Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-11-25 / 94. szám

1915. november 25. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — Az utolsó hadiköleiön jegyzés. A Tolnamegyei Takarék Hitelbankhoz két nap előtt érkezett meg az utolsó jegyzés a III. hadi- kölcsönre és pedig ifj. Leopold Lajos, Vörös­kereszt főmegbizott helyettesnek az északi harc­térről küldött 25,000 koronás jegyzése. Ennek hozzáadásával a Tolnamegyei Takarék és Hitel­banknál a 3-ik hadikölcsönre történt jegyzések összesen 6 millió 117,800 koronát tesznek ki és pedig szabad darabokban . . . 1.632,350 K, zárt „ ... 4.485,450 „ Együttesen : 6.117,800 K. Itt megemlítjük, hogy: a Pécsi Takarékpénztárnál.......................5 5 a Győri Első Takarékpénztárnál ... 3-5 a Kassai Takarékpénztárnál.......................3 6 a 3 legnagyobb székesfehérvári pénzinté­zetnél együttesen.......................................4’6 a Nagyváradi Takarékpénztárnál . . . 5’9 milliót tesznek ki a jegyzések. A Kisvejke községi hitelszövetkezetnél a III. hadikölcsönre 39,800 koronát jegyeztek. Az I. és Il-ik jegyzéssel együtt 123,400 korona jegyeztetett. — Kitüntetés. Abay Bélát, a cs. és kir. 32. gyalogezred zászlósát, kitűnő és vitéz maga­tartásáért az ellenséggel szemben I. oszt. ezüst vitézségi éremmel tüntették ki. — A bíróság köréből. A m. kir. igasság- ügyminiszter dr. Gaál Dezső szekszárdi kir. törvényszéki joggyakornokot a szekszárdi kir. törvényszékhez jegyzővé nevest* ki. — Tizenkilenc érés hadnagy. Kristofek Gyula, Kristofek Géza százados öccse, aki, mint 18 éves ifjú, önként belépett a 44. gyalog- ezredbe, és az északi harctéren mint zászlós, oly vitézül harcol, hogy a Signum laudist és a vitéz- sógi aranyérmet megkapta, soronkivül hadnaggyá neveztetett ki. — Katonai előléptetés. Az olasz harc­térről közlik velünk : Glöckner Konrád hadapród november elsejével soronkivül zászlóssá előlépett. Az uj zászlós, ki a cs. és kir. 44. gyalogezredtől az olasz harctéren a nagyváradi 37. gyalogezred­hez helyeztetett át, a polgári életben a kis- mórágyi református elemi népiskola kiváló tanitója. — hlé a dicsőség. Egyes lapokban az a hir közöltetett, hogy a Monte San Midiéinél az olaszok legerősebb támadásait a fehértemplomi honvédek védték ki ; mint a harctérről Írják la­punknak, ez nem felel meg a valóságnak, mert az ellenség feltartóztatásában, a leggyilkosabb ágyutüzben a székesfehérvári 17-es honvédeket, tehát a mi fiainkat illeti meg az oroszlánrész. Ezzel azonban nem akarjuk kisebbíteni a fehér­templomiak érdemét, sem senkiét, aki a mieink közzül e rettenetes harcokban részt vesz és akik a dicsőség hervadhatatlan koszorúját érdemelték ki homlokukra. — Nép föl kel ők bemutató szemléje. Az 1896., 1895. és 1891., valamint az 1877—1873. években született B) alosztályu népfelkelők be­mutató szemléje folyó évi december 9-ikén lesz Szekszárdon. — Birói vizsga. Dr. Draskóczy Pál kir. törvényszéki jegyző a budapesti vizsgáló bizott­ság «lőtt a birói vizsgát sikerrel letette. — Ut a temetőbe. Igazán megbotránkoz tató jelenetnek voltunk szemtanúi tegnap, amely bizony nem valami rózsás színben tünteti fel, kivált az idegenek előtt a szekszárdi állapotokat. Müller Ferenc dr.