Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)
1915-11-15 / 91. szám
Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre...........................8 > Keg yed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztősé?: Bezerédj István-utca 5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Bér? Balog Ádám-utca 42 szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók. ha az előfizetést egész cvre előre beküldik. 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁR! MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A Pénzintézeti Központ. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Sikeres előrehaladásunk Szerbiában Budapest, november 14. A Kövess hadsereg sikeres hegyi harcokban tovább halad. A visegrádi csoport heves harcok után az alsó Liru területéhez közeledett. A Jávor felé vezető utón a Karagcorgiev Sanac magaslatot, az Ibar völgyében a Planininca hegy hát északi lejtőjét értük el. A felső Rasina térit létén a vert ellenség Bruson és Plocán át vissza vonult. A hadsereg e harcokban 13 tisztet és 1200 főnyi legénységet ejtett foglyul. A Galhvitz hadsereg az ellenséget a Toplica völgyébe szorítja vissza. Csatlakozólag a bolgár haderők mindenütt előrehaladnak. Betörtünk az oroszok védő állásaiba. Budapest, november 14. A Cartorijsktól északnyugatra levő ellenséges állásba betörtünk és 1500 oroszt fogtunk cl és 4 géppuskát zsákmányoltunk. Rafalovkától nyugatra orosz támadásokat visszavertünk. Kii lönben Sapanovnál lefolyt kézi gránát harcokon kívül a gyalogsági tevékenység az egész arc- vonalon szünetelt. Eredménytelen olasz támadási kísérlet. Budapest, november 14. Már az uj csata kezdetekor elmondották az olasz hadifoglyok, hogy Görz városát ha nem si kerül elfoglalni, össze fogják lövöldözni az olaszok. Tényleg már a nagy harcok első napjaiban számos lövedék hullott a városba. Tegnap az ellenség nehéz tüzérsége a megvivhatatlan hidfőn keresztül hevesen bombázta Görzöt. — Ezalatt az olaszok eredménytelen támadásai fő képen a doberdoi fensik északi része ellen irá nyúltak. A Monte San Michelétől északra arc vonalunk egy része átmenetileg az ellenség kezére került. Este ellentámadással teljesen visszafoglaltuk. Az olaszok valamennyi többi előre törését véresen visszavertük. A Monte dei sei Busitól délre levő szakasz előtt, valamint a gürzi hidfő előtt már ágyutüzunk meghiúsított minden támadási kisérletet. Több repülőgépünk bombázta Veronát. Höl'cr altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, november 14. A Dagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati hadszíntér : Lényeges esemény nem történt. Keleti hadszíntér. Hindenburg tábornagy és Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportjai: A helyzet változatlan. Lmsingen tábornok hadcsoportja : Pod gacienél (Cartorijszktól északnyugatra) német csapatok betörtek az oroszok állásába. 1515 oroszt elfogtak és 4 gépfegyvert zsákmányoltak. Kövér— sarnii vasúttól északra az oroszok támadásai az osztrák-magyar csapatok vonaléi előtt meghiúsultak. Balkáni hadszíntér: Kövess és Gallwitz tábornokok hadseregei az ellenséget részben makacs harcokban az egész arcvonalon ismét visz- szavetették. 13 tisztet és 1760 főnyi legénységet elfogtak és 2 ágyút zsákmányoltak — Bojadjeff tábornok hadserege német csapatokhoz csatlakozva előnyomuló ban van a déli Morava fejői. A legfelsőbb hadvezetőség. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. Teleszky János pénzügyminiszternek elhatározott szándéka, hogy a Pénzintézeti Központ létesítésére vonatkozó törvényjavaslatot még a most összeülő országgyűlésen letárgyaltatja. A tárgyalások lehető megkönnyítése végett, az elhangzott legfontosabb kifogások figyelembe vételével alapszabálytervezetet dolgoztatott ki. Az Újság cimü fővárosi lap, amint irja „részint a közvélemény tájékoztatására, részint az érdekeltség felfogásának ismertetésére feltétlenül szükségesnek tartotta kiváló szakemberek nyilatkozatainak közlését, amelyek a legfontosabb részletek tisztázására alkalmasak lehetnek.“ E célból többeket felkért hozzászólásra és bevezetőül Schmidt József dr. nyug. államtitkár cikkének közlésével megkezdte a pénzintézetek vezéríérfiai nyilatkozatának 1 közreadását. Az Újság által felkértek között dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója a nov. 11-iki j számban tejtette ki észrevételeit, amelyekben, mint a nevezett lap irja, „részletesen és beható szakszerűséggel“ a következő- kép foglalkozik az alapszabályteívezet j pontjaival: Szives felhívásának, hogy á Pénzintézeti Központ alapszabálytervezetére nézve véleménye- j met nyilvánítsam, készségesen teszek eleget. A legtöbb aggodalom, amely a Pénzintézeti Központ létesítése ellen egyáltalán és az alapszabályok egyes rendelkezései tekintetében felmerül, az aggodalmaskodók indokolatlan bizalmatlanságából indul ki. A Pénzintézeti Központ működése részben az államkincstár, részben pedig a fővárosi és vidéki pénzintézetek érdekszféráit érinti és pedig egymást kölcsönösen, harmonikusan kiegészítő módon. Az államkincstár 25 millió koronát (57. § ) minden ellenszolgáltatás kikötése nélkül a veszteségi tartalékalapnak böcsát rendelkezésére, 100 millió korona üzletrésze után pedig (56. §.) csak másodsorban igényel 4 százalékos osztalékot, ellenben a pénzintézetek üzletrészei után 6 százalékos osztalék fizetendő elsősorban. A Pénzintézeti Központ a fővárosi nagy intézeteknek nem akar versenyt támasztani és erről úgyszólván intézményesen nyújt garanciát, a mikor az 5. §. kimondja, hogy tagjainak csak rend kívüli időkben és különleges körülmények között, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrá sok utján való kielégítése nehézségekbe ütközik, nyújt hitelt. Azzal pedig, hogy a Pénzintézeti Központ rendkívüli időkben rendelkezésére fog állatni a hazai pénzpiacnak, hogy a bajba kerülő pénzintézetek segítségére siet, hogy a revízió gyakorlását vállalja, elsősorban a fővárosi nagy intézeteknek tesz megbecsülhetetlen szolgálatot. A vidéki pénzintézetekre nézve és pedig ] leginkább azoknak, amelyek zavarokkal küzdenek, gyengék, csak áldásos lehet, ha lesz egy ! fórum, amely őket szakavatott tanácsokkal és j megfelelő anyagi erőkkel önzetlenül támogatja és a mikor szanálásra kerül a sor, magát a beteg intézetet gyógyítja ki, miglen idáig a legtöbb- ' szőr azért feneklett meg a szanálás, mert a segítségre siető fővárosi professzorok elsősorban sa- I ját sebeiknek, melyeket rajtuk az agonizáló inté- j zet ütött, bebegesztésére törekedtek. A műtét a legtöbb esetben sikerült, de a beteg elvérzett. A szanálásra nem szoruló, erős, legjobban megalapozott vidéki intézetekre nézve pedig szintén nem lesz hátrányos, ha „rendkívüli időkben“ egy uj és hatalmas hitelforrás állaud rendelke zésökre. Ahol nincs érdekellentét, ott nem jogos a bizalmatlanság. Régi szokás és régi hiba, hogy a legna- gyobbszabásu reform, a legszebb koncepció értékét azzal próbálják leminősiteni, hogy egyes bekövetkezhető, kivételes, groteszk példákra hivatkoznak s ezekkel akarják elhomályosítani a kérdésnek alapvető igazságait. Igazság az, hogy hiteléletünk és hitelszer vezetünk régi bajait, melyeket a világháború gaz dasági vonatkozásai csak növelni fognak, orvosolni kell és hogy ezen különben is rendkívül.kényes kérdéshez, főleg a mai időkben, csak kez- tyüs kézzel szabad nyúlni, a mire az alapszabálytervezet teljes mértékben törekszik. Ezen okból nem mondja ki a javaslat — és tűri az egyenlőtlen elbánás vádját — az összes intézetekre a belépési kényszert és ezért vonja ki a 20 millió koronát meghaladó saját tőkével biró intézeteket a revízió alól. A javaslat és az alapszabályok nem a pénzintézetek ellenére, hanem azokkal közreműködve akarják a kérdést megoldani. Ezért nem nyúl drasztikusabb fegyverekhez és a- kötelékébe való belépést nyílt kérdésnek hagyja. Ezzel megmenti a sokat hánytorgatott autonómia elvét is, bár a revízióban az önkormányzati jogok legparányibb csorbulását sem látjuk. A tervezet a volenti non fit injuria elvéből indul ki, a mikor csak a be lépő tagokra nézve állapítja meg a revíziót. A belépő tagnak ne fájjon a feje azért, hogy lesznek be nem • lépő tagok, amelyek ilyen módon, elkerülik a reviziót. Az a körülmény, hogy valamely intézet a Pénzintézeti Központ revíziója alatt álland, annak tekintélyét, presztízsét, erkölcsi és anyagi hitelét, csak emelni fogja. Nehéz volna ugyanezt mondani — ab? nem lépő intézetekről. A megkülönböztetéstől tehát — a mit az alapszabályok legtöbb bírálója annyira han: goztat ‘— a kötelékébe be nem lépő intézeteknek lesz okuk tartani, nem pedig a belépőknek. Az alapszabályok minden sorából az tűnik ki, hogy a reviziót csak suttogva és lábujj hegyen járva kívánják foganatosítani. Ebben szinte túlzásba megy, amikul- a 7. §-ban azt rendeli-, hogy a felülvizsgáló személyek jelentései csupán az elnöknek, vezérigazgatónak és illetékes legfőbb tisztviselőknek bocsáthatók rendelkezésére és még a? igazgatóság elé sem terjeszthetők. A közérdek követeli a szakavatott reviziót, minthogy a pénzintézetek közhasznú gazdasági misszió betöltésére vannak hivatva, és akik idegen vagyon fölött való sáfárkodással, árvák, erkölcsi testületek, jogi személyek, szóval közpénzeknek kezelésével vannak megbízva, ne legyenek annyira érzékenyek, amikor arról van szó, hogy ügyviteli gesti- ójukat illetékes tényezők hébe-hóba felülvizsgálják. Hogy ezt a revíziót tapintatosan, az összes speciális viszonyok gondos méltatásával, minden zaklatástól és nagyképü fontoskodástól mentesen hajtsák végre, azt az alapszabályok körülbástyázni bőségesen iparkodnak. A 11. §-t, mely a tagok felvételét a közgyűlés hatáskörébe utalja, nem helyeseljük, mert sokszor életbevágó érdeke lehet egy intézetnek, hogy a közgyűlés megtartása előtt léphessen a kötelékbe. A felvétel kérdésében határozzon az igazgatóság, amely bizonyos esetekben (18. §. 1. pontja) a kizárást is kimondhatja és a felvétel megtagadása elien legyen felebbvitelnek helye a választmányhoz vagy a közgyűléshez. Sokan kifogásolják, hogy a 20 milliót meg nem haladó, saját tökével biró intézetek (3. kúria) összesen csak hét taggal, ellenben a 20 millió koronánál több saját tőkével biró intézetek 5 taggal lesznek képviselve az igazgatóságban. A számszerű többség igy is megvan, érdekösszeüt- közésröl pedig, mint már hangsúlyoztam, alig kell tartani. Eredményes, intenzív munkát korporative
