszárdi selyemgyári épületen gyászzászló hirdeti azt az érzékeny veszteséget, amely hazai selyemtenyész tésünket, a selyemgyár egy minden tekintetben kiváló tisztviselőjének elhunytéval érte. Prehál Henrik százados, az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazott helyettese, tegnap elhunyt Meránban, ahova gyógyulási célból ezelőtt valami 8 nappal utazott el. Prehál Henrik már régóta betegeskedett. A háború kitörésekor, mint százados ő is a harctérre vonult. Az északi harc téren azonban megbetegedett, mellhártya illetve tüdögyuladást kapott, amelyből hosszas gyógykezelés után úgy, ahogy felépült. A budapesti egyetemi tanárok feltétlen pihenést ajánlottak neki, a felülvizsgáló ezredorvos azouban csak rövidebb ideig tartó szabadságra küldte, amelynek leteltével ismét bevonult a harctérre, ahol baja újra kiújult, úgy hogy haza kellett jönnie. Mint lábbadozó beteg aztán Meránba utazott, ahol eleinte jól érezte magát, mig tegnapelőtt sürgöny jött, hogy menthetetlen, agonizál s rá félórára távirat jelezte halálát. A derék tisztviselő elhunyta mindenfelé nagy részvétet kelt. Holt testét Bezerédj Pál vbt. tanácsos, miniszteri meghatalmazott intézkedésére Szekszárdiba hozták. — Népfelkelők összeírása. A központi járáshoz tartozó községekben a következő szám ban Írattak össze az 1896., 1895. és 1891. évben született népfelkelésre kötelezettek: Alsónánán 11, Alsónyéken 25, Bátán 90, Bátaszéken 119, Decsen 62, Ginalicsaládon 67, Harcon 14, Mözsön 48, Ocsényben 40, Sárpilisen 13, Sióagárdon 26, Simonmajorban 34, Szedresben 17, Tolnán 140 és Várdombon 11. összesen 717. Ezek közül március hó 18-án Mözs, öcsény, Decs, Sárpilis és Alsónyék, március hó 19 én Báta és Bátaszék, március hó 20-án Tolna, Simonmajor és Szedres, március 21-én pedig Sióagárd, Harc, Várdomb, Alsónána és Gindlicsalád községekből kerülnek a népfelke lésre kötelezettek bemutatásra. A bemutató szemle Szekszárdon lesz megejtve. — Adomány. Sehmideg Mór a rabsegélyző egylet javára 4 koronát adományozott. — Egy járásblró hősi halála. A „Váczi Hírlap“ kegyeletes szavakkal emlékszik meg Czieleszky Vilmos dr. kir. járásbiróról, népföl kelő hadnagyról, ki Sarajevóban hirtelen meghalt. Mint életerős férfi kelt útra október közepén, hogy a harctérre menjen Nem kellett volna mennie, de ő forszírozta. Eleinte a hadbírósághoz készült, csak később, mikor ez nem sikerült, ősz tatta be magát csapathoz, hol a hadtáposztállyal Szerbiába irányították és részt vett több ütközetben. Egy éjjeli őrjáraton heves harc volt csa patja és a szerbek között. A szuronytámadásban egy szerb katona irtózatos ütést mért Czieleszky karjára. Ekkor vitték öt is több sebesült katonával a sarajevói állami leányiskolában lévő katonai kórházba. A Röntgen-vizsgálat megállapította, hogy sebesülése nem járt csonttöréssel, de baját tetézte, hogy kinzó gyomorbajt kapott s e miatt nem térhetett vissza csapatához. Czieleszky debreceni származású volt és hogy Tolnából Váczra került, rögtön megnyerte az egész város rokonszenvét. A legkiválóbb magyar bírák közt emlegették nevét, bizonyos, hogy halála a legszebb karriérek egyikét törte ketté. Egy Ízben hire járt, hogy a munkapárt képviselővé vá lasztja. Bizonyos, hogy a magyar parlamentnek is dísze lett volna tudásával és modorával. — A