Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-12-02 / 96. szám

1915 december 2, retes. A Suhacka és Prizren közötti ut cserben­hagyott hadiszerekkel, ágyúval, lőszeres ládákkal és kimúlt állatok hulláival van a szó szoros értel­mében befedüe. Prizrenben 148 automobilt zsák­mányoltunk, amelyeken a főhadiszállást és a kor­mányt kellett volna elszállítani. A prizreni csata minden vaióssinüség szerint a szerb hadsereg el­leni tulajdonképpeni hadműveletek befejezését je­lenti. A november 28-ik bolgár hadműveletekről a bolgár főkonzulhoz érkezett bolgár miniszter- elnöki távirat szerint az egész angol-francia had­sereg, kivéve a Blassic-hegytől délre Strumica ellen operáló osztagokat, a Vardar és a Cserna szögletében körül van zárva. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, december 1. O 7 A nagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Labassétől nyugatra csapataink egy nagy kiterjedésű robbantása jelentékeny károkat okozott. Az angol hadállásban egy angol és egy francia repülőgépet lelőttünk, a bennülőket el­fogtuk. Keleti hadszíntér. Jelentős esemény nem történt. Balkáni hadszíntér. Egyes helyeken sike­res harcaink voltak az ellenséges utóvédekkel. Prizrennél bolgár csapatok 15.000 szerbet elfog­tak és sok hegyi ágyút és egyéb hadiszert zsák­mányoltak. A legfelsőbb hadvezetőség. A harctéren megvakult katonák segélyalapja részére folytatólagosan a következő adományok folytak be lapunkhoz: Bernáth Béla és neje, Szekszárd K 25•— Eddigi gyűjtés : „ 2692 68 összesen: K-2717 68 Orosz harctéren. Elvezetem a t. olvasót az orosz harctérre és bemutatom az Ikva mentén épült Schvarm és tiszti Deckungokat. Aki nem volt a harctéren s akinek nem volt alkalma ilyet látni, az előtt nem lesz talán érdektelen, ha leírásból olvashatja a bakák földalatti lakásait. A Deckungépitésben bakáink valóságos építőmesterek. Igaz, hogy [van köztük ács, kő­műves, asztalos s más más iparos, de minden pol­gár fiú is mesteri kézzel fog hozzá s lehető leg­rövidebb idő alatt betetőzi azt. A pihenőre épülő Riaeneben egész falu épül s csodálkozni lehet ennek szépségén és jóságán. " ; 1 ---- kötéllel meghúzott utcavonalban ás­sák a földbe 2—3 méter mélységre a Deckungot, amelynek hossza és szélessége az oda szánt ka­tonák számától függ. A Deckungok előtt 2—3 méter szélességben parkírozott utak, sétavonalak fenyőfákkal beültetve, mig az üres térségek ker­tészeti ügyességgel színezettek, melyek villákká — Nem különben vagyon —- erősité maga senior uram is társaival egyetemben s már-már úgy látszott, hogy minden nagyobb emóció nél­kül átesnek a kényes ügy eldöntésén, ha meg nem kezdi védekezését a tűzről pattant menyecske. — Hát bizony nem úgy vagyon — szóla imigyen. Mert én csak azt cselekedtem, amit a asszonyok cselekednek Éva anyánk óta ; már az megcsalta Ádám apánkat — de minek hagyta ma­gát. Panaszló uram kegyelmének sem mondtam, hogy járjon utánam, ha neki úgy tetszett, miért ne fogadtam volna el ? szemérmetes koldusnak üres a tarisznyája. Különben is elég bibliás férfiú ő kegyelme, tudhatta volna, mikor a zsendicét együtt eszegettük, hogy „Jól lehet a lopott vizek édesek és a titkon való étel gyönyörűséges, de nem tudja az utón való ember, hogy ott élet nélkül valók vágynak és a mélységes pokolra es­nek, akik hivattatnak az idegen asszonytól.