Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-11-18 / 92. szám

1915. november 18. TOLNA VÁRMEGYE és a KÖZÉRDEK 3 — Házasság. Szilasi és pilisi Szilassy Aladár vbt. tanácsos, nyug. közig, birósági el­nöknek és feleségének szül. papi Vizsolyt Máriá­nak leánya Szilassy Paula, herceg Su'koivski Viktor csász. és kir. tart. huszárkapitánnyal ok­tóber hó 27. napján házasságra lépett. — Tolnavárntegye állandó bíráló vá­lasztmánya folyó hó 13-ikán Kovács Sebestény Endre főispán elnöklésével ülést tartott. Jelen voltak: Kiss Ernő dr., Leopold Kornél dr., Török Béla és Szénáid Oszkár tb. főjegyző, mint előadó. Szászy Endre dr. elmaradását ki­mentette. Felülbirálat alá vétettek a legtöbb adót fizető megyebizottsági tagok névjegyzéke tárgyá­ban beadott felebbezések; felvétetetett Reickl Sándor Szekszárd (1177 K), dr. Fischer Miksa ügyvéd (Paks (780 K), Hirsch Ignác bérlő Tamási (595 K), Jakab Lajos dr. ügyvéd Dombó­vár (518 K), dr. Grosch József ügyvéd Paks (506 K), Steiner Vilmos kereskedő Paks (483 K) adó megállapításával, az 1916. évi névjegyzékbe. Paál József Dombóvár, Löwenstein Bernát és Stokinger Lőrinc Hőgyész, Hirsch Ernő bérlő Kulcsár-puszta, miután a kétszeres számítás ked­vezménye iránt, jóllehet lapunkban annak idején erre a jogosultakat figyelmeztettük, későn folya­modtak, a névjegyzékbe föl nem vétettek. — Községi ügyek. Simonmajor község képviselőtestülete a községi jegyzők és alkalma­zottak részére 20—15—10°/o drágasági pótlékot szavazott meg; — Kalaznó község pedig Halmai Emil jegyző részére fizetésébe be nem tudható 600 kor. személyre szóló rendkívüli segélyt az 1915. és 1916. évre. — Népvándorlás Szerajevóba. Mióta a 17-ik népfölkelő ezred egy százada Szerajevóba került, valóságos népvándorlás indult meg oda Szekszárdiból, melynek fiai közül sokan szolgálnak az említett ezredben. — A rendőrkapitányságon egyebet se tettek, mint arcképes igazolványokat állítottak ki a szekszárd—szerajevói utazáshoz, legnagyobb örömére a rendőrkapitánynak, aki túlon túl lévén halmozva hivatali teendőkkel : földöntúli örömmel állítja ki az igazolványok 100 egynéhány rovatát magyarul és németül, mert hát úgy — dukál. Hogy közben mit gon­dol magában a kapitány rubrika-kitöltés alatt, az más kérdés; a fődolog, hogy ez a kedves foglalkozás egyelőre megcsappant, mert az ezred- parancsnokság a 17-ik népfölkelő ezred III ik századához való utazást Szerajevóba megtiltotta. így a sok kiállított utazási igazolvány kárba- veszett és a népvándorlás Szekszárdiból Szeraje­vóba megszűnt. — Nyilvános köszönet és nyugtázás. Spitzer Gyula földbirtokos Zombáról 100 koronát, Vági Ferenc szekszárdi polgár 10 K, Garay- Drogéria a szállított gyógyszerek 10°/o-át: 47 K 83 fillért adományozott a szekszárdi Vöröskereszt- kórház részére, mely összegeket is a fiókegyesület pénztárába beszolgáltatván, a kórház vezetősége leghálásabb köszönetét mond érte. — HŐS halál». Szalai Lajos 17. honvéd gyalogezredbeli őrvezető, nagyszokolyi lakos a harctéren szerzett betegsége következtében Székes- fehérváron elhunyt. Temetése 17 én d. u. 2 óra­kor volt a Szt. György kórház halottasházából. — A kormány az élelmiszerdr&gitás el­len. Illetékes forrásból kapott értesülésünk sze­rint a kormány legközelebb az élelmiszer drágí­tás ellen rendeletet bocsát ki, melyben szigorú rendszabályokkal él az élelmiszerek drágitói ellen. Minthogy a kormány a büntetőjogi szankcióról is gondoskodni akar és a drágítok üzelmei ellen kellő megtorlással kiván élni, a november huszon­ötödikén összeülő parlament elé