Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-11-25 / 94. szám
XXV. (XI.) évfolyam. 94. szám. Szekszárd, 1915 november 25. TOLKAVARHEfiiVE EJ A KÖZÉRDEK Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre ...... 8 > Negyed évre .... 4 > Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nvilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az opsz. m. kir. selyemtenyésziési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztőség: Bezeréd] lstván-utca 5. szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Bér! Balog Ádám-utca 42 szám Az előfizetési pénzek és hirdetések id« küldendők. Néptanítók. ha az előfizetést egész évre előre beküldik, 3 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁRI MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Vezető helyen foglalkozunk vele, aki a maga nagy szerénységével és lényének egyszerűségével kerülte a feltűnést, a szereplést és csendesen visszavonult azok között és azok mögött, akiket toronymagas- ságnyira felülmúlt. Müller Ferenc dr-ral egy szellemileg és lelkileg kimagasló, kivételesen értékes egyéniség szállott sírba. Zajtalanul, szinte kerülve az érvényesülést, futotta meg életének rövidre szabott pályáját, amely azonban szép, egyenletes, ritka harmonikus volt. Szerény kezdetből a maga munkájával, a maga erejével, nagy szellemi és lelki kvalitásaival küzdötte lel magát a közbe- csülés mindeneknél díszesebb polcára. Mint ügyvéd, a prókátori apró kis fogásokat és furfangokat perhorreszkálva, a legtisztultabb jogi légkörben mozgott és fejtette ki tevékenységét. Mély és alapos jogi ludasával az egyetemi katedrán vagy a Kúria tanácsában foglalhatott volna el méltó helyet. Kiváló jogtudós volt, aki folyton a jogi tudományok körében búvárkodott és maga volt egy jogi enciklopédia. Olyan napja nem volt, hogy legalább egy órát ne szentelt volna a jogi elméleti tanulmányoknak is. Justinianus császár törvénykönyve : a pandekták, valamint a kötelmi jog, a német polgári törvénykönyv, berlini s leipzigi jogi szaklapok voltak mindennapos kedvenc olvasmányai. Nagy jogi tudásáról közismert volt és ennek köszönhette azt a nagy tekintélyt, melyet mint ügyvéd élvezett. A legbonyolultabb és legnehezebb ügyekben rögtön tisztán látott és minden nagyobb ügyet, a mely csak a biróságok előtt megfordult, töviről-hegyire ismert, mert vagy mint ügyvéd közvetlenül volt benne érdekelve, avagy pedig az ügyben szereplő ügyvédek legtöbbször úgy a felperes, mint az alperes és a bírák, kérték ki az ő mindig készséges és imponáló súllyal biró jogi véleményét. A „Jogállam“, a „Jogtudományi Közlöny“ állandóan közölték az ő nagy elmeéllel megirt jogi tanulmányait és az ujabb- kori legnagyobb magyar jogtudósok az ő dolgozataikban gyakran hivatkoztak Dr. Müller Ferenc szakvéleményére. Mint ügyvéd magasabb néző pontból, a legtisztább etikai alapokon vezette nagy kiterjedésű irodáját. Mint védő beszédeinek higgadtan boncoló és az ő fényes elméjének analízisén áthatolt érvek erejével — soha nem külső szónoki hatásvadászattal — bilincselte le hallgatóit. A jogi tudományok gondos és lelkes művelése mellett a tudományok egyéb ágai, úgyszintén az irodalom és művészetek is rendkivül érdekelték és vonzották. Ritka intenzív szellemi életet élt. A világirodalomban bámulatos tájékozottsággal birt. Magyar és német olvasmányai mellett minden nap a francia, angol és olasz klasszikusokat is olvasta — persze eredetben. Arany és Göthe, Shakespeare és Horatius voltak az ő imádságos könyvei. A zenét is nagyon szerette, főleg Mozart, Bethoven, Brahms műveiért rajongott és hacsak szerét tehette, felutazott a fővárosba egy-egy operai előadásra. — A művészeti és szociálpolitikai folyóiratok egész tömege, az irodalom és tudomány legújabb munkái, Európa minden országából, halmozva feküdtek állandóan dolgozó szobájának asztalán és könyvei közé merülve, ő volt a világ legboldogabb, leg- megelégedettebb embere. Amikor szerét tehette, nagyobb utazásokra indult, a múzeumokban, könyvtárakban és képtárakban töltve idejének nagy részét. A közéletben, amikor kellett, mint egész ember helyt állott, de jobb szerette, ha a régi vagy legújabb jogi kommentárokat forgathatta avagy ha bizalmas baráti körben Musset verseit citálhatta. Felekezetének erős meggyőződéssel, öntudatos tagja volt és elsősorban az iskolaügynek szentelte kiváló érdeklődését. Politikailag a pártok fölött állott, utálta a frázist és a képmutatást, a tiszta jogeszme és a szociális igazságok voltak irány itó dogmái. Kedves, derűs, türelmes, jóságos egyéniség volt, aki szerette az embereket és elnéző megértéssel készségesen segített mindenkinek, aki csak hozzá fordult. Itt járt közöttünk, csendesen, nyugodtan, bölcselkedve, elmésen, soha sem bántva senkit. Ha valamihez hozzászólt, csak mélységes tudás és okos, tárgyilagos, pontos megfigyelés csendült ki nyájas