-nak, a kiváló jogásznak teme tésén sok százával jelent meg a közönség. A hosszú menet kitartóan kisérte a koporsót egész a Duna utcáig, jobban mondva a vasúti töltésig. Onnan azonban csoportosan visszafordult, meg­riadva a feneketlen sártól, amely a további utat valósággal elzárta. Jól is tette a közönség nagy része, hogy visszafordult, mert akik ott marad­tak, a legnagyobb megbotránkozással tapasztal­ták, hogy a kocsiközlekedés még veszedelmesebb, mint a gyalogút. — Éppen a gyászoló özvegyet vivő kocsival esett meg, hogy ott rekedt egy jó ideig a feneketlen sárban. — Megtörtént ez már úgy mondják, máskor is. Itt volna tehát az ideje, ha a város vezetősége tenne valamit a botrányos állapot megszüntetésére. Utóvégre is annak az egy kilométernyi útnak a kikövezése nem kerül olyan rengetegbe, hogy Szekszárd várós adóssági - folyószámlája meg ne bírná. Ha pedig meg nem bírja, tessék az érdekeltséget törvényszerűen összehozni s annak hozzájárulását is igénybe venni. így azonban, már csak a város jóhirneve érdekében sem tartható fenn ez a botrányos és valósággal keggeletsértő állapot. — Az életútja amúgy is göröngyös, legyen legalább a sirhoz vivő ut — egyenes, sima és nem botránykővel jobban mondva — feneketlen sárral kirakott. — Jószívű adomány uiz Oltár-egyletnek a katonák téli ruhájára. Dr. Steiner Lajos 30 koronát küldött dr. Éry Mártonná úrnőhöz, az Gitár egylet elnökéhez, az Oltár egylet által ké­szített, katonai téli ruhákra. Adakozzunk a harctéren elhunyt szegénysorsu katonák árvái és hozzátartozót részére. A báró Schell Józsefné úrnő kezdeménye­zésére megindított gyűjtés folytán, újabban a kö­vetkező adományok folytak be a Tolnamegyei Takarék és Hitelbankhoz: Wagner Andor, Szekszárd K 12.— Dr. Müller Ferenc elhunyta alkal­mából koszorú megváltás címén: Tolnamegyei Takarék és Hitelbank „ 50.— Bátaszék—Sárközi Takarék és Hi­telbank, Bátaszék „ 50.— Weidinger Lipót, Bátaszék „ 20.— Spányi Leó dr. és neje Szekszárd „ 50.— Leopold Mihály és neje „ 50.— Eddigi gyűjtésűnk: „ 16202 50 összesen: K 1643450 — Koszorú megváltások. Müller Ferenc dr. elhunyta alkalmából a szekszárdi izr. szent- egylet javára koszorú megváltás cimén a követ­kező adományok folytak be: Dr. Müller Fe- rencné 100, Dr. Leopold Kornél és neje 50, Id. Müller Bernit 30, Müller Albert és neje 30, Müller Jakab és neje 30, Müller Sándor 30, Schlie8zer Mór 20, Fischer Albert 40, Dr. Leo­pold Elemér 20, Leopold Lajos és neje 5(), Tel­kes Izidor és neje 20, Guttmann Leonie 20, Gál Arnold 20, Leicht Lajos és neje 50, Rosenstock Samu és neje 100, özv. Leopold Sándorné 25 korona, mely adományokért hálás keszönetet mond a szent egylet vezetősége. — A Gondos testvérek meg akarták zsarolni Pirnltaer bankigazgatót. A párisi Petit Párisién irja: A Hawas ügynökség jelenti egy november 11-ikén kelt távirat alapján, hogy a bridgeporti magyar újság tulajdonosait, a Gon­dos testvéreket az amerikai rendőrség letartóz­tatta, mert meg akarták zsarolni Pirnitzer Gyulát, a newyorki Amerikai Magyar Bank vezérigazgatóját. A Gondos testvérek kétezer dollárt követeltek Pirnitzer bankigazgatótól azért, hogy lapjukban ki ne írják, hogy Pir­nitzer „a központi hatalmak amerikai ügynöke.