törvényjavaslatot is terjeszt az élelmiszer drágítás dolgában. A képviselőház őszi ülésszaka egyébiránt egész sereg törvényjavaslattal fog foglalkozni. — A fönnebb említett javaslaton kívül, a legnevezetesebb az indemnitásról szóló javaslat, továbbá az állami, megyei és városi tisztviselők segitéséről, illetve fizetési pótlékáról szóló javaslat. — A pénzügy- miniszter jelentést terjeszt elő a többi között a földgáz értékesítéséről, vagyis bérbeadásáról is. Lesz még a kereskedelmi, igazságügyi és kultusz- minisztereknek is több javaslata. — A parlament ülésezése tehát, a karácsonyi szünetet is bele­számítva, körülbslül január közepéig fog tartani. — .Szerb fogságból kiszabadult tizenki- lences honvédek. A tizenkilencedik honvéd­gyalogezred két katonája, H. J. szakaszvezető és K. F. gyalogos, még a múlt év decemberében szerb hadifogságba kerültek. A két honvédet, több fogollyal együtt Kragujevácba helyezték el. Múltak a napok a szomorú fogságban, amikor egyszerre csak hírét vették, hogy megindult a szövetséges offenziva Szerbia ellen. Tömegesen hozták a szerb sebesülteket Kragujevácba, akik nem titkolták, hogy a szövetséges győzelmes ha­dak már csak 20—25 kilométerre vannak a szerb Przemysltől. II. J. és bajtársa erre elhatározták, hogy végét vetik a fogság szomorú napjainak. Október végén elrejtőztek egyik kragujeváci kórház mellékhelyiségében, amelynek fele hallót - tas kamara, fele pedig mosókonyha volt. Itt éltek két napon át, összesen két kilogramm kenyér s egy kancsó vizen. November 1 én a szövetségesek bevonultak Kragujeváeba, amire a két 19-es jelentkezett a német csapat parancs­nokánál. Nyomban Arangyelovácba irányították őket, ahol rendes uniformist kaptak. Két nap előtt már ismét bevonultak ezredükhöz, Pécsre. — Akasztás Belgrádban. Gonda Henrik dr. haditudósító Írja az alábbiakat egy belgrádi akasztásról: „Azokban a küzdelmekben, amelyek­kel nap-nap után kiszorítjuk a szerbeket hazájuk területéről, gyakran fordul elő, hogy a polgári lakosság és különösen az asszonyok támogatják harcoló férjeiket, általában a szerb hadsereget. Ki kell azonban emelni, hogy mihelyt a harcok véget értek, mihelyt kiszorítottuk, kiűztük vala­honnan a szerb katonákat, a visszamaradt polgári lakosság magatartása ellen többé nem merül fel panasz. Nem követnek el merényleteket és en­gedelmeskednek a katonai hatóságaink által ki­adott parancsoknak. Azok avárportyázó különít­mények, amelyek Belgrádban a rendet helyre­állították, Kövess hadseregének nyomában most már Szerbia szivében vannak és Belgrádban a polgári lakosság élet- és vagyonbiztonsága felett egy a belügyminisztérium által kiküldött és a bel­grádi katonai parancsnoksághoz beosztott rendőr­felügyelő őrködik. Ezen felelősségteljes szolgálaton kívül egyben a politikai természetű nyomozásokat is teljesitik detektivekkel együtt. A város köz- igazgatása az elöljáróságnak, az u. n. opstina- nak lehető részvételével történik és csak a lehető legritkább esetekben kell szigorú büntetést alkal­maim. — Eddig Belgrádban egyetlenegy embert akasztottak fel. Egy szerb pók volt, ki el akarta árulni nehéz tüzérségünk állásait. Katonáink ép akkor fogták el, mikor — lámpával a kezében — fényjeleket adott. A mi gyalogsági egyen­ruhánkba öltözött. Kezdetben tagadott, később megtört és beismert mindent. A hadbirós ág kötél általi halálra Ítélte. Belgrád főterén akasztották fel a Moszkva- és Balkán-szállók előtt. A bitót az Exekutionskarreet alkotó katonaság és nagy közönség vette körül. A halálraítélt mellett az utolsó percig