szavaiból. Csak akik egészen közel jutottak hozzá, ismerték, hogy milyen mély kontemplativ elme és jóságos szív lakott benne. A háború alatt az összes hadba vonult ügyvéd társainak ügyeit egymaga látta el, természetesen a legönzetlenebbül és legalaposabban. Még szombaton Budapesten az Országos Ügyvédszövetség igazgatótanácsának ülésén vett részt és hosszabb, nagyérdekü felszólalásával vonta magára ezúttal is a figyelmet. Jó kolléga, hűséges barát, igaz ember volt és a mi társadalmunk egy szellemi javakban és lelki erényekben egyik kimagasló, oszlopos tagját, a megyei ügyvédi kar és jogászvilág pediglegnemesebb hajtását vesztette el benne. L. K. ! * Müller Ferenc dr. Szekszárdon született 1868. augusztus hó 28-án. A középiskolát és az egyetemet mindvégig kitűnő sikerrel végezte. Szekszárdon ügyvédi irodát nyitván, csakhamar nagy népszerűségnek örvendett és nagy kiterjedésű irodája lett, lelkiismeretes munkásságával és alapos jogi képzettségével közbizalmat élvezett. Mint fiatal ügyvéd különösen Selcz József volt törvényszéki elnök rokonszenvét nyerte meg, aki felismerve benne a kitűnő jogászt, arra buzdította, bogy lépjen át a bírói pályájára, de ő az ő ügyvédi „szabad“ pályának előnyt adott. Az Országos Kereskedelmi Egyesület tolnamegyei fiókjának főtitkára, úgy a szekszárdi kereskedelmi kaszinónak ügyésze, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank igazgatótanácsának tagja és a Báta- 8zék — Sárközi Takarék és Hitelbanknak ügyésze volt. Szekszárdon megalakította az Ügyvédi Szövetség tolnamegyei osztályát, melynek társelnöke volt. A legjobb egészségben és kedélyhangulatban érkezeit néhány napi budapesti távoliét után hétfőn délben vissza Szekszárdiba. Nejével a leg- derültebb hangulatban elbeszélgetett délután két óráig, mikor irodájába vonult vissza, ahol Be- rénui Jenő alsónyéki főjegyzőt fogadta, akivel néhány percnyi beszélgetés után, egyszerre feje lehanyatlott és alig néhány másodpercnyi hörgés után kiszenvedett. A segítségre siető orvosok a szivbénulás következtében rögtön beállott halált konstatálhatták csupán. Óriási részvét mellett szerdán délután 2 órakor volt a gyászszertartás. A fekete lepellel borított érckoporsót egyetlen koszorú borította, melyet megtört felesége helyezett reá, „Mindenem“ felírással. Szekszárd társadalmának minden rétege képviselve volt a temetésen, hogy lerójják a személye iránt érzett őszinte tisztelet és nagyrabecsülés adóját. Ott voltak a közigazgatási hatóságok részéről: Förster Zoltán alispán és Kurz Vilmos kir. tanácsos, árvaszéki elnök, a bírói és ügyvédi kar testületileg dr. Pesthy Pál törvény- széki elnök vezetésével, az izr. hitközség képviselőtestülete Wolf Henrik alelnök vezetésével, dr. Kramolin Gyula kaszinói igazgató, Wigand János főgimnáziumi, Holllb János polgári iskolai igazgatók, Leicht Lajos takarékpénztári elnök, mint OMKE képviselője, a kereskedelmi kaszinó választmánya Salamon Ármin alelnök vezetésével, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezetősége, a Bátaszék-Srirközi Takarék és Hitelbank igazgatósága stb. Az elhunyt egyéniségét és érdemeit Rubinstein Mátyás dr. főrabbi magasan szárnyaló beszédben méltatta, Berger S. bajai főkántor pedig megható gyászdalokat énekelt és azután az egész gyászoló közönség bosszú sorban elkísérte utolsó útjára. A halottas háznál egymást érik a részvétlátogatók és tömegesen érkeznek a részvétnyilatkozatok. Elsőnak Kovács Sebestény Endre fő ispán fejezte ki meleg hangú levélben mélyen érzett részvétét. Az ügyvédi kar küldöttségét Kiss Ernő dr. főügyész vezette az özvegy elé. Koszorúkat küldöttek: Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó — érdemes ügyészének kegyelettel ; OMKE Tolnamegyei Kerülete — felejthetetlen titkárának; Kedves jó barátjuknak — Lajoskáék; Felejthetetlen jó barátjuknak — a Wigand család; Szeretett Feri bácsinak — Mag- duska ; Mindenem ; Saévaldék ; Felejthetetlen kartársuknak — a szekszárdi ügyvédi kar. * Utolsó útjára olvasmányai voltak : az egyik zsebében Macaulay-nek Nagy Frigyesről irt ta nulmánya, másik zsebében Nothnagel pár év előtt elhunyt hírneves bécsi professzornak „A halál“-ról irt tudományos értekezése. * Az ügyvédi kar gyászjelentése igy szól: „A szekszárdi ügyvédi kar mély megilletődéssel tudatja, bogy Dr. Müller Ferenc ügyvéd, az Országos ügyvédi Szövetség tolnamegyei osztályának társelnöke, munkás életének 48 ík évében, folyó hó 22 én Szekszárdon elhunyt. A boldogultál gazdag tudása, fényes tehetsége, puritán jelleme és kartársi érzelmei azon ügyvédek közé sorozták, kik karunknak tekintélyt és fényt adtak. Szekszárd, 1915 november hó. Emlékét hálás tisztelettel őrizzük 1“ — Adakozzunk a Vöröskereszt Egylet nek ! Segítsük a hadbavonultak családjait és az elesettek hozzátartozóit ! Hátralékos előfizetőinket tisztelettel kérjük a hátralékos összeg mielőbbi beküldésére.