“ Egyébiránt az én szivem a strázsamester uram - hoz húzott, mert hát az asszony mindig asszony marad . . . — De ez is igaz ám — toldá hozzá kemé­nyen vitézlő Kánya Balázs; különben is Dűlő Gergelyné asszonyom az én méltóságos grófom alattvalója lévén, őt illeti az Ítélet kimondás, te- hátlan nem tizet semmit, ha annak tetszik, majd megbünteti, ha mással nem, hát azzal, hogy el­véteti a strázsamesterével, ha netalántán azt is ott hagyná — nem sokba venné, mivelhogy az ilyen sor katona dolog. A venerábile traktus pedig, nehogy colli - sióba kerüljön a hatalmas patrónussal, eltekintett a kán-mi intézkedéstől s beleegyezek az ítélet asegmásitásába, atyailag figyelmeztetvén azonban a megnyúlt képű Juhász uramat, hogy máskor : „eaveát, ne quid respublica detriment* cspiát“— mivel hogy ,,az asszony álnok és csalfa lény, megbánja holnap azt, amit ma megígért.“ TOLNA VARMEGYE és a KÖZÉRDEK formálják a fedezékeket! Maga a terület, hol az ilyen falvak épülnek, erdő, vagy egyébként is regényes vidék, ami maga is még költőiesebbé teszi az építkezéseket. A fedezékek bútorzata sem utolsó. Bakáink mindentttt feltalálják magukat, igy értékes szo­babútorok díszítenek sok-sok Deckungot. Maguk a legénységi fedezékek is formás lakások, előtte virágos kert, rajta feliratok : Éljen a Haza ! Él­jen a király ! Éljen a hadsereg ! Éljenek a Hin- denburgiak! stb., vagy magán a Deckungon a név: Ilonka lak, Rákóczi-villa, vagy a jelige: „Szerencse fel!“ A fedezéki élet sem megvetendő. Mind a tiszti, mind a legénységi lakásokban magyar saiv és lélek lakik, igazi jó kedv honol s a kitűnő menázsi mellett, előtte és utána gyakran felhang­zik a magyar nóta, a magyar dal! Ilyenkor ott­hon érezzük magunkat. A fedezékeken ajtót, ablakot látunk, sötét­ben gyertyafény, világnál meg a nap ragyogja be. Sürgés-forgás benne nappal az élet, éjjel meg nagy a csend, mélyen alusznak a sokat fáradozó, mindig munkában levő derék bakák. Rájuk vi­gyáznak Rezerveben az inspekciósok, a Stellung­ban meg a Späherek, Alarmposter. A Stellungban (Schwamlinieben) persze a fedezékek már nem lehetnek oly szépek, előttük nem lehet kertészet. Körötte sem éjjel, sem nap­pal nem forgolódhatnak a bakák s az éj sötétje nem a környék díszítésére, hanem a Stellung javítására, kilövések helyesbítésére, Laufgrabe kiépítésére, gránát és Schrapnell ellen mentesítő dolgok beállítására, Hinderniss szaporítására, ak­nák lerakására stb. szóval harcászati dolgokra szükséges. S biz ebből sohasem fogyunk ki, ezt mindig tökéletesíteni kell, de teljes még a háború végével sem lesz. Újabb- és újabb kívánni való mindig akad s igy is van ez rendjén. Ellenben a fedezékek ' itt is stramm dolgok. Szegényebbek és kisebbek, mint a Reservében, de jól lakhatók s barátságosak. Nem ia lehet olyan, mint künn, távolabb a Stellungtól például hatalmas erdőben, hol belátás nincs, mert a Schwarmliniebe bejut az ellenség tekintete, ágyú és Infanterie lövések vonalát egész nap nyugta­lanítják s igy itt az építkezéseknek is ehhez kell alkalmazkodniok. Mig künn a Reservében nappal folynak az építési munkálatok s igy természetes több és nyugodtabb rá az idő, addig a Stellungban éjjel dolgoznak katonáink sokszor zavarva irányított, de eltévedt golyóktól is. De mind a Stellung mind a Reserve-fede zékekbón egyformán testvéries az élet. Ha meg­jönnek a jó hazai csomagok, a romlást egy sem éri meg. Bajtársi szeretettel osstják meg egymás között, noha szokás-mondás, hogy „a harctéren nincs gavalléria.“ A fedezékek magánélete épugy kedves, mint társas. A magános Deckungban sincs una­lom, levél, újság mindig akad s az irás-olvasás- sal gyorsan szalad az idő. Alig is várjuk az esti postát, hogy olvassuk a híreket, leveleket s a reggelt, hogy írhassuk a válaszokat. A társas (Schwarm vagy zugs Deckung) fedezékben meg a szeretet köti össze a babákat, minden ügyes-bajos dolgukban kéz-kezet mos, egyik a másiknak segít. Megosztják ruháikat, meg még a hazaiakat is. Nem egyszer az utolsó falatot is a bajtára kapja. Számtalan esetben segítik ki egymást ru- hanemüekben is. Persze pénz nélkül, mert itt a pénznek nincs értéke. A Lehnungot is bakáink rendesen hazaküldik. Magas vendégek szokták meglátogatni a felépült „falvakat“, a kiépitett Stellungot s az elismerés hangján emlékeznek meg mindig szer­zett tapasztalataikról. Megtörténik, hogy a Deckung beszalmázott s földdel megrakott tetőzete itt vagy ott hiányos s átengedi a vizet. Hatalmas hó ha esik s olvad, átázik a fedezék. Van ilyenkor „rumli“. Éjjel felkel a baka­sereg, hozzá fog a „spatni“-val a hiba keresésé­hez, hányja le a havat, a tetőt s egy-kettőre ki­javít mindent. Nehezebb a dolga a bakának, ha a fede­zék az idő és a viszonyok követkestében nem elég erősen épült. Ilyenkor alig várja aa alkal­mat, hogy „Vorschriftmässig“ kiigazítson mindent. Szóval, amig a legszebb és legjobb fedezék megnincs, addig nem nyugodt a baka lelke. Nem is történik itt építkezés hanyagsága miatt sohasem baj.j Az időjárás ide fenn már téliesre válik. Most is hatalmas hó esett, majd beállt az olva­dás. Sokszor minden erőt megfeszítő Stellung- ásások után alig-alig várjuk, hogy a Deckungba haza juthassanak. Megy a ruhaszáritás, jó fekvőhely elkészí­tése pulia szalmán s egy ketten már is asztalhoz ülnek s a gyertyavilág mellett írják szeretteik­hez a levelet. A kifáradt testnek is mindenek előtt a levélírást kell elvégeznie, mert a lélek ébren és álomban mindig hazajár. Ha pedig ki­pihenték magukat, felhangzik a magyar nóta, magyar dal! Szárazon csak, de igy is jól eBik. Micsoda felemelő lenne, ha ily Deckungsorozat egy napra otthon állna s bakáink nótája szólna bennről. Hány könycseppet csalna ki hazai járó­kelőkből a költői látványosság, az élet-halál közt küzdő bakák imádott lelkülete ! Órákig lehetne irni a fedezékekről, azok szépsége, jósága, haszna, külső és belső tartalmá­ról s lakói Deckung életéről. De ha ivekre tér jedne is az irás róluk, minden sorunk kedveset és dicsérőt Írhatna. S bár mindegyikünk forró vágya: szép Magyarország viszontlátása, de amig oda nem juthatunk, otthonná varázsoljuk a ma­gyaros külsővel és belsővel felépített Deckungo­kat, melyekben magyar lélek, magyar szellem él s amelyekben mindig lelkes a hangulat! 1915 november hó 19-én. Vastag k Fereuc kadett. Esv-két szú a bátasziki Vöröskeresztről. A bátaszéki Vöröskereszt egyletről még nem esett a szó. A háború kitörése óta szerényen és zajtalanul működik. Hűséges tagjai, nem törődve a falusi élet általánosan ismert apró kellemetlen­ségeivel, hosszú tizenöt hónapon át lankadatlanul dolgosnak az imádott magyar Haza szolgálatá­ban, köztük nem egy emberfeletti munkát végez­vén. Említésre méltó, hogy az egyletnek 150 ágyas katonai kórházát, a segéderőkön kívül, mindössze két önkéntes ápolóhölgy szolgálja csu­dálatos kitartással, kiváló szakértelemmel és olyan lelkes odaadással, hogy azt elaggó méltányolni nem tudjuk, hogy nemes munkájok által példány- képei lehetnek minden magyar honleánynak. Nem követünk el szerénytelenséget, ha a két lelkes és fáradhatatlan ápolóhölgynek a nevét a hir szár­nyaira adjuk, vegyenek példát tőlük azok, akik a megtámadott és veszélyben levő imádott ma­gyar hazánkért még eddigelé semmit sem tettek. Mayer Ilonka és Ligeti Éviké a két derék hon­leány, akik az első perctől kezdve egy pillanatra sam lohadó lelkesedéssel, magyar honleányi buz­galommal és önzetlen szeretettel szolgálják a Hazát, a Haza legszentebb, legnemesebb és leg- magasztosabb ügyét. Emelt fővel, nemes büszke­séggel és azzal a nyugodt öntudattal járhatnak embertársaik között, hogy honleányi kötelességü két a legnagyobb mértékben hiven teljesítették. Az egylet választmánya f. hó 28-án tartotta jubiláns ülését, mely alkalommal Joó Károly, az egylet tevékeny elnöke a következő jeleetést ter­jesztette a választmány elé: Tekintetes Választmány ! Múlt hó 24-én volt évfordulója kórházunk fennállásának. Kezdetben ugyan csak sebkötésre járó betegeink, de már november hóban kór­házunknak állandó lakói voltak. December hó 15 én baptuk az első nagyobb betegszállitmány t a bajai Vöröskereszt tartalékkórháaból. Mint tudva van, ez óv január hó 1-ig köz­adakozásból tartottuk fenn kórházunkat és esik január kó 1-től nyerjük a fenntartási költségeket a hadügyi kincstártól. Nevezetesen január hó 1 töl kesdődőleg március hó végéig naponként és fejenként kettő, április hó 1 tői pedig három ko­rona ápolási dijat kapunk a kincstártól. A mai napig 31.033 betegnapon át 800 be­teg katonát ápoltunk, kik közül helybeli volt 171, környékbeli pedig 148. Betegápolási dijak fejében 75.133 korona folyt be egyleti pénztárunkba. őszinte sajnálattal kell jeleznem, hogy a közönség részéről való adakozás majdnem telje­sen megszűnt. Az áldozatkészség hiánya abban leli magyarázatát, hogy a folyó évben nagyon silány volt a termésünk, bortermésünk pedig, a mely a közlakosságnak főjövedelmi forrását ké­pezi, abszolúte semmi. Éhez járul még a mérhe­tetlen drágaság, amely a megélhetést olyan na­gyon megnehezíti. Mindazonáltal kórházunk anyagi állapota kielégítő. Eddigi bevételeink 119.338 koroza 71 fil­lért, kiadásaink pedig 116.237 korona 54 fillért tesznek ki. E hó 27-én készített vagyen-mérlegünk szerint az egylet vagyona készpénzben, anyaglel­tárban és követelésekben összesen 31.316 korona 14 fillér. Etikai és szaktechnikai tekintetbői kórhá­zunk szintén megfelel a követelményeknek. Kór­házunkat minden hónapban felülvizsgálja a kapos­vári m. kir., illetve a esi. és kir. kiegészítési ke­rületi parancsnokság és az ugyanottani cs. és kir. tsrtalékkórház parancsnoksága. Valahányszor a

Next

/
Oldalképek
Tartalom