Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-02-11 / 12. szám
Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fél é vre ...... 8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér. Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyílt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinl kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—11. Szerkesztőség: Bezeréd] István-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő ossz«! közlemények. Kiadóhivatal: Béri Balog Ádám-utca 42. szám. Az előfizetési pénzek és hirdetések Ida küldendők. Néptanítók, ba az előfizetést egész évre előre beküldik, 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. __________________________________I______________________________i ___________________________________ ' A közélefmezés ügye. Ma a háború mellett a megélhetésre vonatkozó szükségletek ellátása, kielégítésüknek biztosítása legfontosabb gondja az egész országnak. Az angolok háborús politikájának kétségtelenül helyes alapgondolata, hogy a háborút nemcsak fegyverrel lehet győzelmesen befejezni, hanem gazdasági tényezők hatása alatt el is lehet veszíteni. Épen azért minden erővel azon kell lennünk, hogy az angol törekvéseket a gazdasági téren necsak ellensúlyozhassuk, liánom egyúttal a saját gazdasági fegyvereikkel is küzd- hessünk ellenük. A közélelmezés biztosítása terén épen a most lefolyt héten minden irányban már a legszigorúbb háborús rendszabályokkal találkoztunk, amelyek világosan rámutatnak e téren arra a fokozatos előrehaladásra, mely a közélelmezés biztosítása érdekében és a gazdasági év második felének bekövetkeztével mindinkább szükségessé vált. Legjellemzőbbek ebben a tekintetben a német birodalom részéről életbeléptetett rendszabályok. Nem sokkal a háború kitörése után a gabonavámok felfüggesztésével a német birodalom megnyitotta a maga határait a külföldi gabona számára és ennek az intézkedésnek a segítségével jelentékeny külföldi gabonameny- nyiséget vont magához. Az angolok részéről a hadi dugáru fogalmának kiterjesztésével alkalmazott korlátozások ezt a rendelkezést azonban csakhamar hatástalanná tették, úgy, hogy a német birodalom a bekövetkezett áremelkedésnek a múlt év szeptember hónapjában a maximális árak megállapitásával volt kénytelen gátat vetni. Ezt követte a gabonanetnüek takarmányozási célokra való felhasználásának korlátozása, a szesztermelésre alkalmazott korlátozó rendszabályok, a pékipar körében az éjjeli sütés megtiltása, amelyek azonban a nagy cél minél tökéletesebb megvalósítása érdekében csak részleges intézkedésnek bizonyultak. A német birodalom a legutóbbi napokban a gabonamonopolium behozatalával, tehát az egész gabona- és lisztforgalomnak az állam kezében való összpontosításával kívánta egyrészt a közélelmezés biztosítását az uj Campagne kezdetéig lehetővé tenni, másfelől az ebből szükség- képen következő biztosítékokat elvállalni. A gabona és a liszt egyedáruságának életbeléptetése kétségtelenül a legjelentősebb gazdasági természetű intézkedés a háború eddigi folyamán, mert azzal az intézkedéssel a német birodalom úgyszólván korlátlan rendelkezési jogot nyert a monopólium tárgyát képező búzára és rozsra, valamint a búza-, rozs , árpa- és zablisztre. — Természetesen ezzel a jelentős intézkedéssel a német birodalom egyúttal súlyos felelősséget vállal, mert azzal, hogy a liszttel való ellátást maga vette a kezébe, gondoskodnia is kell arról, hogy a lakosságnak a liszttel való ellátása tényleg sikerülhessen is. De az egyedáruság alakja kétségtelenül lehetővé teszi az országos érdekek érvé nyesitését és ezeknek az érdekeknek egyedüli szemmeltartását más érdekek felett és esetleg azoknak ellenére. A német gabonamonopolium jelentékenyen korlátozza, de nem szünteti meg teljesen az egyéni tulajdont a gabonában és a lisztben, de ez a tulajdonjog már csak arra jó, hogy az állam részére átengedendő gabonáért és lisztért a maximális áraknak megfelelő kártérítést biztosítson. Nálunk is tovább volt kénytelen menni a kormány a maximális árak megallapitásánál és a rekvirálási jognak rendeleti szabályozását nyomon követte a rekvirálás valóságos alkalmazása. — Körülbelül nyolcvan járásban élt a kormány ezzel a törvényben biztositott jogával, hogy a maximális áraknak érvényt szerezhessen. Mi tehát egyelőre a gabonamouopohumtól még távol vagyunk és a lefoglalási jog alkalmazásával járó tapasztalatok lesznek hivatva felvilágositást nyújtani a további teendők szükségessége felől. Nálunk a közvetlen cél az volt, hogy a malmok a szükséges nyersanyag birtokába juthassanak, végső eredményben azonban, hogy a liszt a fogyasztóknak a maximális áraknak megfelelő áron rendelkezésre állba8son.' Valószínűnek tartjuk, bogy a vidéki járásokban lefoglalt gabonamennyiség első sorban a helyi érdekeltség körébe tartozó malmok i szükségletét lesz hivatva biztosítani, de itt azután ügyelni kell arra, hogy a lokális érdek ne szol gállhasson az országos érdek hátrányára, vagyis, hogy a lefoglalt készleteknek arányos megosztása biztosittassék. Csak ezen a módon lesz egyúttal a fővárosi malmok helyzetén is segítve, amelyekre nézve a maximális árak megállapítása óta a gabonabeszerzés tényleg nagyobb nehézségekkel jár. Valószínűleg ezeknek a körülményeknek kell tulajdonítanunk, bogy a lisztértékesités és beszerzés terén a fővárosban olyan kellemetlen jelenségek merültek fel, bogy a függetlenebb napilapokban meglehetősen komoly formában szóba kerültek. Azt hisszük, a mai rendkívüli viszonyok között az ilyen kiélesedésektől mindegyik félnek tartózkodnia kell és bizonyára a fővárosi malmoknak helyzetét rendkívül megnehezítené a kormány előtt az, ba akár egy esetben beigazolást nyerhetne, hogy olyan értékesítési módozatok, melyekről a napilapok emlitést tettek, tényleg megtörténhettek. A kormány erre az eljárásra a mai rendelkezés mellett csupán a liszt lefoglalásával válaszolhatna, úgy, hogy a fővárosi malmoknak a saját érdekükben is szemmel kellene tartaniuk, bogy a jelenlegi viszonyok mellett az üzemi érdeket nem szabad az előtérbe állitaniok. Épen az élelmezési iparágak azok, ahol ilyen rendkívüli viszonyokról az üzleti érdeket összhangzásba kell hozni bizonyos etikai és általános gazdasági érdekekkel. (Tegnap már a kormány az állami és országos érdekek biztosítása céljából rendeleti utón megtette a szükséges pótintézkedéseket. Szerk.l Az élelmezési kérdések sorában az utábbi időben a cukorkérdés is jelentőséget nyert, amelyre nézve a német birodalomban már a háború elején kiviteli tilalmat léptettek életbe, nem annyira a lakosság ellátása, mint inkább az ellenséges államok ellátásának megakadályozása céljából. A cukorkérdés az utóbbi szempontból nálunk is aktuális lett, másfelől azért is, mert a mai viszonyok mellett egyetlen élelmezési cikk kivitele is megfontolandó. Cukorból, főleg nyerscukorból a belföldi fogyasztást jelentékeny meghaladó készletekkel rendelkezünk, ugyan, de számítani kell azzal, bogy a gabonatermelés kiterjesztése és a háborúval járó egyéb átalakulások következtében ez a fölösleg az év folyamán jelentékenyen le fog apadni akkor is, ha az év folyamán a háború befejezést nyerne. Nem állhat teliét érdekünkben a cukorkivitelnek egészen korlátlan fenntartása, hanem előre'áthatóan gondoskodni kell arról, hogy cukorfülüslegünk lehetőleg rendelkezésünkre maradjon és a szükséghez képest fel legyen használható a lakosság élelmezésének javítására. Utóbbi időben ebben az irányban kísérletezések is folytak, de akár szükség lesz a cukor nagyobb arányú felhasználására, akár nem, annyi kétségtelen, hogy e jelentős élelmezési cikk birtokában j jóval erősebbek leszünk gazdaságilag, mint akkor, ha azt esetleg igen jó áron a külföldnek eladhatjuk. A kormány mindeneseire módot fog találni, hogy a hazai cukoripar, amely egészében véve az utóbbi években, sőt a háború folyamán is, kedvezőtlen viszonyok közé jutott, az ilyen természetű intézkedések mellett is megfelelő áron értékesíthesse termékeit. Távirataink. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. A lengyelországi csaták. Pétervár. február 10. Az Orosz-Lengyelországban folyó uj csatákról a lapok jelentik, hogy a Visztula folyó jobbparlján a szövetséges csapatok támadásai az oroszok ellen mind sűrűbbek és folyton hevesebbek lesznek. Különösen heves és fontos volt az a támadás, amelyet a Lipno—Brzezyny fronton intéztek az oroszok ellen, rengeteg ágyút és gépfegyvert, sőt számos aeroplánt is felhasználva a támadásoknál. — A Visztula folyó balpartján a Borzymov —Gumin — Volja—Siedliczka — Siercze fronton még február harmadikén kezdődött meg az a viadal, amely meg egyre tart, jóformán óráról-órára nőve a csata ereje. A németek itt rengeteg uj gyalogsággal és tüzérséggel dolgoznak. Az ágyúzás éjjel-nappal folyik,, sőt Gumin- nál véres kézi harcok folytak. A mi jelentésünk. Budapest, február 10. Hivatalos. Lengyelországban és Nyugat- galiciában az általános helyzet nem változott. Kárpátokban a harcolt tovább folynak. Bukovinát egészen Suczawa folyóig megtisztítottuk az ellenségtől, amely némely helyen ineneküléssze- rüen visszavonul. Lakosság az előrenyomuló csapatainkat leirhatatlan örömmel üdvözli. — Höfer. A németek harcai. Berlin, február 10. Nagy főhadiszállás jelenti: Nyugati had- szintér. Csapatainknak az Argonneokban, a Vogé- zek nyugati lejtőjén, Ban-de Saptnál és a Hurz- bachi erdőben elért kisebb sikerén kivül nincsen jelenteni való. Keleti hadszíntér : A kelet-poroszországi határon folyó egyes külön ütközetek itt-ott nagyobb terjedelmű harcokká fejlődnek ki. Lefolyásuk mindenütt normális. Lengyelországban., a Visztulától jobbra és balra változás nem állott be. Repülőgépek Páris fölött. Zürich, február 10. Parisból jelentik : Keddre virradó éjjel egy német aviatikus elrepült a Bots de Boulogne fölött és több bombát hajitott le. Reggel ismét három német repülőgép jelent meg és újból bombákat vetett le, de közben francia repülőgépek emelkedtek a magasba és elűzték a támadó német repülőgépeket. Pasics menekül. Athén, február 10. Az „Akropolis“ jelenti, hogy Pasics szerb miniszterelnök feleségével és két leányával, az ellene forduló néphangulat esetleges kitörése elől néhány nap előtt Szalonikiba utazott, ahonnan Athénba folytztta útját. A drágaság és a közönség. A drágaság folyton emelkedő meglepetései között a fogyasztó közönség elképedve szörnyü- ködik, panaszkodik, zúgolódik. A liszt, a hús, a kenyér, a krumpli, a zöldségfélék ára hihetetlen magasságra emelkedik, a petróleumot már alig lehet megfizetni. Bab, lencse, borsó csak nagyságos urak asztalára kerülhet. —- A cukor napról-uapra drágul, az alma kilója 1 korona. A rizskása fényüzési cikk lett. — Általában: a fdszerüzletsk minden cikke napról-napra emelkedik. És sehol nem látszik, hogy mi lesz a végkifejlet az áremelkedésben. A boltos urak egyebet se tesznek, mint hogy uj áremelkedést jelentenek be és ha kérdjük, hogy miért, szinte cinikusan adják tudtunkra, hogy holnap talán még drágább lesz minden. Valóságos áru-uzsora folyik most az egész vonalon. Ezzel szemben a fogyasztó közönség kétségbeesésében azt nézi, hogy mi történik a fővárosban és miután ott most a hatóság erős csapásra készül a liszt uzsora ellen és az erre vonatkozó eljárás már folyamatba tétetett, azt kivánják hozzánk intézett sürgető fölszólalások-