fentieket a Tolnavármegye és a Közérdek nem csak azért közli, mert eg) hős haláláról szól, hanem azért is, mert Dr. Czieleszky járásbirót Tolnavármegye felső részében általában ismerték, Dunaföldvárról nősült, néhai Simálcsik Flórián ottani nagykereskedő családjából. Úgy itt, mint Tamásiban, később Ertényben sógoránál. Bertics Pál községi főjegyzőnél gyakran megfordult, mindenütt sok jó barátot és tisztelőt szerzett magának. Szóval vármegyénkhez is sok gyengéd szál kötötte. Mi is részvéttel közöljük le a gyászhirt, mert egy a hazáját lángolóan szerető hőssel kevesebb van dicső hadseregünkben, a magyar bírói kar és a társadalom pedig kiváló taggal fogyott. — Jótékony adomány. Özv. báró Fiálh Elemérné sz. Dőry Margit a gyönki kápolna alap javára négyszáz koronát adományozott. — A világháború Heti Postája, mely Linder Ernő hírlapiró ügyes szerkesztésében s Wessely és Horváth pécsi könyvkiadók kiadásában jelen meg hetenként érdekes tartalommal, számos képpel. Legutóbbi számában ismét igen sokat nyújt az olvasóközönségnek, mely olcsóbb képes heti lapokhoz aligha juthat. A Világháború Heti Postája előfizetési ára negyedévre 1 korona 50 fillér. Megrendelhető a kiadóhivatatnál : Wessely és Horváth-nál Pécs, Munkácsy Mihály- utca 9. — Egyenruhákat, libériákat és polgár ruhákat jutányos áron készítek, valamint anyagokból állandóan nagy raktárt tartok. Muischenbacher Lipót Fia, Szekszárd. Gimnázium mellett. — A búza és rozs őrlésének szabályozása. A m. kir. minisztériumnak 412—191:». M. E. sz. rCndelete 1915. február 10 én lépett életbe, ami szerint : Aki búzát vagy rozsot oly malomba visz őrlés végett, mely lisztet vagy ecyéb őrleményt bérért vagy az őrölt gabona hányadáért kizárólag az őröltető félnek házi szükségletére állít eiő és lisztet eladásra vagy az oda vitt gabonaneművel való kicserélés céljára nem őröl, köteles az óröltetésre vitt búzán vagy rozson felül ugyanakkor annyi' árpát, tengerit vagy egyéb gabonaneműt együttőrlés végett magával vinni. Tehát a vámőrlő malom vállalatok ezentúl a felektől búzát vagy rozsot csak úgy vállalhatnak el őrlés végett, ha a fél egyidejűleg az őrlésre hozott gabonamennyiséghez megfelelően árpát vagy ten gerit is hoz magával. Az őrlés végett beadott búzából vagy rozsból a fél részére kívánságához képest a korpán felül legfeljebb 15 százalék finomabb búza- vagy rozslisztet vonhat ki a malomvállalat; a többi lisztet pedig keverés nélkül kapja megőrölve kezéhez az őröltető fél. Aki e rendelet rendelkezését megszegi, kihágást követ el és 600 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel fog sujtatni. — Gazdasági intéző bizottságok meg alakítása. A gazdasági munkák és a termelés sikerének biztosítása céljából a földmivelésügyi minisztérium felhívta a törvényhatóságokat, hogy a közérdekű munkára hajlandó személyek bevonásával alakítsanak vármegyei gazdasági intéző bizottságokat. A kormány rendelete alapján intézkedések megállapítása és a Tolnavármegyei gazd. int. bizottság megalakítása végett - f. hó 16 án ^holnap kedden) délelőtt 9 órakor, Szekszárdon a vármegyei székház kis tanácstermében értekezlet fog tartatni. — Kocsin a halálba. Ribli János báta- széki lakos f. hó 10 én éjjel hazafe'é ment kocsi ján. A nagy sötétségben nem tudott a rendes kocsi utón haladni s a