ott állott egy gör. kel. lelkész. — A főhadnagyhadbiró felolvasta az Ítéletet és intett a hóhérnak, hogy hajtsa végre. A hóhér tiszte­leg, a pribékek megragadták a halálraítéltet, hátrakötözik a kezét és a bitófa előtti kis ssékre állítják. Majd nyakába teszik a hurkot. Néhányat vonaglik. A hóhér és utána az orvos konstatálják a halál beálltát. Kendővel lekötik a meghaltnak arcát és a mellére egy már előre elkészített táb­lácskát tűznek ki a következő német, magyar és szerb nyelvű (cirilbetüs) felírással: „Halálra ítél­tetett, mivel állásainkat az ellenségnek elárulta“. Elrettentő például déltől másnap reggelig a bitón lógott, Az akasztás alatt igen szeles idő volt. A szél erősen lóbálta a holttestet. A Koszovó-szél fújt, mely tavasszal és ősszel szokott a délvidé­ken dühöngeni. A hóhér munkáját egy budapesti villamos ellenőr látta el, ki most mint őrmester teljesít katonai szolgálatot. Megkérdezték tőle: hol tanulta ezt a mesterséget, mire bajusza alatt mosolyogva szerényen csak ennyit válaszolt: *Faddon születtem». — Varrónő ajánlkozik, üobrovics Ist­vánná ajánlja magát női ruhák varrására, a saját lakásán. Szives megkereséseket kér a kismegye- házán lévő lakásán. — Világ mozgóképszínház tegnapi és mai előadása filmkésedélem miatt csak ma lesz meg­tartható. Fény és árny cimü dráma, valamint a kiegészítő műsor kellemes szórakozást fog nyúj­tani a mozi látogató közönségnek. Egyúttal érte­sítjük a n. é. mozi közönséget, hogy esti előadá­sainkat a téli hónapokban szombat, november 20-tól kezdve 9 óra helyett 8 órakor tartjuk meg, a délutáni előadás marad, — mint rendesen — 6 órakor. Ezentúl a színház helyisége kellemesen fütve lesz. — Hirtelen rosszul lót. Özv. Barakovits Józsefné, a Szekszárdon általánosan ismert derék „Pepi néni“, akinek virágzó liszt üzlete van a bazárban, tegnapelőtt reggel hirtelen rosszul lett üzletében, összeesett, úgy, hogy hordágyon kel­lett hazaszállítani. Most valamivel jobban van, de még mindig életveszéllyel küzd, — Dombóvári tanító szabadulása szerb fogságból. Marton Kálmán, dombóvári kántor- tanitó, aki a 19. honvédgyalogezredben szol­gált és tavaly a szerbek fogságába került, a napokban levelet küldött feleségének, amelyben írja, hogy a szomorú fogságból, a hős bolgárok október hó 22-én kiszabadították. íme a levél: „Már régen írhattam neked, Édesem, mert a le­veleket nem közvetítették. Most azonban annál nagyobb örömmel fogom a tollat kezembe, mert a hős bolgárok kiszabadítottak a szomorú fog­ságból. — Tehát már nem vagyok rab és újra embernek érzem magamat. — Folyó hó 22-én a hős bolgárok kemény harc után bevették Üsz- küböt. Egy pár kilométerre fekvő dombtetőről néztük az elkeseredett harcot. Nagyszerű látvány volt. Másnap Bardovácon, fogságunk helyén meg­jelent az első bolgár patrul. Órömujjongva fogad­tuk és ettől kezdve szabadok voltunk. Még az­nap bejöttünk Úszkübbe s most itt vagyunk egy kaszárnyába elszállásolva. Hogy meddig mara­dunk itt, azt még nem tudom, de azt hiszem, hogy rövid idő malva meglesz az édes viszont­látás. Csak kevesen szabadultunk meg s én Í3 csak véletlenül. A hadifoglyokat ugyanig valahová Albánia határára zavarták a szerbek, csupán az invalidokat hagyták vissza stb. ‘így szabadultam hát meg s most ismét szabad vagyok, ölel ben­neteket szeretettel Kálmán*. — Marton Kálmán - hamarosan hazakerül, mert a bolgár kormány már is intézkedett, hogy a kiszabadított foglyok elszáilittassanak. — Halálozás. Horváth Mihályné szül. Gutt- rung Erzsébet, Uzdborjádon f. hó 16 án 75 éves korában