“ — Pálfa nagylelkűsége. Pálfa község képviselőtestülete a háborúban elpusztított kárpáti falvak felépítésére vita nélkül, egyhangúlag 800 korona segélyt szavazott meg. — Szénkénegraktár Baranyában és Tol­nában. A földmivelésügyi miniszter a szőlős­gazdák tájékoztatása végett összeállította a még meglevő szénkéneg készletek kimutatását. Esze­rint a legutóbbi napokban még volt Mágocson 120, Mohácson 97 métermázsa, s a tolnamegyei Hőgyészen 40, Ozorán 70, Nagyszokolyon 75, Döbröközön 169 méterraázsa szénkéneg. Termé szetesen ezen szénkéneg készletek mennyiségében időközben egyik másik raktárnál változás tör­ténhetett, akinek azonban szénkénegre van szük­sége, célszerű, ha eziránt a raktáraknál tudako­zódik. A szénkénegraktárak kezelésével az illető községek elöljárósága, a városokban pedig a vá­rosi tanács van megbízva. A szénkénegért tehát annál is inkább közvetlenül oda, nem pedig a minisztériumhoz kell fordulni, mert ez csak kés­leltetné a szénkéneg megszerzését. — Adományok. A dunaszentgyörgyi vö­rös kereszt kórház szükségleteire Bartal Béla cs. és kir. kamarás faddi nagybirtokos ismételten 100 kor., dr. Nozdroviczky Ferenc gyönki köz­jegyző dr. Parragh Élek gyönki körorvos tarta­lékos honvéd főorvos elhunyta alkalmával koszorú megváltás fejében 20 koronát adományosott. — Meghosszabbított sxabadság. A gőzeke gépészeknek és fűtőknek, akik a katonaságtól folyó évi november 30 ikáig szabadságoltattak, a honvédelmi miniszter legújabb rendelete szerint, további intézkedésig, szabadságidejük meghosz- 8zabbittatott. — Milliói pör az állam ellen. A Somogyi Hírlap irja: „Tudvalevő, hogy a megáradt Bala­ton milyen végzetes pusztítást okoz a délbalatoni fürdőtelepek nagy részén. Különösen szenvednek a többi között Lelle, ; Szemes, Fonyód, melyek nyaralóit már összedülpssel fenyegeti az ár. — A kár már eddig több millió. A telep- és villa­tulajdonosok jó részben a Sió elzárásának tulaj­donítják a katasztrófát. Az elzárás három év óta gátolja a magas viz lefolyását. — A^ elzárást, a károsultak szerint, a Sió uj szabályozása és az alacsony fekvésű birtokok megvédése okozza. — Amennyiben a kormány, mint a szabályozási mű végrehajtója, megfelelő intéskedéseket nem tett a zsilip állandó és telje* nyitvatartása iránt, a károsultak kártérítési pört indítanak a kincstár ellen. A pör alapja a törvényben is elfogadott azon elv, hogy aki vizimunkálatokkal a vízlefo­lyást, vagy az előbbi vizszint károsan módosítja, I teljes kártérítéssel tartozik. A minisztérium tek- 1 nikusai tagadják, hogy a Sió elzárása okozta a balatoni árvizet.“ — Eddig a közlemény, amely­hez mi csak annyit teszünk hozzá: Hogy hát akkor mit szóljanak a tolnai gazdák, akiknek még nagyobb a káruk s éppen a reájuk eresztett sok viz miatt? — A katonai célokra vásárolt lovak ára. A honvédelmi miniszter a földmivelésügyi miniszter kezdeményezésére elrendelte, hogy az alispánok az általuk a lóbecslő bizottságokba kinevezett becsüsöket utasítsák arra, hogy ezen­túl a besorozott lovak becslésénél ne a háború előtti, hanem a forgalmi értékét vegyék figye­lembe. Természetesen a miniszter rendelkezését a katonai hatóságok is figyelembe venni tartoznak. — Soron kívül előléptetett husaárhad- nagy. Sass Istvánt, a 4. honvédhuszárezred észa­kon küzdő vitéz tartalékos hadnagyát, özv. Sass Istvánné úrnő unokáját soron kívül főhadnagy­nak nevezték ki, az „ellenség előtt teljesített vitéz, önfeláldozó és eredményes szolgálatá­nak különös elismeréséül.“ ' — Hősi halál. Niefergall Sándor, a 17. honvéd gyalogezred egyéves önkéntes tizedese, Niefergall Nándor dunaföldvári főjegyző egyetlen fia, folyó hó 1 én az olasz harctéren gránáttól találva, hősi halált halt. Szerető bajtársai az élte virágában, 20 éves korban elesett hőst a Görz melletti Ranziano község katonai temetőjében hántolták el. A fájdalomtól megtört szülők iránt általános]- a részvét. Ifjú Kring Gyula és neje szül. Wenczel Evica úgy a maguk, mint gyermekeik Gyula és Olga, valamint id. Kring Gyula és neje szül. Hammel Margit nagyszülők és az egész kiterjedt rokonság nevében, szivük mélységes fájdalmában tudatják, hogy feledhetetlen drága fiuk, illetve testvérük Kring Elemér, II. éves joghallgató, a 69. Hindenburg gyalogezred zászlósa, ifjú életé nek 21. évében 1915 november 5-én hajnalban a görzi hídfő védelmében, a Podgorán hősi halált halt. — Az ellenség shrapnel golyói oltották ki drága életét, midőn egy sikeres roham befejezése után önfeláldozó lelkesedéssel egymaga indult egy nehezebb katonai feladat elvégzésére. Kihűlt te­temeit bajtársai november hó 9-én találták meg és helyezték el este fél 6 órakor örök nyuga­lomra a görzi temetőben. — Ifjú életét áldozatul követelte a kérlelhetetlen végzet s tetemei távol tőlünk, idegen földön ideiglenesen nyugosznak, hová csak lelkünk szállhat véghetetlan keserű bánatban. Kéty, 1915 november hó. Nyugodjál békében felejthetetlen drága Elemérünk ! — Hegedüőrákai ad Mznál Jónás Laci, bővebbet lakásán Wosiinsky Mór-utca Garay-féle ház. A kommencio. A Budapesti Hirlap novem­ber 19 iki számában megjelent „A kommencio“ cimü közleményhez Reich Oszkár tb. főszolga­bíró érdekes megjegyzést fűzött a nevezett lap­ban. A közleményt utolsó betűig helyesnek tartja, azonban eszébe jutott egy másik jelenség, amely a megcsenditett témával összefügg. Évtizedek óta tart a falusi elemnek a városba való tódulása. A jobbmódu parasztot megtéveszti a város csillo­gása, a fiából minden áron urat akar nevelni, a napszámos legény pedig megmozgat füt-fát, hogy villamos kalauz vagy kocsivezető legyen. Eze­ket az elemeket teljesen kivetkőzteti paraszti egyszerűségűkből a város, lelkűkre furcsa, zavaros réteget sodor az itt való élet. Kezdik lenézni azokat, kiktől számoztak és a kikhez vér jogán tartoznak : a parasztot. Most, hogy a várost foj­togatja a drágaság, ezek versenyt kiabálnak az árdrágítókkal a paraszt ellen. — A paraszt megfulad zsírjában, mi meg éhezünk! Meg lehet erre is felelni egy jó tanáccsal: — Mondjatok le a moziról, vessétek le a kalauz ruhát s menjetek haza parasztnak ! Nem szólván arról, hogy könnyebb négy ökröt hajtani, mint vilamos kocsit vezetni, mert a szekéren paprikás szalonnát falatozhat a kis béres, villamos kalauzra, pincérre, portásra is szükség van, de a város ad ehhez elég embert. A falusi magyar maradjon otthon és legyen produktiv. Ezt kell szem előtt tartani, a mikor arról van szó, hogy faluból való parasztlegényt alkalmazzunk-e vagy városi proletárgyerekeket. — Mezei egerek irtása a .,Ratin“-tenyószet. A patkányok, hörcsögök, ürgék es egerek irtására már régebben jó sikerrel használják a „Ratin“-t. Raebireg dr. újabban megkísérelte a mezei ege­rek irtását „Ratin“-nal, melyre a mezőn elszapo­rodott egerek kedvező alkalmat nyújtottak. Az említett területen már a „Ratin“ kihelyezését követő harmadik napon több ezer hullát találtak a földeken, inig a vadállomány vagy más szaba­don élő állatok között elhullás nem fordult elő. A m. kir. államvasutaknál már régebb idő óta jó sikerrel használják a „Ratin“-t. Bővebb felvilá­gosítással szolgál a „Ratin“ Vezérképviselőség Budapest, Rottenbiller-utca 30.

Next

/
Oldalképek
Tartalom