vasút állomáshoz közel beledőlt az utmenti árokba és ott lelte halálát A hideg éjben a kocsis jól betakargatta magát a pokrócába s ez okozta halálát, mert amint a kocsi kerekeivel felfelé állva, rá esett, nem tudott megmozdulni s belső zuzódás küvetkezlében meghalt. — Megölte gyermekét. Kis Jánosné szed resi lakos férje távollétében folyó évi február hó 3 án gyermekét megölte. A kegyetlen anya gyér mekülés büntette- miatt a szekszárdi kir. ügyészségnek átadatott. — Az önkéntességi jog érvényesítése. A most bevonuló népfelkelők és a legközelebb sorozandó újoncok, akik az önkéntességre jogosítva vannak, nem tudják, mily előnyt biztosit számukra az érettségi bizonyítvány fölmutatására. Érte sülésünk szerint, nein mindenütt létesítenek önkéntesek részére tiszti iskolát, mert ezt a mutatkozó szükséglet szerint állapítja meg az ezred parancsnoksága. Ahol külön ünkéntesi tisztképző tanfolyamot nem is szerveznek, az önkénteseknek ott is megvan az engedélyük kintlakásra és ünkéntesi distinctióra, mely a gyorsab előmenetelt biztosítja. Valószinü azonban, hogy az önkéntesek most oly nagy számban lesznek besorozva, hogy külön honvédségi és külön közös gyalogezredbeli ünkéntesi iskola is lesz, de a kiképzés most háborús gyorsasággal megy. — Fémek és ötvözetek lefoglalása hadicélokra. A kormány a kivételes állapotokról szóló törvényt kiegészítő 1914 évi L. törvénycikk alapján elrendelte, hogy 1915 évi február 18 ig az elsőfokú iparhatóságnál be kell jelenteni a február 7 én készletben volt aluminium, antimon, ólom, chrom és ferrochrom, vörösréz, sárgaréz, molybdän és ferromolybdün, nikkel és feronnikkel vörösfém, vanádinm és ferrovanádium, wolfram és ferrowolfram, ón és ónötvüzletek mennyiségét, feldolgozatlan állapotban, féltermék és hulladék alakjában, ngy szintén a fehér bádoglemezeket, ha ezek nagyobb mennyiségben vannak felrak tározva. Ugyan e készleteket a honvédelmi miniszter rendeletében hadicélokra igénybevettek- nek jelentette ki s azokat térítés fejében át is veszi a katonaság. A kereskedelmi miniszter pedig megjelöli a birtokos rendelkezésére bocsátandó anyagkészletek mennyiségét. Ugyanezen feltételek mellett az ugyanilyen célra szükséges anyagok eladása sincsen korlátozva. PÉNZINTÉZETEK. — A Hőgyészi Takarékpénztár 1914. évi mérlege azt tanúsítja, hogy ezen kisebb intézet nehéz viszonyok között is igen jól megállotta a helyét. Egyedül betétállományában mutatkozik lényegesebb visszaesés és pedig 160,069 koronával kevesebb, mint volt az előző évben. Betét állománya igy is 1 382,205 koronát tesz ki és ha figyelembe vesszük, hogy az intézetnél 317,500 korona tekintélyes összegű hadikölcaönt jegyeztek, a minek 8/io ed részét a betétekből vonták el, akkor még aránylag nem nagy az apadás. Az intézet maga is jegyzett 25,000 korona liadi- kolcsönt. Egyéb üzletágaiban nem történt lényegesebb változás. Váltótárclja 652,682 koronát tesz ki, amiből semmi sincs visszleszamilolua. Értékpapír állománya 147,825 korona járadék és záloglevél, ingatlanokban 84,976 K. Tiszta jőve delme kerek 43,000 K, 96 koronával több, mint volt az előző évben Ebből osztalékul fizet részvényenként 30 koronát, ugyanannyit, mint már évek óta. Tartalékba helyez 10,500 K t, 744 koronát fordít jótékonycélra és a jövő évre 4673 koronát visz át. Közgyűlését február hó 21-án tartja meg. — A Tolnai Népbank, mely Tolna községben a legfiatalabb intézet, már tizenkettedik mérlegét zárta le A jelentés kegyeletes szavakban emlékezik meg a harctéren elhunyt választmányi tagjáról: Fő()lein Ernőről. A súlyos viszonyok között is szép eredményt ért el az intézet. Betétállomáuya és egyéb üzletágai alig változtak. A tőkeképzésre kedvezőtlen idők dacára, betétei 1.508,253 koronát tesznek ki, váltótárcája 850,972 korona, amiből nincs visszleszámitolva semmi sem. Készpénz állománya 49,780 korona. Tekintélyes értékpapír állománya van és pedig : 331,444 korona, ebből csupán 103,402 kor. van lombarduozva. Tartalékalapjai 78,000 koronára rúgnak. Tiszta jövedelme : 25,398 korona. Ebből osztalékul a távoli 11 korona helyett'8 koronát, 2200 részvény után 17,600 koronát fizet, tartalék alapba helyez 6900 koronát, jótékonycélra ad 100 koronát, jutalmazásokra 330 koronát, a jövő évre átvisz 4G8 koronát Közgyűlését március 2 án tartja. A Bonyhádi Takarékpénztár közgyűlése. Tegnap vasárnap déle'őtt tartotta a Bonyhádi Takarékpénztár évi rendes közgyűlését, amelyen a részvényesek nagyszámban jelentek meg. A közgyűlés a Halász Géza visszavonulásával megüresedett elnöki állásra Gyaloijh István főgimnáziumi igazgatót, vezérigazgatóvá Hónig Albert földbirokost, aligazgatóvá pedig Müller Lipót magánzót vállaszfotta meg. Egyébként a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette az igazgató- siigi jelentést és részvényenként 25 korona osztalékot folyósított. , Kovács i. Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készít arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cemenf- és email-töméseket. Arany, platina és por cellán koronákat és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás néL küli fogakat. Foghúzás érzéstelenítéssel I Vlűfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek. Lakás : a gimnáziummal szemben. TÖRVÉNYSZÉK. ___ Es küdtszéki tárgyalás. Lapunk csütörtöki számában már említettük, hogy a kir. törvényszék mint esküdtbiróság második napja tárgyalja Szeip Gyula paksi lakosnak bűnügyét, akit a kir. ügyészség" azzal vádol, hogy Pakson, 1914. évi julius 28 án a nejéi, szül. Feil Rózát bántalmazta és ennek folytán annak halála következett be, ezután pedig nejének a holttestét elrejtette. Este 8 órakor hirdették ki a verdiktet, mely szerint az esküdtek az ügyészi vád értelmében megállapították Szeip Gyulának a bűnösségét, ezután pedig a törvényt alkalmazó bíróság 1 évi és 6 hónapi börtönre ifélte, mely büntetésből a vizsgálati fogság által 6 hónapot kitöltöttnek nyilvánított. Az Ítélet ellen a vádlott és védője semmiségi panaszt jelentett be. Pénteken került tárgyalásra Cs. Kovács József ozorai lakosnak a bűnügye, akit a kir. ügyészség azzal vádolt, hogy Ozorán 1914. évi november 13 án az édes atyját, id. Cs. Kovács Mihályt baltával megverte, utóbbi a szenvedett sérülések következtében kénytelen volt lefeküdni, a fekvés pedig tüdőgyulladást idézett elő, minek következtében Cs. Kovács Mihály 1914. évi november 23-án meghalt. Ezzel a váddal szemben a védelem azt vitatta, hogy a bántalmazás és a bekövetkezett halál között nincs meg az okozati összefüggés. Az esküdtek a védelem álláspontját fogadták el és megállapították, hogy Cs. Kovács