meghalt. — Nagybeteg detektív. Helfert István szekszárdi polgári rendőr hónapok óta beteg. A derék és buzgó tisztviselő még a nyáron tüdő­vérzést kapott és azóta folyton beteg, sőt állapota az utóbbi időben súlyosra fordult úgy, hogy fel­épülésére egyhamar nem is lehet számítani. Ilyen körülmények között sürgős szükség van, vagy arra, hogy ez állásra valaki helyettesittessók, vagy pedig, hogy az államrendőrségtől ideiglenesen egy detektív lerendelése kéressék, annál is inkább, mert a szekszárdi második detektív katonai szol­gálatra vonult be. Egyáltalában érthetetlen, hogy oly város, mint Szekszárd, hogyan lehet hóna­pokig defektiv nélkül. A legelemibb kötelesség a város közönsége iránt, hogy a detektívek teljes létszámban működjenek, vagy helyettesittessenek. Dolguk volna elég. A rendőrkapitányi hivatal működése egészen más és üdvös eredményeket mutathatna fel, ha két munkaerő közreműködé­sére lehetne számítani ? — A hadbavonult diákok tandíj». Azok­nak az 1897-ben született középiskolai tanulók­nak, akik katonai szolgálatra alkalmasaknak ta­láltattak és már be is vonultak, a vallás- Ó3 köz- oktatásügyi miniszter megengedte, hogy a már befiietett tandijuk érvényben tartassák arra az időre, mikor tanulmányaik folytatását ismét meg­kezdhetik. Egyszersmind a közoktatási miniszter arról is értesíti a középiskolák igazgatóit, hogy bármely évfolyambeli katonai szolgálatot teljesítő középiskolai tanulók, ha még bármi okból nem Vizsgázhattak le abból az osztályból, melybe be­iratkoztak, kérhetik tandijuk érvényességének épségben tartását. — Mikor a polgár adományoz. Lapunk más helyén közöljük, hogy Vági Ferenc a szek­szárdi Vörös Kereszt Egylet javára 10 koronát adományozott. Ez a nagylelkű vonás annál jel­lemzőbb, mert Vági Ferenc egyszerű szekszárdi polgár, a Vörös Kereszt kórház tejszállító ja, aki a havi tejpénzt megkapva, annak nagyobbik fe­lét felajánlotta a kórház céljaira. Szép és meg­nyerő dolog ez, mert épen a szegényebb polgár­társak nem igen szoktak felbuzdulni adakozásra Ez a Vági-féle példa is azt mutatja, hogy a há­I borús idők meghatják és átalakítják a kedélye­ket. A szűk markok kinyílnak és adakozók lesz­nek a közcélok javára. Kövessük a szép példát. Igen sokan vannak közöttünk, akik bátran kö­vethetnék. — Csalánt gyűjtenek az iskolák. A gya­potbehozatal megszűnte következtében iparunk­nak gyapotpótló-anyagokra v,an szüksége. Ilyen anyag elsősorban a csalán. A hadügyminiszter már a nyár folyamán elrendelte a hadsereg keretében a cealángyüjtést s az összegyűjtött csaíánmeny- nyiségekkel végzett kísérletek fényes eredménnyel jártak, úgy, hogy most acsalánkóró minél nagyobb mennyiségben való összegyűjtése vált kívánatossá. A közoktatásügyi miniszter az Ö3szes iskolákhoz folhivást intézett, hogy november hó folyamán a tanuló ifjúság minden vidéken gyűjtse össze a csalán kóró szárait. A csalángyüjtésre no­vember hónap még teljesen alkalmas. Ezért elrendeli a miniszter, hogy a tánitók és tanárok vezetése mellett haladéktalanul meg kell kezdeni a csalán összegyűjtését. Az összegyűjtött csalánt az iskolákban fogják megszár itani. — Fölhivjuk ezért a szőlő-, kert- és földtulajdonosok figyelmét, hogy hazafias kötelességet teljesítenek, ha a földjei­ken termett csalánkórókat összegyűjtik és ki­szárítva az iskolák utján vagy közvetlenül Tol­navármegye tanfölügyelősógéhez juttatják. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély Fost»i frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta­bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom