Tolnavármegye és a Közérdek, 1915 (25./11. évfolyam, 1-103. szám)

1915-11-15 / 91. szám

Előfizetési ár: Egész évre .................16 korona Fé l évre...........................8 > Keg yed évre .... 4 » Egy szám ára .... 16 fillér Hirdetési árak: Árverési hirdetések: 35 petit sorig 8 kor., további sor 30 f. — Nyilt- tér: garmond soronként 40 fillér. POLITIKAI HETILAP. Az orsz. m. kir. selyemtenyésztési felügyelőség hivatalos lapja. Megjelenik hetenkinf kétszer: hétfőn és csütörtökön. Szerkesztőség telefon-szám: 18—24. — Kiadóhivatali telefon-szám: 18—II. Szerkesztősé?: Bezerédj István-utca 5 szám. Ide küldendők a lapot érdeklő összes küldemények. Kiadóhivatal: Bér? Balog Ádám-utca 42 szám Az előfizetési pénzek és hirdetések Ide küldendők. Néptanítók. ha az előfizetést egész cvre előre be­küldik. 8 korona. Főszerkesztő : Dr. LEOPOLD KORNÉL. Felelős szerkesztő: BODNÁR ISTVÁN. Főmunkatárs: FÖLDVÁR! MIHÁLY. Laptulajdonosok a szerkesztők. Távirataink. A Pénzintézeti Központ. A miniszterelnökség sajtóosztályának hivatalos táviratai. Sikeres előrehaladásunk Szerbiában Budapest, november 14. A Kövess hadsereg sikeres hegyi harcok­ban tovább halad. A visegrádi csoport heves harcok után az alsó Liru területéhez közeledett. A Jávor felé vezető utón a Karagcorgiev Sanac magaslatot, az Ibar völgyében a Planininca hegy hát északi lejtőjét értük el. A felső Rasina térit létén a vert ellenség Bruson és Plocán át vissza vonult. A hadsereg e harcokban 13 tisztet és 1200 főnyi legénységet ejtett foglyul. A Galhvitz hadsereg az ellenséget a Toplica völgyébe szo­rítja vissza. Csatlakozólag a bolgár haderők min­denütt előrehaladnak. Betörtünk az oroszok védő állásaiba. Budapest, november 14. A Cartorijsktól északnyugatra levő ellensé­ges állásba betörtünk és 1500 oroszt fogtunk cl és 4 géppuskát zsákmányoltunk. Rafalovkától nyugatra orosz támadásokat visszavertünk. Kii lönben Sapanovnál lefolyt kézi gránát harcokon kívül a gyalogsági tevékenység az egész arc- vonalon szünetelt. Eredménytelen olasz támadási kísérlet. Budapest, november 14. Már az uj csata kezdetekor elmondották az olasz hadifoglyok, hogy Görz városát ha nem si kerül elfoglalni, össze fogják lövöldözni az ola­szok. Tényleg már a nagy harcok első napjai­ban számos lövedék hullott a városba. Tegnap az ellenség nehéz tüzérsége a megvivhatatlan hidfőn keresztül hevesen bombázta Görzöt. — Ezalatt az olaszok eredménytelen támadásai fő képen a doberdoi fensik északi része ellen irá nyúltak. A Monte San Michelétől északra arc vonalunk egy része átmenetileg az ellenség ke­zére került. Este ellentámadással teljesen vissza­foglaltuk. Az olaszok valamennyi többi előre törését véresen visszavertük. A Monte dei sei Busitól délre levő szakasz előtt, valamint a gürzi hidfő előtt már ágyutüzunk meghiúsított minden támadási kisérletet. Több repülőgépünk bombázta Veronát. Höl'cr altábornagy, a vezérkar főnökének helyettese. A német nagy főhadiszállás jelentése. Berlin, november 14. A Dagyfőhadiszállás jelenti. Nyugati had­színtér : Lényeges esemény nem történt. Keleti hadszíntér. Hindenburg tábornagy és Lipót bajor herceg tábornagy hadcsoportjai: A helyzet változatlan. Lmsingen tábornok hadcsoportja : Pod gacienél (Cartorijszktól északnyugatra) német csapatok betörtek az oroszok állásába. 1515 oroszt elfogtak és 4 gépfegyvert zsákmányoltak. Kövér— sarnii vasúttól északra az oroszok támadásai az osztrák-magyar csapatok vonaléi előtt meghiú­sultak. Balkáni hadszíntér: Kövess és Gallwitz tábornokok hadseregei az ellenséget részben ma­kacs harcokban az egész arcvonalon ismét visz- szavetették. 13 tisztet és 1760 főnyi legénységet elfogtak és 2 ágyút zsákmányoltak — Bojadjeff tábornok hadserege német csapatokhoz csatla­kozva előnyomuló ban van a déli Morava fejői. A legfelsőbb hadvezetőség. — A szekszárdi kir. postahivatalban minden fajta hadisegély postai frankójegy kapható. Ma mindenkinek hadisegély posta bélyeget szabad csak használni. Minden fillér egy árva könnyét törli le. Teleszky János pénzügyminiszternek elhatározott szándéka, hogy a Pénzintézeti Központ létesítésére vonatkozó törvényja­vaslatot még a most összeülő országgyű­lésen letárgyaltatja. A tárgyalások lehető megkönnyítése végett, az elhangzott legfontosabb kifogá­sok figyelembe vételével alapszabályterve­zetet dolgoztatott ki. Az Újság cimü fővárosi lap, amint irja „részint a közvélemény tájékoztatására, részint az érdekeltség felfogásának ismer­tetésére feltétlenül szükségesnek tartotta kiváló szakemberek nyilatkozatainak köz­lését, amelyek a legfontosabb részletek tisztázására alkalmasak lehetnek.“ E cél­ból többeket felkért hozzászólásra és be­vezetőül Schmidt József dr. nyug. állam­titkár cikkének közlésével megkezdte a pénzintézetek vezéríérfiai nyilatkozatának 1 közreadását. Az Újság által felkértek között dr. Leopold Kornél, a Tolnamegyei Takarék és Hitelbank vezérigazgatója a nov. 11-iki j számban tejtette ki észrevételeit, amelyek­ben, mint a nevezett lap irja, „részletesen és beható szakszerűséggel“ a következő- kép foglalkozik az alapszabályteívezet j pontjaival: Szives felhívásának, hogy á Pénzintézeti Központ alapszabálytervezetére nézve véleménye- j met nyilvánítsam, készségesen teszek eleget. A legtöbb aggodalom, amely a Pénzintézeti Központ létesítése ellen egyáltalán és az alap­szabályok egyes rendelkezései tekintetében fel­merül, az aggodalmaskodók indokolatlan bizal­matlanságából indul ki. A Pénzintézeti Központ működése részben az államkincstár, részben pedig a fővárosi és vi­déki pénzintézetek érdekszféráit érinti és pedig egymást kölcsönösen, harmonikusan kiegészítő módon. Az államkincstár 25 millió koronát (57. § ) minden ellenszolgáltatás kikötése nélkül a vesz­teségi tartalékalapnak böcsát rendelkezésére, 100 millió korona üzletrésze után pedig (56. §.) csak másodsorban igényel 4 százalékos osztalékot, el­lenben a pénzintézetek üzletrészei után 6 száza­lékos osztalék fizetendő elsősorban. A Pénzintézeti Központ a fővárosi nagy in­tézeteknek nem akar versenyt támasztani és erről úgyszólván intézményesen nyújt garanciát, a mi­kor az 5. §. kimondja, hogy tagjainak csak rend kívüli időkben és különleges körülmények között, amikor hitelszükségletüknek a rendes hitelforrá sok utján való kielégítése nehézségekbe ütközik, nyújt hitelt. Azzal pedig, hogy a Pénzintézeti Központ rendkívüli időkben rendelkezésére fog állatni a hazai pénzpiacnak, hogy a bajba kerülő pénzintézetek segítségére siet, hogy a revízió gya­korlását vállalja, elsősorban a fővárosi nagy inté­zeteknek tesz megbecsülhetetlen szolgálatot. A vidéki pénzintézetekre nézve és pedig ] leginkább azoknak, amelyek zavarokkal küzde­nek, gyengék, csak áldásos lehet, ha lesz egy ! fórum, amely őket szakavatott tanácsokkal és j megfelelő anyagi erőkkel önzetlenül támogatja és a mikor szanálásra kerül a sor, magát a beteg intézetet gyógyítja ki, miglen idáig a legtöbb- ' szőr azért feneklett meg a szanálás, mert a se­gítségre siető fővárosi professzorok elsősorban sa- I ját sebeiknek, melyeket rajtuk az agonizáló inté- j zet ütött, bebegesztésére törekedtek. A műtét a legtöbb esetben sikerült, de a beteg elvérzett. A szanálásra nem szoruló, erős, legjobban megalapozott vidéki intézetekre nézve pedig szin­tén nem lesz hátrányos, ha „rendkívüli időkben“ egy uj és hatalmas hitelforrás állaud rendelke zésökre. Ahol nincs érdekellentét, ott nem jogos a bizalmatlanság. Régi szokás és régi hiba, hogy a legna- gyobbszabásu reform, a legszebb koncepció érté­két azzal próbálják leminősiteni, hogy egyes be­következhető, kivételes, groteszk példákra hivat­koznak s ezekkel akarják elhomályosítani a kér­désnek alapvető igazságait. Igazság az, hogy hiteléletünk és hitelszer vezetünk régi bajait, melyeket a világháború gaz dasági vonatkozásai csak növelni fognak, orvo­solni kell és hogy ezen különben is rendkívül.ké­nyes kérdéshez, főleg a mai időkben, csak kez- tyüs kézzel szabad nyúlni, a mire az alapszabály­tervezet teljes mértékben törekszik. Ezen okból nem mondja ki a javaslat — és tűri az egyen­lőtlen elbánás vádját — az összes intézetekre a belépési kényszert és ezért vonja ki a 20 millió koronát meghaladó saját tőkével biró intézeteket a revízió alól. A javaslat és az alapszabályok nem a pénz­intézetek ellenére, hanem azokkal közreműködve akarják a kérdést megoldani. Ezért nem nyúl drasztikusabb fegyverekhez és a- kötelékébe való belépést nyílt kérdésnek hagyja. Ezzel megmenti a sokat hánytorgatott autonómia elvét is, bár a revízióban az önkormányzati jogok legparányibb csorbulását sem látjuk. A tervezet a volenti non fit injuria elvéből indul ki, a mikor csak a be lépő tagokra nézve állapítja meg a revíziót. A belépő tagnak ne fájjon a feje azért, hogy lesz­nek be nem • lépő tagok, amelyek ilyen módon, elkerülik a reviziót. Az a körülmény, hogy vala­mely intézet a Pénzintézeti Központ revíziója alatt álland, annak tekintélyét, presztízsét, erköl­csi és anyagi hitelét, csak emelni fogja. Nehéz volna ugyanezt mondani — ab? nem lépő inté­zetekről. A megkülönböztetéstől tehát — a mit az alapszabályok legtöbb bírálója annyira han: goztat ‘— a kötelékébe be nem lépő intézeteknek lesz okuk tartani, nem pedig a belépőknek. Az alapszabályok minden sorából az tűnik ki, hogy a reviziót csak suttogva és lábujj hegyen járva kívánják foganatosítani. Ebben szinte túl­zásba megy, amikul- a 7. §-ban azt rendeli-, hogy a felülvizsgáló személyek jelentései csupán az elnöknek, vezérigazgatónak és illetékes legfőbb tisztviselőknek bocsáthatók rendelkezésére és még a? igazgatóság elé sem terjeszthetők. A közérdek követeli a szakavatott reviziót, minthogy a pénz­intézetek közhasznú gazdasági misszió betöltésére vannak hivatva, és akik idegen vagyon fölött való sáfárkodással, árvák, erkölcsi testületek, jogi személyek, szóval közpénzeknek kezelésével vannak megbízva, ne legyenek annyira érzéke­nyek, amikor arról van szó, hogy ügyviteli gesti- ójukat illetékes tényezők hébe-hóba felülvizsgál­ják. Hogy ezt a revíziót tapintatosan, az összes speciális viszonyok gondos méltatásával, minden zaklatástól és nagyképü fontoskodástól mentesen hajtsák végre, azt az alapszabályok körülbástyázni bőségesen iparkodnak. A 11. §-t, mely a tagok felvételét a köz­gyűlés hatáskörébe utalja, nem helyeseljük, mert sokszor életbevágó érdeke lehet egy intézetnek, hogy a közgyűlés megtartása előtt léphessen a kötelékbe. A felvétel kérdésében határozzon az igazgatóság, amely bizonyos esetekben (18. §. 1. pontja) a kizárást is kimondhatja és a felvétel megtagadása elien legyen felebbvitelnek helye a választmányhoz vagy a közgyűléshez. Sokan kifogásolják, hogy a 20 milliót meg nem haladó, saját tökével biró intézetek (3. kúria) összesen csak hét taggal, ellenben a 20 millió koronánál több saját tőkével biró intézetek 5 taggal lesznek képviselve az igazgatóságban. A számszerű többség igy is megvan, érdekösszeüt- közésröl pedig, mint már hangsúlyoztam, alig kell tartani. Eredményes, intenzív munkát korporative

Next

/
Oldalképek
Tartalom