Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-02-08 / 11. szám

1915 február 8.

TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK

5

Fogorvos.

Kovács J.

Specialista fog- és szájbetegségeknél. Készi1 arany-, ezüst-, platina-, porcellán-, cement- és email-töméseket, Arany, platina és porcellán koronákai és hidakat. Kautschuk és arany lemezre műfogakat és szájpadlás nélkül fogaikat.

Foghúzás érzéstelenitéssel!

Műfogak és javítások szükség esetén 24 órán belül készíttetnek.

Lakás : a gimnáziummal szemben.

PÉNZINTÉZETEK.

A Bátaszék—Sárközi Takarék és Hitelbank közgyűlése.

Vasárnap, e hó 7-én tartotta meg a Bátaszék Sárközi Takarék és Hitelbank Dr. Leopold Kornél intézeti elnök vezetésével rendes évi közgyűlését, amelyen a részvényesek szép számban jelentek meg.

Az elnök megnyitó beszédében üdvözölvén az intézeti székházban először megjelent részvényeseket, arra utalt, hogy amikor alig egy év előtt az uj hajlék építését elhatározták, a béke és polgári munka áldásait zavartalanul élvezhették és senki sem sejthette, hogy mire rendeltetésének átadatik az épület, körülöttünk lángbaborul az egész világ és a világháború véres hullámainak tombolása vesz körül majd bennünket. — Ezekben a rendkívüli időkben — úgymond — mindenkinek, kivétel nélkül, a legelőkelőbb méltóság viselőjének épp úgy, mint az ország leg egyszerűbb polgárának az a szent kötelessége, hogy a háború által előidézett bajok, károk és szenvedések enybitése érdekében egyrészt a maga munkakörében fáradhatatlanul, vasszorgalommal dolgozzék és lelkiismeretesen teljesítse hivatását, másrészt pedig mindenki a maga erejéhez képest, sőt azon felül vegye ki részét a társadalom jótékonysági és emberbaráti mozgalmaiból. így cselekedve, Istenbe és a magyar nemzet katonai és i polgári erényeibe vetett rendületlen bizalommal, a legnagyobb megnyugvással tekinthetünk a jövőbe, amely meg fogja hozni fegyvereinknek a teljes diadalt és a rombolásokból és romokból uj lendület és virágzás fog életre kelni.

Ezek után a napirendre áttérve, a jegyző könyv hitelesítésére Mólé József és Eg'e Péter részvényesek kérettek fel. A közgyűlés az igazgatóság és felügyelő bizottság jelentését — az előbbit Dr. Müller Ferenc intézeti ügyész, az utóbbit Schneider János felügyelő-bizottsági tag terjesztette elő — - egyhangúlag tudomásul vette, úgyszintén elfogadta a tiszta nyereség felosztására vonatkozó javaslatot. Ezek szerint az 59,190 korona tiszta nyereségből osztalékul fizettetik részvényenként 11 korona, 2000 részvény után 22,000 korona, a tartalékalapok gyarapítására fördittatik 14,000 korona, jótékonycélra 800 korona, jutalmazásokra 600 korona és a maradvány 8550 korona, az 1915. évre vitetik át.

Ezután az igazgatóság tagjaiul, miután megbízatásuk lejárt, további 3 évre megválasztattak a régiek és pedig: Fischer Albert, Ganzer János, Gehring Tamás, Mager Alajos, Pongrácz Lajos, Purt Adolf, Thész Lőrinc és Weidinger Lipót (vezérigazgató), úgyszintén a 12 tagú választmányt újból megválasztották.

Rudnyánszkg Ferenc az igazgatóság és Purt Adolf a vezérigazgató és az elnök tevékenységét méltató indítványára a közgyűlés köszönetét szavazott a vezetőségnek a nehéz viszonyok között is elért kitűnő eredményért. Ezzel a közgyűlés véget ért.

— A Tolnai Polgári Takarékpénztár

múlt évi zárszámadásai az intézet harminc- harmadik üzletévéről szólnak. Az intézet a nehéz viszonyok dacára szép eredményt ért el. Igen figyelemre méltó betétállománya van és pedig 2.715,276 K és dacára, hogy ennek megfelelő jelentékeny összeget: 368,700 koronát vontak el tőle a hadikölcsön jegyzésre, betétállománya csupán 43,677 koronával csökkent ; az intézet maga 50,000 koronát jegyzett. Egyéb üzletágai ban nincs lényeges változás. Váltótárcája 2 361,359 korona, ebből csupán 588,030 korona van vissz leszámítolva. Igen szép az értékpapír állománya 281,897 korona, melynél fölmerült 14,747 kor. árfolyamveszteséget az e célra rendelt külön tartalékalap terhére számolta el. Hátralékos kamatai 23,638 koronát tesznek ki s az előre befolyt kamatok 51,392 K. Tiszta jövedelme 84,597 K,

ebből osztalékul fizet a múlt évi 40 K helyett 36 koronát, összesen 54,000 koronát; tartalékba helyez 4229 koronát, jótékonycélra 360 koronát, (évközben már kiadott 770 koronát) es jövő évre átvisz 28,832 koronát. Közgyűlését február hó 25 én tartja meg.

— A Bonyhádvidékl Takarék és Gazdasági Bank múlt évi mérlege azt mutatja, hogy az intézet, mint a jelentés is mondja, igen jól megállotta a nehéz idők teherpróbáj át. Aránylag igen jelentékeny összeget: 334,562 koronát von tak el az intézet betétállományától hadikölcsön- jegyzésre s mindazonáltal a betétállomány még 53,323 koronával emelkedett és az év végén összesen 1.561,961 koronát tett ki. Az intézet maga 100,000 korona hadikölcsünt jegyzett s ezzel saját papír állományát, amelyet a legreálisabbau, igen alacsony árfolyam mellett vett fel, 137,225 koronára emelte. Egyéb üzletágai a közismert viszonyokból folyó jelentéktelen apadást mutatnak s a régi keretekben mozognak. — összforgalma 37.166,800 koronát tett ki. Hátralékos kamatai 28,407 koronát, az előre befolytak 18,106 koronát tesznek ki, kétes követelések citnén leirt 10,000 koronát. Tiszta nyeresége a múlt évi áthozattal együtt 85,475 koronát tesz ki, amiből osztalékul fizet részvényenkint a múlt évi 17 korona helyett 12 koronát, 3000 részvény után 36,000 koronát ; tartalékba helyez 7000 koronát, alkalmazottaknak jutalmazásul 650 koronát, jótékonycélra 710 ko rónát 8 a jövő évre tekintélyes összeget 22,300 koronát visz át. Közgyűlését február hó 21 én tartja.

Visszaélés a hadisegéllyel.

Az államnak kötelessége, hogy azokat, a kik a csatatéren harcolnak, fölmentse az aggodalomtól, vájjon családjuk nem nyomorog e. Az állam segítséget ad a hadbavonultak itthon- maradottjainak, hogy azok gond nélkül élhessenek s ne szenvedjenek szükséget azért, mert a családfő a hazát védi. Ez nemcsak nemes, de elengedhetlen gondolat, mellyel az állam lerója kötelességének adóját az érette harcolók irányában. A harcoló katona és az állam igy teijesitik egymás iránt való kötelességüket.

A hadbavonultak itthonmaradottjai meg is értik ezt a szép gondolatot, tudják, hogy azt a hadisegélyt nem ők, liánéin a bevopult családfő izzadja ki élűt kockáztatásával, tudják, hogy e mellett ők még nincsenek fölmentve a munkától és szorgalmasan folytatják előbbi munkásságukat, sőt sok helyen még a bevonult férj, apa és testvér dolgát is elvégzik. A derék magyar menyecskék igazi férfiakká, a jó anyák helytálló apákká válnak és igazi férfimunkát végeznek.

Annál sajnálatosabb, hogy a gazdatársadalmi szervezetek gyűlésein ismételten elhangzott panaszok szerint akadnak olyan családok is, amelyek a hadisegély birtokában henyélnek, nem akarnak dolgozni. — Olyan esetek is hallatszottak, hogy a birtokos a bevonult béres vagy gulyás minden konvencióját kiadta az itthonmaradt család nak, lakásában meghagyja s ennek dacára sem akar annak egyetlenegy munkabíró tagja sem dolgozni a bevonult családfő helyett, hanem tudva azt, hogy a hadisegély folytán munka nélkül is megélnek, nem érzik magukat kényszerítve arra, hogy dolgozzanak is.

Ha ezek szórványos esetek volnának, nem kellene velük foglalkozni. De a hadisegéllyel való eme visszaélések az egész nemzet sorsára hatnak vissza, a nemzeti termelés sikerét, a tavaszi gaz dasági munkát és ezzel együtt a hadjárat kimé netelét is veszedeimeztetik. Ha ez a ragály tovább terjed, ha ezrek és százezrek henyélnek, amikor dolgozni kellene, akkor ne várjunk termést, akkor beteljesülne, — amitől Isten óvjon — az ellenség álma, hogy kiéheztetnek bennünket.

A fejletlen gyermektől, a kisdedeit gondozó anyától, az aggastyántól, a beteges embertől nem követelhető az erős munka. De az már türhe tetlen, hogy azok, akik előbb dolgoztak, de amint a családfő bevonult, abbanhagyták a munkát, csak azért, mert hadisegélyt kapnak.

A hadisegély nem arra való, hogj' annak az árnyékában munkabiró emberek henyéljenek. Ezt meg kell akadályozni a közérdek szempontjából, ba másként nem lehet, ott, ahol munkabiró tagjai vannak az itthonhagyott családnak, a hadi- segélyt a hitelszövetkezetben kell elhelyezni a bevonult családfő nevére, ott tőkésíteni, hogy mikor vissza jön, ő kaphassa meg az összeget, melyre családja érdemtelennek bizonyult.

Föl kell világosítani a munkabíró s a hadi segély élvezete előtt is mindig dolgozó segélye zetteket, hogy az államnak is vannak szemei s ha henyélésüket észre veszi, hamarosan rájön erre a gondolatra s akkor kénytelen kelletlen mégis dolgozni kell. Milyen végzetes csalódást érezne majd a családfő, ha visszajön a harcból és egy henyélő családot talál otthon, amely a

hadisegélyt az utolsó fillérig fölélte, bár nem volt rászorulva, mert nem dolgozott.

Kötelesség háramlik a falu vezetőire, a szövetkezetekre és a gazdakörökre ennek a bajnak az orvoslásában. Az ő kötelességük fölvilágosítani azokat, akiknek erre szükségük van, hogyr milyen szomorú következménye lehet a segélyezéssel való visszaélésnek.

Az országos vásár

Baja városban 1915 február hó 14 és 15

napján lesz megtartva, amelyre vészmeutes helyről mindenféle jószág felhajtható. Baja • th. város javadalmi hivatala.

I

I

I

I

I

I

I

I

Ifjú és szép !

lesz ön is, ha a ■

ZEI O I J JEeredeti keleti arccrőmet és szappant használja. Próba- f tégely 80 fillér. Kettőstégely K 1.60, nagy aranytégely K ■ 2.40, szappan K 1, mosópor K 1.50, púder (fehér, ■ rózsa és créme) á 2 K, Fleur de Roses »Zeidijje«

(3 K) teljesen ártatlan piros színű rózsafesték, amelyet ■ kiAálóan használhatnak sápadt arcú nők. Előnye, hogy • az arc mesterséges színét el nem árulja. — Kapható I minden gyógyszertárban, drogéria és illatszertárban. ^ Sokszorosan kitüntetve. Utánzattól óva intünk. Kér- ■ jen a keleti nők szépségápolásáról leírást az alábbi ■ címtől. Egyedüli készítő: Parfümerie Orientale * „Zeidijje“, G. Proche Brcka Bosznia. f1

A paksi kir. járásbiróság, mint telekkönyvi hatóság.

68. sz./tkvi 1915.

Árverési hirdetmény-kivonat.

Özv. Hanól Józsefné — Krast Magdolna végrehaj tatónak, Hanól János és neje végrehajtást szenvedők ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság utóajánlatra az újabb árverést 400 korona tőkekövetelés és járulékai be: hajtása végett a paksi klr. járásbíróság területén levő, Paks községben fekvő s a paksi 11.969. számú betétben felvett I.

1—2. sor, 20.077., 20 171. hrszámu szőlő, a pörösi dűlőben fekvő s 414 forint.,fh> krajcár szölővillsággtU terh»U:3ÓS«ágtn testre 220 korona kikiáltási ár, mint becsárban elrendelte.

Az árverést 1915. évi február hő 15 ik napján délelőtt 10 ómkor a telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében (földszint III. ajtó) fogják megtartani.

Az árverés alá kerülő ingatlanok a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron nem adhatók el.

Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881: LX. t. c. 42. § ában meghatározott átfolyammal számított óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előleges bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket alairni (18U : LX. t.-c. 147., 150, 170. §§, 1908: XL. t.-c. 21. §-).

Az aki az ingatlanért a kikiáltási árnál magasabb ígéretet tett, ha többet ígérni senki sem akar, köteles nyomban a kikiáltási ár százaléka szerint megállapított bánatpénzt az általa ígért ár ugyanannyi százalékáig kiegészíteni. (1908: XL1. 25. §.).

Paks, 1915. január hó 12.

JozgitM, kir. járásbiró.

301 —1915. szám.

Pályázati hiráetmény.

Simontornya községben nyugdíjazás folytán megüresedett községi óvónői állásra pályázatot hirdetek.

Az állás javadalma a községtől évi 720 kor. évi fizetés, mely az 1913. évi XL. t.-c. 3. §-a értelmében lesz kiegészítve.

Két szobából, konyhából és mellékhelyiségekből álló lakás és kertpótlás címén 20 korona.

Felhívom a pályázni szándékozókat, hogy az 1891. évi XV. t.-c. 11. §-ában előirt képesítésüket és esetleg eddigi működésüket igazoló okmányokkal felszerelt kérvényüket hozzám folyó évi február hó 24-ig nyújtsák be.

A választás megejtése iránt később fogok intézkedni.

Simontornya, 1915 január 31.

Bereczk István,

közs. iskolasziki elnök.